Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-17 / 20. szám

Szóról-szőra, bettiről-betiire a következő: REMUS GYÖRGY Deák Verseinek Magyarra való fordittatára, és MOLNÁR ALBERTRE való alkalmaztatára. * Dávid Királynak másfél száz ’SÓLTÁRIT, Szent Lélek által Íratott Énekit, Gyönyörűséges Nótáju Versekre Ketten szerzették Francziai Nyelvre: Ötvenöt CLEMENS MAROTH fordította, És a többit a' THEODORUS BEZA. Ezeket osztán Németek, Olaszok, Spaniolok, Belgák és az Áuglusok: Ő Nyelveken követték a Lengyelek; A Lengyelek után a tisztes Tsehek, Kik Dávid ’80LTÁRIT, egymást követvén, Egyenlő Nótákkal éneklik szépén. Hogy pedig még nem volna Deák nyelven. SPETHA ANDRÁS Deákul szerzé épen, Melynek az ő gyönyörű éhes voltát Még Orfeus sem győzné meg Nótáját. Midőn ezt jól látná a’ MOLNÁR ALBERT. (Aki sok országot látott és Tengert) Hogy annyi sok Keresztyén nemzet közzül Tsak Magyar Nép volna e Versek nélkül, Használni akarván ö Nemzetének I Segedelméből a kegyes Istennek. A ’SOLTÁRT Magyar Versekbe formálta, És Frantziai Nótákra szabta; Kit tőle végy jó néven Hív Olvasó! Hogy Istentől néked adassék sok jó. Irta Nassovia Tartományában,Sigéna városában, Farkasfalvi Filitzki János Theologus Deák. 1607. Esztend. Veszprémben, május hó 1884. Tisztelettel a tek. szerkesztő urnák stb. Pintér Kálmán. Veszprémmegye katasetrális bajai az országgyűlésen. Budapest, május 14. Szapáry pénzügyminiszter ma válaszolt Feny- vessy interpellátiójára a veszprémmegyei katasztrális mizériák tárgyában. lm a beszéd: Szapáry Gyula gróf minister midőn válaszol Fenyvessynek a Veszprómmegyében előfordult ka­taszteri munkálatok tárgyában tett interpellácziójára egyúttal válaszolni óhajt Éles Henriknek imént tett hasonló tárgyú interpellácziójára. Ma sem mondhat mást, mint a mit hasonló kérdésben néhány nap előtt, mikor ugyanezen kérdés kérvény alakjában a ház előtt volt, a dolog érdemére nézve mondott. Mielőtt válaszát megadná, kénytelen még Feny­vessynek némely állítására reflektálni. Nevezetesen Fenyvessy arra fekteti interpelláeziójának súlypont­ját, hogy az osztályozási vidékek megállapítása hi­básan történt a pápai és devecseri járásban és fel­említi, hogy mily nagy mértékben emelkedett a föld tiszta jövedelme szemben az eddigi kataszteri tiszta jövedelemmel. Az első kérdést illetőleg, hogy az osz­tályozási vidékek a pápai és devecseri járásban hibá­san lettek volna megállapítva, megjegyzi szóló, hogy a törvény értelmében az osztályozási vidékek meg- állapitását nem a kataszteri közegek teljesítették ön­hatalmúlag, hanem a járási bizottság, melynek tagjai a törvényhatóság által választott birtokosokból és ezenkívül egy kataszteri állami tisztviselőből áll, tehát a választott tizenöt taggal szemben áll egy állami tisztviselő és nem hiszi szóló, hogy ez egy oly befolyást gyakorolhatott volna, hogy az osztá­lyozási vidékek megállapítása a megye által válasz­tott bizottsági tagok véleménye ellenére történhetett volna. De ha történt volna is hiba az osztályozási vidékek megállapításában, az magára a dolog lénye­gére nézve nem lehetett nagy befolyással, legalább nem olyannal, hogy azt magánál a dolog természe­ténél fova orvosolni ne lehetne. Mert hiszen minden osztályozási vidék keretén belül minden művelési ágra nézve a törvény értelmében nyolcz osztályt lehet felállítani s ez által helyre lehet állítani azon aránytalanságot, mely esetleg egyik-másik község határa között létezik. Ha tehát az osztályozási vidékek megállapításában hiba történt volna is, ez magára a kataszteri műveletre semmi lényeges befolyással nincs. A másik megjegyzése Fenyvessynek az volt, hogy a múlt állapotot összehasonlítva a jelennel, a pápai és devecseri járásokban megállapított tiszta jövedelmek roppant nagy emelkedést tüntetnek fel. Mára múltkor kijelentette szóló, hogy az, ha egyik-másik járásban, községben vagy parczellára nézve a megállapított kataszteri tiszta jövedelem most magasabb, mint volt az előbbi kataszter mellett, ez semmi bizonyító erővel nem bir, mert igen sok faktor működhetett közre abban, hogy az illető nagymérvű változás előállott. Igen sok földbirtokot tud, melynek tiszta jövedelme 3—3.50 írttal volt megállapítva és ha az ugyanazon vidéken a közlekedési viszonyok és művelési ágak megváltoztával 7 írtra emelkedett, magából ezen tényből még semmi következtetést vonni nem lehet. Ezután igy folytatja a miniszter: Még két állítást tett a t. képviselő ur; egyik az, hogy magában a pápai s devecseri járásban a provizórium alatt megállapított tiszta jövedelem már amúgy is nagy volt, és hogy a járások megállapított tiszta jövedelmét a szomszéd járásokéval összehason­lítva, az aránytalanul magasnak látszik. Leszek bátsr erre vonatkozólag néhány adatot előterjeszteni. A pápai járáshoz tartozó Görzsöny községben a szántóföld tiszta jövedelme a múltban átlag 4 frt 77 kr volt. Ma ez 2 frt 79 kr. Ezt tehát nagyobb­nak mondani nem lehet. Méltóztassék továbbá össze­hasonlítani épen a pápai és devecseri járásokhoz tartozó néhány község tiszta jövedelmét a szomszéd községekével, melyeket a t. képviselő ur magasabbnak mond, és azt méltóztatik látni, hogy a pápai járás­nak ugyanazon községben, Görzsönyben 4 frt < < krral volt a tiszta jövedelem megállapítva, mig Nagy- Acsád községben 4 frt 15 krral, Mezőlakban a szán­tóföld tiszta jövedelme az előbbi kataszter alapján 4 frt 50 krral, mig a szomszéd veszprémi járásban, melyet a képviselő ur előnyben részesítettnek mond Bozsok község tiszta jövedelme 6 frt 36 kr. Berhida községé 7 frt 67 kr volt, tehát jóval magasabb, mint a szomszéd községekben. A zirczi járásban, a mely pedig szintén szomszédja és köztudomás szerint, ál­lítólag roszabb, mint a devecseri és pápai járás, 4 frt 90 kr és 4 frt 38 kr a kataszteri tiszta jövede­lem, tehát ugyanannyi, mint a pápai járásban. De azt mondja a t. képviselő ur interpelláció­jában, hogy ezen községek tiszta jövödelme nagy mértékben emeltetett volna. Hát, t. ház, egyes köz­ségekben igenis nagy mértékben emeltetett, hogy helyesen-e vagy nem, azt e perczben megítélni nem tudom, mert csakugyan ugyanazon Görzsöny köz­ségben 4 frt 77 krról emeltetett 9 frt 28 krra, de sziutugy Várpalotán 3 frt 40 krról még leszállitta - tott a föld minőségéhez képest 2 frt 50 krra. Nem lehet tehát átalánosságban azt mondani, hogy min­denütt az a tendenczia uralkodott, hogy emeltesse­nek az eddig fennállott tiszta jövedelmek, mert van az ellenkezőre is eset. Emlitette még a képviselő ur, hogy némely községken oly magasra csigáztattak fel a tiszta jö­vedelmek és az ezek alapján kivetett adók, hogy az illető közegek nem is merték azokat a községeknek kiosztani. így történt ez a képviselő ur állítása sze­rint a pápai járásban. Méltóztassanak megengedni, épen azon körül­mény, hogy ezen kataszteri ügyben annyi felszólalás történt és pedig azon helyeken, a melyek felemlítet­tek, úgy mint Sopron- és Veszprémmegyében, azt mutatja, hogy az adófizetők a nagyobb adók tudo­mására az által jutottak, hogy az értesitvények velők közöltettek, épen ezen tény mutatja továbbá, hogy nem kerülte a kormány a kiosztást és nemcsak ott osztatta ki, a hol kedvezőbb, hanem ott is, a hol kevezőtlenebb az eredmény, vagyis egyformán min­denütt. Van ugyan tudomásom arról, hogy több nagy községben is nagy adófizetőknél nem történt meg a kiosztás; de ez nem azért történt, mintha a kormány nem akarta volna kiosztani, hanem azért, mivel a munkálat nincs befejezve, de reményiem, hogy a legrövidebb idő alatt az értesitvények az egész országban ki fognak osztatni. Részint a t. képviselő urnák hozzám intézett interpelláeziója folytán, részint más oldalról is tu­domásom lévén arról, hogy Veszprómmegyében a múlthoz viszonyítva — a kataszteri tiszta jövedelem felemeltetett, kötelességemnek tartottam egy tiszt­viselőt a helyszínére küldeni, hogy ott meggyőződést szerezzen magának a tényállásról.Ezen tisztviselő je­lentése be van nyújtva s az ő felfogása szerint csakugyan történtek az osztályba sorozás akalmával hibák, melyeket azonban épen azért, mert az osz­tásba sorozásnál történtek, a reklamácziónál helyre lehet azokat hozni. Hogy helyes-e azon felfogás, a melyet az illető eljáró egyének tanúsítottak, vagy helyes-e a képviselő ur felfogása, mely megegyez a kiküldött tisztviselő felfogásával, annak nem lehetek bírája, sem én, sem nem lehetnek birai az illető közegek, hanem dönteni fognak ezen ügyben a já­rási, kerületi és országos bizottságok, melyek ezen kérdésben véglegesen fognak határozni. Ha hibák vannak, ezeken lehet ’ kielégitőleg segíteni azon módon, a mely a törvény szerint rendelkezésre áll. És itt bátor vagyok felhozni még egy körülményt. Midőn 1881-ben a kataszteri törvény módosít­tatott, én penditettem meg azon eszmét, hogy jó lesz a reklamáczióra időt és alkalmat hagyni akkor, midőn az egyénenkénti kirovás megtörtént és az egyes adókötelezettekkel az adóösszeg is közöltetett. Ismervén honfitársaink szokott eljárását, jónak láttam, hogy alkalom adassék a reklamáczióra akkor, midőn nemcsak a tiszta jövedelem van megállapítva, hanem maga az adó is. (ügy van! a jobboldalon.) Hogy ezen felfogásomban nem csalatkoztam, mutatja a következtetés, mert ezen módozat utján lett tehet­séges az, hogy a fennforgó esetben még most is van helyö az orvoslásnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha oz a módozat ki volna zárva, akkor most már be volna fejezve az eljárás. Minthogy épen azon bajokra nézve, melyeket a t. képviselő ur felemlített, van orvoslási mód, én részemről nem tartok szükségesnek uj törvényhozási intézkedést. A törvény végrehajtását illetőleg pedig csak ismételhetem azt, a mit már a múlt alkalommal mondottam, hogy semmikép sem fogom akadályozni, sőt minden lehetőt meg fogok tenni arra nézve, hogy a netalán előfordulható igazságtalanságok el- hárittassanak és a bizottságok e tekintetben nemcsak hogy semmi nehézséget ne tegyenek, de ellenkezőleg a legnagyobb előzékenységgel járjanak el. Sőt igye­kezni fogok, hogy a bizottságok meggyőződést sze­rezhessenek az illető bajokról, és a szükséges orvos­lást megadják, és az igazságtalanságokat a magok egyéni tapasztalataik alapján reparálják. (Élénk he­lyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék őzen válaszomat tudomásul venni és méltsztassék az általam mon­dottakat válaszul tekinteni, Éles Henrik t. képviselő uu interpellácziójára is. (Helyeslés a jobboldalon.) Fenyvessy Ferenez. Támaszkodik a minister válaszára, s apellál a későbben még jobban értesí­tendő ministerhez, midőn Veszprémmegyéből egy deputáczió fog jönni egy kérvénynyel a minister elé. Azon kiszemben, hogy a kérvénynek lesz foganatja, a minister válaszát ezúttal tudomásul veszi. — (He­lyeslés a baloldalon.) A veszprémi kir. járásbíróság ügyforgalma- és személyzetéről. Veszprém, május 15. Vettük a veszprémi kir. járásbíróságnak 1883. évi ügyforgalmáról készített kimutatást. E kimuta­tás kimerítően és részletesen elénk tárja azon munka­halmazt, mit az aránylag feltűnő csekély személyzetnek (tekintettel főleg a kezelő személyzet és dijnokokra) naponként végeznie kell. — Álljon itt a kimutatás kivonatban, s szolgáljon az illetékes helyen útmuta­tóul arra nézve, mennyi személy szükséges egy ily forgalmi birósághoz, hogy az igazságszolgáltatás a kellő gyors és pontos menete fenn ne akadjon, s lássék hűen az, hogy mit kell végezni egy dijnok- nak, hogy azon nyomorult, a koldus alamizsnához hasonló fizetést megérdemelje: * A veszprémi kir. járásbírósághoz a múlt 1883. évben érkezett 7739 polg., 3454 bűn. és 408 drb elnöki beadvány, tehát összesen 11601 drb. E be­adványból a polg. és elnökieket a járásbiró, a bűn­ügyieket egy albiró intézi el. A beérkezett beadvá­nyok iktatása, kiadása, irattározása és letisztázásához 2 Írnok és 5 dijnok osztatott be. Az iktatói teen­dőket egy írnok, az irattárt szintén egy írnok és a kiadóit egy dijnok végzi. Az iktatónak a beérkezett ügydarabokkali eljárásához nem több, mint 9 könyv és jegyzéket használ, melyeket pontosan és naponként fegyelmi eljárás következmény terhe alatt okvetlen vezetni kell. Átlag érkezik az iktatóba naponként 33 drb, ezeket az iktató elolvassa és rövid kivonat­ban tartalmát az iktatóba bevezeti, — a beadvány minden példányára a számot, keltet és a db számot Írja rá, — minden egyes mellékletre az iktató számot szintén rá Írja. A telek neveit a mutató könyvbe szintén az iktató Írja be. A bélyeghiányra, a végre­hajtóknak kiadott ügyek pontos beérkezésére, a köz­jegyző által beterjesztett ügyek napontai pontos ki- rovatására ügyelni — és az ezekről vezetett naplók kitöltését eszközölni naponta kötelessége. Végzi to­vábbá a leletek felvételét, a statistikai adatok gyűj­tését és vezet ezenkívül még három más jegyzéket. A hivatalos órák száma 7. Az irattárnok nem kevesebb mint 11 könyv- és naplót vezet. Az irattárnok a kiadói tisztet is viseli és teljesiti annak egy részét. Az irattárnok kezeli a kiadó könyvet, a beírás végett kiosztott darabokról vezetett köuyvet, 3 sürgetési naplót, az irattári sorkönyvet, vezet irományjegyzé­ket, minden egyes ügydarabokról, az előadói köny­veket, az érték-könyvet, a hagy. kimutatásokat s még vagy négy más jegyzéket. — A hivatalos órák száma 7. — A kiadói tisztet egy dijnok viseli, miután a két írnok erre képtelen a munkahalmaz miatt. — A kiadó 13 jegyzéket vezet. Minden beirt darabot elküld, bevezeti a kézbesítési naplókba, a fogalmazványra rá Írja az elküldés napját, kézbesítési naplósor- és a postakönyv számát és lapját úgy a rendeltetési helyét. Vezeti a bíróság anyagszerek- és nyomtatványokról! kimutatást, — a bírósági végre­hajtóknak kiadott ügyekrőli naplót, — a közjegyző­nek kiadott ügyeket nyilvántartja, — a más ható­ságoktól érkezett kézbesítésekről 4 jegyzékét s még más 3 jegyzéket. A hivatalos órák száma 7. — A4 dijnok közül egy mint tollvezető működik egy biró mellett s igy ennek hetenként összesen 2 napot sem lehet számítani, mit a fogalmazványok leírására for­díthat. A többi 3 dijnok van elfoglalva tisztázással, kiknek évenként 9700 ügyet és csaknem 50000 drbot kell letisztázni. Van ezenkívül a bíróságnál egy al­jegyző és egy gyakornok alkalmazva, kik a bíróknak vannak segítségére. Ez rövid vázlata a bírósági személyzet munka­körre- és a bíróság forgalmának. E kimutatásból látjuk azt, hogy a kir. járás­bíróságnál a kezelő személyzet feltűnően csekély és a dijnokok munkával túl vannak terhelve. — Ha mindjárt mind az 5 dijnok foglalkoznék tisztázással, még akkor is csekély volna az erő a rengeteg mun­kához. — De e kimutatásból azt is látjuk, hogy egy dijnok teljesen, és egy nagyobb részben van elvonva rendeltetésétől. Egyik dijnok az Írnok teendőit kell hogy végezze, mert képtelen a két alkalmazott az összes irnoki teendőket teljesíteni, — sőt a mostani teendőit is nagy részben hivatalos órán kívül kell végezniök. — Igaz, hogy e birósgnál az igazság­szolgáltatás pontos lehet és mint tudjuk, pontos és gyors is, de ez, azt hisszük csak is úgy lehet, ha mint említettük, hivatalos órán kívül megfeszített szorgalom árán tétetik. Ez nem tarthat folyton igy, — ez sokáig nem vihető. Az ily megfeszített munka a testet s szelle­met megöli, a munkaképességet tönkre teszi. — Ez pedig nem lehet állam czélja. Ezen sgiteni kell, még pedig gyorsan, — ez méltányos kötelessége. A hivatalnok minden érzéke működik dolgá­ban s hamar fárad. Annak pihenésre van szüksége, hogy folytatandó munkájához ujult erővel, tiszta és nyugodt elmével foghasson.—Nem szabad munkával terhelni soha sem a hivatalnokot, az államnak a saját jól felfogott érdekében sem, mert a személy­változás, mi hamar beszokott állani a terhes szol­gálat mellett, mindig csak anyagi és szellemi áldo­zatába kerül. Felhívjuk az illetékes forum figyelmét arra, hogy a veszprémi kir. járásbíróság személyzete a túlterhelt munka miatti alapos panaszán igyekezzék segíteni akként, hogy szaporítsa meg ott mielőbb a munkaerőt! _______ Vi dék. Mosö-Szent-György, május IC. A „Veazpr. Független Hirlap“ t. szerkesztőjének. Folyó hó 12-én délután községünkben tűz tá­madván, egy nagy szalmakazal a tűz által elham- vaáztatott. A gyors segélynek, a helybeli tűzoltó- egylet rendkívüli erőfeszítése és a szomszéd Lepsény község valamint Kőkút uradalom dicséretes részvé­tének köszönhető, hogy a tűz nagyobb károkat nem okozott. Lepsényből az ujjonan alakult tüzoltótársulat élén Steinberger főparancsnokkal, szintén megjelent, Pusztay állomásfőnök ur is a tűz színhelyére sietett és az oltásban mindvégig részt vett. Nem mulaszthatjuk el, hogy ezen nemes em­berbaráti jótéteményükért őszinte köszönetét ne mondjunk. Úgyszintén köszönettel s elismeréssel tartoznnk tek. Kőrössy Lajos helybeli lakos, föld- birtokos urnák, ama nagylelkűségéért, hogy az oltás­ban magukat kitüntetett egyéneket megjutalmazni. Az ily nemes cselekedetek dicséretre nem szorulnak. Fogadja tek. Szerkesztő ur, stb. Eötvös László. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. , — Az almádi-i balaton-fürdő-részvény- társaság múlt vasárnap délelőtt közgyűlést tartott. A közgyűlésen bemutattattak a tár­saság törvényszékileg megerősített alapsza­bályai, melyeket lapunk más helyén ismer­tetünk. Aztán megtörtént az összes ingatla­nok átvétele, melyek eddig a regalejoggal együtt Brenner elnök ur nevén voltak. Határozatba ment, hogy a társaság hívja meg Almádi látogatására a Balaton-egyletet, s erre ns.Forintos apátkanonok ur vezetése alatt egy rendező-bizottságot alakított 35 taggal. A meghívó átirat szerkesztésére Kompol- tby Tivadar ur kéretett föl. Elhatároztatott továbbá, hogy a fogadói nagyterem nyitott oldala czélszerü vászon-rouleaux-al láttas­sák el. — Pályázat. A kőszegi közjegyzőségre pályázatot hirdet az igazságügyminiszter. — A „Kisfaludy-gőzös“ tegnapelőtt csü­törtökön tette meg első útját Füred és Sió­fok közt e nyáron. — Az antiszemitizmus kátéja ezimü 20 kros füzet küldetett be hozzánk. Gyerki ór nem ajánlja senkinek olvasmányul. Mi sem. — Savanyu Józsi a Dunántúl rettegett haramia hányt-vetett bűnös életéből több érdekes adatok jöt­tek napfényre elfogatásával, bár ő fogságában nem igen közlékeny s nem igen hajlandó a vizsgálóbíró előtt bevallani bűnei légióit. — Savanyu szül. 1841. évben Izáak falun, Vasmegyében, hol atyja most is él és juhászgazda. Jellemzi a bűnös elvetemültségét azon körülmény, hogy atyját is, még pedig már su- hancz korában megrabolta és félholtra verve az atyai házat otthagyta. E tette vitte őt oda, hol ma van, — az igazságszolgáltatás kérlelhetlen kezei közé, mert fentebbi tettével kezdődött bünkronikája mely őt oly híressé tette, melynél különbet csak egy Rózsa Sándor, Sobri, Millfai, Macsvánszki stbben ösmertünk. — Savanyu első Ízben Illaván ült pár évet birka-lopásért. Onnan Pestre ment, mikor ki­szabadult és lett házmester. Ott gazdáját meglopta és a vasmegyei erdőkbe szökött. 1877. évben kira­bolta Bezerédy kastélyét Szt.-Ivánon, hol több társa elfogatott, ő azonban elillant. Ezután Boszniába ment és költötte a Bezerédyek pénzét, hol őt el is fogták, de megszökött. — Ott még azután több rab­lást követett el és azután a honvágytól űzetve újra Vasmegyébe jött és ekkor rabolta ki Hoczky sümeg- rendeki földbirtokost és agyonlőtte Bogyay szolga- bírót. — Innen Veszprém és Zalamegyébe ment és pusztított az egész megyék széltében-hosszában, mig végre a nemesis Tapolczán utolérte. — A betyár állítólag nem a legműveletlenebb. Beszél öt nyelven: magyar, német, tót, franczia és olasz nyélven. Járt tengeren és a külföldet is látogatta. — Igen bátor és elszánt ember. — A vasúti indulóház mögötti káptalani erdőbirtokot Farkas ispán gyönyörű parkká alakította át; sétányokkal, ligetekkel látta el stb. A gyönyörű pagony — mint halljuk — idővel a közönség részére is meg fog nyittatni. Farkas urat valóban őszinte elis­merés illeti meg azért, hogy ezt az erdőt ily díszes helylyé alakította át. — Megkerült. Egy helybeli előkelő nagy háznál a múlt szombaton a szobaleány ruháit a padlásról ellopták, mit ő csak este 7 óra tájban vett észre és tett jelentést. Ezen je­lentésnél fogva a kellő intézkedések megté­tettek, minek következtében az összes ruha­darabok vasárnap az itteni zálogházban meg­találtattak 10 frt kölcsönért elzálogosítva; a tettes azonban nem került inég kézre, mert valószínűleg nem idevaló volt, s igy a zálog-intézet tulajdonosa, és az, ki oda be­vitte, nem ismerték a tolvajt. — Uj posta. Csetény, megyénkbeli köz­ségben postahivatal lépett életbe.

Next

/
Thumbnails
Contents