Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-03-15 / 11. szám
Nevezetesen: az előttem szólott t. barátom azt mondotta, hogy sok századoknak elteltével végre bekövetkezett azon idő is, midőn a magyar nemzet kormány embereinek és vezérférfiainak nem csak a harczterekről kelle gondoskodni, hanem arról is, hogy hazánknak ipara legyen. . Ez uraim reánk nézve, különösen iparosokra igen örvendetes, hogy ha azt látjuk, hogy a kormány emberek azon magasztos eszmével kezdenek napjainkban foglalkozni, hogy hazai ipart teremtsenek, csak az a kívánatos, hogy ezután helyesebb ipar politikát kövessenek ; mert habár nem tehetjük is fel egy alkotmányos kormányról, hogy a rossz szándék, hanem inkább, hogy a tévedés okozza azt, hogy oly rósz ipartörvényt készítenek, még is kötelességünk nekünk a felett rosszalásunkat kifejezni. , Ami a szabad-ipar rendszert illeti ez a hatvanas évekbe hozatott be azon okból, hogy igy majd a hazai ipar gyorsabban fog fejlődni és hogy igy hamarább át fogunk alakulni kultur állammá és művelt nemzetté, én részemről megengedem, hogy ennek lehet sikere, de csak akkor, hogyha az helyesebben alkalmaztatik, mint amint az nálunk alkalmazva lett, mert a fokozatos előkészítés helyett a rögtönzött szabadság hozatott be, ami csak zavart idézett elé a jólét helyett. Itt követtetett el tehát azon hiba, amit a tévedés rendesen elé szokott idézni és a mely tévedésbe az egyoldalú elmélet emberei a közéletben igen gyakran bele esnek, és ezt a múlt alkalommal Budapesten épen szerencsém volt tapasztalhatni egy általam tisztelt férfiúban az országos iparos értekezlet alkalmával. Heltai ur maga őszintén bevallotta, hogy ő eddig az ipar ügyeket csakis az elméleti téren tanulmányozta és igy irt talán többet olyant, a mit az iparosok nem szerettek, de mivel ő eddig azon meggyőződésben élt, hogy azok a világhírű nemzetgazdák, akik a szabadipar-rendszer védői kép tűntek fel, hogy talán azok nem is tévedhetnek, de ő most, midőn azt kezdi belátni, hogy a gyakorlati téren működő iparosoknak is sok olyanban van igazok, amit az elmélet emberei nem ismernek, ő tehát ez után feladatának fogja tekinteni az iparügyeket a gyakorlati téren is tanulmányozni, és ha ő ott elenkező meggyőződéseket fog szerezni ahelyett, amit eddig hit, nem fogja szégyelni soha bevallani, hogy ő eddig tévedett. E szerint nagyon kívánatos volna, hogy Heltai ur példáját mások is követnék azok közül akik talán ugyan azon tévedésben vannak és akiknek feladatok és hivatások az ipar ügyekkel foglalkozni. Ami az 1872-ik évben készült ipartörvónyt illeti mielőtt az még szentesítve lett volna, az iparosok azt már egy küldöttség által akarták megakadályozni, de mivel attól többen sikert nem vártak, e helyett azon általános ipar mozgalom kezdődött meg, amely a Il-ik országos iparos Congresusban végződött, amelynek alapján és az iparosok számosabb kérelme folytán végre megszületett az uj ipartörvény javaslat. Amely 1884. február 7-én be lett mutatva a képviselőház előtt, ami azonnal a közgazdasági bizottságnak adatott ki retifiká- lás végett. De, midőn ezen javaslat az iparosok tudomására ju tott, az a legnagyobb elégületlenséget szülte ország szerte, és megkezdődött azon általános mozgalom és felszólamlás, amelyben a veszprémi iparosok is nevezetes részt vettek, amely érdem nagyrészben az „Iparoskört“ illeti, mely ezen alkalommal is kötelességének ismerte a többi ipartársulatok elnökeivel egyetértőleg ezen maikögyülóst egybehívni, hogy itt együttesen megbeszélve kimondassák az, hogy a képviselő házhoz egy kérvény adassák be, amelyet már az előttem szólott t. barátom szinte indítványozott, és hogy abban sérelmeink orvolása kifejezve legyen, ezt ajánlom én is az önök szives figyelmébe. Katona Sándor: A vásár ügy rendezése érdekében szólal fel, és óhajtaná, hogy a kérvényben foglaltassák az, hogy a vásároknak jelen rendetlen állapota mennyi bajokat szokott szülni, amire példákat hóz fel. Kívánná, hogy a törvény meg adja azon régibb jógot az iparosoknak,hogy a vásárokban a helybeli iparosok után a megye szék városában lakó iparosok bírjanak elsőséggel. Valentin Antal: Az előtte szoló szavaira azon megjegyzést teszi, hogy a törvénybe alig illeszthető be az előtte szólónak azon kivánata, hogy a helybeliek után a székvárosiak következzenek, mert az árulási sor rendet a törvény a közigazgatási bíróra ruházza, s igy nincs remény, hogy e végből czélt érhetnének. Liehtenberger Károly: Szintén azon nézetnek ád kifejezést, hogy a törvény által kell rendezni, mert máskülönben a legtiszteségesebb iparos is olyféle kellemetlenségbe keveredhetik az árulási hely végett, hogy az gyakran csak nem bezáratással is végződhet. Ezek után Balogh Károly felszólítja a közgyűlést, hogy hajlandó-e az indítványozott kérvény benyújtását s képviselőházhoz elfogadni ? Mert ha ezt hajlandó elfogadni, akkor felfog olvastatni egy ily forma kérvény, amely a gyűlést rendező bizottság által már előzőleg e czélból elkészíttetett, de csak is azon alakban, hogy azon a közgyűlés még tetszése szerint változtathat. A kérvény az általános kívánatra felolvastatik és egyhangúlag helybe hagyatik és elfogadtatik. Czollenstein Ferencz mondott ezután köszönetét a közgyűlés nevében azoknak, a kik szívesek városunk iparosainak érdekében az ipar ügyeket szem előtt tartani és ezért idejöket áldozni, továbbá köszönetét mond azon bizottságnak, amely ezen közgyűlést elő készítette és akik a gyűlés alkalmával megismertették rés zletesen az iparosokkal az ipar törvény javaslat jelen állását, kéri továbbra is ezen szives közreműködést. Ezek után Balogh Károly elnök ur megköszönte a közgyűlés azon szives figyelmét, amelylyel az oly kitartóan s a legszebb példás renddel halgatta végig az előadott tárgyakat, kéri ezen szives jó indulatot más alkummal is megtartani. Ezzel az értekezlet feloszlott. Vidékről. Herend, márcz 14. — A „Y. F. H.“ szerkesztőségéhez. — Becses lapjának f. évi 10 számába olvastam, hogy a mi kerületünkben a n’ti s]z e m i t a programmal Zámolyi Kálmán fogna követ jelöltül fellépni. Amint én tudom Zámolyi Kálmán ur nálunk nem fog fellépni, de úgy hiszem ezen választásnál Győrfy Géza ur ellen nem is fog senki fellépni, annyival is inkább, mivel nemcsak Sz. Gáli választó polgárai de az egész kerület összes községei is az ő megválasztatását óhajtják. Különben úgy tudom, hogy a kerületben sincsen, a ki mást óhajtana, de ha mégis valaki próbálkozni akarna, annak nagyon számot kellene vetni a budgetjé- vel, és még akkor is nagyon kétséges lenne nálunk a megválasztása. Amint én a körülményeket ismerem, azt hiszem. Győrfty Géza ur egyhangúlag fog nálunk megválasztatni, Fogadja tek. szerkesztő úr stb. Fejes Dániel. Válasz „Az enyingi kegyelem földek“ czimii czikkre. Hg. Batthyány Fülöp 1846. évi Julius hó 7-én 742, sz. resolutiójával: enyingi jobbágyainak 80, lajoskomáromi jobbágyainak 60, és mezőkomáromi jobbágyainak 60 holdat ajándékozott, uradalmának járó legelő mennyiségből kihasitandót oly formán, a hogy föld mennyiségek nem az egyes lakosoknak, hanem a községeknek, használatára forditassanak. Minden időben, mikor községi pótadó vettetett ki, mindhárom községben, úgy Enyingen is, az ajándék földek jövedelmei a község pénztárába folytak, a jövedelmekből fedezetlennek mutatkozó kiadások pótlására, ha községi adó vettetett ki, az enyingi uradalom, a reá kivetett összeget, mindhárom községben ellenvetés nélkül fizette és fizetni kész. Az absolut uralom alatt a községek a községi vagyonnak leltározására utasitatván, mindhárom, igy Enying község is, leltárba vette a 80 hold kegyelem földet, mely időben tekintetes ur nem volt elöljáró és ez időtől fogva az évenként — a volt jobbágy előljárok által — megújított leltárban felvéve találtatik a kegyelem föld 1871-ik évig, mikor a községek rendezése fo- ganosittatott, ekkor már nem kellett leltár; ez időtől a leltár nem ujittatott meg, áll máig is az 1870-ik Enying község volt jobbágysága 1858. évben a város utczáit rendezni és a szétszórt birtokait tagositani óhajtván, mérnököt fogadott, kit működéséből az ellenzők kivertek, a mérnök dijait beperelvén, a tervbe vett rendezés ellenzői két ezer frt. szerződési díjnak megtérítésére elmarasztaltattak ; ezt kifizették a gyámpénztárból kölcsönzött összeggel; mely megtérítendő lévén,az akkori volt jobbágyokból álló elöljáróság elhatározta, hogy a jobbágyság ezen adósságát, a kegyelem föld jövedelmeiből fizeti ki, de megígérte, hogy addig községi pótadót nem vet ki, mig a teher törlesztve nem lesz, ez volt oka, hogy a község nem telkes lakossága nem tett e törvénytelenség ellen óvást, mig végre a 60 as években 7000 frtra felszaporodott összegben fizettetett le ezen adósság. 1860-ik évben a telekkönyvek helyszínelésekor, a volt telkes jobbágyokból álló elöljáróság külön a 63 számú tjkbe Íratta Enying község ingatlanait, ezek közé a kegyelem földet; a 256 számú tjkbe íratta, a volt jobbágyságot tulajdon jogilag illető földeket „enyingi volt úrbéres birtokosok“ nevére. 1836-ik évben az enyingi telkes gazdák Ányos Farkasnótól — vetőmag beszerzésére — 6000 frtot vet- tek fel kölcsön, a községi képviselő testület, a megye törvényhatóságának jóváhagyásával adott engedélyt a kölcsön zálog jogának a kegyelem földre való beke- belaztetésére. Megjegyzendőnek tartom, hogy 1848-ik évig jobbágy volt Enying községnek minden lakosa, nem kivéve a Jakab és Dezső családokat sem, mint egyedüli nemes családokat, mert ezek is jobbágy telket birtak, tehát jobbágy volt: a telkes, 18 napos házas és házatlan zsellér, kereskedő, iparos, stb. mert úri jurisdictio alatt ál- tak. Enyingen nemesi javak birtokosa egy volt, herczeg Batthyány Fülöp és ez örököseire hagyta. Honoratiorok pedig 1846-ban nem voltak, az urad. tisztségen lelkészeken, tanitókon és jegyzőn kívül, — kik büszkén vallották magukat a herczeg jobbágyainak. Jobbágy közbirtokosság és egy községben, más eddig sohasem létezett, s nem létezik ; na de erről a modern jogtudor ismerettel nem bir. Ez a tényállás, s nem az, melyet a czikkiró előadNem igaz, hogy a kegyelem föld jövedelme — mióta rendeltetésétől elvonatott — közös utak, hidak, árkok javítására fordittatott, mert adósság, ismét a gőzmalom alakítással csinált adósságok, apa állatok szerzésére fordittatott; megjegyezvén, hogy Ányos Farkasné kölcsöne nem a kegyelem föld jövedelmeiből fizettetett vissza, Nem igaz, hogy a múlt évben az enyingi képviselet néhány tagja valahogy megsejtette, hogy a kegyelem földek a helyszínelés alkalmával hogy — hogy nem — a község tulajdonául vétetett fel, ez ellen, — ha egyébb, nem a felhozott 1870-ik évig egyenlő leltározás és községi számadások adatai nem lennének elég bizonyítékok, a községi képviselő testületnek 1876 évi, a t. hatóság jóváhagyása reményében hozott határozata, mellyel Ányos Farkasnétól vett kölcsönnek zálogjogi bekebeleztetését, a volt telkes jobbágyok kertére elhatározza, elég próbául szolgál; ez pedig nem a múlt évben történt, ennek Maróthy szerént 8 éve. Mit sem bizonyít, azon körülmény, hogy a k. pénztára üres lévén, a kegyelem föld jövedelméből fedezte kiadásait és azt vissza fizette; visszafizette határozat nélkül azért hogy a letartóztatott jövedelmekről a volt telkes jobbágyok kizárólag terhelve legyenek. Czikkirónak jogi és közigazgatási elmefuttatásai elárulják, hogy hasból irta czikkjét; ily komoly kérdésben becsülésre méltó annak minden részről megvitatása, de a ki érdeklődik és bele szokik valamibe, ne sajnálja fáradságát és olvassa el azon halmaz okmányokat, melyeket a t. hatóságnak küldöttsége egybegyűjtött, melyeket a tiszti ügyész, állandó választmány behatón mérlegelvén ezek alapján adták véleményüket, akkor a mikor a tiszti ügyész, az állandó választmányban és közgyűlésen annyi jeles jogtudós közül egy sem jutott aéra a gondolatra, hogy a községnek alaptalan a keresete, csak az eolt a vita tárgya, mi utón helyeztessék a község törvényes tulajdonának élvezatébe? — ha a cikk iró tanulmányozta volna az ügyet, jogász reputatióját nem blamirozta volna; hisz annyi figyelmet sem fordított magára a közgyűlési tárgyalásra, hogy tudná, miként a küldöttség jelentése nem, hanem a tizzti ügyész és állandó választmány véleménye olvastatott fel. (Vége következik,) Újdonságok. * Március 15-ikét kegyelettel üli meg ma este városi polgárságunk is több helyen, igy az iparos-kör Balogh Károly egyleti elnök kezdeményezése folytán Ferenczy Gyula ur vendéglőjében üli meg a nagy nap emlékét bankettel, mely bizonnyára igen látogatott lesz. A helyi „Szarvas“-fogadóban is többen ülik mega nevezetes évfordulót s tudtunkkal számos úri magán - háznál is megülik ez ünnepélyt. Hírlapunk szerkesztősége, mint minden évben ezúttal is elküldi szerény üdvözletét ez alkalomból, elvei megtestesítőjéhez, nagy vezéréhez: Kossuth Lajoshoz Turinba. * A veszprémi kir. járás bírósági állásra, mely Cseresnyés Nándor kir. járásbiró ur nyugdijaztatása folytán üresült meg, — nagy számmal érkeznek be, a pályázatok. — A pályázók között az állás elnyerésére leginkább számíthatnak Galamb István zirczi kir. jbiró ur és Bohuniczky Ödön veszprémi kir. aljbiró urak. — A kinevezés, — mint illetékes helyről értesülünk, — a legrövidebb idő alatt meg fog történni * Gyászhir. A megyei és városi középületeken s a társas körök helyiségein gyászlobogó leng, jelezve F ü- löp József volt megyei főmérnöknek 84 éves korában bekövetkezett halálát. A boldogult hosszú éveken keresztül volt főmérnöke megyénknek s annak ide jében tevékeny tényezője volt közügyeinknek is.. — Több egylet tagja, s tisztviselője volt s ahol csak működött köztiszteletet hagyott hátra maga után. — Több évekig kezelte a veszprémmegyei főlkelési alap pénztárát s ezt legszebb körülmények közé juttatva ép a múlt évben adta át. — Végrendeletében megemlékezett a város szegényeiről is, hagyva hátra halála után 8 nap múlva 100 szegény közt felosztandó 40 frtot; a helybeli kórháznak 50 frtot, ugyancsak a szentferencz- rendieknek 50 frtot hagyományozott. Temetése ma d. u. négy órakor fog megtörténni polgárságunk összeségének általános részvéte mellett, mig az engesztelő szent mise áldozat hétfőn d. e. 10 órakor fog a szentförencz- rendiek helyi zárdatemlomában a mindenhatónak be mutattatni. A kiadott családi gyászjelentés a következőkép hangzik: Alulírottak a maguk és az összes rokonok nevében fájdalmas szívvel tudatják forrón szeretett nagybátyjuk: tekintetes Fülöp József urnák. Veszprém vármegye időkori főmérnökének Veszpémben 1884 évi márczíus hó 13-án d. u. 3 órakor, munkás élete 84-dik évében, a halotti szentségek felvétele után agy- szélhűdésben hirtelen történt elhunytát. A boldogult- nak hült tetemei f. hó 15-dik napján d. u. 4 órakor fognak Veszprémben az alsó városi sirkertben levő családi sirboltban a róm katholikus egyház szertartásai szerint örök nyugalomba helyeztetni, az engesztelő szent miseáldozatok pedig az itteni szt. Ferencz rendűek templomában f. hó 17-dik napján reggeli 10 órakor fognak a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Veszprémben, 1871. márczius 13-án. Kun Sándor és neje szül. Fülöp Teréz. Kun Mária özv Szalatkay Jánosné. Kun Antonia férj. Kasics Béláné. Szalatkay Alojzia férj Mar- tonfalvay Pálné. Szalatkay István. Kun Róza férj. Nosz- lopy Viktorné. Fodor Etelka férj. Orbán Pálné. Fodor Riza, Fodor Janka, Fodor Jozefa, az elhunytnak unoka rokon ai. Az örök világosság fényeskedjék néki! Sághy Zsigmond színtársulatának hátrahagyott tagjai a fő templomi zenészek közreműködésével sikerült estélyt rendeztek a múlt szombaton a „Polgári kör“ helyiségében. Nagy tetszéssel fogadtattak a Faludy által rendezett élőképek. A Tolnay párt is zajosan megtapsolta a közönség, valamint Jandl művészi bőgő játéka is kellő méltatásban részesült: Az estély legmulattatóbb részét képezte azonban a „Becsületszó“ ez. vigj át ókban Sághy J. nevű műkedvelő óriási trémája mely a szögletes modorral és a comicus megjelenéssel párosulva homéri kaczajra indította a jelen volt, szép számú és válogatott közönséget. * Időjárásunka hét folyamán, mondhatni gyönyörű volt. A nap oly melegen sütött, akár csak május közepén. A nagy hőség következtében a balatonparti hüllők is feltámadtak téli álmuk után és fülhasitó brekegéssel adtak életjelt magukról a múlt kedden déli 12 órakor. A jó időjárásnak köszönhető azután az is, hogy a szőlőbeli munkálatok akadálytalanul folynak. Almádiban — innét — onnét a metszést is befejezik. * A veszprémi választó kerületben a kormánypárt részéről Bittó István, s a mérsékelt ellenzék részéről gróf S z t á r a y Antal képviselőjelöltségét emlegetik. * Hűtlen sípos Kiss János helybeli zenekarát nagy katastrofa érte, amennyiben a nagy sípos, Vida József horvátországi egyén, tőlük folyó hó 13-án megszökött. Ez még csak nem volna nagy baj, ha az illető 25 frt előleget is magával nem vitt volna, a mit a banda fejétől kapott. Kiss Jancsi, kihez az illető sípos az őszig volt szerződtetve, most a hatósághoz fordult, hogy a szökevény hollétét puhatolja ki és kisértesse vissza hozzá. * A veszprémi rendőrhatóság közhírré teszi azon intézkedést, melyszerint ezentúl a „Koma kút“ téren, valamint a város területén levő többi korcsmák előtt sem engedi meg többé a kocsival való megállást, vagy ló etetést, indókolja ezen intézkedést a köztisztaság ellen eddigi elkövetett visszaélésekkel. * Az igazolványok ügyében a helyi rendőrség — felsőbb utasítás folytán — vizsgálatot fog tartani a helybeli cselédtartó gazdáknál, azon czélból, hogy meggyőződjék arról, miszerint el vannak e látva az egyes cselédek a kellő igazolványnyal. A hol hiányok találtatnak, mind a munka adó, mind a cseléd ellenében a törvény szigorát fogják alkalmazni. A sorozás egyre-másra folyik városunkban. Kotya- gós falusi legények, csoportokban, összeölelkezve, nagy dalolással mennek a vármegyeházára, hol azután felesketve a komiszkenyérre, nagy busán hagyják oda ismét azt a helyet, a hol szabadságukat vették el tőlük, három hosszú esztendőre. * A veszprém-jutasi szárnyvasut vállalkozói végleg megállapodtak abban, hogy az indulóházat K r e u- u tz e r Antal fogadója mellett, a kőbányával szemben állítják föl. Az előmunkálatok a hét folyamán befejeztettek. * Borivók egyesületéről értesítettünk két héttel ezelőtt, mely városunkban alakult. Most értesítenek helyből hogy ez az egyesülés csak a farsang utolsó napjára szólt s e barátságos poharazások nem folytatódtak. Érdekes, hogy ezt az újdonságot, mely különben a csapószerről eredt, a sétány melletti fogadók egyik társasága is magára vette, mely társaságban csak° 10 krajezár lefizetése mellett lehet szónokolni s mely pi- czulák azután nem valami jótékony czélra forditattak. ha nem leitták biz azokat — breviter et bene ! íme, sokszor- máshova is talál az újságíró, mint ahová üt! * A „Pápai Lapok“-at, mint onnan értesítenek egy tényleges szolgálatban lévő kir. birósági hivatalnok szerkeszti most. Fura világot élünk. Megsínli az ilyen sunyi állapotokat, úgy a hírlapirodalom, — mint a magyar igazságszolgáltatás! * Nagy-Vázsonyban az „antisemita kormánypárt“ holnap vasárnap pártgyülést tart. Úgy látszik, a kor mánypárt megyénkben legelőször is a vázsonyi kerü letben lépett fel nyíltan. * Följelentés érkezett a veszprémi rendőrkapitány sághoz T. L. helybeli volt csizmazia ellen azzal, hogj az illető hamis kártyajátékkal keresi maga és családja kenyerét. Az is foglaltatik a följelentésben, hogy a fönt nevezett, úgy szedi rá áldozatait, hogy elősször leitatjs őket, hogy annál zavartalanabbul fosztogathassa ki az után a kártya segélyével aprópénzükből az illetőket. Aí illető rendőri felügyelet alá fog helyeztetni. * Gerlicze Mariskának nevezik azt a Veszprémmé gyei illetőségű vadgalambot, a ki a Mária-nostrai fegy intézetből, — hol gyilkosság miatt 5 évet töltött — múlt hét folyamán szabadult ki. A 21 éves hajadont hoszszu szenvedés egsézenelnyomoritotta, úgy hogy szs nalomra gerjesztő volt csontvázzá vált alakját látni. * Pápán a múlt hét folyamán sárga-fekete, gyász keretes falragaszok voltak felragasztva, melyeken Lán Lajos Pápa város orsz. képviselőjének az uj ipartörvén javaslat védelmére, az iparosok érdeke ellen tartott b< széde volt reprodukálva, azzal a figyelmeztetéssel, bog a pápai ipar'osok Láng Lajos megválasztatásán okulva máskor is úgy válasszanak kormánypárti képviselőt. * Az ádándi országos vásár folyó hó 24 ón és közbe eső ünnep miatt 26-án fog megtartatni. * Óhegyi Treszka a tolvajlás terén kitűnő hírnév nek örvendő helybeli csavargónő, tegnap pénteken eg vidéki kocsiról egy pokróczot emelt el, de szerencsét lenségére éppen annak a gazdának akarta elárusitan akitől ellopta, igy azután bele került a dutyiba. Zirczről Írják, hogy ott most a Faludy és Tolna pár előadása szerez kellemez élvezetet a lakosságnak Előadásaikat a nagyveidéglőben tartják esténként szé számú közönség előtt. * „Keresztény Casinó“ czim alatt Enyingen eg előkelő un ember kezdeményezése folytán társas egyl alakult, melynek tagjai a czimből is kitetszőleg csak keresztények lehetnek. Alapszapályok A magyar királyi belüyyminiszti a veszprémimegyei községi és körjegyzők egyesületem alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. Pályázat. A papkeszi postamesteri állomási pályázat hirdettetett. Enying községben a múlt napokban ejtetett mi a községi elöljáróságnak megválasztása. A választásn győzött a függetlenségi párt és a lakosság azon rész mely az enyingi kegyelem földnek a volt jobbágys birtokában hagyását óhajtja. Megválasztatott biróv: Szánthó Péter, pénztárossá: Lendvay Mihály. Tanácsh belinek egyetlen kormánypárti sem lett megválasztv *A somlyó-vásárhelyi választó kerületben a függi lenségi párt Csatár Zsigmondot fogja felléptetni ké viselő jelöltnek. Halálozás Özv Mannheim Lipótné folyó hó 10- este elhunyt városunkban. A boldogult halálát na; kiterjedésű rokonság siratja. Legyen nyugalma ódé: A kiadott családi gyászjelentés a következőkép han zik. Alólirottak fájdalomtelt szívvel tudatják a forn szeretett auya és nagyanya özv. Mannheim Lipót szül Lanberger Annának élete 67-ik évében, folyó 10-én este 10 órakor agy-gyuladás következtében ti tént gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tétén f. hó 12-én d. u. 3 órakor fognak az alsó-városi i sirkertben örök nyugalomra tétetni. Veszprém, 181 márcz. hó 11. Áldás és béke poraira! Gyermek Mannheim Cecilia, férj. Vellner Lajosné. Mannhe Katalin, térj. Mautner Ádolfné. Mannheim Márkus, neje Mannheim Róza. Mannheim Adolf, és neje Ve Róza. Mannheim József, és neje Blau Róza. Mannhe Alajos, és neje Tarnóc/.i Klára. Vejei: Vellner Laj — Mautner Adolf. Unokái: Vellner Vilma. Vellner «1 zsef. Vellner Tinka. Vellner Gyula. Vellner Szeri Mannheim Dezső. Mannheim Manó. Mannheim Gyi Mannheim Károly. Mannheim Karolin. Mautner Sánc! Mautner Arnold. Mautner Lipót. Mannheim Frigj Mannheim Jenő. Mannheim Gizella. Mannheim Ir M mnheim Bella. * Felfordulás. Dr. Rechnitz Ede pápai or folyó hó 10-én este faluról hajtatott haza fogatján. A pápai sétatérnél azonban lovai megijedve valami megbokrosodtak s a kocsit felbontották. A dr. ur: azonban csekély sérülések leszámításával, baja r esett. * Üldözött lótolvajok. Folyó hó 8 és 9-ike köz éjjel Vaszar községből a kőbőr czigányok 3 db. lo elloptak, de alig értek ki a faluból, a csendőr őrjá észrevette, s egész éjszakán át üldözte őket. Az üldo azonban eredménytelen volt, mert a tolvajok a kö erdőbe menekülve, — eltűntek az üldöző csendőrök e * Tolvaj czigányok. Kúpról írják lapunknak, h folyó hó 10-én éjjel koborgó czigányok betörtek Ko’ István ottani lakos padlására s onnét 50-60 frt. ért ruhanemű eltolvajlása után nyomtalanul eltávoztak csendőrség mindent elkövet felfedeztetésük érdekéi * Műkedvelői előadás. Pápán a négy vallásiéi« zet elemi iskoláinak szegényebb sorsú növendékei ja’ legközelebb műkedvelői előadás fog rendeztetni. előadásra, Náday Ferencz úr, a budapesti nemzeti s ház kitűnő tagja is megígérte közreműködését.
