Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-09-19 / 38. szám
szabad és szakadatlan munkásságával Isten dicsőségére munkálkodni itt, hogy elnyerhesse fáradozása jutalmát ott. Szent hitünk szerzője a menyből lehozta a sze- retetet. „Arról ösmerenduek meg az emberek, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.“ Ebben van a keresztény vallás fönséges hagyománya, s ebben nyilvánul társadalom-alkotó és fentartó ereje. Csak a szeretet oldhatja meg és közvetíti szerencsés sikerrel azon nehézségeket, melyek az emberi nem szolidaritása és egyedisége jogköre közt bonyolultak. És ha majd az ellentétek közt mindig élesebb lesz a harcz, és mindig távolabb fog állni a megoldás lehetősége; az uralgó testi és lelki nyomor, az elhagyatottság közepette ki fog gyuladni a keresztény charitasz tiize, hogy az odaadás erejét, az áldozat hatalmát kifejleszsze. A szeretet müvei újból közelebb fogják hozni egymáshoz a megoszolt emberi sziveket, és elhárittatnak majd azon mesterséges akadályok, korlátok, melyeket az önzés és kevélység emeltek. És a regeneráczió e munkája nem lesz-e az emberhez méltó munkásság? és a kik, lelkűkben a keresztény heroizmussal, egy jobb világ érdekében a szeretet müveit végezik, nem-e azon munkálkodnak, mi a keresztény élet praktikus kultusa, a munkás élet oly imája, mely az örökké jó Istenhez, a szeretet örök kutforrásához oly méltó ? Bende Imre, apát Ezelőtt 100 évvel. Veszprém, szept. 16. A napokban kezünkbé akadt egy 100 év eiötti eredeti irat, melyben Veszprém város kereskedői egyetemlegesen közös rakhelyiség felállithatását kérelmezik. 100 évvel ezelőtt! Bizony más volt a világ. Hamár kiilön-kiilön ölnék ki egymást a világból, — ha lehetne. lm az eredeti okmány : Az Tekintetes Nemes Weszprém Vármegyéhez. Weszprém városában, és korül belül lévő Heleken lakozó Kalmároknak alázatos Instánti- ájok. A Felséges Kamaránál teendő Interpositió végén, hogy Weszprém Városában erigálandó Kalmári Depositoriumnak Helly resolváltasson. Tekintetes Nemes Vármegyei Alább meg-irttak alázatossan insttálnak, hogy az Tekéntetes Nemes Vármegye Weszprém Városában erigálandó Kalmári-Depositorium Hellyének kegyesen leendő desolválása végett a Felséges Kamaránál önnön magát foganatossan kőzbe-vetní méltóztasson: Mcrtt 1- mó A Kalmárok mind Veszprémben, mindpedig a körül belől lévő Heleken számossan lévén: Ezeknek Számos vólta, és más felöl két és három Vármegyékbül-is Weszprémbe való Con- currálás ez Hlyeién Depositoríumot valóban meg-kivánnya és meg-is érdemli. A’ minthogy 2- dó Másféle, és voltaképen palirozott Nemzetek között-is az ilyetén Circuvistántiákra nézve efféle Depositoriumok summásan erigáltatva lévén: Az Instánsok Fel-tétele 3- tió Mind a Publicumnak, mind pedig a Felséges Királyi Aerariumnak Hasznára czéloz Azértt ezen Czéljok el-érésére segittehdö Hathatós Interpossitióértt tovább is alázatos Submissioval instálnak Weszprém 10-ta January 1785. Weszprémben és körül-belöl lakozó Kalmárok. A hölgyek s a sport. öt év óta gyönyörű élményekre jogosító pompás kép tárul elénk a honi ember-sport terén: az evedzés uj életre ébredt; az iramgépezés (velocipé- dezés) általános elterjedésnek örvend; a versenyjárás művelői szaporodnak; a korcsolyázás évről-évre jobban hódit; a vitorlázás meghonosult és divatossá lett nálunk is; a versenyuszás pedig oly tökélyre emelkedett, hogy e sportban magyar sport- férfiúéi a világ legjobb időméretei. A férfiak tehát teljes erőből közreműködnek nálunk, hogy a magyar sport fölviruljon; de, sajnos! hölgyeink még mindig távol állnak attól, a mit a nemes sport iránti érdeklődésnek nevezünk. Egyedül a korcsolyázás szép sportja képez nálok kivételt, azaz eziránt hölgyeink között országszerte nagy az érdeklődés; és Balaton-Füreden nyáron át olykor-olykor találkozik sportslady, aki áldoz a szandolinozás kellemes sportjának oltárán: a többi hölgyek számára is alkalmas sportot azonban leányaink és asszonyaink — nemcsak a mi köreink hölgyeiről szólok — nem gyakorolják. Pedig ez nagy mulasztás, sőt hiba, bűn! A mostani szokásos nőneveltetés, ugyanis rendkívül hátrányos a leánykák testi fejlődésére; a divat, e kegyetlen zsarnok, pedig a felnőtt lányokat oly kényszerhelyzetekbe sodorja, hogy merőben lehetetlen, miszerint azoknak teste olyanná erösbödjék, aminő szükséges, hogy hivatásuknak: anyává lenni, az emberiség tökélyesbülésére nézve hasznosan felelhessenek meg. Az egyetlen mentőszer, hogy a ferdeirányu nőnevelés s a divatos leány-életmód az illetőkre szerfölött káros hatását ellensúlyozhassuk, abban rejlik, hogy leánygyermekeinket s a fölserdült lányokat ép úgy, miként a menyecskéket s a már korosabb asszonyokat is megnyerjük a sport egyikmásik, vagy több ága szorgalmas művelésének. Nagy-Británia, ahol az észszerű lánygyermek- nevelés s az ostoba divattal bátran daczoló természetszerű leány-életmód évről-évre hatalmasabb gyökereket vernek, jó példát mutat nekünk a nők számára kiválóan alkalmas sportok megválasztására. Az angol labdajátékok számos, igen mulattató neme, daczára e pompás tulajdonságuknak, nálunk nem bírnak közkedveltségre szert tenni; azijjazás, amely kiválóan alkalmas hölgyek sportjául, még merőbbcn ösmeretlen nálunk: oly szép sportra figyelmeztetjük hát hölgyeinkét amely alig-alig követel testi megerőltetést, ámde annál több ügyességet; már pedig az hölgyeink egyik nagy előnye. Egyik sarkigazság azt állitván, hogy mindenki örömest foglalkozik avval, amiben ügyes, reméljük, hölgyeink között mihamarabb a legáltalánosabb elterjedésnek fog örvendeni azon kellemes sport, melynek üzésénél a legfőbb kellék — az ügyesség. — Értem a karikadobás szép sportját. Szekrényéssy Kálmán világhírű sportsmanunk, kinek a honi embersport máris rendkívül sokat köszön, e nyáron Skóciából, ahol néhány napot töltött, hozta magával e kellemes sport gyakorlására szolgáló eszközöket: egy skót eredeti karikát, eredeti dobógolyókat és a karika eredeti foglalatját. A skót felföld keskeny völgyeinek némelyikében nagy kedvteléssel gyakorolják e sportot az ügyes skót falusi leányok is. Az eljárás rendkívül egyszerű: a karikát fehér papírral ragasztjuk be, hogy szembeszökőbb czél- pontul szolgáljon; azután beillesztjük négyszögii keretébe, amely feketére van festve, hogy a czélpont még határozottabban tűnjék a dobó szemébe. A versenyzők hót lépésnyi távolságban állanak föl a karikától és egymásután dobnak a czélpont felé: akik keresztül dobják golyójukat a karikán, a másodfokú mérkőzésre fönnmaradnak; mig akik elhibázták a czélpontot, ama verseny folytathatásából kihagyatnak. A fönnmaradottak azután 8, később 9 stb. lépésnyiről dobnak a karika felé; aki legtöbbször találta el a czélpontot, az a verseny győztese. Miután kis betéttel, amelynek összege díjul szolgál, tehetni még érdekesebbé e sportversenyt, valószínű, hogy az mielőbb általánosan elterjed nálunk. A megkivántató ügyességben hölgyeink bővelkednek ; a szükséges karika, keret s golyók beszerzése csak nehány krajczárba kerül; a dobás által, fölváltva használván a kezeket, a női karok azon teltségre tesznek szert, a mely a női szépség egyik kelléke; az uralkodóház némelyik nőtagja már kószittetett magának ily eszközöket s nagy kedvteléssel űzi a karikadobái^ kellemes sportját: mindez biztosit bennünket az iránt, hogy leányaink, menyecskéink és asszonyaink között mihamarabb elterjed a nők számára szerfölött alkalmas sportok e kellemes ága. Nyáry Simon gróf. Petőfi sírja. Igen figyelemreméltó adatot kapott a „Bp. H.“ a Petőfi sírhelyére vonatkozólag. Beküldője e lapból olvasta a fölhívást, hogy ha valaki akárminő jelentéktelen adatot tud Petőfi eltűnéséről, azt irja meg s hozza nyilvánosságra. Előadása szerint Segesvárod lakik egy Semenyi József nevű öreg ember, aki a szabadságharcz idejében az odavaló polgárőrségnél volt és a csata után mint bizottmányi tagot a holtak eltemetéséhez kiküldték. E Semenyi világosan emlékszik rá, hogy a többi közt, egy meztelenro vetkőztetek holttestet hoztak elé saz, aki hozta, egy teljesen szavahihető ember azt mondta: „Der ist der berühmtet Petőfi.“ Semenyi Petőfit nem ismerte személyesen, de hírből tudta, hogy ki volt s ezért megfigyelte, hogy hova temetik. Azóta sok idő múlt el, de Semenyi mégis ráakadt arra a helyre és egész biztonsággal meg tudja mutatni. Ez érdekes hirrel kapcsolatban megemlíti, hogy a segesvári csatatér felkutatására alakúit bizottság a nyári pihenő alatt különböző irányban folytatta kutatásait. A hegyült adatok között Petőfi Sándor még élő kortársainak több nagyérdekü nyilatkozata van. Irodalmi utón is sikerült már annyit megtenni, hogy a Petőfi halálára vonatkozó összes megjelent nyilatkozatok össze vannak gyűjtve s most már csak egyes nézetek megbízhatósága mérlegelése s esetleges megállapítása van hátra. A legközelebbi teendő lesz a segesvári csatatér helyrajzi felvétele s ama helyek megjelölése, melyeket a nép Petőfi sírhelyének tart. E czélból a bizottság alelnöke Török Aurél dr. beszerezte Segesvár, Fehéregyháza és Hójasfalva nagy arányú kataszteri térképet s a közeli környék stratégiai rajzát a segesvári ütközetről szóló hiteles leírással. Hétfőn Török Aurél dr. aleluök, Yály Bálint dr. biz. tit. és a bizottság jegyzője Segesvárra utaznak, helyszíni szemletartás végett. Ugyanekkor a csatának még ott élő szemtanúit is ki fogják hallgatni, különösen Petőfire és a sírhelyekre vonatkozólag. A méhészet Veszprémmegyében. Veszprém, szept, 11. Veszprémben folyó évi szeptember 22-én délelőtt 9-órától 12-ig és folytatólag délután. 2-től 7-ig méhészeti előadást tartott Dömötör László méhészeti vándor tanár ur,------Nagy kár, hogy népünk még nems tu dj megragadni az alkalmat, hol szépet es hasznosat tanulva, mindinkább apadó jövedelmét szaporítsa. Pedig ma már nem fúlhatunk saját zsírunkba és lébe kell dobnunk azt: „ej rá érünk arra még — fél gondolkodásmódot és tétlenséget.“ Az előadó tanárou kivül jelenvoltak mindössze . Mélt. Pribék István püspök méhészeti elnök ur képviseletében Lakatos János nyugalmazott plébános, Nagy Iván méhészeti jegyző, Orbán Pál méhészeti pcuzt.'u- nok, Rák János.'Nagy Lajos veszprémi, Németh János vörösberényí, Füzy György hagymáskéri tanítók, Katona Sándor, Koszler Imre, Nagy Józsei, Herman István méhészek és Németh Ignácz miniszterelnökségi fogalmazó. A méhészeti tanár nagy szakavatottsággal és ki- fáradhatlan buzgalommal adta elő a méhészet. íőbb és alapfogalmait theorice, a mit aztán délután practice is megmutogatott. _ , - A figyelmes hallgató megtanulhata a szorgalmas méhcsalád születését, életét életmódjával és családi viszonyaival, a munkának maguk közötti fölosztását és annak mikénti végrehajtását, az előfordulható betegségi eseteket, azok gyógyítási módját és a méhek elhalálozását. De leginkább azon erkölcsi és anyagi hasznot, melyben a méhész részesül, midőn a legszorgalmasabb állatcsalád munkásságát maga számára biztosítani tudja s az állat szorgalmát, öntudatosan magáévá téve anyagi és főkép erkölcsi éledének jólétet szerezni iparkodik. Tegyük meg az első lépést. Legyünk tagjai megyénk gazdasági egyesületének s egyúttal a méhész körnek. Legyünk méhészek, segítsünk magunkon s az Isten is segit. Füzy György. Jegyzőkönyv Felvétetett Budapesten 1885. augusztus hó 25-én a magyar vidéki hirlapszerkesztbk és kiadok kongressziosának második ülésén. (Vége.) Mécs Zsigmondi abbau látja a nehézséget, hogy a hirdető ezégek a régi irodákhoz szoktak s azokat nem fogják elhagyni. Felveti az eszmét nem volna-e jobb azokkal magasabb árak végett alkudozni ? Kerekes Sámuel szintén, fél a konkurrencziától. Különössen bajnak találja, hogy kis helyeken lapok keletkeznek, melyek elvonják azon 'hely hirdtést a nagyobb lapoktól. Az igaz, hogy ily kis lapok rendesen áldozatul esnek a hamburgi s más hirdetések és szélhámoskodásnak, s rövid idő alatt megbuknaak, de rontják a lapok renoméját s egyikre mégis elvonják a hirdetéseket, mert sokszor 2—3 hétben egyszer jelennek meg, mikor a hirdetések megszaporodnak. A gyakorlat fogja megmutatni, kell-e hirdetési iroda vagy nem? A szervező bizottságra,habizza a kongressus ez ügyet, az kell, hogy a ezégekkel direkt összeköttetésbe lépjen. Dr. Lator Géza: Csórón kivül szót kérve azt teszi hosszabb beszédben indítványához,) hogy az alapszabályokba a czélok közé a hogy „szükség-hez képest“ felállítandó. Molnár Gyula azt hiszi, hogy a felállítás nehezen vihető keresztül, mert a szerkesztőségek, illetve kiadóhivatalok nem hajlandók sokat fizetni egy ily központi irodára. Elnök: Erre vonatkozólag előadja, hogy már több hirdetési iroda a puszta hírre ajánlkozott átvenni 10000 frt kauezio letétele mellett a központi iroda vezetését, de"csak ha minden kiadó a szövetkezésbe belép. Molnár Gyula (folytatólag) azon véleményben van, hogy kik együtt vagyunk, kötelező nyilatkozatot kellene tennünk ? Dr. H olló Lajos: Kötelező nyilatkozatról most szó sem lehet, ezt az ügyet sokkal körültekintőbben és teljes alaposággal koll keresztülvinni. Ő a hirdetési iroda fel- álitását nem tartja egyedüli módnak, szerinte ha ez nem is jő létre, meg lehet a kiadást oldani, lieg pedig sokkal egyszerűbb és sokkal bizto sabban, mint hirdetési iroda által scez volna az; hogy a kiadóhivatalok minden szövetkezet nélkül egy szoros kötelezettségű magánjogi szerződést imának alá, a melyben kötelezik magukat, hogy a kölcsönösen megalapított dij szabályon alul hirdetéseket nem fogadnak el. É szerződést lehetue feltételesen és felfüggesztő hatással megkötni, a meddig t. i. a kiadók összessége esetleg megállapította szám alá nem irja, érvénnyel nem bir és a felekre nem kötelező, de azután igen. Érvényt lehet szerezni neki kikötött bizalommal, a ki a szerződést megszegi 1000 frt (esetleg több vagy kevesebb) bírságot sajtóbirói utón is behajtani. Bízza tehát a kongressus, hogy a melyik legjobb mód, állapítsa meg és terjessze majd elő. Vargha Lajos: A keletkező egyesülettel nagyon könnyen lehetett vol na e kérdést megoldani, most is a szervező bizottságra bízná a módus megállapitá^át. Elnök : A vita e tárgyában befej etetvén, határozatiig kimondatik, miszerint a kongressus a hirdetési ügy mikénti szabályozásának a szervező bizottságra bízza s esetleg egy központi hirdetési iroda felállítását vagy a megoldás más módját az alapszabályokba kívánja beilleszteni. Elnök : E tárgynál meleg hangon ad kifejezést a barátságos viszony, kölcsönös tisztelet és folytonos érintkezés további fentartásának, s részéről e kérdést tovább tárgyalni nem óhajtja. A kongressus a két sajtó közti barátságos és jóviszony ápolását és fentartását óhajtandónak tartja, a kölcsönös tisztelet és érdekközösség alapján. Dr. Holló : Az elnöki előterjesztésben s a kongressus e tárgyú határozatában osztozik, ez alkalommal csupán a fővárosi sajtó és számos fővárosi kiadó azon eljárása ellen óhajt tiltakozni, minélfogva azok a vidéki lapoktól képtelen és absurd reklámjaik közzétételét követelik, kéri a kongressus tagjait, hogy a vidéki hírlapok önérzetét mélyen sértő ezen eljárás ellen lépjenek fel együttesen, a kongressus elé indítványt ez irányban nem terjeszt, mert hiszi, hogy a kongressus tágjai határozat nélkül is őrködnek a vidéki hírlapirodalom tisztességének érdekei felett. Vargha Lajos a fővárosi lapokat felszólitandóuak véli, hogy a vidéki lapokkal lépjenek az eddiginél nagyobb mérvben csereviszonyba. Dr. Holló Lajos ez indítványhoz nem járul, mert ikere nem lenne; a fővárosi lapok eddig nem küldték lapjaikat, ezután sem fogják azt tenni, és sikertelen ügybe a kongressus tekintélyét belevinni nenvóhajtja. Elnök határozatilag kimondja, hogy a kongressus többsége a cs'ereviszony kiterjesztése érdekében nem tartja szükségesnek a fővárosi sajtót megkeresni. Elnök: Következnek az indítványok, legelőször Váradi Ferencz indítványa, mely szerint fővárosi levezők csak azok lehetnek, kiket azon vidék lapja ajánl. Határozatilag kimondatik, hogy a kongressus ez inditváuyt nem fogadja el sez iránt nem is intéz megkereset a fővárosi lapokhoz. Elnök: Bényei István a magtar szinészegyesület igazgatójának átiratát a vidéki színészet pártolása iránt, a kongressus helyeslőleg f tudomásul - veszi, s kimondja, hogy a vidéki színészet — mint a magyar nyelv egyik támaszát— ezután is teljes erejéből támogatja. Elnök: Homicsko Sándor indítványát a megyei közművelődési egyesületek pártolása és nem magyar nyelvű lapok hazafias irányára nézve, e kongressus helyeslőleg tudomásul veszi. Elnök : Mócs Zsigmond indítványát a magyar sajtótörvények Fiumébe leendő behozatala iránt a kongressus elfogadja és utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy ez irányban felterjesztést intézzen a ministeriumhoz. Szterényi József rMócs Zsigmond indítványát Erdélyre kiterjeszteni, indítványozza, Elnök határozatilag kimondja a kongressus a magyar sajtó törvények Erdélybe leendő kiterjesztését a végrehajtó bizottság által kérelmezni rendeli. Dr. Bangha Sándor indítványozza, hogy a kautió kérdése akként szabályoztassék, hogy minden lap köteleztes- sék kautió letételére és pedig annyi 1000 frt letételére, a hányszor a lap megjelenik egy héten. Dr Holló Lajos indítványozza; hogy a politikai kérdések szorosabban körvonaloztassanak s egyöntetű szabályokba foglaltassanak. Elnök határozatilag kimondja, hogy a kongressus ez indítványokat elfogadja és ez irányban felterjesztést tesz a végrehajtó bizottság által a minisztériumhoz.j Dr. Holló Lajos jegyző előterjeszti a tegnapi tárgyalásról elmaradt Némeht Ferenczfóle indítványt és Ar- dényi Dezső pótinditványát. Elnök határozatilag kimondja, hogy a kongressus Németh Ferencz indítványát, mely szerint magyar hirlap- szerkesztő csak magyar állampolgár lehessen, elfogadja, ellenben Ardényi Dezső egyéb qualíficatióira vonatkozó indítványát a kongressus nem fogadja el. Kerekes Sámuel: Köszönetét fejezze ki a kongressus az irói és művészi körnek, a fővárosi sajtónak, előkészítő értekezletnek és szinházigazgatóságnak. Elnök : Határozatilag kimondja, hogy a kongresszus ezen indítványt egyhangúlag elfogadja. Csitáry Emil: Kossuth Lajosnak 'névnapja alkalmából üdvözlő sürgöny elküldését indítványozza. A kongresszus az indítványt elfogadja. Enök: A tárgysorozat kimerítve lévén, mint az első szót úgy az utolsó szót is ő emeli e konresszuson.Csüg- gedéssel jött ide, mert nem tudta, hogy oly különböző érzelmű, egymást nem ismerő elemeket lehet-e oly rövid idő alatt hasznos működésre Összehozni ? Most azonban lelkesedéssel távozik, mert a kongresszus a legszebben megoldotta nehéz feladatát. Akormánytól és országgyűléstől sok függ, hogy bajaink orvosoltassanak, de legtöbb függ, önmaguktól, ő részéről Ígéri, hogy mindig ugyanazon bnzgalommal és lelkességgel él az ügynek, mint a milyennel azt eddig szogálni óhajtotta. Köszöni tiszttársai nevében is a kongresszus bizalmát, a gyűlést feloszlatja. Kmf. Dr. Holló Lajos Roboz István, jegyző. elnök. Földvári Kálmán, Varga Lajos.. Országos kiállítás. Budapest, szept. 11. Kiállításunk fényes erkölcsi sikerei közt a legnagyobb jelentőségű és legőrvendetesebb bizonyára az,- hogy a nyugati nemzetek közvéleménye, mely eddig sok tekintetben balnézeteket, sőt igazságtalan felfogást táplált hazánk kultur törekvései irányában, most országos tárlatunk alkalmából :!,: igazságos Ítélet medrébe kezd átcsapni. A külföld sajtójának legtekintélyesebb közegei a tisztelet és eli&merés hangján szólanak Magyarország művészeti és tudományos fejlettségéről és komoly ipari haladásáról és a mit egy évtized alatt csak elvétve tudtunk eléírni, annak most naponta örvendhetünk: az európai sajtó kimerithetetleu elismeréssel árasztja el hazánkat és osztatlan ítéletével lelkesülten sorozza nemzetünket az európai kulturnépek közé. Ez kétségtelenül leghatalmasabb vívmánya országos tárlatunknak, a melynek immár teljesítve látjuk ama hivatását, hogy kulturális fejlődésünk, anyagi és szellemi állapotunk való képét tárja a külföld szemei elé. E rokonszenves elismerés egy újabbik tanujelével találkozunk a frauezia sajtó egyik legelőkelőbb közlönyének, a „Temps“-nek legutóbbi számában, a mely beható czikkben foglalkozik hazánk művészetével és iparával. Van-e Magyarországnak nemzeti művészete és nemzeti ízlésen alapuló ipara ? Ezt a kérdést veti fel a „Temps“ írója, ráutalva arra, hogy vannak nemzetek, a melyek a művelődés szükséges voltának tudatára ébredve, hirtelen rávetik magukat a kultúra munkájára, de rendszeretlenül, zűrzavarosán fogtak hozzá a nehéz műhöz és az eredmény az lett, hogy a czivilizácziónak csak töredékeit tudták elkapkodni, de saját nemzeti kultúrát létesíteni nem tudtak. Magyarországnak azonban van nemzeti művészete és a hagyományok által megszentelt nemzeti ízlése. A czikkiró ismerteti ezután agyag-, porczellán-és majolika müiparunkat, a mely szerencsésen sajátította el a régi Pannónia talajában talált ókori mf kincsek stíljét és formáit. Keramikus házi iparunkról azt mondja, hogy formái foltürfő módon ha- solitanak a Dólfrancziaországban űzött agyagipar idomaihoz és a díszítés és modellirozás e hasonlatossága annyira megy, hogy el sem hitte volna, mikép e tárgyak hazánkban évszázadok óta így készíttetnek. Érdekes hasonlatosságot fedez fel a czikkiró a magyar népbutor stílje, diszitése és festésében is. E bútorok —• úgymond — majdnem teljesen olyanok, mint az arabgok bútorai és láttukra az ember azt vélné, hogy valamely Algirbeli falu szohájának belseje van szemei előtt. Azután fejtegeti, hogy a magyar bútorok, szőnyegek ékszerek, zománezok mennyire megőrizték régi keleti jellegöket. Az érdekes czikk a német ipar befolyására utal s azután Így végződik: „Németország kereskedelmi s ipari befolyása ellen legtöbb sikerrel küzdhetne itt Francziaország. Társadalmi tekintetben a magyar nép rokonszenvét bírjuk és a barátságos tüntetések zajossága miatt nem kell az érzelmek őszinteségét kétségbevonnunk. A mezei gazdaságokban, a bányáknál ügyes *
