Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-02-21 / 8. szám
(1837) jött először Fiáth báró. Itt Zichy gróf volt a főispán ; alispán Rohonczy volt. Az öreg Fiáthnak az volt a terve, hogy Ferencz fia ebben a megyében legyen tiszteletbeli aljegyző. Rohonczyt ismerte s gondolta, hogy jó lesz fölkeresni. A hosszú utczán akkora sár volt, hogy gyalog nem lehetett menni; nagy utazó kocsijukba fogtak be, s úgy bandukoltak Rohonczyhoz. Rohonczy kelletlenül fogadta őket. Azt mondta, hogy az ifjú Ferencz báró roppant tüzes fejű ember, tele ellenzékieskedéssel, mint azt Fejérváron bebizonyította, s igy most nem, majd talán később, fogja ajánlani Zichy főispánnak. Az öreg Fiáth erre mérges lett, s ezt felelte neki: „Köszönöm. Ahová te mehetsz — oda én is mehetek 1“ Másnap az öreg báró rövid levélben kérte Zichyt Ferencz fia ki- neveztetésóre. A válasz két nap múlva megjött Moórra. Fiáth Ferencz báró Veszprémmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé kineveztetett s 1837 ápnl 18-án a megyegyiil s színe előtt letette az esküt. Akkor 22 eves volt. Ez idő tájban Kocsi Horváth volt a Il-od alispán, Zsoldos a főjegyző s Rosos 1-ső aljegyző. Az akkori megyét ngy jellemzi Fiáth, hogy a vagyonos független középosztály meghunyászkodva járt Rohonczy előtt s mikor egyszer Rohonczy ellen complottot szőttek ; ezt az összesküvést Rohonczy „szétfútta, mint ahavat!“ A megye igen szigorúan büntetett akkoriban s a rabok negyedévi 50 botüttetése „a piaczon“ mindennapos ítélet volt. Eközben történt, hogy a bécsi kanczellária rendeletére Lovassyt s társait, kik a pozsonyi országgyűlésen rebelliskedtek, elfogták s börtönbe hurczolták. Fiáth Ferencz ez ellen feliratot indítványozott intézteim először Fejérmegye közgyűlésén s itt indítványa lelkes éljenzéssel fogadtatott el. Majd Veszprémmegye gyűlésén is, daczolva Rohonczy ellenparancsával megtette azillojalis indítványt, miben különösen Szent-Gáll nemessége támogatta. Rohonczy keserűt nyelt s kénytelen volt a „Representatió“-ba belenyugodni. A megye akkor ismerte meg őt először s gratulálták minden oldalról; de természetesen Rohonczy nem a legjobb szemmel nézte a liberális észjárású ifjú Fiáthot. ö is megunta a kölcsönös farkasdit s 1838 őszén lemondott. A következő év telét ismét Budapesten töltötte. Ez az időszak volt politikai jövőjére a legelhatározóbb befolyással. Itt ismerkedett meg az ország összes főnemességével s itt érte az a kitüntetés is az alig 24 éves ifjút, hogy gróf Széchenyi István egy bizalmas konferenciára hívta meg az ország legbefolyásosb főuraival együtt: megalakítandó az egész ország bel és külügye- ire kiható reformpártot. Itt érlelődött meg benne az az elv és meggyőződés, hogy a forradalom mindig csak romlására vezet a nemzeteknek s hogy békés utón hamarabb czélt érhetni. Az Ausztriával való szolidáris egyesülést a biztosabb jövő egyedüli zálogának tekinté. Pestről Székesfejérvárra tért vissza. A megye közönsége előtt az ifjú Fiáth, ki még alig töltötte be 24-ik évét, már oly népszerű volt, hogy az épen küszöbön állott tisztujjitásra a leghatalmasabb alispánjelöltek ellenében, Bezeródy és Kandó ellen őt válás zták meg egyhangúlag alispánnak, egyúttal megválasztván őt a megye országgyűlési követéül is. Fiáth e minőségében ezután Pozsonyba utazott az országgyűlésre. Az országgyűlés után, mely egyébként 13 uj tör- vónyszikket alkotott s Fiáth korábbi megyefeliratai érdemében Lovassyt a társait kimenté a börtönből— hazatért. Az országgyűlésről megtérve Fejérmegyében a közigazgatási s törvénykezési ügyeket vezette erélyes kézzel. Kossuth ekkor indította meg hires „Pesti Hírlapját“ s hatalmas vezérczikkei csakhamar roppant népszerűséget szereztek neki. Kíméletlenül támadta úgy a rendszert, mint az „aulikus“ pártot, a maradi ósdi főnemesség s főurak pártját Széchenyi a Kossuth s az aulikus párt közt foglalt el mérsékelt közép állást s ehhez a párthoz csatlakozott Fiáth is s vele Fejér- megye többsége is ; noha Meszlényi, Kossuth sógora is e megyében volt s Perczel Kossuth feltétlen hive lön. Meszlényi egy Ízben erős pártot csinált akkoriban Fiáth ellen s a többség Meszlényi és Madarászé volt; de az aulikások is megijjedtek, Fiáth mellé csoportosultak s Fiáth győzött. Megmaradt alispánnak. Ez a párthullámzás még a társadalomra is kihatott s Fiáth nem egyszer tapasztalta magánkörökben s privát vigalmakon is, hogy elleneinek száma nagy. De eszélylyel mindig győzött. Egyszer ő rendezett egy „hivatalos“ bált. Ezen a Rendezett tanácsunk kérdéséhez. Veszprém, febr. 13. Mióta a nagyközség eszméje városunkban felszínre került, az érdeklődés mindinkább több tért foglal el a nagy közönség minden osztályában. Azonban meg kell vallanunk, vannak emberek, sőt családok is, kik ez eszmével sehogy sem tudnak megbarátkozni, sőt ellenszenveznek azzal. Természetes dolog, mert az ő érdekeiket sérti. Ezek azok, kik vagy maguk, vagy rokonuk kerültek a rendezett tanácsú város hivatalaiba ; az ő észjárásuk az, hogy amit vesztenek a réven, duplán megnyerik azt a vámon . . . Vannak azonban mások, kiknek kevés vagy semmi veszteni valójuk sincs, könnyen dirigálhatok. Ezek még a 60—70 ezer forintos „uj városháztól“ sem riadnak vissza. Jelszavuk : „ha tönkre megyünk is, — de haladjunk a korralFeltehető, hogy számításaik is jelszavukban irányul szolgálnak. Vannak továbbá intelligens elemek, kik a rendezett tanács megalakításában tevékeny részt vettek nemes ambitióból; szeretnék a statusquot is, — de nagy költséggel fentartani nem; másrészt nem szeretik a változást, s tartózkodnak a közelgő actustól. Mi, kik tisztelni tudjuk mindenki meggyőződését szívesen érintkezünk bárkivel is, ha állapotaink a ré, gibb alapokra fektethetők volnának. Akkor szívesen egyetértenénk velük is, s most kiadásaink összehasonlítása czéljából hivatva érezzük magunkat egy a kezeinknél lévő hivatalos kimutatást közleni, melyből kitűnik, hogy ezelőtt 22 évvel városunk törvényszékkel is birt, mégis a terhek felerészben sem közelítették meg a mostaniakat, daczára, hogy jövödelmeink, illetőleg gazdasági viszonyaink feltünőleg sokkal jobbak voltak a mostaniaknál. Itt közöljük Veszprémváros 1862/s évi bevételei- s kiadásainak hivatalos kimutatását. Bevétel: 186Y2-ik évről a pénztári maradvány 2067 frt 793/i kr, l862/3-ik évi községi iskola pótlékból 7218 frt 583/4 kr, 1862/3-ik évi város javai haszonbéréből és helypénzből 7374 frt 29s/4 kr, 1862/s-ik évi szántóföld, rét és legelő adóból 89 frt 11 ‘/4 kr, l862/g. évi városi javak után járó adóhátralékból 892 frt 85 kr, 186a/3-ik évi városerdő jövödelméből 3944 frt 21 bálon egy Pichler András nevű dragonyos főhadnagy megsértette Zichy Amália grófnőt s ezért Fiáth viszontsértette Pichlert. A párbaj kardra történt Fiáth lakásán kora reggel, amely alkalommal Pichler Fiáthot fején s nyakán oly súlyosan megsebesítette, hogy az orvosok „absolut halálosnak“ konstatálták sebét. Halálát perczről-perczre várták. Isten csodája, hogy életben maradt. S ime még 45 év múlt el — míg ugyan e végzetes napon sírba szállt 1 Ez történt 1840. febr. 21íén. Jellemző, hogy a legközelebbi közgyűlésen Madarász László perbe kívánta fogatni Fiáthot, hogy ö a megye házában gyilkolni akart, a megye jegét (borogatáskor) saját szeszélyére pocsékolta, hogy rabasszonyokkal sajtárszámra hordatta a törvénytelenül kiöntött vért stb. Természetes, hogy a malitiozus vádat elejtette a megye 8 3 hó múlva Fiáth ismét ép egészséggel állott a közügyek élére. A nyár folyamán már egészen kiheverte baját 8 Füredre ment. Itt a Balatonon úszás közben egyszerre csak kificzamodott a bal válla s menthet- lenül odaful, hahogy Tallián Lajos utána nem úszik és ki nem menti. 1843 telén ismerte meg a bájos s szépségéről messze földön hires Kapy Ágnes kisasszonyt Nádasdy Lipót unokahugát. Fejérvárott egy, a kaszinó termében tartott pikniken ismerkedett meg vele bővebben s szive lángoló szerelemre dobbant. Ép azon volt, hogy megunva a megyei intriguákat — külföldi útra indul. Már pénzzé is tette vagyona nagy részét. A szép Ágnes visszavarázsolta. Fiáth Zichy Ödönt kérte föl kérőül. Ágnes boldogító „igent“ mondott s 1843. évi feltámadás estéjén tartotta véle örökemlékezetes boldog kézfogóját, Brunsvick grófnő termeiben. Ugyanez évben volt újra a tisztujitás. Fiáth boldog volt; nem törődött elleneivel. Elhatározta, hogy Kandó és Salamon ellen újra föllép. Föl is lépett. A Kossuth- párt is erős volt s a Fiáth-Sárközy pártnak 30.000 írtjába került a választás. A két pártról összesen 9000 ember szavazott le s Fiáth 900 többséggel győzött. Országgyűlési követté is megválasztották. E választáson sok vér folyt; óriás verekedés volt, számos sebesülés történt, — de meg nem halt senki. A választást a kis- sebbségben levő Kossuth-párt ugyan petitióval támadta meg; de az országgyűlés a petitiót elvetette. Május 31-én Lendvára utazott, hol Nádasdy fényes termeiben megtartotta menyegzőjét szerető arájával Kapy Ágnes kisasszonnyal. Az esküvőn a dunántúli főúri családok nagyrósze képviselve volt. Az örömünnepély három napig tartott s a boldog pár aztán Pozsonyba utazott. Az országgyűlés akkor már kezdett ellenzéki irányú lenni. Az országgyűlési cyklus letárgyalása után épen azon volt, hogy a zaklatott közélettől rövid időre visza- vonul s akai birtokán gazdálkodni fog, midőn 1845 márczius 15-én Mailáth Antal kanczellársága idejében ő felsége azzal tüntette ki az akkor még csak 29 éves ifjú Fiáthot, hogy a magyar helytartótanácshoz Budára valóságos tanácsosnak kinevezte. Leköszönt hát úgy a követi, mint a fejérmegyei alispánságról s Szentgyörgy napján Budára költözött, uj állását elfoglalandó. Mint tanácsos a közigazgatási II. osztályt, az összes árvaügyeket, megyei politikát, útleveleket vezette s referense lett a tiszai kerület ügyeinek. Ezidőben vált mind élesebbé, az országos ellenzék 8 a kormány illetve a konzervatív (Széchenyi) párt közt, melyhez Fiáth is tartozott — a súrlódás. Gróf Battyányi Lajos volt az ellenzék vezére s a mozgalom lelke Kuthy hírlapíró volt, kinek lakása valóságos ellenzéki hivatalhoz hasonlított. Rendszeresen szervezték az ellenzéket s az ország minden választójáról minden perezben tudták, mely párthoz tartozik. Fiáthot a kormány hol a fej érinegyei, hol a veszprémmegyei gyűlésekre küldötte az ellenzék elleni harezba s midőn Veszprémben a kormánypárt, az öreg Marich alatt elbukott, e válságos helyzetben ajánltatott föl a kormány által Fiáthnak a veszprémmegyei adminisztrátori főhatalom. Fiáth 10 évi haszonbérbe kivette a kincstár tulajdonát képezett vörösberényi kastélyt s urodalmat, mindazonáltal még tovább folytatta helytartó teendőit Budán saz 1847-iki országgyűlésre is elutazott követi minőségében Pozsonyba. Az 1847-iki országgyűlésen tudvalevőleg már teljesen két pártra oszlott az ország. Kossuth és pártja az egyiken; Széchenyi és a conservativek a másikon. Fiáth ifjú tűzzel védte az utóbbiak álláspontját s egyszer épen Babarczy (conservativ) beszélt, midőn az ellenzék lezugta. Fiáth átkiáltott az ellenzéknek : „Halljuk, jól beszél“ I Erre fölállt Bónis Samu ellenzéki s rövid szavakkal, rámutatva Fiáthra, ezt kigunyolta. kr, 1862/a-ik évi tégla és cserépzsindely árából 1383 frt 48 kr, 1862/s-ik évi Fejtett kő árából 31 frt 20 kr, 1862/s-ik évi bormérési jogból 740 frt 87 kr. Különb- félékből: — jelesen kapitányi büntetésből, végrehajtásból, letelepedésből, katonák után járandó hálló pénzből erdei széna árából, és dobkeresetből 972 frt 94 kr. S igy a város összes jövödelme: 25215 frt 34y3 kr. Kiadás: Polgármesteri hivatal, kapitányság, hét közigazgatási tanácsos, aljegyző, árva-atya, pénztárnok és orvos fizetéseik 3715 frt, törvényszék: város- biró és 2 törvényszéki tanácsos és törvényszéki kézbe- sittő fizetései 1980 frt, irnoki fizetés: két rendes Írnok, 1 rendszeresített dijnok 1165 frt, szállásmester, 2 bor- biró, 3 utczabiró, városgazda és tűzoltó-szerek felügyelő fizetéseik 789 frt 60 kr, 6 városhaj du, 3 erdőkerülő fizetései 1394 frt, 6 fertálymester, 2 toronyőr, 3 éjjeliőr, gyepmester és téli füttő szolga fizetései 831 frt, nyugdíjra: Pap János volt főjegyzőnek 420 frt, város 27252 frt 92y4 kr tartozásaitól kamatfizetés 1599 frt 16 kr, város egyenes adójába mindenféle javaitól 1241 frt 57* kr, a város equivalens adójába 568 frt 51V2 kr, város 6 hajdúi és 3 kerülők ruháira 194 frt 50 kr, iskolai költségre és tanárok fizetése 937 frt 6 kr, téglaházi költségre és téglásmester fizetésére 1440 frt 9°kr, kőfejtésre 12 frt, ölfavágásra 419 frt 7 kr, utcza-vilá- gitásra és lámpákért 1003 frt, utcza-tisztogatásra 301 frt 26 kr, kutakra 820 frt 27 kr, Irodai költségre 260 frt 98 kr, utcza és kanális regulázására a püspök-kertnél 335 8iy4 kr, adósság-törlesztésre 42U frt, jószágvásárlásra : Bátor Imrétől vett szántóföldért 300 frt, jutalomdijra : Zsolnai István volt 26 éves Írnok családjának 200 frt, város épületjei tűzkár ellen való bizto- sitásva 41 frt 80 kr, nyomtatási és könyvkötői kifizetésekre 102 frt 62 kr, különféle költségekre: jelesen épületek fenntartására különféle iparosok által tett munkabérek kielégítésére 1550 frt 30 kr. Összes kiadás • 22652 frt 9’/4 kr. Éhez a minden frázisnál érdekesebben szóló kimutatáshoz nem szükséges kommentár. Tény az, hogy közigazgatási viszonyaink azóta változtak; de az is tény, hogy összehasonlítva a mai mostani 46000 frtos drága városi háztartásunkat ezzel a minden tételéhen lelkiismeretes administrációra valló 1862-iki budgettel, s összehasonlítva a mai nyoFiáth, amint Bónis bevógezte beszédét, Jankovich által rögtön kihivatta Bónist. Bónis elfogadta a kihivást. Másnap reggel meg volt a párbaj. Bónis a jobb karján vágást kapott. Ez volt Fiáth ötödik párbaja. Ekközben jöttek a márcziusi napok. Bécs után Pest kitűzte a szabadságharcz zászlaját; önálló miniszterim alakult s a helytartótanács megszűnt. Fiáth nem lépett be a minisztériumba, hanem kótelességhiven, nemzetőrré lett s mikor a miniszterek fölvonultak Budára, Fiáth mint köznemzetőr fegyverrel tisztelgett nekik a nemzetőri sorból. A belügyminiszter odalepett hozzá s kezét nyujtá. Fiáth nem fogadhatta el, mert tisztelgő állásban volt. Másnap István főherczeg nádornál tisztelgett s amugyis megszűnt hivataláról le akart köszönni. István főherczeg a lemondást nem fogadta el. . Fiáth most Yörösberénybe akart mennm, de Kossuth kormánya az uradalmat, melyért óvadeku Fiáth már 40.000 irtot le is tett s haszonbért is fizetett, nem akarta Fiáthnak átadni serre rendeletetet is adott ki. Fiáth, ki már eladta abai birtokát azon tudatban hogy Vörösberénybe megy, létkérdését látván koczkuz- tatva, ingerülten fölment Kosuthoz s tőle követelte az urodalom átadását. Mind ő, mind Kossuth sei tőleg nyilatkoztak ekkor s Fiáth el volt tökélve Kossuthot provokálni, de Teleky lebeszélte, figyelmeztetvén őt, hogy „Te leszel az első a la lanterne !“ Este a minisztérium azonban helybenhagyta a szerződést s Fiáth Yörösberénybe utazott. . Vörösberóny, Kenesse s Szent-István nemzetőrei kapitánynyá választók, de ekközben Jelasics átkelt a Dráván s a nemzetőrökét lerendelték mellőle a ra- ezok ellen. Ekkor lövette főbe Görgey, Zichy Ödönt, s a nép akkor verte agyon Lamberg grófot a pesti láucz- hidon. Az előbbi Fiáth jó barátja, utóbbi nagyhatja volt. A szt.-tamási harezokban esett el báró Orczy István 8 Fiáth Pompejus, kit Lenkey százada hozott Lembergből haza erőszakkal. Előbbi Fiáth legjobb barátja, utóbbi unokaöcscse volt 1 A szabadság első napjaiban annyi csapás s gyász rendítette meg Fiáthjlelkületét. Mikor Rótt és Fillipovics tábornok betörtek ^ az országba s a Siótorkolat felé közeledtek, a veszprém- megyebeli öt század nemzetőr, köztük Fiáthé s Math- kovich Tivadar lelkesült százada is, mintegy 17U0 ember, Lepsény felé mentek. Itt közakarattal nemzetőri főparancsnoknak Fiáthot választó az öt század tiszli- tikara. Görgey, ki a horvátokat hajszolta, reudeletet adott kí Fiáthnak, ki már akkor Déghnél állott, hogy ha lehet, siessen népével utánna Simontornyára. De a mi nemzetőreinket tiszteik visszafelé vezették haza, s igy történt, hogy azok Fiáthot „hazaárulónak* 1' kezdték czimezni, sőt lövöldöztek is reá. Szerencsére baj nem érte s Fiáth fis látva, hogy részeg emberekkel lévén dolga, (16 akó bort ittak meg ) nem sokat adott az incidensre s hazatért Vörösberénybe. Windischgrátz által császári biztossá neveztetvén, úgy történt, hogy e kinevezés átvétele végett Fehérvárra utazott, de ott a magyarok áltol elfogatván, Deb- reczenbe akarták szállítani, Kálózdon azonban a császári katonák által kimentetett. Életének többi részét, mert itt folyt az le megyénkben, ismeri a közönség s áldva említi számnélkül való jó cselekedeteit s áldásos mükédését e szomorú korból.. az első alkotmányos kísérlet alatt, 1860-ban, Veszprém vármegye főispánjává neveztetett ki b. Vay kanczellársága alatt s ez állását megtartó 1861 novemberig, a mikor a megyegyülés katonaság által szétveretett s a mikor a főispánságról ő is lemondott. Ezután újra a magánéletbevonult vissza s időközben nagyobbik leánya báró Sennyey Pállal lépett házasságra. A Mailáth-Sennyey-kormány alatt 1865-ik évi szeptemberben újra kineveztetett Veszprémvármegye főispánjává s ettől kezdve közel húsz éven át viselte e méltóságot szakadatlanul — tegnapelőtt bekövetkezett haláláig. 1865-ben az országgyűlés összejövetele előtt egy érdekes és fontos megbízatása is volt. Mind a kancellárnak, mind a tárnokuesternek benső bizalmát bírván, Mailáth György megbízta őt, hogy Szent-Lászlón keresse fel Deák Ferenczet s nyerjen tőle a kormány számára némi tájékozást arra nézve, hogy Deák miként gondolja az országgyűlés teendőit s a kiegyezés esetleges föltételeit. Ő eljárt e megbízatásban. A 60-as évek végén s 70-es évek elején tevékeny részt vett a magyar nyugoti vasút alapításában s a vállalatnak mindvégig egyik elnöke maradt. Az országgyűlésen rendesen résztvett a főrendiházi ülésekben s mott anyagi viszonyokat az akkori jobb világgal: azt látjuk, hogy szegénységünk növekedtóvel a város mind több teherrel rakja meg a polgárság vállait, s hogy ez az állapot igy — tarthatatlan. E tárgyra legközelebb még bővebben visszatérünk. Vidék. Ajka, 1885, febr. 17. (A „Veszprémi Független Hirlap“ szerkesztőjéhez.) Folyóhó nap 8-án községünk zajos örömnek volt színhelye. Derült volt e napon minden arcz, s még az is mosolygott, kinek máskor az élet gondjai redőket vontak homlokára. És méltán. Hisz e nap a jótéteménynek napja volt, melyen a tanítók árvái szeméből egy könycsepp letöröltetett. S ki ne örülne akkor, midőn hallja az idvezitő szavát: „a ki az én kicsinyeimmel jót tett, én velem tett az jót.“ Alólirt indítványára: Szilvágyi Károly, Bolla Ferenc és Weisz Sámuel tanító urak — az én közreműködésemmé 1 a néptanítók magyarhoni árvaháza javára tánczvigalmat rendeztek, — mely dicséretére legyen mondva minden szép és jót melegen lelkesülő népünknek — várakozásunkon felül sikerült. Én, minta rendező bizottságnak egyik tagja, ősz sze8en 10 meghívót bocsátottam ki, és nem volt e meghívók közül egy is, mely legalább '0 kr. hasznot nehozott volna. Voltak ugyan olyanok, kik családi körülményeik miatt nem jelenhettek meg a vigalom helyén, de azért szives adományaikat elküldték, — bebizonyítván, hogy ők nem csak a zeneszó hallatára, de az emberbaráti szeretet hivó szavára is tudnak lelkesülni. Sokaknak ajaka panasszal van telve az emberek hideg közönyössége miatt. És mi tanítók népünk áldozat készségével dicsekedhetünk. Én azt mondom : nincs fásult szív, csak tudni kell ehhez szólni; mert egy sokat mondó szóra, nincs az a jéghideg kebel, melyről a könyörtelenség bilincsei le ne hullanának, s a kezeket jótettekre ne indítanák. Ezt bebizonyítottuk mi tanítók, kik e kis községOtt többször felszólalt s élénk beszede s tártál mas - vételei mindig figyelmet költöttek. reEgyetlen megyegyülést sem mulasztott, 8 . a közigazgatási bizottság intézménye kiállíttatott, ennÍt tanácskozásaiban is raid zorésén jelen volt. Nagy m gyei gyakorlata és széles olvasottsága, finom és let- telező modorral párosulva, mindig döntő befolyást b °' tositott neki a megyei tanácskozásokban. Mint főisná' — s ez kiváló érdeme — az ellenzék soha se engedi meg a tisztességtelen eszközök alkalmazását 8 bot ' uyos erőszak alkalmazására őt nem lehetett fölhasznál13-' Ezért konservativ elvei daczára is birta az ellenzék’ nek tiszteletét is. Nagy és szép családot hagyott maga után. Idősb'k fia báró Fiáth Miklós osztálytanácsos a közgazdasa • minisztériumban s pár év előtt nagy tanulmányi ut»7á^! tett Amerikában. Ifjabbik fia Pál több éven át VesSt prémmegye köztisztviselője volt s most az ősi al/* birtokon gazdálkodik. Egyik leánya — mint említőt! — báró Sennyey Pál országbíró neje, másik leánya * gr. Waldstein s harmadik a gr. Almásy-családba házasQa dott. Legifjabb leánya Jozefa bárónő Hamburgba me t férjhez egy előkelő patricziusi ifjúhoz. A bánatos özv gyen kívül mind e családok gyászolják az elhunytat benne a magas műveltségű, finom modorú, nemes gon8 dolkozásu családapát. Halála fájdalmas benyomást!* tett vármegyéjében, melyet busz éven át bölcsen mérséklettel vezetett. Béke s áldás porai fölött I A családi gyászjelentés igy hangzik: Özv. eörményesi báró Fiáth Ferenczné szül. Kan" vári Kapy Ágnes a maga és gyermekei: eörményesi báró FiáthMiklós m. kir. osztály-tanácsos és gyermekei: Béla Ferencz, Miklós, Lajos és Mária; eörményesi báró Fiáth Pál és neje pribérdi és vuchini Jankovich Hda valamint gyermekeik: Elemér, Tibor, Ilona; kis- zsennyei báró Sennyey Pálné szül. báró Fiáth Mária és férje kis-zsennyei Sennyei Pál országbíró és val. belső titkos tanácsos, valamint gyermekeik: Béla, Géza és Mária: zsadányi és török-szent-miklósi gróf Almásv Taszillóné szül. báró Fiáth Anna és férje zsadányi és töiök szent-miklósi gróf Almásy Tasszilló, valamint gyermekeik : Anna, Hildegarde és Hubert; Trebern« Dalrymple Morgannó szül. báró Fiáth Ágnes és férje Treherne Dalrymple Morgan ezredes valamint gyermekeik: gróf Waldstein György és Treherne Ágnes- Schmidt Pauli Edgárnó szül. báró Fiáth Josefa és férje Schmidt Pauli Edgár, valamint gyermekeik: Edgár Jean. Paul és Erzsébet uevében is megtört szívvel jelenti felejthetetlen férjének eörményesi báró FIÁTH FERENCZ urnák val. belső titkos tanácsos, cs. kir. kamarás, és Veszprémmegye főispánjának élete 71 évében Veszprémben 1885. évi februárhó 19-én d. u. 3 és fél órakor hosszas betegség után történt gyászos elhunytét. A megboldogultjhült tetemei februárhó 21-én d. e. fél 12 órakor fognak beszenteltetni és februárhó 22-én d. u. 1 órakor Akán eltemettetni. Az engesztelő sz. mise-áldozatok Veszprémben februárhó 21-én reggeli 10 órakor a Ferenczrendiek templomában ; Akán februárhó 23-án reggeli 11 órakor a plébánia templomban fognak a Mindenhatónak bemutattatok Veszpém, 1885. évi februárhó 19-én. Az örök világosság fényeskedjék neki ! * Veszprómegye a következő gyászjelentést adta ki: Veszprémvármegye közönsége mély fájdalommal tudatja szeretett főispánjának: eörményesi báró FIÁTH FERENCZ urnák val. belső titkos tanácsos, cs. és királyfi kamarásnak lö85 évi februárhó 19-én d. u. 31/2 órakor Veszprémben történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült tetemei februárhó 21-én d. e. V212 órakor fognak Veszprémben beszenteltetni és februárhó 22-én d. u. 1 órakor Akán eltemettetni. Az engesztelő szt. mise-áldozatok Veszprémben februárhó 2 l-én reggeli 10 órakor a Ferenczrendiek templomában; Akán februárhó 23-án reggeli 11 órakor a plébániatemplomban fognak a Minndenhatónak bemutattatok Veszprém, 1875. évi februárhó 19-én. Az örök világosság fényeskedjék neki 1 bői 25 frt 50 krt küldtünk be illetékes helyére a tanítók árvái javára. Vajha t. szerkesztő ur, megyénk több tanítói is megragadnának minden tisztességes alkalmat, melylyel szegény árváink sorsán enyhítenék. Tettre tehát tisztelt pályatársaim 1 Ön gyermekeitek javáért s boldogságáért mozdítsatok minden követ. Ne várjátok, hogy az adományt helyetekbe vigyék, ti tegyetek azért lépést, hisz a tieitekért cselekedtek. Az ország különböző részein élénk mozgalmak s cselekvésekkel találkozunk, hogy az ügy keresztül legyen vive ; — ne legyen tétlen Veszprémmegye tanítósága sem, hanem iparkodjék mindenki egy-egy porszemmel járulni azon nagyszerű s tettekben gazdag épülethez, melyben a mi szegény árváink találnak menhelyet az élet viszontagságai ellen. És most engedje meg tek. szerkesztő ur, hogy azok névsorát, kik a rendes belépti díjon felül szívesek voltak fizetni, itt közölhessem. Tamaska Lajos ur 50 kr, Eckstein József ur 50 kr, Bognár János ur 50 kr, Parragh Lajos ur 1 frt, Kollin Antal ur 1 frt, Tatay Tivadar ur 20 kr. Hámis József ur 50 kr. Klein Gyula ur 50 kr, Pap Gábor ur 50 kr., Kovács Imre ur 50 kr., Takács József ur 50 kr.‘ Folkner Antal ur 20 kr., Kramarics Géza ur 50 kr. Gatby Lenke k. a. 50 kr. Schill János ur 1 frt 50 kr., Kiss Lajos ur 1 frt, Biró József ur 50 kr . Bauer Károly ur 50 kr. Dr. Vadnay Szilárd ur 50 kr- Vincze Károly ur 50 kr. Weisz Sámuel ur 50 kr. Dezső Sámuel ur 20 kr. A néptanítók árvái Istene áldja meg a szives adakozókat. Szives közlésem után, mély tisztelettel maradtam a tekintetes szerkesztő urnák stb. stb. K. Kiss P. János, ref. néptanító. Pápa, február 20. — A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez. — Tót I erencz, 70 éves kőműves f. hó 13-én felakasztotta magát. Öngyilkosságának oka az volt, hogy c esegevel rég idő óta nem a legjobb viszonyban léven, 0 y oi-olykor jól elverte. Karácsony napján is úgy meg
