Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-17 / 20. szám

Szóról-szőra, bettiről-betiire a következő: REMUS GYÖRGY Deák Verseinek Magyarra való fordittatára, és MOLNÁR

ALBERTRE való alkalmaztatára.

*

Dávid Királynak másfél száz ’SÓLTÁRIT,

Szent Lélek által Íratott Énekit,

Gyönyörűséges Nótáju Versekre Ketten szerzették Francziai Nyelvre:

Ötvenöt CLEMENS MAROTH fordította,

És a többit a' THEODORUS BEZA.

Ezeket osztán Németek, Olaszok,

Spaniolok, Belgák és az Áuglusok:

Ő Nyelveken követték a Lengyelek;

A Lengyelek után a tisztes Tsehek,

Kik Dávid ’80LTÁRIT, egymást követvén,

Egyenlő Nótákkal éneklik szépén.

Hogy pedig még nem volna Deák nyelven.

SPETHA ANDRÁS Deákul szerzé épen,

Melynek az ő gyönyörű éhes voltát Még Orfeus sem győzné meg Nótáját.

Midőn ezt jól látná a’ MOLNÁR ALBERT.

(Aki sok országot látott és Tengert)

Hogy annyi sok Keresztyén nemzet közzül Tsak Magyar Nép volna e Versek nélkül,

Használni akarván ö Nemzetének I Segedelméből a kegyes Istennek.

A ’SOLTÁRT Magyar Versekbe formálta,

És Frantziai Nótákra szabta;

Kit tőle végy jó néven Hív Olvasó!

Hogy Istentől néked adassék sok jó.

Irta Nassovia Tartományában,Sigéna városában, Farkasfalvi Filitzki János Theologus Deák. 1607. Esztend.

Veszprémben, május hó 1884.

Tisztelettel a tek. szerkesztő urnák stb.

Pintér Kálmán.

Veszprémmegye katasetrális bajai az országgyűlésen.

Budapest, május 14.

Szapáry pénzügyminiszter ma válaszolt Feny- vessy interpellátiójára a veszprémmegyei katasztrális mizériák tárgyában. lm a beszéd:

Szapáry Gyula gróf minister midőn válaszol Fenyvessynek a Veszprómmegyében előfordult kataszteri munkálatok tárgyában tett interpellácziójára egyúttal válaszolni óhajt Éles Henriknek imént tett hasonló tárgyú interpellácziójára. Ma sem mondhat mást, mint a mit hasonló kérdésben néhány nap előtt, mikor ugyanezen kérdés kérvény alakjában a ház előtt volt, a dolog érdemére nézve mondott.

Mielőtt válaszát megadná, kénytelen még Fenyvessynek némely állítására reflektálni. Nevezetesen Fenyvessy arra fekteti interpelláeziójának súlypontját, hogy az osztályozási vidékek megállapítása hibásan történt a pápai és devecseri járásban és felemlíti, hogy mily nagy mértékben emelkedett a föld tiszta jövedelme szemben az eddigi kataszteri tiszta jövedelemmel. Az első kérdést illetőleg, hogy az osztályozási vidékek a pápai és devecseri járásban hibásan lettek volna megállapítva, megjegyzi szóló, hogy a törvény értelmében az osztályozási vidékek meg- állapitását nem a kataszteri közegek teljesítették önhatalmúlag, hanem a járási bizottság, melynek tagjai a törvényhatóság által választott birtokosokból és ezenkívül egy kataszteri állami tisztviselőből áll, tehát a választott tizenöt taggal szemben áll egy állami tisztviselő és nem hiszi szóló, hogy ez egy oly befolyást gyakorolhatott volna, hogy az osztályozási vidékek megállapítása a megye által választott bizottsági tagok véleménye ellenére történhetett volna. De ha történt volna is hiba az osztályozási vidékek megállapításában, az magára a dolog lényegére nézve nem lehetett nagy befolyással, legalább nem olyannal, hogy azt magánál a dolog természeténél fova orvosolni ne lehetne. Mert hiszen minden osztályozási vidék keretén belül minden művelési ágra nézve a törvény értelmében nyolcz osztályt lehet felállítani s ez által helyre lehet állítani azon aránytalanságot, mely esetleg egyik-másik község határa között létezik. Ha tehát az osztályozási vidékek megállapításában hiba történt volna is, ez magára a kataszteri műveletre semmi lényeges befolyással nincs. A másik megjegyzése Fenyvessynek az volt, hogy a múlt állapotot összehasonlítva a jelennel, a pápai és devecseri járásokban megállapított tiszta jövedelmek roppant nagy emelkedést tüntetnek fel. Mára múltkor kijelentette szóló, hogy az, ha egyik-másik járásban, községben vagy parczellára nézve a megállapított kataszteri tiszta jövedelem most magasabb, mint volt az előbbi kataszter mellett, ez semmi bizonyító erővel nem bir, mert igen sok faktor működhetett közre abban, hogy az illető nagymérvű változás előállott. Igen sok földbirtokot tud, melynek tiszta jövedelme

3—3.50 írttal volt megállapítva és ha az ugyanazon vidéken a közlekedési viszonyok és művelési ágak megváltoztával 7 írtra emelkedett, magából ezen tényből még semmi következtetést vonni nem lehet.

Ezután igy folytatja a miniszter:

Még két állítást tett a t. képviselő ur; egyik az, hogy magában a pápai s devecseri járásban a provizórium alatt megállapított tiszta jövedelem már amúgy is nagy volt, és hogy a járások megállapított tiszta jövedelmét a szomszéd járásokéval összehasonlítva, az aránytalanul magasnak látszik. Leszek bátsr erre vonatkozólag néhány adatot előterjeszteni.

A pápai járáshoz tartozó Görzsöny községben a szántóföld tiszta jövedelme a múltban átlag 4 frt 77 kr volt. Ma ez 2 frt 79 kr. Ezt tehát nagyobbnak mondani nem lehet. Méltóztassék továbbá összehasonlítani épen a pápai és devecseri járásokhoz

tartozó néhány község tiszta jövedelmét a szomszéd községekével, melyeket a t. képviselő ur magasabbnak mond, és azt méltóztatik látni, hogy a pápai járásnak ugyanazon községben, Görzsönyben 4 frt < < krral volt a tiszta jövedelem megállapítva, mig Nagy- Acsád községben 4 frt 15 krral, Mezőlakban a szántóföld tiszta jövedelme az előbbi kataszter alapján 4 frt 50 krral, mig a szomszéd veszprémi járásban, melyet a képviselő ur előnyben részesítettnek mond Bozsok község tiszta jövedelme 6 frt 36 kr. Berhida községé 7 frt 67 kr volt, tehát jóval magasabb, mint a szomszéd községekben. A zirczi járásban, a mely pedig szintén szomszédja és köztudomás szerint, állítólag roszabb, mint a devecseri és pápai járás, 4 frt 90 kr és 4 frt 38 kr a kataszteri tiszta jövedelem, tehát ugyanannyi, mint a pápai járásban.

De azt mondja a t. képviselő ur interpellációjában, hogy ezen községek tiszta jövödelme nagy mértékben emeltetett volna. Hát, t. ház, egyes községekben igenis nagy mértékben emeltetett, hogy helyesen-e vagy nem, azt e perczben megítélni nem tudom, mert csakugyan ugyanazon Görzsöny községben 4 frt 77 krról emeltetett 9 frt 28 krra, de sziutugy Várpalotán 3 frt 40 krról még leszállitta - tott a föld minőségéhez képest 2 frt 50 krra. Nem lehet tehát átalánosságban azt mondani, hogy mindenütt az a tendenczia uralkodott, hogy emeltessenek az eddig fennállott tiszta jövedelmek, mert van az ellenkezőre is eset.

Emlitette még a képviselő ur, hogy némely községken oly magasra csigáztattak fel a tiszta jövedelmek és az ezek alapján kivetett adók, hogy az illető közegek nem is merték azokat a községeknek kiosztani. így történt ez a képviselő ur állítása szerint a pápai járásban.

Méltóztassanak megengedni, épen azon körülmény, hogy ezen kataszteri ügyben annyi felszólalás történt és pedig azon helyeken, a melyek felemlítettek, úgy mint Sopron- és Veszprémmegyében, azt mutatja, hogy az adófizetők a nagyobb adók tudomására az által jutottak, hogy az értesitvények velők közöltettek, épen ezen tény mutatja továbbá, hogy nem kerülte a kormány a kiosztást és nemcsak ott osztatta ki, a hol kedvezőbb, hanem ott is, a hol kevezőtlenebb az eredmény, vagyis egyformán mindenütt. Van ugyan tudomásom arról, hogy több nagy községben is nagy adófizetőknél nem történt meg a kiosztás; de ez nem azért történt, mintha a kormány nem akarta volna kiosztani, hanem azért, mivel a munkálat nincs befejezve, de reményiem, hogy a legrövidebb idő alatt az értesitvények az egész országban ki fognak osztatni.

Részint a t. képviselő urnák hozzám intézett interpelláeziója folytán, részint más oldalról is tudomásom lévén arról, hogy Veszprómmegyében a múlthoz viszonyítva — a kataszteri tiszta jövedelem felemeltetett, kötelességemnek tartottam egy tisztviselőt a helyszínére küldeni, hogy ott meggyőződést szerezzen magának a tényállásról.Ezen tisztviselő jelentése be van nyújtva s az ő felfogása szerint csakugyan történtek az osztályba sorozás akalmával hibák, melyeket azonban épen azért, mert az osztásba sorozásnál történtek, a reklamácziónál helyre lehet azokat hozni. Hogy helyes-e azon felfogás, a melyet az illető eljáró egyének tanúsítottak, vagy helyes-e a képviselő ur felfogása, mely megegyez a kiküldött tisztviselő felfogásával, annak nem lehetek bírája, sem én, sem nem lehetnek birai az illető közegek, hanem dönteni fognak ezen ügyben a járási, kerületi és országos bizottságok, melyek ezen kérdésben véglegesen fognak határozni. Ha hibák vannak, ezeken lehet ’ kielégitőleg segíteni azon módon, a mely a törvény szerint rendelkezésre áll. És itt bátor vagyok felhozni még egy körülményt.

Midőn 1881-ben a kataszteri törvény módosíttatott, én penditettem meg azon eszmét, hogy jó lesz a reklamáczióra időt és alkalmat hagyni akkor, midőn az egyénenkénti kirovás megtörtént és az egyes adókötelezettekkel az adóösszeg is közöltetett. Ismervén honfitársaink szokott eljárását, jónak láttam, hogy alkalom adassék a reklamáczióra akkor, midőn nemcsak a tiszta jövedelem van megállapítva, hanem maga az adó is. (ügy van! a jobboldalon.) Hogy ezen felfogásomban nem csalatkoztam, mutatja a következtetés, mert ezen módozat utján lett tehetséges az, hogy a fennforgó esetben még most is van helyö az orvoslásnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha oz a módozat ki volna zárva, akkor most már be volna fejezve az eljárás.

Minthogy épen azon bajokra nézve, melyeket a t. képviselő ur felemlített, van orvoslási mód, én részemről nem tartok szükségesnek uj törvényhozási intézkedést. A törvény végrehajtását illetőleg pedig csak ismételhetem azt, a mit már a múlt alkalommal mondottam, hogy semmikép sem fogom akadályozni, sőt minden lehetőt meg fogok tenni arra nézve, hogy a netalán előfordulható igazságtalanságok el- hárittassanak és a bizottságok e tekintetben nemcsak hogy semmi nehézséget ne tegyenek, de ellenkezőleg a legnagyobb előzékenységgel járjanak el. Sőt igyekezni fogok, hogy a bizottságok meggyőződést szerezhessenek az illető bajokról, és a szükséges orvoslást megadják, és az igazságtalanságokat a magok egyéni tapasztalataik alapján reparálják. (Élénk helyeslés.)

Kérem a t. házat, méltóztassék őzen válaszomat tudomásul venni és méltsztassék az általam mondottakat válaszul tekinteni, Éles Henrik t. képviselő uu interpellácziójára is. (Helyeslés a jobboldalon.)

Fenyvessy Ferenez. Támaszkodik a minister válaszára, s apellál a későbben még jobban értesítendő ministerhez, midőn Veszprémmegyéből egy

deputáczió fog jönni egy kérvénynyel a minister elé. Azon kiszemben, hogy a kérvénynek lesz foganatja, a minister válaszát ezúttal tudomásul veszi. — (Helyeslés a baloldalon.)

A veszprémi kir. járásbíróság ügyforgalma- és személyzetéről.

Veszprém, május 15.

Vettük a veszprémi kir. járásbíróságnak 1883. évi ügyforgalmáról készített kimutatást. E kimutatás kimerítően és részletesen elénk tárja azon munkahalmazt, mit az aránylag feltűnő csekély személyzetnek

(tekintettel főleg a kezelő személyzet és dijnokokra) naponként végeznie kell. — Álljon itt a kimutatás kivonatban, s szolgáljon az illetékes helyen útmutatóul arra nézve, mennyi személy szükséges egy ily forgalmi birósághoz, hogy az igazságszolgáltatás a kellő gyors és pontos menete fenn ne akadjon, s lássék hűen az, hogy mit kell végezni egy dijnok- nak, hogy azon nyomorult, a koldus alamizsnához hasonló fizetést megérdemelje: *

A veszprémi kir. járásbírósághoz a múlt 1883. évben érkezett 7739 polg., 3454 bűn. és 408 drb elnöki beadvány, tehát összesen 11601 drb. E beadványból a polg. és elnökieket a járásbiró, a bűnügyieket egy albiró intézi el. A beérkezett beadványok iktatása, kiadása, irattározása és letisztázásához 2 Írnok és 5 dijnok osztatott be. Az iktatói teendőket egy írnok, az irattárt szintén egy írnok és a kiadóit egy dijnok végzi. Az iktatónak a beérkezett ügydarabokkali eljárásához nem több, mint 9 könyv és jegyzéket használ, melyeket pontosan és naponként fegyelmi eljárás következmény terhe alatt okvetlen vezetni kell. Átlag érkezik az iktatóba naponként 33 drb, ezeket az iktató elolvassa és rövid kivonatban tartalmát az iktatóba bevezeti, — a beadvány minden példányára a számot, keltet és a db számot Írja rá, — minden egyes mellékletre az iktató számot szintén rá Írja. A telek neveit a mutató könyvbe szintén az iktató Írja be. A bélyeghiányra, a végrehajtóknak kiadott ügyek pontos beérkezésére, a közjegyző által beterjesztett ügyek napontai pontos ki- rovatására ügyelni — és az ezekről vezetett naplók kitöltését eszközölni naponta kötelessége. Végzi továbbá a leletek felvételét, a statistikai adatok gyűjtését és vezet ezenkívül még három más jegyzéket. A hivatalos órák száma 7. Az irattárnok nem kevesebb mint 11 könyv- és naplót vezet. Az irattárnok a kiadói tisztet is viseli és teljesiti annak egy részét. Az irattárnok kezeli a kiadó könyvet, a beírás végett kiosztott darabokról vezetett köuyvet, 3 sürgetési naplót, az irattári sorkönyvet, vezet irományjegyzéket, minden egyes ügydarabokról, az előadói könyveket, az érték-könyvet, a hagy. kimutatásokat s még vagy négy más jegyzéket. — A hivatalos órák száma 7. — A kiadói tisztet egy dijnok viseli, miután a két írnok erre képtelen a munkahalmaz miatt. — A kiadó 13 jegyzéket vezet. Minden beirt darabot elküld, bevezeti a kézbesítési naplókba, a fogalmazványra rá Írja az elküldés napját, kézbesítési naplósor- és a postakönyv számát és lapját úgy a rendeltetési helyét. Vezeti a bíróság anyagszerek- és nyomtatványokról! kimutatást, — a bírósági végrehajtóknak kiadott ügyekrőli naplót, — a közjegyzőnek kiadott ügyeket nyilvántartja, — a más hatóságoktól érkezett kézbesítésekről 4 jegyzékét s még más 3 jegyzéket. A hivatalos órák száma 7. — A4 dijnok közül egy mint tollvezető működik egy biró mellett s igy ennek hetenként összesen 2 napot sem lehet számítani, mit a fogalmazványok leírására fordíthat. A többi 3 dijnok van elfoglalva tisztázással, kiknek évenként 9700 ügyet és csaknem 50000 drbot kell letisztázni. Van ezenkívül a bíróságnál egy aljegyző és egy gyakornok alkalmazva, kik a bíróknak vannak segítségére.

Ez rövid vázlata a bírósági személyzet munkakörre- és a bíróság forgalmának.

E kimutatásból látjuk azt, hogy a kir. járásbíróságnál a kezelő személyzet feltűnően csekély és a dijnokok munkával túl vannak terhelve. — Ha mindjárt mind az 5 dijnok foglalkoznék tisztázással, még akkor is csekély volna az erő a rengeteg munkához. — De e kimutatásból azt is látjuk, hogy egy dijnok teljesen, és egy nagyobb részben van elvonva rendeltetésétől. Egyik dijnok az Írnok teendőit kell hogy végezze, mert képtelen a két alkalmazott az összes irnoki teendőket teljesíteni, — sőt a mostani teendőit is nagy részben hivatalos órán kívül kell végezniök. — Igaz, hogy e birósgnál az igazságszolgáltatás pontos lehet és mint tudjuk, pontos és gyors is, de ez, azt hisszük csak is úgy lehet, ha mint említettük, hivatalos órán kívül megfeszített szorgalom árán tétetik.

Ez nem tarthat folyton igy, — ez sokáig nem vihető. Az ily megfeszített munka a testet s szellemet megöli, a munkaképességet tönkre teszi. — Ez pedig nem lehet állam czélja. Ezen sgiteni kell, még pedig gyorsan, — ez méltányos kötelessége.

A hivatalnok minden érzéke működik dolgában s hamar fárad. Annak pihenésre van szüksége, hogy folytatandó munkájához ujult erővel, tiszta és nyugodt elmével foghasson.—Nem szabad munkával terhelni soha sem a hivatalnokot, az államnak a saját jól felfogott érdekében sem, mert a személyváltozás, mi hamar beszokott állani a terhes szolgálat mellett, mindig csak anyagi és szellemi áldozatába kerül.

Felhívjuk az illetékes forum figyelmét arra, hogy a veszprémi kir. járásbíróság személyzete a túlterhelt munka miatti alapos panaszán igyekezzék segíteni akként, hogy szaporítsa meg ott mielőbb a munkaerőt! _______

Vi

dék.

Mosö-Szent-György, május IC.

A „Veazpr. Független Hirlap“ t. szerkesztőjének.

Folyó hó 12-én délután községünkben tűz támadván, egy nagy szalmakazal a tűz által elham- vaáztatott. A gyors segélynek, a helybeli tűzoltó- egylet rendkívüli erőfeszítése és a szomszéd Lepsény község valamint Kőkút uradalom dicséretes részvétének köszönhető, hogy a tűz nagyobb károkat nem okozott. Lepsényből az ujjonan alakult tüzoltótársulat élén Steinberger főparancsnokkal, szintén megjelent, Pusztay állomásfőnök ur is a tűz színhelyére sietett és az oltásban mindvégig részt vett.

Nem mulaszthatjuk el, hogy ezen nemes emberbaráti jótéteményükért őszinte köszönetét ne mondjunk. Úgyszintén köszönettel s elismeréssel tartoznnk tek. Kőrössy Lajos helybeli lakos, föld- birtokos urnák, ama nagylelkűségéért, hogy az oltásban magukat kitüntetett egyéneket megjutalmazni.

Az ily nemes cselekedetek dicséretre nem szorulnak.

Fogadja tek. Szerkesztő ur, stb.

Eötvös László.

Újdonságok.

— Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük

lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. ,

— Az almádi-i balaton-fürdő-részvény- társaság múlt vasárnap délelőtt közgyűlést tartott. A közgyűlésen bemutattattak a társaság törvényszékileg megerősített alapszabályai, melyeket lapunk más helyén ismertetünk. Aztán megtörtént az összes ingatlanok átvétele, melyek eddig a regalejoggal együtt Brenner elnök ur nevén voltak. Határozatba ment, hogy a társaság hívja meg Almádi látogatására a Balaton-egyletet, s erre ns.Forintos apátkanonok ur vezetése alatt egy rendező-bizottságot alakított 35 taggal. A meghívó átirat szerkesztésére Kompol- tby Tivadar ur kéretett föl. Elhatároztatott továbbá, hogy a fogadói nagyterem nyitott oldala czélszerü vászon-rouleaux-al láttassák el.

— Pályázat. A kőszegi közjegyzőségre pályázatot hirdet az igazságügyminiszter.

— A „Kisfaludy-gőzös“ tegnapelőtt csütörtökön tette meg első útját Füred és Siófok közt e nyáron.

— Az antiszemitizmus kátéja ezimü 20 kros füzet küldetett be hozzánk. Gyerki ór nem ajánlja senkinek olvasmányul. Mi sem.

— Savanyu Józsi a Dunántúl rettegett haramia

hányt-vetett bűnös életéből több érdekes adatok jöttek napfényre elfogatásával, bár ő fogságában nem igen közlékeny s nem igen hajlandó a vizsgálóbíró előtt bevallani bűnei légióit. — Savanyu szül. 1841. évben Izáak falun, Vasmegyében, hol atyja most is él és juhászgazda. Jellemzi a bűnös elvetemültségét azon körülmény, hogy atyját is, még pedig már su- hancz korában megrabolta és félholtra verve az atyai házat otthagyta. E tette vitte őt oda, hol ma van, — az igazságszolgáltatás kérlelhetlen kezei közé, mert fentebbi tettével kezdődött bünkronikája mely őt oly híressé tette, melynél különbet csak egy Rózsa Sándor, Sobri, Millfai, Macsvánszki stbben ösmertünk. — Savanyu első Ízben Illaván ült pár évet birka-lopásért. Onnan Pestre ment, mikor kiszabadult és lett házmester. Ott gazdáját meglopta és a vasmegyei erdőkbe szökött. 1877. évben kirabolta Bezerédy kastélyét Szt.-Ivánon, hol több társa elfogatott, ő azonban elillant. Ezután Boszniába ment és költötte a Bezerédyek pénzét, hol őt el is fogták, de megszökött. — Ott még azután több rablást követett el és azután a honvágytól űzetve újra Vasmegyébe jött és ekkor rabolta ki Hoczky sümeg- rendeki földbirtokost és agyonlőtte Bogyay szolga- bírót. — Innen Veszprém és Zalamegyébe ment és pusztított az egész megyék széltében-hosszában, mig végre a nemesis Tapolczán utolérte. — A betyár állítólag nem a legműveletlenebb. Beszél öt nyelven: magyar, német, tót, franczia és olasz nyélven. Járt tengeren és a külföldet is látogatta. — Igen bátor és elszánt ember.

— A vasúti indulóház mögötti káptalani erdőbirtokot Farkas ispán gyönyörű parkká alakította át; sétányokkal, ligetekkel látta el stb. A gyönyörű pagony — mint halljuk — idővel a közönség részére is meg fog nyittatni. Farkas urat valóban őszinte elismerés illeti meg azért, hogy ezt az erdőt ily díszes helylyé alakította át.

— Megkerült. Egy helybeli előkelő nagy háznál a múlt szombaton a szobaleány ruháit a padlásról ellopták, mit ő csak este 7 óra tájban vett észre és tett jelentést. Ezen jelentésnél fogva a kellő intézkedések megtétettek, minek következtében az összes ruhadarabok vasárnap az itteni zálogházban megtaláltattak 10 frt kölcsönért elzálogosítva; a tettes azonban nem került inég kézre, mert valószínűleg nem idevaló volt, s igy a zálog-intézet tulajdonosa, és az, ki oda bevitte, nem ismerték a tolvajt.

— Uj posta. Csetény, megyénkbeli községben postahivatal lépett életbe.