Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-24 / 21. szám
MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre .........................................6 írt — kr. Fé l évre.................................................... frt — kr. Ne gyedévre.............................................. frt 50 kr. Eg yes példányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. MERJELEK MINDEK SZOMBATOK. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, horgos-utcza 105. szám küldendők. lEíird-etéseüs és 2<T-yiltteiek a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr.; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12—2 óra között. SZERKESZTŐSÉG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz., hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. IKézira/tols -vissza, nem ac3.atn.als. Fölhívás Veszprém vármegye összes lakosaihoz ! A küszöbön álló általános képviselő-választások módot és alkalmat nyújtanak arra, hogy a választó polgárok politikai meggyőződésüknek nyíltan, a választás székhelyén kifejezést adjanak. Alkotmányos államban a választási jog a polgári jogok legszebbike! — De éppen azért, mert ezen jog a polgári jogok legszebbike, — mert ekkor nyűik alkalma minden egyes választó polgárnak befolyását az állam ügyeinek vezetésére érvényesíteni, kell — feltétlenül kell, hogy az minden idegen befolyástól menten, tisztán a választásra jogosult meggyőződése szerint gyakoroltassék! Ezt várja a haza minden polgárától! Ezt várom én Veszprém megye művelt lakosságától! Fölhívom, fölkérem tehát Veszprém megye Összes lakosságát, hogy a választások alatt, a midiin nem személyek küzdelme, hanem elvek harca folyik — midőn mindnyájan a Haza javáért dolgoznak, különbség csak az eljárás módjára nézve állhat fönt, tartózkodjék mindenki minden visszaéléstől, a választás eredményének meghamisítására czélzó és a magyar büntető törv. könyv Vili. fejezetébe ütköző bűnös cselekménytől. — Ezt várom annál inkább, mert ismerve kötelessé- gevntét; gondot fogok fordítani arra, hogy minden kísérletet, a melyek a választók megvesztegetésére, megfélemlítésére s így a választás meghamisítására tétetnének, törvényes eljárás mellett személyválogatás nélkül megtoroltatni fogok. Veszprémben, 1884. évi május hó 21-én. Véqheln Dezső, alispán. A választások előtt. Veszprém, május 23. Az országgyűlés bezártával a megye mind a hét választó-kerületében egyszerre megindultak a választási mozgalmak. Értekezletek tartatnak; kijelölő küldöttségek, bizottságok jönnek-mennek; e jelöltek programmbeszédeiket mondják el; zászlós, lobogós kocsisorok kisérik őket községről községre, s maga a nép is, mely eddig, mondhatni közönynyel nézte a pártok vezéremberei lázas tevékenységét, maga a nép is izgatott, s forr a pártélet forrongó áradatával együtt. Ezek az izgalomteljes válságos napok, a mily nagy horderejűek az ország jövendő sorsát illetőleg, oly jelentőségteljesek magára a választóközönségre is. lm maga a kormány figyelmezteti a törvényhatóságok utján a választóközönséget, hogy tartózkodjék minden legkisebb kihágástól; figyelmezteti a jelölteket, hogy az etetest-itatást börtönnel sajtja a törvény, s figyelmezteti a közigazgatási s illetve községi hivatalos közegeket, hogy a hivatalos pressió, rábeszélés vagy fenyegetés hivatalvesztést s fogságot von fejükre. Lesz-e foganatja a felső helyről jött figyelmeztetésnek, nem tudjuk. A nép, ha magán a népen állana, bizonyára megszívlelné a figyelmeztetést, s ellenállna úgy az etetés-itatás csábjának, mint a rábeszélés és fenyegetés kortesfogásainak, de hát itt is úgy van, mint más közügyeink körül, hogy nedvteljes giliszta! Csak a felfogás külömbsége dönt épen ez ügyben. „Ez volna aztán csak a nyelv az én gusztusom szerint“ kiált fel talán némely szegény diákocska, kinek a syntaxis szabályaihoz már átkozott (?) latin és görög sokszor álmatlan órákat szerez a szerény tanulószobában, de édesen elaltató órákat az auditóriumban. Es holmi sokat gyötrött gouvernante, kinek öufejü, makacs tanulója a kedves mainácskaval minden fáradság daczára sem akar francziául con- versálni, parlirozni, mulatozni és — raisonnirozni, csak helyeslőleg osztandja e Syntaxista alapos nézetét. Életemben magam is inkább heverésztem, valamely sötétre festett tónak partján, odvas fűzfák és sürü bokrok árnyékában örömestebb ügyeltem az ingadozó nád morajára, ama elátkozott királyfihoz hasonlólag szívesebben tanulmányoztam a brekegő posványlakók s hasonló népek nyelvét, mint a gra- matikáimban előforduló „kivételeket.“ Nemes hála- datosság érzetétől ösztönöztetve tehát, azon örömért, melyet az említett énekesek néha — bizonyára nem mindig — szereztek nékem, akarok valami keveset életökből és munkálkodásukból elbeszélni; nem tudom ugyan nagy szolgálatot teszek-e ezzel nékik, azonban 10 ember között 9 nem haragszik meg azért, ha róluk egypár szegényes adat iratik és — ami fődolog — plane ki is nyomattatik valamely kedvelt lapban. — A részlet ugyan nem illik az egészre és volt érdemdús tanárom a logikából bizonyosan „alig kielégíthetetlen“ kalkulust adna, ha a fennebbi (emberi) tulajdonságot a békákra akarnám alkalmazni; mindazonáltal bátorságot veszek magamnak ezt megtenni, azon édes öntudattal eltelve, hogy állításom legközelebbi alkalommal valamely élestollu béka által megczáfoltatik. Ha egy, számos posványcserjével berekesztett vizgödörböz közeledünk, rendesen már kevés lépésnyi távolságban, kellemetlen érzés futja át tagjainkat, melyet leginkább „ijedség“ -nek szeretnék elnevezni, ha ezen szót ama „borzasztó“ érzemény felette „nyomorult“ okát tekintve méltóságunkkal megegyezőnek tekinthetnem. A csöndes víztükrén ugyanis „valami“ gyorsan egymásra következő potyogások közt merült fel. Kíváncsian szemléljük a tárgyat és ime észlelhetjük, mint búvik a mélységbe a hatalmas bóka, mint terjeszti széjjel hátsó lábait „fejétől büdösödik a hal“, s ha a nép azt látja, hogy az ő vezéreik, elöljáróik, jegyzőjük sem veszi semmibe a választási visszaélésekről szóló büntető törvényt, hát bizony a törvény-tudatlan nép is a szerint cselekszik s eszik-iszik, hagyja magát lelki- ismeretlen elöljárói, kortesei által rábeszélni, megfélemlíteni, s szavaz oda, hol „többet ad nak.“ Szomorú dolog ez nagyon, s kifolyása annak, hogy a néptől a nyomorúság folytán járó megalázkodás révén kihalt a becsületes önérzet, a lelkiismeretesség s az egyéni hazafias ambitió. A kiket három éven át csak jó messzii’ől volt szerencsés köszönthetni, azok a derék, nagy jó urak, most egyszerre olyan fáin, parasztikus demokraták lesznek, hogy még maguk süvegelik meg az „ő rongy paraszt nép“-ükét, a hogy nevezni szokják a népet. Sőt poharat koczintanak és paro- láznak vele, hogy az ember azt hinné, biz fenékig tejfel ez a nagyúri bögre. Pedig valójában úgy van, hogy a tejfelt azok a jó urak kanalazzák le a szegény parasztnép szavazata képiben, s a választások után a népé marad — a savó. Aztán három évig nem törődik velük megint az ördög se, legfellebb az adóvégrehajtó. Süvegelik megint a hajdani választási úri czimborákat nagy alázatosan, mint a német mondja: Still sein — und weiter dienen ! Csitt, hallgass! és szolgálj tovább! Ha az elöljárók s a nép betartanák a választási törvényt, akkor nem volna szükség „választási költségre“, s a szavazáskor a katonaságra. Hanem hát nálunk erőszakkal csinálják a politikát, s Írott malasztnak a törvényt. Alkalmaznák azt egyformán minden megszegőjére — akkor nem hami- sittatnék meg a nép lelkiismerete, s nem rendülne meg minduntalan alapjában az alkotmány, a mondvacsinált pressió — de- pressiója folytán. Hát a kormánynak a választási büntetőtörvénykönyvre vonatkozó figyelmeztetését különösen ajánljuk a megyei közigazgatási tisztviselők, a községi elöljárók s az etetőitató követjelöltek tisztességes megszivlelé- sére. A népet ne tessék félteni. Az megmaradna örömest becsületesnek. Csak ne tanitsák törvényszegésre s ne kergessék bele erőszakkal — a gazemberségbe ! Budapest, május 23. A belügyminiszter következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: „A közrend és béke megőrzése, a személy- és vagyonbiztonság fenntartása mindenkoron a törvényhatóságnak, önkormányzati hatóságából kifolyó, egyik kiváló jogát és kötelességét képezvén, részemről különös súlyt fektetek arra, hogy a törvényhatóság a küszöbön álló képviselőválasztási mozgalmak alatt és a választások idején e jogát teljes mérvben érvényesítse és abból folyó kötelességét pontosan teljesítse. Nem szükség a törvényhatóságot figyelmeztetnem, hogy bármely visszaélés vagy bűntény, azért, mert az a választási jog — a közjogok legszebbiké- nek — gyakorlata közben követtetett el, nem eshe- tik enyhébb beszámitás alá. Fölhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy önkormányzati hatáskörében tegyen meg minden szükséges intézkedést a végből, hogy a képviselőválasztási mozgalmak alatt és a választás idején törvénybe ütköző és államellenes izgatások, törvénytelen cselekmények, rendellenességek és zavarok elő ne forduljanak és ha mégis előfordulnának, azok a törvény értelmében rögtön megszüntessenek és szigorúan megtoroltassanak. Különösen pedig szükségesnek tartom, hogy a törvény- hatóság az 1874. XXXIII. t. ez. 96—161. §-aiban, valamint a magyar büntetőtörvénykönyv (1878. V. t. . ez.) nyolezadik fejezetében ide vonatkozó iutézkedé- I sekre a lakosságot, egy e czélból külön közzéteendő I hirdetmény úján figyelmeztesse, s egyúttal alárendelt tisztviselőit oda utasítsa, mikép szigruan őrködjenek a felett, hogy a törvény rendelkezéseinek minden irányban érvény szereztessék.* — A választási visszaélésekről szóló intézkedései az 1874. évi XXXIII. törvénynek, melyre a belügyminister a törvényhatóságokhoz küldött s ál- tálunk tegnap közlött körrendeletében hivatkozik, következőleg hangzanak: 96. §. A ki a választónak, vagy családja valamely tagjának azon czélból, hogy bizonyos jelöltre . szavazzon, vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy mert valamely jelöltre szavazott . vagy nem szavazott, pénzt, pénzértéket vagy más előnyt ad, vagy igór, vagy azt valamely előny elvonásával fenyegeti, a választói jognak 3 évre felfüg- ,' gesztésével s 1000 írtig terjedhető birsággal, vagy . 6 hónapig terjedhető fogsággal büntetendő. Ugyanazon büntetés alá esik azon választó is, ki a neki, vagy tudtával családja tagjának a jelen §-ban meg- . jelölt czélból adott pénzt, pénzértéket vagy más előnyt fogadtat.- 97. §. Az előző (96.) §-ban kitűzött büntetéssel j sújtandó az is, a ki az azon §-ban említett okból etet és itat, valamint az is, ki ezen etetést és itatást i elfogadja. j 98. §. A ki nyilvánosan, szóval, vagy irat ter3 jesztése által a tulajdon sérthetlensége, valamely l nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet ellen törvény- j: télén fellépésre izgat, úgy szintén, a ki törvények vagy a törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázit, választói jogának három évre felfüggesztésével és 1500 írtig vagy egy évig terjedhető fogsággal büntetendő. , * TÁRCZA. Múzsámhoz. Jer, jer leánykám, ifjú múzsa Ölelj meg, csókold homlokom . . . Ringass el újra lágy öledben, Dalolj, mesélj ■— mint egykoron —----So ha nem szűnő boldogságról, Örök üdvről beszélj nekem, Amely után, mint alvajáró Annyit bolyongtam át az életen. . . . Igaz . . . elfáradott a lelkem A hosszú vándorútokon ! De a szivem erős, te láttad, Rogy szarnyal át a bűn, bajon 1 , . , A végzet setét viharában Mint villám sokszor lecsapott. . . A borús ég dörr ént titánná S aztán napfényre változott. . . . Jer, jer leánykám, ifjú múzsa Hűvös beszéddel ajkadon . . Mesélj az örök boldogságról Mesélj, mesélj — én hallgatom! Vigy el magaddal túl a felhőn. Repüljünk át a csillagseregen — Ahol valóra vád az álom S örök az üdv, a szerelem. . . . _______Kompolthy Tivadar. Va lamit — a békáról. (Zóoligiai essay.) Brekeke, brekeke ! Koax tuu. Kedves olvasóm, soká ne töprenkedjél rajta vájjon mily zengzetes nyelv sajátját képezheti i fenti motto. Ép oly kevéssé van spanyol mint sau- skrittörök, vagy chinai, japán hottentot modorbar készítve röviden kimondva, egy a békák nyelvéből írott dal, mely mindazon nemes gondolatokkal ét eseményekkel teljes, melyek csak a béka agyábai és szivében szülemlhetnek s ez isteni teremtménj fejében és keblében foglalhatnak. — A fenntidézet szavak magyarul ép úgy jelenthetik ezt, hogi „Egyetlen béka kedvesem, én önt imádom!“ - mmt azt, hogy „Ej be pompás falat is volt i s miképen hajtja őket ismét egybe. — Csak türelem ! a derék ifjúnak nem méltóztatik sokáig a fenéken mulatni, — lám! ismét itt van, lassan és meggondoltan úszik a felszínre, óvatossággal nyújtja ki fejét a viz alól, okosan pillant jobbra-balra s ezután erőteljes lökésekkel evez valamely kődarab felé, megmássza ezt és egész nagyságában, pompájában és méltóságában guggol ezen magaslaton. Felette tiszteletgerjesztő külsővel is bir. Teste tömött, pöffedt s ami a posvány, vagy a tónak egyéb lakóinál neki respektust szerez, nyaka széles; nagy és kerekded feje eléggé „marezona“ kinézésű, hátha még száját nyitja fel —hu! az ember agyában igazán valamely tátongó örvény eszméje merül fel s a szende gőte kisasszonyok s egyik-másik nagysámék a szépnem legbájosabb gracziájával egymásután elájulni méltóztatnak. Ha a tavasz megérkeztével a tónak vastag jégkérge olvadozni kezd és a napsugarak a viz fenekéig hatnak melegitőleg, akkor a béka is felébred hosszú téli álmából és még félszenderben kezdi meg- soványodott tagjait nyugtatni. Rosszkedvüleg hagyja el buvhelyét, de a mint a lanyha szellőtől érintetik, sejteni kezdi, hogy a zord tél már ajánlotta magát s örömében azonnal egy-két nagy ugrást tesz, mely felett maga sem kevéssé van meglepetve. Most vadászatra indul s jaj azon szegény lénynek, mely útjába esik. A rovarok, patkányok, és csigák minden fajával, tölti meg éhes gyomrát, veszélyben forog a tüzgyik, szalamandra és egész családja, sőt a gyenge kis ruczák lábait is megragadja e merész állat s leviszi őket lábastul, csőröstül, toliastul Plútó vagyis Neptun országába. — Ha végre gyomra kívánságának eleget tett, ábrándozva merül el valamely széles lapon vagy a partszélen s unalomból nyelvével a szemtelen legyek után kapkod, — melyek ő méltóságát háborgatni merészük. A béka egyszermind a zeneestélyek baráta s a művészies irány meleg pártolója. Egy szép májusi est megérkeztével a himbékák nagy része csöndes megállapodás után összegyülekeznek a partszélen és ekkor valamely „primadonna“ (masculin generis) ép oly zengzetes, mint „értelmes“ Brekeke ouver- turrel nyitja meg a hangversenyt. (Vége következik.)