Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-09-05 / 36. szám
Veszprém, 1885. Ötödik évfolyam. 36. sz. Szombat, szeptember 5. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre ......................6 frt — kr. Fé lévre.......................3 frt — kr. Negyedévre . . . • 1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadóhivatalban. A phyloxera-vészVeszprém, szept. 3. A phyloxera-vész napról-napra terjed. Fellépte a balaton-füredi, tihanyi — s megyénkben a polányi szőlőkben már hivatalosan is megvan állapítva. — Ott a zánkai, fülöpi, badacsonyi kiterjedt bortermelő vidéket, emitt egyik büszkeségünket, — Somlyót fenyegeti. A tulajdonosok egy része még ma sem hisz ezen kiszámithatlan anyagi károkat előidéző elemi csapásban s azok is, kik már megvannak győződve a veszély közvetlensége és nagyságáról, apathikus kétségbeesésükben a helyett, hogy védekeznének a csa pás ellen, eljárásuk által a vész még tovább tér jedósét segítik elő. A csapás pedig, mely a balaton-parti vidéket már ez időszerűit érte s mely a jelenlegi eljárás követése mellett fokozott mérvben érni fogja — közvetve minket is érzékenyen érint. Eltekintve, hogy a Balatonpartot, hazánk e kies természet áldotta vidéket kietlenné, sivárrá fogja tenni , a birtokos osztályt legjelentékenyebb jövedelmi — s a munkás osztályt főkereseti forrásától fosztja meg, — városunkat, jelesül annak iparos és kereskedő osztályát anyagilag sújtani fogja, mert a városunk piaczára utalt s elszegényedésnek eléje néző vidék lakossága nem fog oly tekintélyes fogyasztó és vásárló tényezőt képezni, mint a múltban volt A baj tehát nem csupán helyi érdekű, de minket is közelről érdeklő, melynek nagymérvű elterje- dettsége országos jelleget kölcsö nöz s minden oldalról történendő beavatkozást igényel. Az országos kormány a phyloxera vész kiütése után igyekezett a vész tova terjedését a tudomány és tapasztalat által ez ideig megállapított módszerek alkalmazása által lehetőleg meggátolni, a szén- kéneg befecskendezése által eszközölt úgynevezett gyéritő eljárás törvényhatóságunk területén is Sooly- ban, Papvásárján, Kenésén s ezen felül sok helyen alkalmaztatott ugyan, de az eredmény nem felelt meg a hozzá kötött várakozásnak s azon meggyőződést érlelte meg, hogy a gyéritő eljárás a vele járó tetemes kiadások folytán csak nagyhírű és jövedelmű szöllökben fizetheti ki magát. A kisérletkép használt egyébb rovarirtó szerek, mint mész, dohány, szapanos viz, kőszén, kátrányMegjelen minden szombaton. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, Korona-utcza, Hartmann-ház, küldendők.------- HIRDETÉSEK és NYILTT EREK = a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. — Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr,; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap, hétfő és kedd kivételével, naponta 8—1 óra között. özeriiesztoseg: Veszprém, Korona-utcza, Hartmann-ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. * Kéziratok vissza nem adatnak. T A R C Z A. Nyári este. Holdvilágos nyári este Hogyha fáradt mindenem, Megpihenni a hárs alatt Oly jól esik énnekem! Múltba nézek, mert a jov'ót Kitárja a képzelet . . . Elmerengve nézem aztán A csillagos kék eget. . . Mennyi csillag, mennyi angyal Ragyog fenn a kék egen; Hívogatnak, csalogatnak: Isten veled kedvesem! olaj, hamu, kénsavas keverék stb. hasonlókép hatástalanoknak bizonyultak. A kormány által felálitott három kísérleti telepen (Farkasd, István telek Pestmegyében, Szendrő Borsód megyében) tett tanulmányok kétségtelenné tették, hogy ha már nem lehetséges a szőllö pusztító phyloxerát gyökeresen kiirtani, legalább vannak módok és eszközök, melynek segélyével szőllőink a phyloxéra daczára is, fenttarthatók. Ilyenek: a phyloxera mentesítő homoktalajban való szőlőtermelés, a sik fekvésű szöllőknek vízzel való elárasztása s az amerikai szőllőfajok ültetése. Az első és második módszernél hosszabban nem időzöm, csupán utalok a kormány azon intézkedésére, melylyel a Kecskemét városa által felajánlott 200 holdnyi homok területen egy állami szöllő telepet létesített, melynek rendeltetése első sorban, hogy azon szőllőbirtokosoknak, kik szőlleiket javítani és újítani akarnák, de magukat a szükséges szőllőveszőkkel, azok szállításának tilalma miatt különben el nem láthatnák — lehetővé tegye, hogy onnan hiteles fajú szőllőveszszőket a phyloxera be- hurczolásának veszélye nélkül beszerezhessenek; továbbá, hogy ott a homoki szőllök okszerű művelése a homok talajra tegalkamasabb szőllőfajok kiválasztása és a homoki borok helyes kezelése tanulmá- nyoztassék és gyakorlatilag bemutattassók — egy szóval, hogy a telep a jövőben oly fontos szerepre hivatott homoki szőllőnek mintaképül szolgáljon. Méltányolva ezt a törvényhozás s hogy a phyloxera mentességet biztositó homok területeknek szőllővel való beültetése minél inkább felkaroltassék az 1883. XVII. t. czikken, mely a phyloxera ellen teendő óvintézkedésekről rendelkezik, az efféle uj homoki szöllőknek hat évi adómentességet biztosított. A székesfehérvári és fehórtemplomi amerikai szőllőtelepeken tett kísérletek és tapasztalatok azt igazolták: hogy — ámbár az amerikai szőllőfajták között is vannak olyanok, melyek a pliyloxerától elpusztulnak — egyes amerikai szőllőfajok a gyökér- héjnak vastagsága folytán a rovar támadásának határozottan ellentállanak ; hogy az ellentálló amerikai alanyokra oltott hazai szőllőfajok ép úgy teremnek, mintha csak saját gyökereikkel táplálkoznának; és hogy vannak egyes amerikai szőllőfajok, melyek beoltás nélkül direkt szöllő termelésre is használhatók. Lajosfi József. Hogy intették a házasulandókat ezelőtt harmadfélszáz évvel? Nem lesz talán érdektelen pár érdekesebb pontjában megismerkedni azon esketési beszéddel, mely Melotai Nyilas István debreczeni tanár, majd kállói és szatmári lelkész, tiszántúli reform, püspök, végre Bethlen Gábor fejedelmi udvari papjának, 1621-ben meg- Jelen Agendájában található. A benne levő esketési beszéd mintegy 60 nyol- czadrét lap s bár minden pontja, a maga szempontjából igen érdekes, itt csak a korviszonyokat és az akkori gondolkozásmódot kitünően jellemző pár szakaszt lehet előadni. Az eskető pap először a házasság fontosságáról és jelentőségéről tanított, aztán fa házasfelek kötelességeiről szólt és pedig olyforroán, hogy először azon két kötelességet adta elő, melylyel úgy a férfi, mint a nő egymás iránt tartozik, majd külön a férfiaknak és külön a nőnek két-két kötelességét sorold föl: „Kettő pedig közönségesen tisztek a házasságbeli személyeknek, mely úgy néz (tartozik) a férfira, mint az asszonyállatra, az asszonyállatra, mint a férfira. Első tisztek ez, hogy egymást nem képmutatásból, sem ideig csak, de teljes életekben tiszta igaz szeretettel úgy szeressék, hogy minden szereteti Istien után a férfinak, az ő feleségében legyen, úgy az asszony- állatnak minden szeretete Isten után, csak az ő férjében legyen.“ „Második közönséges tisztek ez az házasságban élőknek, hogy ha az Ur Isten Őket magzatokkal szereti (áldja meg), az ő magzatjokat isteni félelemben, jó erkölcsben tartsák és neveljék.------—---------— ___ Tu djátok-ó ti atyák és anyák, hogy nem tietek az magzat, kit ez világra szültök, de Istené, — ----------------Ellentálló képesség tekintetében első helyen említhető a riparia sauvage faj, mely könnyen fo- gamzik, buja tenyészetü s még a silányabb talajban is kifogástalanul fejlődik s nemcsak hogy a phyloxe- rának ellent áll. de a hideget is tűri, direct termelésre teljesen alkalmatlan, apró kékes fekete bogyói élvezhetőnek, de kitűnő alanyul szolgál az európai szőllőfajok beoltására. Versenyez az ismertetett fajjal a Vitis Leonis is, melynek még azon előnye is megvan, hogy venyigéi aránylag vastagabbak, s ez oknál fogva beoltásra alkalmasabbak. Élvezhetőbb gyümölcsöt szolgáltat a Taylor-faj, de ellentálló képessége már nem kifogástalan, mig a Louisiana a phyloxerának épen nem képes ellent állani. Dél-Francziaországban felettébb el van terjedve a Faguez nevezetű direkt termelésre használt amerikai szőllőfaj, melylyel hazánk déli részében is több kisérlet tétetett. Ellentálló képességét beigazolta, úgy menyiség mint minőségre kielégítő gyümölcsöt szolgáltatott (mustjának czukortartalma a 17 százalékot meghaladta), de jelentékeny hátránya, hogy mint sima veszszö nehezen gyökeresedik. Azon szőllőfajok közé, melyek még a phyloxera behurczolása előtt lettek Amerikából importálva, tartozik a megienetosen eitlem; ízaoena, vaiamiut a kevésbé ismert York-Madeira is, melyek mindegyike a phyloxerának ellentáll, kedvelt csemegeszőlőt szolgáltat és bortermelésre is tökéletesen alkalmas. Az amerikai szöllőknek magról való tenyésztése nem mutatkozott sikoresnek, a magcsemeték a fajtisztaság tekintetében is hagynak kivánni valót hátra s ezzel egyszersmind ellentálló képességük is többé-kevésbó koczkáztatva van, ehhez járul, hogy venyigéik aránylag vékonyabbak, s hogy e miatt 1—2 évvel több időre van szükség, mig beoltásra alkalmasakká válnak. Nemes európai szőlőink fenntartására a legbiztosabb, de egyszersmind igen fáradságos és költséges módszerül kínálkozik, — azoknak ellentálló amerikai alanyokba való beoltása, s ez irányban megnyugvást meríthetünk az eddigi tapasztalatokból, melyek eredménye szerint az oltványokon termelt fürtök semmiben sem különböznek a saját gyökereikkel táplálkozó szőlőtőkék termésétől. Az ameriti reátok bizta, hogy ő számára tisztességbeu, nagy szemérmete8ségben, tiszta életben, jó erkölcsben neveljétek fel, hogy mihelyen szólni kezd, ottan az Isten forogjon szájában, az miatyánkot, eredőt (hiszekegyet) tízparancsolatot úgy megtanulja s tudja, mint az tíz ujjait. De ó boldogtalan atyák, mire vetemedtetek a ti tisztetek mellett; azzal kérkedtek, vaj ki nyelves a marezona, az anyját se — tudja szidni. Ha felnő pedig nem gondolkodói arról, hogy még iskolába adnád, ha* nem az barompásztorságra rendelted, mely miatt kicsinybe hogy nem olyan, mint az, minemüt őriz. Hogy hogy tudtok számot adni dajkaságtoknak tisztéről ? Honnan vagyon megveszése az emberi társaságnak ? Bizony az gyermekeknek erkölcstelen való felnevelésekből ! Mert az minémü ostoba paraszt gorombaságban nő fel, és az minémü szabados mezei fajtalan pajkos- ságban, abban marad koporsójáig. De kérdjük el az atyáktól, anyáktól a miatyánkot, eredőt, tízparancsolatot: nem tudják. Miért ? Mert ő atyjok, anyjok sem tudta, és eképen fiuról- fiura szállott az a goromba tudatlanság.“ Mennyi sokakra ráférnének még ma, kótszázhat- vannégy év múltán is a szavak ! „Tisztek a férfiaknak — igy megy tovább a tanítás -- az mely csak ő reájuk néz, ismét kettő. Egyik: hogy az férfi az feleségét, úgy mint gyenge erőtelen oldalcsontjából formáltatott edényt, mindenek előtt jó hírében, nevében Őrizze, oltalmazza, minden jó dolgokra intse és Isten szerint való fenyítékben és kegyességben tartsa . .. Vétkeznek itt egyaránt amaz fekai alanyok tehát határozottan semmi kedvezőtlen befolyást sem gyakorolnak a rajtuk termelt hazai szőllők minőségére, érésére és egyéb tulajdonságaira, sőt a mennyiséget tekintve sem maradnak hátra az ugyanazon fajú európai szőlőtőke termésétől. A kormány által felállított székesfehérvári és fehórtemplomi amerikai- s a kecskeméti állami szől- lőtelep, bár évenkint több százezer veszszőt képes a közönség rendelkezésére bocsátani, de e szám, tekintve, hogy a sima vesszőknek csak körülbelül 50 százalékát lehet biztosan eredőnek számítani és figyelemmel főleg a vésznek fokozatos terjedése — s a szőlőknek előre látható rohamos pusztulására, korántsem leend elégséges arra, hogy az előálló szükségletet fedezze. Ettől vezéreltetve — továbbá, hogy városunk s környékének, akkor midőn a vész a balatonparti vidéket már oly mérvben lepi el, hogy a birtokosok felocsúdva a veszély közvetlen volta miatt s mert mindjobban sinlődö tőkéiket kivágni lesznek kénytelenek, hogy beszerzési forrás a közelben és lehető mérsékelt áron álljon rendelkezésére — tettem Veszprém város képviselőtestületi közgyűlésében még a múlt óv folyamán az indítványt, a phyloxerának ellentálló amerikai szőllő-vessző-telep berendezésére szükséges területnek átengedése iránt. a v»iua Kuzgyuiesu uiuuvanyom elfogadásával legelő-területéből mintegy 4—5 holdat e ozélra felajánlott, a megyei gazdasági egyesület a telep berendezését és annak kezelését elvállalta, az előmunkálatokat teljesítette, a megye közönsége pedig az illető szakminisztériumhoz megfelelő segélyezés végett felterjesztést intézett A telep berendezésének megtekintése s a szöl- lőbirtokosokkal való érintkezés czóljából érkezik e hó 5-ón körünkbe a minisztérium küldötte^M ikl ó s Gyula borászati kormánybiztos, ki egyszersmind 6-án azaz vasárnap délelőtt 10 órakor a megyeház nagytermében egybegyülendó érdekelteknek ez ügyben előadást is fog tartani. Jelenjenek meg tehát ezen ülésen minél nagyobb számban az ügy iránt érdeklődők, hallgassák meg a kormánybiztos ur szakszerű előadását, adják elő aggodalmaikat, óhajaikat és kövessék a vész elhárítására legbiztosabbnak jelzett és tanácsolt módokat. Részemről, hogy érzékenyen sújtott vidékünk nevad természetű kegyetlen férfiak, kik meg nem gon. dolván az asszonvi állatoknak erőtelen voltokat, mód- nólkül tagolják (verik) az ő feleségeket. Nem azt mondjuk, hogy vétkekért meg ne dorgálják s ha érdemlik, ostorral vagy vesszővel meg ne sujtolják, mely miatt még a pogány sem kegyetlenkedhetuék rajtok inkább, mint némelyek feleségeken, kiknek nem elég a vessző, de baltával, vizes instráuggal és-' akármi keresetlen fával roncsolják, bénítják feleségeiket. A szelíd, emberséges gyakor(i) intés, nagyobbat nyom a módnólkül való vereségnél. — Hogy nem verném, holott részeges, tékozló, gondviseletien ? — Isten próbája rajtad: talán jobbat sem érdemlettél Istentől, talán ifjúságodnak vétkét veri Isten általa tebenned. Tűrj, szenvedj, vagyon Istennek módja, hogy tégedet az olyan ostora alól felszabadítson. Második kiváltképen való tiszti a férfinak ez: hogy az ő hivatalja s rendi szerént háza népét igaz kézi munkájával tartsa------------Mettznek (= mit tesznek) tehát amaz tunya férfiak, kik a házasságban a gazdagságra néznek, melyet, ha elérhetnek, hamar fel- sipolják (= elpazarolják) és azután magok s házaik népe csak éheznek ? — Mettznek a hamis .fcer^tüek ? I “ Ne ütközzünk meg, ha egy fejedelem udvari papja, tehát mindenesetre magas állású és nagy műveltségű ember megengedni látszik, hogy az asszonyok, ha megérdemlik, ostorral vagy vesszővel megfenyittessenek férjeik által. Hiszen még alig 60 évvel azelőtt, hogy Melotai ezeket irta, tekintélyes zsinatokban vitatkoztak és hitvallásokban határoztak a felett, hogy vajjón van-e
