Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-02-16 / 7. szám
Mire vezet ez ? Nem sokban különbözik a katonai diktatúrától, nem az ostromállapottól, a csendőruralom) La elmegy a határig, hol már nem a csirkefogók rettegik többé, hanem a leghékésebh polgárok ki lehetnek szolgáltatva a csendőrkáplár ur fegyvere csövének „ellenszegülés“ eziméu! Lehet ez nagy vétek a katonaságnál, de azzal az emberrel, ki tán ebben a bubánatos világban kissé jobban felöntött a garatra kelleténél, nehezen lehet elhitetni azilluminált állapot bizonyos fokán, hogy — baő egy kissé handabandáz s parirozni nem akar, — lelövik érte, mint a verebet . . . Pedig ha a dolognak az illetékes körök elejét nem veszik, megeshetik az, hogy midőn a rablógyilkosokat éveken át vallatják s törvényszék, kir. tábla és kúria izzadnak abban, hogy a Csemegi-kodeksz szerint fel lehetne-e kötni azt a gazt, ki a társadalom ellen emelte fel karját, — addig jámbor atyafiak kiakolbólittatnak az árnyékvilágból csak azért, mert a Vorschrift alapján a káplár ur megtehette azt, mit senki más nem tehetne. Nagyon helyesnek tartom én azt, hogy a csendőrség hatalmi köre sokkal tágabb, mint a pandúroké volt; hisz e nélkül semmi üdvös fordulat nem lenne remélhető közbintonsági állapotainkban s nem is mutatkozhatnának azon üdvös eredmények, melyek már is kisérik a csendőrség lépteit, helyesnek tartom én azt, hogy a csendőrség élhet fegyverével valahányszor a körülmények azt megokulttá teszik, de nem tarthatom helyesnek, hogy a rendőri kihágások miatt is, ha valaki ellenszegülést fejt ki fellegyen hatalmazva a csendőr az „ellenszegülés“ czimén adta fegyverhasználás jogát érvényesíteni. — A csendőrség nem önczél, hanem eszköz és czél: a vagyon-és életbiztonság létesítésére , s midőn humánus korunkban valószínűleg senki nem fogja azt vitatni, hogy az „ellenszegülés“ önmagában „halált“ érdemelhet, — akkor csupán ezért egy ember életének feláldozása, ha egyéb okok ezt nem indikálják, — már nem a társadalom érdekében, de annak ellenére történik csak. Les extrémes se touchent. — A rablógyilkost a gonosztevőt védik büntetőtörvényeink, ártatlan, legfel jebb rendőri kihágásokban részes polgárok egy óvatlan perczhen halállal lakolhatnak. Senki sem fogja tán állitni, hogy a csendőrség alantas közegei a társadalom műveltebb elemeit képeznék. Kevésbé müveit emberek kezében pedig a hatalom élet és halál felett kissé veszélyes játszma. — A társadalom kívánta és kívánja a csendörséget a megrendült közbiztonság érdekében, — de nem akar harczot önmaga ellen. Hódié mihi, eras tibi. Békássy szerenc sésen elkerülte a halált, x. y. talán nem lesz olyan szerencsés. A társadalom jogosan kívánhatja, hogy a csendőrök fegyverrel való élésének joga korlátok közé szorit- tassék. — Az „ellenszegülés“ önmagában ok arra nem lehet, hogy Pitély és Spanga sorsára jussunk. A „Vogelfrei“ szabadságot tisztelettel megköszönjük. R. NI. Gy Az uj ipar törvényjavaslat ellen. A veszprémi iparosság egy része a múlt vasárnap az „Iparos-kör“ helyiségében értekezletet tartott, mely értekezletnek tárgyát az uj ipartörvény hiányossága és czélszerűtlenségének fejtegetése képezte. Az egy begy ült iparosság hosszabb tanácskozás után abban állapodott meg, hogy a következő „felhivást“ teszi közzé: Tisztelt iparos polgártársak! Megdöbbenéssel olvastuk az ipar- és keresk. miniszter ur által már benyújtott uj ipar törvényjavaslatot; mert azon törvényjavaslat, melynek megalkotásáért éveken át, — de sőt több mint egy évtizeden át küzdöttünk, fáradtunk s áldoztunk pénzt és időt, s melytől vártuk szomorú sorsunknak enyhítését, vártuk az ipar és közgazdasági ügyek felvirágzását, vártuk érdemeink méltánylását, melyet a közgazdaság és ipar terén felmutatott s fáradtságot nem ismerő hangya szorgalmunkkal kiérdemeltünk; — nemcsak érdekeinket sérti, hanem existentiánkat is alapjában megrontja, s eszméinknek diadalra juthatását hosszú időre lehetetlenné teszi. Midőn arról van szó, hogy a kézmű iparos osztály jövő életexistentiája oly törvény által biztosit- tassék, mely megóvja öt a korlátlan szabad iparnak reá nézve káros tulszárnyaltatásaitól, melyek az eddigi visz- szaélések szabad gyakorlása mellett a kézmüiparo- sokat tönkre tették — s a belőlök származó szédelgési áramlattal jövő boldogulhatásának alapját, úgy anyagilag, mint erkölcsileg is aláásták; — kötelességet vélünk teljesíteni akkor, midőn meggyőződésünk sugallatát követve, Magyarország összes ipartestületeit felhívjuk egyrészről arra, hogy az előttünk fekvő káros s az iparosok czéljával homlok egyenest ellenkező törvényjavaslattal szemben állást foglalni, mint másrészről arra, hogy az 1879. évben a 2-ik iparos congressus által kidolgozott és bemellékelt határozatainak azon fontos és égető §-ai, melyek az uj törvényjavaslatban figyelmen kívül hagyattak, minők : 1. A Qualificátio. 2. A kényszertársulás. 3. A vásárügy rendezése. 4 . A fegyencz ipar által cultiválható iparágak meghatározása. 5. Az iparos ifjúsági egyletek rendszeresítése. 6. A házalási ügy szabályozása. 7. Az állami szükségleteknek a hazai ipar által leendő fedeztetése, az ujabbi törvényjavaslat keretébe leendő beillesztésének keresztülviteléhez segítséget nyújtani szíveskedjenek. Ha ezen pontokhoz hozzájárulnak tisztelt iparos polgártársak, — tegyék tanácskozásuk tárgyává ezen felhivást, a melynek egy nagyobb szabású tárgyalását egy 3-ikCongressus által vélnénk bővebben ki fejteni, s egy újabb ellenjavaslat alakjában az országgyűlés elé beterjesztetni; törekedjenek oda hatni, hogy azt képviselőik is alapjában megértvén, — az országgyűlésen politikai pártkülömbség nélkül szavazataikkal érvényre juttassák. Becses válaszukat, tanácskozásaik eredményét s véleményüket az ügy fontossága és sürgőségére való tekintetből minél előbb elvárva, annak hírlapi utón való köztudomására leendő hozatását kérjük. Kelt Veszprémben, 1884-ik évi február 11-én. A veszprémi összes iparosság nevében: Horváth Dezső, Balogh Károly, az iparoskor jegyzője. az iparoskor elnöke. Hivatalos. A t. iskolaszékek figyelmébe. 986 szám. A vallás- és közoktatási m. kir. minisztérium f. évi deczember 31-én ad 38475 sz- a. kelt rendeletében az orsz. tanszermúzeum állandó bizottságának tervezése és felügyelete mellett készített termeszet- tani, ásványtani hármas gyűjteményt, soknemü előnyeinél fogva, népiskolák használatára melegen ajánlja. A hármas gyűjteményhez Heller Ágost és Kozocsa livadar által irt használati utasítás, valamint a gyűjteményben lévő eszközök és anyagok ár és lapjegyzéke Görög István, az orsz. központi tanszerraktár tulajdonásánál kaphatók Budapest IV. kerület Ilatvani-utcza 15 sz. Veszprém 1884 február 14-én Stáhly György kir. tanfelügyelő. 988. szám. A Dolinay Gyula által szerkesztett „H as z n o s M u 1 a 11 a t ó“ „Leányok L a p j a“ és Magyar királyok és hősök arczképcsarnoka czimü ifjúsági és szépirodalmi vállalatokat a vallás és közoktatási m. k. minisztérium f. évi november 23-án 39296 sz. a kelt rendeletével mint közhasznú értelem és jellemképző tartalmuknál, mint pedig kiváltképen a harmadik helyen említett mü — hazafias irányánál fogva, az iskolai és népkönyvtárak valamint mindkét nembeli serdültebb ifjúság számára olvasmányul melegen ajánlotta. Araa„Hasznos mulattatóésLeányoklapjának“ negyedévre 1 frt. Az arczképcsarnok, melyből eddig már 94 történelmi alak jelent meg 65 krért. Megkaphatja az ki a fentebb nevezett lapok valamelyikére előfizet. A további folytatások ezután ingyen küldetnek azon lappal melyre történt az előfizetés. Végül czimlap tartalom jő az egészhez. Kiadóhivatal Budapest Zöldfa-utcza 32. sz. Midőn tehát az iskolaszékek tanférfiak és az érdekelt körök figyelmét ezen becses vállalatra felhívom egyszersmind felkérem őket, hogy azt lehetőleg terjeszteni és pártfogásuk által előmozdítani szíveskedjenek Veszprém, 1884. febr. 24-éu. Stáhly György kir. tanfelügyelő. Körlevél a községek érdemes elöljáróihoz. A közigazgatás helyesés pontos vezetésének egyik életfeltétele, hogy a községi ügyek első fokon intézői hivatalos körükben pontosan járjanak el. A megyei kormányzat igen sok és fontos ügye is sürgősen követeli, hogy a községektől bekövetelendő s megszerzenoő adatok minden késedelem kizárásával szolgáltassanak be. Az összevágó eljárás érdekében is helyén láttam tehát a községek érdemes elöljáróit arra figyelmeztetni, hogy minden ügy elintézésénél a legnagyobb pontosságot tanúsítsák. Alkalmazom e figyelmeztetést ez időszak első évében s ezen évnek egészen kezdetén. Figyelmeztetésem a közszolgálat helyesen értelmezett érdekeinek bangsulyozásá mellett és annak föltevésében történik, hogy a községek érdemes elöljárói ezt megértik, a köz- igazgatás minden ágában a bennük helyezett bizalomnak megfelelni törekesznek s hogy igy a törvény megtorló intézkedéseit maguk ellenében alkalmaztatni nem engedik. ügy legyen! Veszprém, 1884. évi február 5-én. Véghely Dezső alispán. Körrendelet a községek elöljáróságaihoz. A mezei gazdálkodás érdekében kívánatos, sőt szükséges is, hogy az érdekeltek által folytonos gyakor lat alapján kiadott tilalmak áthágói megbüntettessenek. Tény azonban az, hogy bár számos község a szüretelés, kukoricza-szedés és más mezőgazdasági teendőkre, milyenek a tarlók és rétek fölszabadítása, legeltetés sat. határidőket tűz ki és bár ezen batáridők áthágása mint mező rendőri kihágás az alattas közigazgatási hatóságok által büntettetik is, — az ilyen esetekben hozott ítéletek ni-ad fokú elbírálás alá kerülvén — feloldatnak- Feloldatnak azon esetben, ha a törvényhatóságnak ide vonatkozó szabályrendelete nincs. Vármegyénknek ilyen szabályrendelete pedig nincsen. Ilyen szabályrendelet alkotása iránt azonban a mezei gazdálkodás érdekében javaslatot szándékozom tenni. Ezen okból ismernem kell vármegyénk minden községénél a fenn levő gyakorlatot. Utasítom tehát az érdemes elöljáróságot, hogy a községben a fentebb megnevezett, vagy egyéb más mezőgazdasági teendőkre nézve fennlévő gyakorlatot és kiszabott batáridőket körülményes jelentésbe foglalja és minden községből külön kiállítva s az egész elöljáróság által aláirottan hozzám 20 nap alatt terjeszsze be. Veszprém, 1884. február hó 2-án. Véghelyi Dezső alispán. Rabló világ Y eszprém vármegyében, Tegnapelőtt hivatalos értesítés jött arról a helyi kir. járásbírósághoz, hogy a rátótbi erdőben a községtől mintegy 11/2 órányi távolságnyira, az erdő mélyében sürü bozot közt egy férfi hullát talált az erdőkerülő. A veszprémi járásbíróság erről értesittetvén, a helysz ini szemle megtevésére egy orvost küldött ki, konstatálván azt, hogy a hulla vetkőzött állapotban volt, s körülötte saját ruhadarabjai találtattak széjjel szórva, előzetes orvos rendőri nyomozások utján konstatálta azt is, hogy azt illető egyén gyilkos kéz által megfojtatott. Az illető orvos őrt rendelt a hulla mellé mindaddiglanig, mig bűnügyi törvényszéki helyszíni szemle meg nem ejtetik. (Azóta elmúlt kétszer huszonnégy óra, a hulla ott maradt az erdőn kitéve a dúvadaknak s annak az esélynek, hogy az esetleges gyilkosok netán hírét vevén a megindított vizsgálatnak a hullát elrabolhatják.) Tegnap hire jött Veszprémbe, hogy a szomszédos Rátoth faluban az éjszaka folyamán öt házat és három pinezét törtek föl ismeretlen rablók. Ez a bir eljutott Hajmáskér községébe is, azzal a kiegészítéssel, bogy a rátóthi erdővéd a zsákmánnyal menekülő rablók után lőtt, s a rablók egyikét lábán lőtte. Ma reggel 10 órakor a Báthótról a hajmáskéri erdőbe menekült rablók kipihenték két éjjel kínos fáradalmát. Kilencz óra tájban reggel lehetett mikor a hajmáskéri erdővéd Bélafy József szokott erdei körútját megfővén, vig dana szót hallott s tüzet vett észre az erdőszélen. A tűz körül mulató rablók s az erdővéd egyszerre pillantották meg egymást. Az erdővédnek, akarva nem akarva oda kellett mennie a rablók közé ; vállán kétcsövű fegyver volt, egyik csöve sréttel, a másik golyóval töltve. A rablók leültették a tűz mellé, s mellének revolvert szegezve itatták melegített borral, kínálták szalonnával sonkával. A szegény erdővéd ivott a borból evett a szalonnából, de tudván azt, hogy a ráthóti rablásokat más nem követte el, mint ez a rablóbanda, sietett tőlük megválni. Tőlük eltávozva nehány száz lépésnyire találkozott a másik erdővéddel egy urodalmi hajdúval és egy béressel, kik azonban fegyver nélkül voltak. A rablók követvén az általuk megvendégelt erdővédet s igy meglátták, hogy annak társai vannak. Azt gondolva, hogy az erdővéd vesztükre tör s tőrbe akarja csalni őket fegyverre kaptak mind a heten, hárman puskából, ketten revolverből, ketten pisztolyokból lődöztek a hiedelmük szerint rájuk támadó erdő- védre, ezalatt kocsizörgés hallatszott az erdő szélen s a megtámadott erdővéd onnan is segítséget vélvén, az erdő szélre menekült, de mikor látná azt hogy a rabló csapat vezére egyenesen reá tüzel s egymagán üldözi őt, fegyverének srétes töltését ijesztőnek feje fölött sütötte el, s mikor e rabló még inkább reá támadt a fegyvernek golyóval töltött csövét reá sütötte, a golyó keresztül fúrta az egy ölnél magasabb rablónak homlokát, úgy hogy nyomban szörnyet halt. A vezér eleste után a többi zsivány készült elmenekülni s jellemző, hogy a lelőtt rabló kezéből kiesett forgó pisztolyt ép az az öreg rabló kapta föl, akit tegnap éjjel ítátóthon súlyosan megsebesített az erdő véd.. s ez az öreg ember volt az, ki mikor a menekülő rablók . elhányták minden zsákmányaikat, prédáikat és zsákjaikat, fölvette a legnehezebb zsákot vállaira s két le gónytől támogatva folytonos lövöldözés közt biczegtette magát a többi menekülők után. A megölt rablónak hullája behozatott Hajmás- kérre a község házához, hová az óriási atléta hullát csudáim jártak az emberek, míg dr. Sándorfi Miksa bon- czolása után az einem takarittatott. Jellemző, hogy a hulla szemlére hivott apa, kit mint a rátóthi czigányok fejét egész község ismer, a hulla megszemlélése pillanatában megborzadt azután azt mondta : ,,soh’ sem láttam, nem ismerem hiszen meg van nyírva.“ (A czigány nemzetségnek tudvalevőleg az a végzet hiedelme, hogy a mely férfinak a haja valamiként levágatik, az a férfi az ő hajának az uj növését nem ári meg.) A várpalotai cseudőrség tegnap óta éjjel-nappal talpon van, de, a rablóknak eddig nyomára nem akadt. Újdonságok. * Meghívó közgyűlésre. A veszprémi III. sególyegylet folyó 1884. évi, február hó 24-ón, délelőtt 10 órakor tartja meg első közgyűlését, melyre a t. tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. * Adományozás. Lapunk egyik múlt számában jeleztük, hogy Ő felsége Vogrouics Antal veszprémi székesegyházi mesterkanoknak, szentszeki ülnök és zsinati vizsgálónak a beővizi, Devics József ugyancsak veszprémi székesegyházi mesrerkanoaoknak és szentszéki ülnöknek pedig a kolos-monosíori czimzetes apátságát adományo- zandja. Mint a hivatalos lap 9-ik száma tanúsítja ezen adományozás ténnyé vált, gratulálunk a szép kitüntetéshez ! * A veszprémi honvédsegélyző egylet f. évi február hó 3-ik napján tartotta meg évi rendes közgyűlését. Az egylet tisztviselői s választmányi tagjainak mandatumi ideje lej árván, uj választás ej tetett meg s igy megválasztattak: Elnökül Dr. Halassy Vilmos, alelnökül Vargha Lajos, főjegyzőül Kasenczky János, pénztárnokul Keglovics Mátyás, ügyészül és titkárul Pethő József. A választmány tagjai pedig a következők lettek : Barátb Károly, Csernyi László, Cseresnyés Nándor, Farkas Lajos, Garay Mihály, Dr. Kerényi Károly, Kovács Imre, Kovács Ignácz, Kürti Károly, Paál Dénes, Dr. Perlaky József, Kászl József, Veisz A. Manó és Vida József volt 1848/49-iki honvédek. A közgyűlés volt elnökének Csernyi László urnák és Paál Dénes urnák — az egylet anyagi és erkölcsi ereje fokozására irányzott te vékenysége, s 23 éves penztarnoksaga tartama alatt kifejtett fáradhatlan munkássága és pontosságáért — köszönetét szavazott. Az egylet fenállása óta 12,336 frt. 58 krt. osztott ki jótékony czélra, mi fényes bizonyítéka, hogy élén nemes szivü és buzgó emberbarátok álltak, mert csakis igy felelhetett meg fényes hivatásának. * A veszprémi kórházhoz tartozó nagy kiterjedésű kertet, mely a kórház mögött terül el és mely eddig parlagon hevert, az uj kórházi gondnok Androvics Imre ur be°fogja fásitatni. A. fák elültetése már meg is kezdetett. * Meghiúsult betörés. Schönfeld Jakab helybeli szatócs, Csorda-utca végén levő boltiát folyó hó 13. és 14-ike közötti éjjel néhány helybeli csavargó fel akarta törni. — A betörés azonban meghiúsult, mert a házban levők a zajra tüzet kiáltottak, mit meghallva az épen ott czirkáló őrjárat, a helyszínére sietett. A gazemberek a zajra megugrottak, de még azon éjjel elfogták őket s át adták a kir. járásbíróságnak. * A veszprémi Kiss-féle I. zenekar vezetői 181 évi február hó 28-án, csütörtökön, a „ Korona“ vendég termében zártkörű tánczvigalmat rendeznek, melyre a m> hívók most küldetnek szét. A rendezőséget Kiss Kán czimbalmos, Horváth Fen cselló játszó képviselik. 1 lépti dij 1 frt. A nők belépti dijat, nem fizetnek. Szünói kor a „nagy bőgő“ temetése, mulatságos jelenet. Kezd 8 órakor. Jegyek előre válthatók az nap d. u. 4 ó; kor a „Korona“ vendéglő termében. A helybeli jóh\ első zenekar most első Ízben tart tánczvigalmat. Etán vigalom, már csak eredetiségénél fogva is nagg közi séget fog a „ Korona“ vendéglő termébe vonzani. Czigár ink ifjabb nemzedéke, mindent el fog követni, hogy a n latságot élvezetessé tehessék. Megfogja itt látni a jelenít közönség, hogy miként muzsikál és tánczol, egyszerre magyar czigány. Még „bőgő temetést“ s egyébb más re, kívüliségeket is Ígérnek fekete gyerekeink, csakhogy na idai elődjeik sorsára ne jussanak t. i. el ne fogyjon luk is a puskapor. Ajánljuk derék zenészeink e tánc galmát minden rendű és ragu mulatni szerető emberi sunk figyelmébe ! * Az „Iparos kör" és az „Iparos ifj. önképzők ma este megtartandó mulatsága rendkívül sikerült ígérkezik. * Kinevezés. A veszprémi törvényszék ein mélt. Dr. Laky Kristóf ur Barátb István végzett jógh gátét ugyan ezen kir. törvényszékhez segély díjas gyakornokká nevezte ki. * A Bálint-napi országos vásár, mely a multbc tartatott meg városunkban, nem igen volt látogat Leginkább csak a szarvasmarha és ló vásár körül mu kozott némi élénkség. * Czélszerii intézkedés. Gyakran tapasztalhat hogy midőn német lakodalmasok vonulnak keresztül rosunkon a sváb atyafi vőfélyek veszett lövöldözést' nek véghez rozsdás pisztolyaikkal. A rendőrség a utóbb betiltotta ezt a veszélyes szokást és számos gedetlen egyéntől elkobozta már a pisztolyokat. * A rendőrség figyelmébe. A farsang vége k ledvén; azt tapasztaljuk, hogy esténként egyes há hoz álarezos suhanezok járnak be. Ennek a szokás igen rossz következései is lehetnek Egyes családo a kis gyermekek halálra rémülnek ezektől a furcsa koktól, mig másutt az álarezos urak megjelenése í mindig el-el szokott egy két tárgy tűnni. Nagy a gy tehát, hogy ezeknek a jó fiuknak enyves a kézi lenne tehát e rossz szokásnak egyszerű betilts véget vetni. * Öngyilkossági kísérlet — a halál szélén. Szej Kovács Jánosnak is szomorú végnapjai voltak. Öre^ éves ember volt már, pénz és vagyon nélkül. Éhez j; még a sorvasztó betegség is, mely már napok ót: ágyhoz szegzé. Felesége meghalt, nem volt a vil senkije sem, aki egy kanál meleg levest adott volna Ebben a nyomorúságos állapotban folyamodott ő roshoz, hogy vegyék fel a közkórházba. Itt sem voll rencséje, nem vették fel, mert nem volt hely a rés Ezen azután elbusulta magát, a nyavalyája is s sabbra változott s folyó s hó 13-án elhatározta, siettetni fogja a halált. Egy rozsdás borotvát vett ; zébe s azzal akarta elvágni a nyakát. De nem volt annyi ereje sem, hogy azzal a késsel a gégéjét kere vághatta volna, csak a bőrt horzsolta meg egy kiss- Ekkor tévedt be hozzá egy rendőr, s mikor látta £ gény Kovács János szomorú esetét rögtön orvoséi tott. — Hanem mire az orvossal visszaért, akkor Kovács Jánosnak nem volt szükksége medicinára, halt v égelgyengülésben. * „Balaton“ czimü Tapolczán megjelenő heti veszprémi „Szent-István könyvnyomda és irodalmi lat“ gyorssajtójáu nyomatik a múlt csütörtöktől ke A lap csinos kiállítása a „Szent-István“ köuyvnyi dicséretére válik. * A „Plosszer sétány“ a közelgő tavaszi időr tekintetből egves helyeken planiroztátik, más hel pedig fákkal ültettetik be. Elismerés illeti And Imre urat, hogy városunk e majdnem egyedüli sé lyének épségben tartásán s csinosításán oly odaad» galommal működik I * Halálozások. Vármegyénk főszámvevőjét T Dániel urat súlyos csapás érte. Neje született K váry Mária f. hó 9-én elhunyt Pápán. Legyen k a föld hamvadó porai fölött I — KésmárkyF jótékonyságáról ismert káptalanfai plébános 7 korában elhunyt. Béke lengjen hamvain! * A „Balaton-füredi polgári dal-egylet“ alap javára 1884. február 17-én, a községház nagytér dalfestéllyel egybeírniött tánczvigalmat rendez, a hívók a rendezőség által már szétkűldettek, belép személyenkint öO kr. Kezdete 7 órakor. Felülfiz köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatn * Esküvő. Kis Ernő a pápai Collegium szé] zettségü tanára, f. hó 6-án esküdött örök hűség zányi Béla pápai ügyvéd bájos és szellemdús 1 nak : Lenkének. Zavartalan boldogságot kíván frigyhez. * Az első statáriális eset megyénkben. Ma baton ül öszze a statáriális bíróság városunkban ítéljen a következő eset fölött. Csetény községhez i Vilmos pusztán a múlt keddre következő éjjelen ism egyén zörgetett az urodalmi csősz ablakán s azt kt h%gy „itthon van-e a csősz ?“ Miután a csősz ne otthon, neje nem mert válaszolni. Erre az ismeret törte az ablakot s késsel kezében beugrott a szob asszony fejére rányomta a dunnát s azzal ijészté, ) legcsekélyebb zajt csinál azonnal meggyilkolja, j feltörve a csősz ládáját abból 5 frt és 8 kr. kés 6 frt értékű inget, 6 frt értékű külső ruhát s ei értékű kabátot rabolt el s eltávozott. — A esendő tettest még az nap elf ögta Jakab József személyébe megtalálták az elrabblott holmik egy részét is. A ennélfogva átadatott a kir. törvényszéknek, m< és holnap fogja a kifejlendökhöz kepest köti halálra Ítélni, vagy pedig ügyet rendes útra atte * Kiszabadult fegyencz. Weisz Bérnát hely szedelmes zsebtolvaj folyó hó 8-án szabadult i máromi börtönbüntetésétől s városunkba tolonczi — Mesterségét leginkább az országos és heti kon szokta gyakorolni, jó lesz rá figyelni. * Kinevezés. A magyar királyi igazságügy tér, Mezriczky Károly, veszprémi k vényszéki aljegyzőt, ugyanezen kir. törvényszéki zővé nevezte ki. Őszinte szívből gratulálunk a me lett előléptetéshez!
