Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1884-04-19 / 16. szám

— Se országa, se hazája. A nagy csü­törtöki hetivásár alkalmával egy kis két és harmadfél év közötti zsidoleanyt talaltak a rendőrök a piaczon kószálva. Miután közel­ben senki hozzátartozója nem volt, bekísér­ték a rendőrséghez. A kis gyermek kilétéről semmi felvilágosítást sem tudott adui, mig végre a rendőrségnek sikerölt kipuhatolni azt, hogy a gyermeket egy kóbor zsidóasz- szony hozta városunkba, ki azt sokaknak öi'ökbe kínálta, állitván, hogy az nem az ő gyermeke. Később kiderült az is, hogy a kis leány jánosházi illetőségű, s egy fivére Pá­pán, a másik Devecserben kereskedő inas. Az apróságot jószivü emberek halmozzák el ételneműekkel, sőt egy helyi úrnő egészen uj ruhába öltöztette. A szívtelen anyát nyo­mozzák. — RÓth Kálmán mai hangversenyére erősen folynak a készületek. Úgy a hang­versenyző, mint különösen a közreműködők személye számosakat fog vonzani az elő­adásra. — Beküldetett. „Tisztelettel felkérjük azon színházlátogató delnőket es urakat, kik a színházi előadás alatt nagyon hangos sza­vakkal szokták kifejezni egymás iranyábani érzelmeiket, hogy ezt máskor halkabb han­gon tenni kegyeskedjenek, — nehogy arra legyünk kényszerítve, hogy drastikus módón kelljen majdan hasonló esetben őket rendre utasitani. Több színházlátogató.“ — Écsy László a Balaton-Füred fürdő­helyének érdemekben megőszült igazgatója a nyár folyamán fogja megölni igazdatóságanak 50 éves jubileumát. — Adja Isten, hogy a 100 évest is megérhesse! — Láng Lajos, sárgafekete plakátjai. Emlékezhetnek még olvasóink, hogy m. T hatást keltettek Pápán és mily derültség- idéztek elő az országházban azok a gyász­keretes sága falragaszok, melyeknek szövege, Láng urnák az iparos kérdésben tartott botrányos beszéde volt. Ezekkel a szeren­csétlen plakátokkal az esett meg, hogy a nyomdász elfelejtette rátenni az „impressiu- mot“ (a nyomdajelzést). — Láng urat el- hiszszük, hogy szörnyen bántották ezek a falragaszok, és sietett a rendőrségnél denun- tiálni azt az országos eseményt, hogy a fal­ragaszon nincsen rajt az impressium. Azt is elhiszszük, hogy a pápai hatóság rögtön sie­tett kedveskedni érdekeit oly jelesen (?) védő képviselőjének azzal, hogy a hajánál előrán­gatott indokok mellett rendőri kihágás czi- mén pert indítson, és zaklatásoknak tegyen ki egy szegény nyomdászt. — Láng uitóI sok rosszat fél tudtunk már tenni, és sok ostobaságot, de azt még mi sem hittük el, hogy ha a körülmények úgy kívánják, még a denuntiálásra is képes. — Különben ehhez a plakát históriához még nekünk is lesz szavunk. Daczára annak, hogy ezek a falra­gaszok sem illemsértő, sem megbotránhoz- tató tartalommal nem bírnak, a pápai ható­ság azokat hajdúival tépette le, a mi pedig a büntetőtörvénykönyvbe ütközik, s mi fo­gunk találni módot e törvénysértést meg­torolni. Mi azt vártuk a pápai hatóságtól, hogy költségeinket fogja megtéríteni, akkor, midőn saját képviselőjének beszédjét nyo­matjuk ki, nem pedig ily eljárást, melyet még csak szemtelenségnek sem nevezünk. — Szökött katona. Mórocz Pál pápai illetőségit 23 éves kőmiveslegény már hosz- szabb idő óta csavargás által akar mene­külni a gyöngyélet örömeitől. A napokban azonban Pakson elfogták és illetőségi he­lyére tolonczolták. Az illető már lopásért és betörésért többször volt fogva, daczára annak, hogy egy börtönőrnek a fia. — Hűtlen tanoncz. Key Mól- és fiai ke­reskedésében egy Weisz nevű tanoncz volt már hosszabb idő óta alkalmazva. A fiú költekezése feltűnt az utóbbi napok alatt. Utánajártak a dolognak s rájöttek, hogy Weisz rendszeres lopást üz hosszabb idő óta. — A jó madarat elcsípték és betették a dutyiba. — Felsö-Eörsröl értesítik lapunkat, hogy ott Kerkápolyi Tivadarnó úrnő, Kerkápolyi Ti­vadar postamester ur neje, a hasonnevű volt minis- ternek sógornője, ott szatócs üzletet nyitott, mely szép virágzásnak örvend. Az üzlet megnyitására kü­lönben csak az bírta, hogy concurrentiát csináljon az ottani egyedüli zsidókereskedőnek, ki eddigi álla­potával visszaélve, túlságos árakat követelt áru- czikkeiért. — Méncsikóvásár és kiállítás volt teg­nap pénteken a helyi Todeskó-féle kertben, melyet a megyei gazdasági egyesület ren­dezett. Elnök Hunkáz Sándor volt, a had­sereg és honvédség is képviselve volt egy- egy fő-állatorvossal. Érdeklődők és vevők igen szép számmal voltak jelen. Csak egy éven felüli méncsikók bocsájtattak eladás alá. — Egy szép asszony regénye. A „Budapesti Hírlap“ írja. Van Veszprémben egy nagyon szép asszony, kinek kegyét nagyon sok gavallér ipar­kodott megnyerni. Mondják, hogy nem is fáradtak volna hiaba. Ennek a nagyon szép aszszonynak van egy nagyon csúnya férje, ennek a szerencsétlen | embernek kimondhatatlan türelme volt, ő tudja mi . okból, nejének romantikus kalandjai iránt. A napok- ( ban a szép asszony ott hagyta ezt a birkatürelmű férjet s külön lakásba költözött. Itt kezdődik a regény. Az elhagyott férjet megszállta az a zöld szemű ször­nyeteg — féltékenység s úgy éjfél tájban oda lopód- zott hüllen neje alkovenjének ablaka alá s ott figyelő állást vett. Az a romantikus fényben tündöklő hold­világ, oly buta képett vágott ebhez az egész álla­pothoz, mintha semmiről sem volna tudomása. De csitt! — Az alkoven titokzatos rejtőkéiből Jgyanus hangok törnek ki a néma éjszakába. Úgy van. Semmi kétség, ott két boldog szerelmes édeleg. Ezt tűrni egy férjnek nem lehet. Tehát semmi különös sincs abban, hogy a künn lévő férj döngetni kezdte az ajtót irgalmatlanul. Soká zavarta a boldog szerelme­sek édelgéseit a szakadatlan döngetéssel. — Végre kinyílik az alkoven ablaka. No most lesz itt hadd el hadd! Az ablakból először is egy szál meztelen kard jön elő s utánna egy délczeg katonatiszt ugrik ki az utczára. Erre az ott leskelődő férj megretirált s csak mikor a boldog seladon hüvelyébe tette a kardot, akkor bátorkodott közeledni hozzá s imigyen beszéle : „Ah, ön az? Gratulálok!“ —„Köszönöm,— válaszolt a tiszt, — uram, ön valódi angyalt bir ne­jében, kár, hogy jobban meg nem becsüli.“ —^Ezzel kezet szorítva az egyik jobbra, a másik balra távo­zott. Másnap elhitették a boldogtalan férjjel, hogy ő ezt a regényt úgy álmodta. Városszerte általános az érdeklődés e regény folytatása iránt. Aztán mondja valaki, hogy napjainkban már nem történnek regé­nyes dolgok. — Brutális esetről értesit siófoki levelezőnk. Egy oda való lakos kis fiát inasnak adta Basch Károly csantavéri vegyeskereskedésébe. A kereskedő azonban a fiút nem a boltban, hanem az istállóban alkalmazta, meg a szántásnál, szóval — béres, kocsis és boltos-inas volt egy személyben. A fiú megunta a hármas dicsőséget, kijelentette gazdájának, hogy nem bírja tovább, mire ez jól megverte. Az alig 13 éves ifjú aztán elszökött, de a gazda visszavitette a csendőrökkel. Végre is, a fiú semmi áron nem akart ott maradni, mire a gazda fogta magát és csendő­rökkel haza tolonczoltatta. Étien, szomjan tolonczol­ták a szerencsétlent, némelyik faluban a csirkefo­gókkal együtt háft, s most a nagy gyaloglástól fél- holtan fekszik a szülői háznál. Basch kereskedő ellen már megtették a szükséges lépéseket. — Aranyokkal fizetett. Múlt hó 31-én a siófoki vásáron Kelemen Perencz falu-szemesi lakos eladott egy tehenet 70 írtért egy kereskedőnek. — Az alku megkötése után félre inti a kereskedő az eladót s 25 darab fényes aranyat olvasván markába, igy szól: „Ez megér 250 frtot testvérek között is, de én oda adom a tehén árában, csak azt Ígérje meg, hogy 4—5 évig nem láttat velük napvilágot, mert hát van egy kis bibéje a dolognak!“ Emberünkben felkiáltott ugyan a lelkiismeret, hogy bűnös pénzt ne vegyen el, de mégis győzött a nyereség ss pénzvágy, elfo­gadta az aranyokat. Haza érve azonban, kezdett a kíváncsiság is működni benne, fogott tehát egyet az aranyok közül s elvitte, hogy majd beváltja ban­kóért, de bizony nem adtak azért még rezet sem, mert hamis, játékpénznek bizonyult mind a huszonöt darab, most azután ütheti nyomát a tehénnek, meg a gazembernek, ki ily ügyesen rászedte! — Iskola felszentelések. Ajkán és a Tóth-Vá- zsony községhez tartozó, s Freistädler Vilmos tulaj­donát képező Köves-Gyűri-pusztán, husvét hétfőjén uj iskolaépületeket szenteltek fel a szokásos ünnepé­lyességek mellett. Megbotránkoztató volt azonban az utóbbi helyen az, hogy daczára az iskola felavatás­nak s daczára a nagy ünnepnek, a szegény munká­soknak a szeszgyárban dolgozni kellett, hol dübörgött a gép, fújta a cső a füstöt nagyobb dicsőségére Freistädtler uraságnak. — Savanyu Józsi már megint el van fogva. Úgy beszélik, hogy a hires Józsit, kinek fejére a minisztérium 1000 frt jutal­mat tűzött ki, Székesfehérvárott a csendőrök elfogták. Vájjon még hányszor fogják elfogni, mig majd egyszer igazán meglesz. — Mándoky Béla színigazgató folyamo­dott a városi hatósághoz, hogy városunkban május elsejétől junius közepéig, — a mikor Füredre indul — előadásokat tarthasson. — Miután Bánfalvyék nem fognak úgysem hu- zamosb ideig vendégeink lenni — az enge­dély megadatik Mándoky részére. — Az eltűnt Török nevű cselédről min­denféle kószahir kering; hogy itt-amott meggyilkolva találták volna. Ebből egy szó sem igaz. A leánynak eddig semmi nyoma. — A húsvéti szent ünnepek a szokásos ájtatosságok mellett folytak le városunkban. A föltámadási körmenetnél ezer és ezer nép volt jelen. Husvétvasárnapján főtiszt. Kern­nel- kanonok ur tartott a főtemplomban nagyhatású szónoklatot, mely sokaknak csalt könnyet szemébe. — A magyar-nyugati vasút sárvári uj rába-hidja, mely teljesen vas-szerkezetü lesz, befejeztetéséhez közeleg. Az államépitészeti hivatal jelentése szerint teljes biztonságot fog nyújtani. — Gazdatiszti változások. A főtiszt, veszprémi káptalan urodalmában Tóth Ignácz Kilitire kasz- nárnak, — Schreiner János nagy-berényi ispán siófokra ispánnak, — Udvardy Gyula gazdasági írnok Nagy-Berénybe ispánnak, — PlosszerZs. pedig urodalmi írnoknak neveztetett ki. — Ajánljuk t. olvasóink figyelmébe mai szá­munkban megjelent Emerling és ltabsch budapesti czég hirdetését; ezen czég alig egy év előtt vette át az országos hirü Radocsay és Bányai-féle üzletet és már is oly nevett birt magának szerezni, hogy ha­zánkban a legismertebbek egyikének nevezhető. — Balaton-Füredről Írják lapunknak: Csigó Pállal szemben, ki tudvalevőleg mér­sékelt ellenzéki programmal lépett fel, a tapolczai kerületben eddigelé még nem em­legetnek senkit, annál kevésbbé, mivel anti­szemita jelöltről a kerület értelmesebb pol­gársága tudni sem akar. Nagy kár, hogy az orsz. függetlenségi párt központi végrehajtó bizottsága több gondot nem fordít az olyan kerületekre, a melyekben a pártnak igen kedvező talaja van. így a tapolczai kerü­letben is igen kívánatos volna, ha a függet­lenségi párt idejekorán gondolkoznék jelölt­ről s nem engedné a kerületnek könnyű szerrel való elhóditását. — MEGYEI RÖVID HÍREK. Péterden és B.-Szt.-Királyon uj tűzoltó-egyletek alakultak. — Betörések. Peidl Márton romándi lakos házába a múlt napok egyik éjjelén betörtek és onnét nagymennyiségű ágy- és ruhaneműt eltolvajoltak. Ugyancsak Vészáron márczius 31-ére virradóra Kalmár János kamráját törték fel és. onnét több zsák búzát és lisztet elvittek. — Uj aljárásbirói állás rend- szeresittetett, mint már irtuk Pápán, hanem hogy amit kiadnak a vámon, behajtsák a réven, az igazságügyminiszter két dijnokot a jbiróságtól elbocsájtatni rendel. Legjobb is lesz, ha azután a bírák maguk másolnak. — A pápai hatkerekü malmot — hir szerint — úgy gyújtották fel. — Enying mezővároskában a múlt napokban szinielőadások tartattak a nálunk is ismert Faluty és Tolnay pár által. — Siófok környékén a Balaton egy ismeretlen egyén hulláját vetette ki. — Pápán a honvéd lovassági laktanya építését már megkezdték. Az építkezések szeptember hó végével befejeztetnek. — A pápai járásban az ujonczvizsgáló bizottság elé állíttatott 1096 hadköteles, ebből besoroztatott összesen 100 ujoncz. — Halálozások. Kakas János Pápa váresi mértékhitelesítő s tekintélyes polgár és Schmiedt Jakab szintén pápai polgár, a múlt hét folyamán Pápán el hunytak. VESZPRÉMI SZÍNHÁZ. Bánfalvy Béla színtársulata a múlt hétfőn kezdte meg városunkban előadásait. A társulatról és annak egyes tagjairól általán csakis dicsérőleg em­lékezhetünk meg. Bánfalvy megtudta válogatni társulatának tagjait, kik bármely elsőrendű színház­ban is számot tennének. Városunk közönsége Sághy társulatának itteni működése után tartózkodólag fo­gadta Bánfalvyékat. De az első hét után úgy hisszük meggyőződhetett a közönség arról, hogy e társulat méltó arra a pártfogásra, melyet minden időben, minden körülmények között megérdemel egy oly tár­sulat, mely hivatásának magaslatára képes emelkedni. * A „Csókon szerzett vőlegény“ Szigeti József énekes vigjátékával kedte meg a társulat ná­lunk működését. A gyönge szerkezetű darabot ná­lunk csak a szereplők jeles játéka mentette meg némikép. — Kovácsicsné első megjelenése után kedvencze lett a közönségnek. B o k o d y t csakis dicséret illetheti, játékának közvetlensége nagy hatást szült. Bánfalvy játéka méltó igazgatói tapintatá­hoz. B á r d y Lajos utolsó itt léte óta nagyon sokat haladt. Közönség szép számmal. * „Fabriczius ur leánya“ Wilbrandt ha­tásos színműve volt a második előadás. Nálunk a szentimentális színművek kevés közönséget csalnak. Az előadás kitűnő volt. — A szereplők B o k o d y, Bánfalvy, Bődi, Bárdy, Kocsi, Bánfalvyné, Földváryné s Kovács nővérek stb. mind jele­sen megfeleltek szerepkörüknek. * „Aszali uram leányai* L. Arougge ki­tűnő vigjátéka általános tetszés közt, — bár kevés közönség előtt adatott elő szerdán. B o k o d y játéka ez estén folytonosan feszült figyelemben tartá a kö­zönséget. Utána Kovácsicsné kedves játékáról szólhatunk, Bánfalvy, Bárdy és Monorinak szívesen osztozhatunk elismeréssel. Döményné, Bánfalvyné s Kovács J. nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. Közönség kevés számmal. * Csütörtökön ismét a „Csókon szerzett vőlegény* adatott elő. Gyerki ór ultimói a kávéházban. Halnap lesz edj Gewalt-nap. Kissovecs fűtisztisztlendű küvet oreság eldekla- mirozza üvé nadszerő beszámadoló parteczédoláját. Forcsa! Tönődöm azon magamat rajta, hojd fogja fl edj napon beszámolni todni arról, hojd h á r a m évig mennyit hallgatott. * Kissovees fűtisztlendü órnak még csak könnyő tübbi fűtisztlendü orakoknak és tübbi jámbar pal- gáraknak — beszámolni. Hanem hojd Üvé szinténis fűtisztlendü M a- gyar kallegája hojd fogja Enyingen izraelit oresá- goknak kiszámadolni, az van edj nadszerős problém, amit meg nem oldhatja ünter 35,000 florin, lach kalkülir’ e zoj ! * Kiszeuveledett képviseld oreságokról jotja eszemba a képviseld oreság Láng fűn Pápa. Hojd tudnilik legjabban megfelelte üvé elvál­lalt gseftnek. Pümpásan megviselt ű nemes választó pal- gárság üvé képit. * Tonálgatnak Veszprémbe borgerok, hojd nekönk jó lesz-e e R á t h oreság. Ha nem volna föggetlenesebb, hát bizemosan jó. Mer könnten e güten R á t h gebrauchen . . . aber ohne csotora ünd ohne swindl! * Fenyvessy oreság arszágjőlésbe aztat mon­dott e L á n g oreságnak, hojd ő nem törődi mogát pápai dolgokkal. Láng oreság megmotat, hojd mégis törődi. Krimenál perbe fogta veszprémi nyamdászt, aki sárgafekete plekátokon kinyomatt pápai otczasaro- kokra Láng oreság üvé iparosbeszedit. Igaz, hojd ez a beszéd vált igazán k r i m e n á­lis és policzeiwiedrig. * „Edjejértés“-ojságról irta „Föggetlenség“-zsor- nál, hojd megbokja. „Edjetértés“ mast megvette „Föggetlenség“ üvé nyamdáját; kidobott onnan a Föggetlenség és nyamja benne mogamogát. Hászt e ráchmonesz! * Wie kümmt e mer fór, a herr fűn Oláh Zol­tán ganef! Elsűbb vádolta bele krimenálba a Verhajvaj- oreságot, mast kibizonyit üvé ártatlenség. Ha valna edj reel türvóngy-paragráf, Oláh oreságt elsü feljelentésér 5 esztendűre, másadikért 10-re kellene elitélni. Miotán pedig nincsen jó paragráf: soll er sechsklingige Federmesser schwitzenl ünd sich tau­send Krie schneiden, üvé megfordólt köpönyegbe bele ! * Zsidóleánjermeket tonáltak molt héten Vesz­prémben s nem fonálnak mast üvé tátemámelébent. Forcsa! Ha kereszténgy házból elfőni mogát valaki: megtanálnak tátet, mámét, de sikszet nem; ha zsidó házból töni el: megtanálnak leángyt, de tátemáme nincs. Hászt e ritoális astabaság! * Bota antiszemit gazember oreságok feldöntenek, üszethörnek zsidótemetübe zsidók sírköveket. Kiedjesőlök antiszemit gazember orakokkal, hojd engem se üszethörjenek, se fel ne döntsék — hanem ha mentem el Izak ünd Ábrahám kebelibe bele, thessék sirküvemen tölteni ki üvé szomár boszszók. * Hojd Benkü antiszemit-anachist oreság beszéli, hojd fellépne küvetnek veszprémi kerületbe: elvbho- rátok engem is kontrakandidirozzák. Mandtam nekik, hojd ne sértsék engem. Ha már meghalt szegény Knau Ferko — lépje fül magát Benkü ellen az Ibolya ór. Edjébként tonálom odj, hojd ha tisztelt csoto- rás swindler oreság f ü 11 é p : bizemosan lesz háta megett aszlop s tetejében khötél. Hát arra rászavazok én is. * Mihály! Szaladjon, fosson és hozza nékem még edj Bräusepülver, ünd e pessach-küglüpf, gefüllt mit epesz e weinberlach, knóbelach, zwiebelach! Közönség köréből. De hát miért jobbak? Hogy miért jobbak, mint más szerek? Erre a kérdésre, melyet már oly gyakran hallottunk, midőn a Brand-féle svájczi labdacsokról volt szó, ez a vá­laszunk: Hát egyszerűen azért, mert nem mint a keserüvizek, sók, mixtúrák és pilulák rögtön s erő­szakosan hatnak, a beleket gyöngítve s ez által még később nagyobb székrekedést okozva, — hanem azért, mert a svájczi labdacsok kelleténél jobban nem izgat­ják a beleket, az izmokat erősitik és lassankint min­den orvosi szer használatát általában fölöslegesst teszik. Dobozonkint 70 krjával minden ismertebi gyógyszertárban kaphatók. Vételekor különösen ügyelni kell arra, hogy minden dobozon rajta legyen a fehér kereszt vörös mezőben, mint jelvény s Brandt Richard névaláírása Felelős szerkesztő: Kompolthy Tivadar. Bérlet. Szt.-Kir.-Szabadján közelebb elhunyt Barcz József birtokosnak Almádiban (a pinkóczi csárdái alul) fekvő jó karban levő U/2 holdnyi szőllője szoba, konyha, külső és belső pinczével ellátott haj lókkal s az összes pinezebeli felszerelések s edények kel együtt, az örökösök által folyó évi ápril hó 22-él délután 3 órákor a helyszínén megtartandó nyilváno árverésen a legtöbbet Ígérőnek egy évre haszon bérbe adatni fog. Szt.-Kir.-Szabadja, ápril 18. 1884. Az örökösök.

Next

/
Thumbnails
Contents