Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-01 / 31. szám

— A exekuciók hadjáratára drákói rendeletet adott ki a pénzügyminiszter, hogy t. i. augusztus hóban árverések utján országszerte minden legkisebb adó hátralékot be kell hajtani. Figyelmeztetjük a közelgő tatárjárásra összes adózó népünket, de az excellentiás miniszter urat is, hogy magára vessen, ha a kápolnai ekzekutiós eset talál itt-ott ismétlődni. A nép majd megkeresi a vérontás okozóját s a nép kétségbeesett dühe elől nem véd ám a miniszteri bugyeláris sem. Alea jacta est. . . .

— Megrendítő családi gyász érte Krisztin- kovics Aladár enyingi közbecsült ügyvéd, megyebizottságunk egyik kiváló ellenzéki vezérét. Nyolcz éves kedves Elemér fia, rövid szenvedés után elhunyt. A bánatban, mely a szerető apát érte, a megyében ezernyi barátai osztoznak részvevő, igaz szívvel s legyen vigaszára az osztatlan gyász, mely a veszteségben iin körülveszi. Legyen az elhunyt gyermek égi álma boldog, ott fenn a csillagok fölött !

— Öngyilkosság. Gerván Józsefné, litéri lakos julius 17-én gyufaoldattal magát megmérgezte s rövid szenvedés után meg is halt. A hivatalos bonczolás alkalmával epehólyagjában 13 darab epekövet találtak, a melyek borsó nagyságúak voltak, a mi a legritkább és legfeltűnőbb esetek közé tartozik. Valószínűleg ez volt oka gyászos öngyilkosságának is.

— Megörült. Bódis János ösküi jómódú földmives megőrült és egy őrnek leharapta a fülét. Felszállittatott az országos tébolydába.

— Uj távírdák. Lengyeltótiban, Szőllősgyörököu és Szántódon Somogymegyében postával egyesitett uj m. k. államtávirda állomások nyittattak meg korlátolt napi szolgálattal.

— iparosifjaink nyári vigalm ma este lesz a „Betekints“-ben. Hisszük, hogy jól fog sikerülni.

— Éljen a haza. Az erdélyi közművelődési egylet támogatására mindenhonnan érkeznek támogató szellemi és anyagi segélyek. (Lak magyénk nem tesz semmit, megyénk, melynek 184 községe van s a székvárosban káptalan és püspökség, s gazdag birtokosai vannak. Kivételképen említjük Eszterházy Móricz grófot és a megyei s városi hatóságot, kik szép összeggel siettek e nemes czélu egyesület támogatására. Mig megyénk alszik, addig a szomszéd vármegyék s ezek községei fényesen teljesitik a költő ezen buzdító szavait: „A férfi vérrel, az asszony könnyel“ — áldozzon a hazának“ Kolozsmegyében fekvő Tancs falucska derék lakói azt mondták, hogy lehet áldozni verejtékkel is, ha szükséges. És ők eladták verejtéköket 100 forintért, hogy ezzel beléphessenek alapitó tagul az erdélyi magyar közművelődési egyletbe. Taues lakosai szegények, keservesen szerzik kenyerüket, de magyarok az utolsó izig, s hazafiságukat e tettük ékesebben beszéli el, mint bármely czifra szó. Szegény volt a falu ládája ahhoz, hogy mint község léphessenek be az egyletbe. A lakosok tehát külön-külöu kötelezték magukat a legelső földbirtokosnak, hogyha a lakosság helyet lefizeti az alapitó összeget, ők közösen ledolgozzák azt saját tenyerükkel. És akadt nemesen gondolkozó földbirtokos, aki az ajánlatot örömmel elfogadta, s az első 20 forint részletet azonnal le is fizette. A kezdeményezők voltak Váradi Szász János, id. Nagy György és Barta Ján s, a kik méltán lehetnek büszkék honfitársaikra. De büszke lehet e községre az ország is. Tancs tettében a többi községek előtt olyan példa áll, melyet nem követni szégyen volna. Sorakozzanak a jó hazafiak a jók mellé, mert minden egyes hazafi jelentkezése egy uj sugarát gyújtja fel a reménységnek, a melyet hazája jövő nagysága iránt táplál keblében a magyar ! Éljenek a derék tancsiak !

— Balaton-Füreden az Auna-bál, ép úgy mint a Flóra-bál, rosszul sikerült. Mindössze 14 pár tánczolt. Bizony kár a régi, jóhirü vigalomért!

.— Aratási eredmények. A földmivelésügyi minisztériumhoz a vetések állásáról e hét elejéig beérkezett hivatalos jelentések szerint az ősziek aratását Dunántúl; az alföld északi és déli részeiben már nagyrészt befejezték; az aratás eredményéről a múlt héten közölt hírek ismét megerősítést nyertek, a mennyiben többnyire középtermést jelentenek. A búza minősége álta- lánvéve jó, sőt egyes vidékeken várakozáson felüli. Az árpa amellett, hogy a tavaszi folytonos szárazság miatt nem fejlődhetett és ritka maradt, minőség tekintetében nem elégíti ki a gazdákat.

— Iparosíanonczok figyelméba. A budapesti állami közép-ipartanodában a beiratások ezután szeptember hó 1-sö napjától nem 15-dik, — hanem csak 10-dik napjáig tartatnak. A belépni óhajtó tanulóktól előzetes gyakorlat kívántatik, legalább az, hogy ezen nyári szünidő alatt a gyakorlatban foglalkozzanak, s ezt hiteles bizonyitványnyal igazolják. Szükséges végre, hogy a tanulók a beiratáshoz szüleikkel vagy gyámjaikkal jelenjenek meg. Budapest, 1885. július 15-én. Hegedűs Károly igazgató.

— A Mohai tűzoltók Siófokon. A siófoki önkéntes tűzoltó-egyesület — e hó 19-én diszgyakorlattal egybekötött táncestélyt rendezett. — A diszgyakorlatra vidéki tűzoltók, mint szakértők is megjelentek és pedig képviselve volt a székesfehérvári társegyesület egy jeles tagja, a mohai 4 tag által, ez utóbbi Kempelen Imre főparancsnok a helybeli tűzoltók szakképzettsége felől igen elismerőleg nyilatkozott. Ezután a helyeli tűzoltóság a vidéki bajtársak előtt diszmenetben elvonult. Este táucz volt, mely a legjobb kedvvel reggel 4 óráig tartott. A mulatság mintegy 50 forintot jövedelmezett, mely összegért a czélnak megfelelőleg tömlők fognak beszereztetni.-- Balaton-Füreden folyó évi julius hó 24-éig 1474 fürdövendég volt, mint ezt az általános statisztikai kimutatás is bizonyítja.

— A babona. Tapolczán egy Fodor József nevű vendéglős egy házat kezdett magának építtetni és midőn az alapkövet letették, e vendéglős egy fél kenyeret és egy döglött békát tett az alapkő alá e szavakkal: „Addig ne adjon Isten esőt, mig e ház el nem készül.“ Miután pedig már 4 hónap óta nem volt egy csöp eső sem, a parasztok ezt Fodor műveletének tulajdonították és e hó 17-én megrohanták a házát kihúzták az ágyából, s majd hogy agyon nem verték, éjjel pedig lementek a pinezéjébe és az alapkő alól a kenyeret és a békát kihúzták.

— A philoxera lassankint körül övezi az egész balatoni. A legközelebbi napokban Tolnamegyében, a simontornyai járásban a járás szolgabirója által phy- loxera constatáltatott.

— A Benkő-botrányokhoz. A főispáni fogadtatás alkalmával a fösvindlér ur Szent-István község küldöt- ségét szokott pokrócz modorával kiutasította a főispáni lakból. A küldöttség most az ifjú gróf úrhoz fordult e gazság megtorlásáért. A gróf ur jól tenué, ha béreseit küldené ez imposztorra.

— Zoltán Gyula, színigazgató jelenleg Kapuvárt működik helyes kombináczió alapján szervezett társulatával, és összevágó előadásai, a gyakran szinrekozott újdonságok, valamint a tagjainak kifogástalan, példás magaviseleté által éppen úgy megnyerte a közönség tetszését, mint Csornán, a hol bárom hétig tisztességes anyagi és erkölcsi sikerrel működött, s jó emléket hagyott maga után.

— A „Kisfaludy“-gözhajó, mely Siófok és Balaton- Füred között a Balatonon naponta kétszer közlekedik, ezentúl pénteken délután a közlekedést beszünteti. A Kanizsáról reggel induló vegyes vonatot nem várja be, csak a reggeli gyors- és a déluáni postavonatot.

— Sertés-levelek. A földraivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium legújabban körrendeletileg utasította a hazai törvényhatóságokat, hogy a sertések részére a ló- és marhalevelek mintájára sertóslevele- ket állítsanak ki.

— A kenessei rablógyilkosok ügyében julius hó 28-án tartatott a végtárgyalás. A vádlottak az ügyész vádja után, ki a tettesekre 15 évre terjedő fogházt kért, kihallgattattak. Tetteiket bevallották, ép úgy, mint azt a kárvallottak s azok, kiken a bűntény végrehajtatott előadták. így a vádlottak könnyebitésére semmi enyhítő körülmény nem hozatott fel. A vádlottak kihallgatása után a tárgyalás befejeztetett s az ügyvéd védőbeszéde, valamint az ítélet kihirdetése d. n. 3 órára tűzetett ki. Az itéletkihirdetésre középszámn közönség jelent meg. Dr. Spitzer Mór védőügyvéd, kit a törvényszék bárom nappal a végtárgyalás előtt nevezett ki védőül, kinyilatkoztatja, hogy az idő nem volt elégséges az ügy átvizsgálására s kéri, hogy mindenik vádlottnak külön-külön védő neveztessék ki. Az ügyész ezt szükségtelennek tartja. Érdekes epizód történt ekkor. Dr. Csete Antal ügyvéd, ki az egész tárgyalás folyamán szintén jelen volt, kiállva a törvény elé, kijelenti, hogy ő hajlandó Lits János vádlott érdekében a védőbeszédet megtartani. A törvényszék tagjai véleménymegbeszélés végett visszavonulnak s azután megköszönve dr. Csete Antal ügyvéd ur ajánlatát a kir. törvényszék nevében, azt el nem fogadhatónak nyilvánítja, egyszersmind a védőügyvédet felhívja védbeszédének megtartására. Dr. Spitzer Mór védő ezután rövid szavakban fejtegetve az előforduló ellenvéleményeket, a vádlottakat saját védelmükre hagyja. A vádlottak elmondják védekezésüket. Azután a törvényszék % órára visszavonult az Ítélet meghozatala végett, melynek értelmében Lits János és a lcét Mayer testvér három rendbeli rablás miatt, tetteik beismerése után, mivel számukra semmi enyliitö körülmény nem hozható föl, mindhárman egyformán tizenöt évre terjedő fegyházzal, tiz évi hivatal és 'politikai jogaiknak örökre való elvesztésére Ítéltetett, Lits Jánosné pedig, ki orgazdasággal vádoltatott, a vád alól fölmentetetett, mivel a zsírt ura parancsára és fenyegetésére olvasztotta össze. Az ügyész Lits Jáuos- néra mondott Ítéletben nem nyugszik meg s fellebbez, úgyszintén a vádlotta/k és a védő-ügyvéd is. Ezzel a tárgyalás d. u. 5 órakor véget ért.

— Gyermekgyilkosság rögeszméből. Talán még emlékeznek olvasóink azon hirre, miszerint 1883. jul. 24 - én Horváth János fazekas mester egyetlen kis leánykáját, Mariskát meggyilkolta. Az ártatlan gyermeket csakugyan halva találták bölcsőjében, Horváth elfoga- tásakor vallomásában úgy tüntette fel a dolgot, mintha gyermeke véletlen földreesés következtében halt volna meg, később azonban bevallotta, hogy gyermekét ő gyilkolta meg. Mig a vizsgálat folyt, Horváth oly gyanús magaviseletét tanúsított a börtönben, hogy meg- vizsgáltatása szükségesnek mutatkozott. A törvényszéki orvos vizsgálata eredményeként oly véleményt adott, hogy vádlott tettét beszámithatlan állapotban követte el. E vélemény alapján az ügyész indítványozta, hogy vádlott az orsz. tébolydába küldessék kellő megfigyelés végett. A tébolyda igazgatósága által kiállított vélemény szerint, Horváth tettének elkövetésekor beszámítható állapotban nem volt. Mindezeket a véleményeket felküld- ték a bpesti orvos-tanári karhoz felülvizsgálás végett, hol a tébolydái vélemény jóváhagyatott. A kir. ügyész ennek következtében beszüntetést indítványozott és a veszprémi kir. törvényszék ez ügyben beszüntető végzést is hozott, de felülvizsgálás végett a táblához küldetett fel, hol a beszüntető végzés feloldatott és a vég- tárgyalás megtartására a törvényszék utasittatott. Indokul felhozatott az, hogy orvosi vélemény a bíróság tajékoztathatására szolgálhat csak, de ügydöntő befolyással nem bir. A végtárgyalás megtartatván, vádlott beismeri tettét és konstatáltatott ama rögeszméje is, hogy a még megnem született gyermeket, ha leány lesz megöli, mert ő fiút akar, kinek úgy nyomja a vállát majd a kilenczfontospuska, mint az övét katona korában nyomta. A kir. törvényszék gyilkosság miatt a btk. 92. §. alkalmazásával 15 évi fegyházra Ítélte, 1 és fél évi vizsgálati fogságának beszámításával. A kir. tábla ezt az ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. A kúria szüneti büntető tanácsa, Perezél Béla elnöklete alatt tegnapelőtt foglalkozott az ügygyei, melynek előadója dr. Paiss Andor volt. A kúria Horváth Jánost abík. 76. §. alapján a vád alól felmentette, mert a vádlottat megfigyelő orvosok, az országos tébolyda orvosai, valamint az egyetemi orvoskar tanári testületé oda nyilatkozott, hogy vádlott a vádbeli cselekmény elkövetése idején szabad akarata elhatározásának képességével nem bin, s igy cselekménye büntetőjogi beszámítás alá nem vehető.

— „Akinek nincs szeretője menjen ki a lövöldébe.“ Tehet ott szert annyira, amennyi csak kell. Valóban nem tudjuk elgondolni, hogy miért engedik a gazdák cselédeiket éjjeli időbeD az utczán csatangolni. Vagy talán nincsen tudomásuk a gazdáknak arról, hogy kedves eziezusaik, dézsa-hölgyeik s szakácsnéik az éjjeli időben egyedül, párjával, hármával, itt csatangolni szoktak. Ha a gazdáknak nincs, hát legyen legalább a rendőrségnek !

— Feldülés. Takács Gábor veszprémi gazda szekere, amint a szérűről takarodott, földült. A gazda, ki szintén a kocsin ült a kocsi alá került s kezét törte. A szegény gazda életveszélyben forog.

— A holnapi almádi Anna-bál alkalmával, a „Hattyú“ vendéglőben felállított ezukrászdában egész nap Gscbeidt István ur által fagylalt, sütemények és mindennemű kidegitalok fognak a t. közönségnek kiszolgáltatni.

— Tapló-diszmunka tanfolyamot nyit leánykák számara városunkban Szabóné Komáromi K aticza. Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. Bővebb felvilágosítást nyerhetni lakásán.

— Krausz Adel kissassony, ki a bécsi cvnservato- riumban nyeri kiképzését a zene- és az énekben, körünkben érkezett és a napokban volt szerencsénk csengő hangjával megismerkedni. Adja az Isten, hogy a szép hölgy, ki városunk szülötte, mielőbb a nemzet második csalogánya legyen.

— Agyonlőtt szökevény. A gelsei rablógyilkosok

közül kettő, Sztenna Isván és Kis Gyura, kik mindketten életfogytiglani fegyházra Ítéltettek, vasárnap múlt hó 26-án lettek volna Illavára szállitandók. Péntekről szombatra forduló éjjel a két rab a nagykanizsai kir. törvényszék fogházából szökési kísérletet tett. Sztenna a fogház első emeletén, Kis a második emeleten volt fogva. Czellájuk ablaka épen egymás fölött volt. A mondott éjjel egy órakor a fogház eme oldalán álló őr egyszerre két emberi testet látott a fogház falán leereszkedni. Az őr — Encz József — hangos „megállj “-t kiáltott, de a két ember elérte már a földet Ó3 futásnak iudult a fogház udvarfala felé. Encz a hozzá közelebb — mintegy 15 lépésre levő — után lőtt s ez éles jajkiáltással összerogyott. Sztenna István volt, kinek de" rekát járta át a golyó s ki anélkül, hogy eszméletre tért volna, reggel 7 órakor meghalt* A másik — Kis Gyura — a kertet képező udvar bokrai közt bujkálva, eltűnt az őr szeme előtt, felkapasz- i kodott a zöldfa-kert felé eső sarkon a meglehetősen alacsony falra s ezen átszökve, kijutott a főtérre. Az ott álló Vörös János rendőr azonban a lövés és kiáltás által figyelmessé téve, oda szaladt a fogház udvarfalához s Kis csak neháuy lépésnyire tőle ugrott le a falról. A rendőr utána szaladt, de Kis, ki a kinizsi-uteza felé vette futását, mindig 4—5 lépéssel előre volt; talán sikerült is volna megmenekülnie, ha történetesen eléje nem kerül Fábik kertész, kire a rendőr rákiáltott hogy fogja meg a szökevényt. Fábik útját álta Kisnek, ki ekkor már a Stern-ház sarkán volt s ott érte utol a rendőr, ki Fábikkal egyetemben leteperte. Nemsokára odaért az éjjeli szolgálaton levő R a f f a y városi rendőr biztos is több rendőrrel s a szökevény rablógyilkost erős fedezet mellet visszakisértette a fogságba. — Az esetről a nagy kanizsai kir. ügyészség mindjárt szombaton reggel tett távirati jelentést a kir. főügyészségnek. — Sztenna és Kis, kik egymástól oly szigorúan voltak elkülönítve, hogy még sétálni sem engedték őket egy időben, jelekkel, kézmozdulatokkal correspondeáltak egymással. Mikor Kis sétált, Sztenna ott volt czellája ablakánál és viszont. Kezeikkel beszélték meg a szökés tervét. Ez pedig abban állt, hogy a valamelyik rabtársuk által részükre elcsent varróeszközzel a szintén becsempészett zsákvászondarabokat éjjel czelláikban összevarrták és a szintén elcsent madzaggal összekötették. Hozzá vették még alsónadrágjaik erős szövetét, a szalmazsák cziháját és ami szö- vetnemü kezükbe került. Bámulatos ügyességgel és igeu erősre vannak készítve a kö telek, a Kisé leért Sztenna ablakáig, a Sztenna le a földig. Óriási türelem és erő kellett ahhoz, hogy a vasrács egy-egy vesszejét a falban annyira meglázithatták, hogy v. szökés perezé- ben csak félre kellett azt hajlítani. Pénteken a déli sétánál Sztenna jelt adott kezével az ablaknál levő Kiss- nek. A jel azt mondta : 12 órakor. Az éj borús, esős volt s igy kedvezett tervöknek. Bevárták mig az őrök egy óra felé megadták egymásnak az ébrenlevés jelét s azután lejött Sztenna ablakáig Kiss kötele, mire Sztenna is lebocsátotta a magáét és megtörtént a szökési kísérlet, mely Sztenna halálával és Kiss újra befo- gatásával végződött.

— Hetivásárunk a lefolyt héten igen élénk volt, mit leginkább az idei eleség eladása és vevése tett azzá. Vidéki gazdáink azonban mégis igen panaszkodnak az eleség olcsósága miatt, a mit a kereskedők is nagyban éreznek, mert a gazda nem vehet semmit — az adófel - ügyelő oreság szedvén el garasaikat.

— A gyümölcspiaczon több véka gyümölcs a gyümölcsárusok legnagyobb megbotránkozására elko- boztatott a rendőrség által, mivel azok a városi orvos által éretlennek constatáltattak.

— Elvesztetts az óráját. Csalié János szabólegény elvesztette óráját. A becsületes megtaláló s visza- adó illő jutalmat nyer.

— A Milimárik a tegnapi hetivásár alkalmával nagy vesztességet szenvedtek. A rendőrség által vizesnek talált tej elkoboztatott s a tejárus megbüutettetett.

— Nagy tűz volt Nagyvásonyban julius hó 25-én este fél 12 órakor ; harangok zúgása riasztá fel a nagyvázsonyi polgárokat első álmukból. Ismeretlen okból egy ház kigyulladt. Csakhamar élesztetett a tűz a szól által, melynek három ház 6 pajta, számos takarmány, két darab ökör és több baromfi esett áldozatul. A kár tetemes.

— A pápai ág. hitv. egyházkerület f. hó 29-én kezdte meg közgyűlését az ottani ág. bitv. templomban. A gyűlés lefolyását jövő lapunk tudósítja.

— Pápára Jakab Lajos színtársulata legközelebb egy havi időtartamra megérkezik.

— Bedült a háza. Hajagos József szegény napszámos embernek cserhátutczai háza bedült. A szegény lakosoknak a hét folyamán a nagy szélben nem volt födelük. A szegény ember egészen tönkre jutott, mert e kis házikóból állott összes vagyona. Valóban szánalomra méltó helyzetben sinlődik mind a lakos, mind pedig maga a házigazda.

— Apagyilkos. Mint bennünket Tapolczáról értesítenek, egy ottani jómódú gazdaembert 20 éves fia a multhét egyik napján czivakodás közben úgy szúrta meg késével, hogy néhány óra múlva kiszenvedett. A gyilkos elfogatott és most a tapolezai kir. jbiróság börtönében várja szörnyü'tette jutalmát.

— Hévvizről tudósítják irodánkat, hogy az ottani fürdő jövő évtől kezdve téli fürdőre is átalakitta- tik úgy, hogy az év bármely napján igénybe vehető a hőforrás nagyhatású vize. Valóban ideje is, hogy hazánk ezen leghatásosabb gyógyhelye a szenvedő emberiség számára oly módon alakíttassák át, hogy bármikor érje a balsors, nyomban találhat gyógyszert szenvedő tagjának.

— Öngyilkossági kísérlet. Grób Teréz, ki Gud- hardt Tódor kereskedőnél szolgált cselédképen, tegnap délután 3 órakor 14 csomag gyufaoldatot ivott. A szerencsétlen eszméletlenül rogyott össze. A háziak rögtön észrevették és mindjárt ellenszerekhez folyamodtak. Eszméletlenül szállították a kórházba, öngyilkosságának oka ismeretlen.

— Szenzácziós bir futotta be tegnap pénteken délután 4 órakor Veszprém városát. Mindenütt azt beszélték, hogy a járásbíróság hivatalnokai ellen me- rényletet követtek el és az ablakon belőttek. A hírből auuyi igaz volt, hogy valamely vigyázatlan ficzkó, akarva vagy akaratlanul, egy 9 miliméteres tölténynyel belőtt a járásbíróság ablakán. A lövés merénylet annál inkább sem lehet, mert a járásbíróság emeletilakáson van. A vigyázatlan ficzkót nyomozzák.

A fertőtlenítő anyagok készítése és elárusitása, úgy az a körül tapasztalt hamisítások meggátiása tárgyában, a magy. kir. belügymmisterium következő szabályrendeletet bocsájtotta ki: Mindenki, a ki fertőtlenítő anyagok elárusitásával foglalkozik, köteles azt a közegészségügyekre nézve fennálló elsőfokú hatáságnak bejelenti, ily bejelentés nélkül a fertőtlenítő anyagok eladása tilos. Köteles továbbá az ily anyagokat elárusító készleteit tartalmazó edényein világos és könnyen olvasható felirattal megjelölni azt, hogy a készítmény az illető hatásos anyagból, példái ak okáért a karbolsavból, hány százalékot tartalmaz ? — Az elárusító köteles tovább azon edényre, melyben a fertőtelenitö szert a vevőnek adja egy ezédulát (vignettát) ragasztani, a melyre fellegyen Írva: „Fertőtelenitö szer, tartalmaz Xu/0 . . . anyagot. E tartalom valódiságáért az elárusító felelős. Járvány idejében megkívántaié fertőteleuitő anyagokra nézve a következők rendeltetnek • A karbolsavas viz oldatának készitéhez mindenkor a jegeczezett, vagy legalább az úgynevezett száz százalékos karbolsav használható. Az oldat mindenkor 18 rész viznek és 1 rész karbolsavnak összevegyitésóvel és összerázásával állítandó elő úgy, hogy az oldat okvetlen 5% karbolsavat tartalmas- zon. — A különféle karbolsavas keverékeknek, úgymint a Petrrii-féle pornak, a karbolsavas másznék stb. szia. tén 5% karbolsavat kell tartalmazniok. — A chlormész legalább 20% hatásos éhlort tartalmazzon. — Azok, a kik jelen szabályrendeldt fenebbi intézkedéseit vagy tilalmát megszegik, kihágást követnek el és 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

Az „Assicurazioni Generali“ a budapesti országos kiállításon, A biztosítási intézmény fejlődésének története hazánkban egy darab magyar művelődéstörténetet tár fel előttünk, az országos kiállítás, biven ama feladatához, hogy visszatükrözze Magyarország anyagi és szellemi életét, mély bepillantást enged a biztosítási ügy fejlődésmenetébe hazánkban. Úttörő e téren a „Gane- rali“, mely egyedül futja meg a kezdeményezés nehéz, göröngyös pályáját. Természetes, hogy később, midőn már ki volt egyengetve az ut, leküzdettek a kezdeményezés nehézségei a kitartó bátorságért el is nyerte a jutalmat és a nemzet elismerését. A „Generali“ amaz intézet, mely meghiúsította hazánkban a biztosítást. Triestben 1831-ben alapittatott s alapítása után azonnal hazánkban is megkezdte működését. Több mint félszázados működése hazánkban, az első időben gazdag súlyos és nagy áldozatokban úgy pénzben és erőben, a későbbi időben azonban gazdag a kivívott teljes és nagy sikerekben. Bár idegen földön született, a becsületes és ernyedetlen munkában eltöltött félszázad által megszerezezte magának a magyar polgárjogot. Immár a számok maguk szóljanak és ezek azt beszélik nekünk, hogy ez intézet az 1832—1883 években Magyarországon 74,286 káresetben kifizetett 30,022.836 frtot, miből az 1832—1841 -ik évtizedre esik 901 kár 266,527 frt kárösszeggel, ellenben magára azl883-ik évre, 5304 káreset 2.191,201 írtuyi kárösszeggel. A számok ezen egymás mellé állításából, s ha szemünk előtt tartjuk a fent jelzett összefüggést a biztosítás és a művelődés közt, azt látjuk, hogy hazánkban csak

1883- ban kifejtett kulturális tevékenység kilenczszer nagyobb az 1832—1841-iki évtized kulturális tevékenységénél. A grafikai ábrákon csak az 1854—1883-as harmincz éves korszak van feltüntetve, egyrészt mert rövid volt az idő a régebb anyag elrendezésére és feldolgozására, másrészt azért, mert a magyarországi üzlet az 1831—1853-as években még csekély jelentőséggel birt. Ha vizsgáljuk a tűzbiztosítás fejlődését e három évtizedben, úgy táláljuk, bogy a „Generali“ 1854 kiállított 14273 biztosítási kötvényt 24.428,769 írtról és fizetett 356 esetben 122,618 frtot, ellenben 1883-ban már kiállított 54,871 kötvényt 145.676,258 frt értékről és kártérítésül kifizetett 2445 esetben 1.127,406 frt. Azonban, hogy még világosabban feltüntessük a tüzbiz tositás nagy haladását, meg kell említenünk azt, hogy az utolsó években a legtöbb kötvény tiz évi ttatik ki, úgy, hogy 1883-ban összesen 111,668 kötvény 258.129,745 frt biztosítási értékről volt érvényben. Hason arányokat mutat fel a „Generali“ magyarországi jégbiztositási üzlete. Itt szembeáll az 1853-ban 672,373 írtról kibocsátott 352 kötvény, az 1883-ban 26.411,957 írtról kiállított 7335 kötvénynek valamint a 2415 esetben 472,740 írttal adott kártérítésnek. Az 1854—

! 884 éves korszakban az intézet hazánkban kiálbtott összesen 91.540 jégbiztositási kötvényt 226.411,957 biztosítási értékről, melyre 23,614 káresetben 4.738,502 forint kártérítés fizettetett. Eme adat azt mutatja, hogy minden 100 kötetre 24.6 kár esett, vagyis hogy nálunk minden negyedik gazdát megkárosítja a jég. Sajnos, hogy gazdáink eddigeié csak nagyon csekély mérvben vették igénybe a jégbiztosítást, baj, melynek hátrányos következményeit a fenti adató1 nál rikítóbban feltüntetni sem lehetne. Sok szempontból igen érdekes az 1879—1883-as öt éves korszak legnagyobb jégnapjaiuk statisztikája, mely mutatja, hogy a jelzett idő alatt minket a legvészesebb jég 1883. jum 's 23-án sújtott. Ezen a napon t. i. a jég 76 községh x 262 kárt okozott, melynek megtéritésére 77.278 frtt t kellett fordítani. Ez határozott érv, azon fentebb kifejteit állításunk mellett, miszerint feltétlenül szükséges, hogy nálunk a jégbiztosításnak nagyobb alapon kell fejlődnie. A szállítás biztosítás terén a „Generali“ épóly nagy és ép oly eredményes munkát végzett. Az ábrázolt 1854—1883-as harminezéves korszakban az intézet 58.133 kötvényt állított ki 373.264,833 frt biztosítási értékből és erre kifizetett 1844 káresetben 811,728 frtnyi kárösszeget. A mi az életbiztosítási ágát illeti, az Assicurazioni Generali igényelheti azt az érdemet, hogy ez intézményt ő honosította meg hazánkban, a mennyiben e biztosítási ágat már 1833-ban felvette üzlete körébe. Hogy mily eredménynyel működött e

téren, azon egy adat alapján is mérlegelhetjük, hogy

1884- ben 10,589-nél nem kevesebb kötvény 23.550,600 frtnyi biztosítási értékkel volt érvényben Felesleges munkát végeznének, ha még adatot is hoznánk fel a mellett, hogy a milyen fontos az életbiztosítás terén a „Generali“ tevékenysége Magyarországon. Ez egyetlen adat, melyet felemlítettünk, minden bosszú beszédnél sokkal érdekesebben szól.