Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-27 / 52. szám

a férfinak tehát szüksége yan az egyetemre és tudo­mányra, a nőnek azonban nagyon elegendők nevelő­intézeteink,’ melyek a jellem — a munka — a ne­velés és a nő állásának teljesen megfelelnek. Ezen theoria igazságait a téveszmék elpalástol­ják. Azon való, hogy a nő férjének segédtársa, a gyakorlatban oda vezette a nevelést, hogy meg van benne semmitve az erő segiteni, tanácsolni és ápolni. Az eredmény oda vezetett, hogy komoly fér­fiak csakhamar meggyőződtek, miszerint segédtársaik kellemetlen és szorult helyzetben alig mutattak több állhatatosságot a nórinbergi báboknál. Az ilyen nők segédkezését leginkább akkor kénytelen a férj nél­külözni, midőn arra legégetőbb szükséget érez. Sőt ha ilyenkor tanácsért és vigasztaló szavakért folya­modnék hozzá, kétségkívül néhány morzsa filozófiára bukkanna, mely a nevelőintézet falai között fogam- zott meg agyában és a teremben vagy konyhában fejlődött ki. Ha látni akarjuk, hogy egy tökéletesen nevelt nő, ki ugyanazon nagy szellemek gondolataival táp- láltatik, melyekkel a férfi, mikép segédkezik, taná­csol és vigasztal — mialatt háztartási kötelmeinek is megfelel — úgy legnemesebb példaként idézhet­jük azon esetet, bogy Mill Stuart John nejének tulajdonította egyik legkitűnőbb müvét. És ha nagyjából vetünk egy tekintetet az egye­sek kellékeiről a világ kellékeire, azon meggyőző­désre jutunk, hogy eme, a nők hivatását tárgyalandó optimisztikai theoria tényekkel meg nem erősíthető és hogy a jelenlegi nőnevelési rendszer a legnagyobb bajokat szülte a társadalomnak. Egyike ezeknek a fényűzés. Alig található a modern czivilizáczió különle­gességei között nagyobb balgaság, mint azon rette­netes pénzadó, melyet a legerkölcstelenebb világvá­ros kevésbé tisztelt asszonyai a népekre róttak. Gú­nyolódhatnak ezen állításom fölött, de ez megczá- folhatatlan tény, hogy némely fiatal férj, ki a pá­risi Breda-negyed igényeinek hódoló, fényűzést só- várgó neje óhajait kielégíteni akarja emberfölötti megerőltetéssel kénytelen dolgozni; életerejét gyön­gíti, nemes törekvéseit feláldozza, hogy lehetővé tegye nejének versenyezhetni azon nőkkel, kik a legnagyobb badarságokat, rettenetességeket utánoz­zák, kik a Notredame de Lortte alapszabályaihoz ragaszkodnak. Ez baj, mely mint betegség mindinkább nagyobb mérveket ölt. Korántsem áll a szentegyház hatal­mában elhárítani, mert daczára a sok jeles szónok buzgalmának épen a szentogyház képezi azon helyet, hol e nők közszemlére teszik ki magukat. Ezért ta­nácsosabb volna talán jobb nevelés által oly eszmé­ket eltulajdonittatni a nőkkel, melyek a vallásossá­got, morált és a józan emberi észt az afféle koros kinövések ellenében erősbitik . . . A ruha-öltözet szépsége iránti érzék nem fogna ezáltal csorbulni, sőt ellenkezőleg: oly aesthetikai érzet ébresztetnék, mely asszonyainkat a szépség azon sphaerájába emeli, melyben a grotesk párisi Ízlés nem türetnék s bizonnyára akkor minden nő saját ízlését követné, az egyszerű szépet ápolná és inkább vezéreltetné magát saját Ízlésétől, minthogy függővé tegye magát valamely párisi nő szeszélyeitől. A nő legnemesebb befolyásának egy másik ol­dalán is találkozunk ellenséggel, melyet csakis a magasabb nevelés, mely a logikai gondolatmenetet fejleszti, képes legyőzni. A nő ugyanis legnagyobb ragaszkodást tanusit a régi tévedések iránt. Stuart Máriától az Amboise várban egész az utolsó nőig, ki a tudomány ellen buzgólkodik, a kamarillától, mely minden európai udvarban a reakczióért műkö­dik, egész a szenteskedőig a távoli faluban, ki min­denütt eretnekséget számitól, a balhit és babona főleg nők által tartatott fenn. Nem kevésbé rósz tulajdonságú a nők indirekt befolyása politikai eseményeknél. A történelem fel­mutatja, hogy azon váltságokra, melyeket Bacon »állambetegségnek“ nevez, a nők befolyása végzetes volt. Medicis Katalin (a liga harczaiban) és Michel Lujza (az utóbbi párisi katasztrófában) továbbá az első franczia forradalmi Tricoteusök és az utóbbi forradalmi Petroleusök óta mondhatjuk, hogy a nők inkább fokozták, mint csillapították a nép dühét. Nevelés, mely a nőket gondolkozó elmélkedés­hez és a nagy kérdések logikaibb megismeréséhez vezeti, bizonyára azt fogja eredményezni, hogy a könyörületességet és igazságot akkor kell előmozdí­tani, a mikor mindkettő legnagyobb veszélyben forog. Azonban ezen elmélkedés nagyon közönséges és elvont; a nők közvetlen kötelessége az anya kö­telesség és legszebb hivatása a jótékonyság. — Ami anyai kötelességöket illeti, könnyen bebizonyítható, hogy ebben is a jelenlegi (fizikai, szellemi és erkölcsi) nőnevelési rendszer veszélyes a társadalomra. A mi pedig a nők jótékonysági feladatát illeti, nem szenvedhet kétséget, hogy a szellem iskolázta­tása legjobb eredményhez vezetett, minthogy komoly nevelés azon meggyőződésre juttatja őket, miszerint a jótékonyság, mely csak a szív impulsusán, nem pedig az ész Ítéletén alapszik, eddig csaknem több szerencsétlenséget idézett elő, mint enyhülést. A jó­tékonyság gyakorlása tehát csakis alapos nevelés ál­tal mozdítható elő. Balkányi Simon. Újdonságok. — Az év végéhez közeledvén tiszte­lettel kérjük mindazon vidéki t. olvasóinkat, kik némi előfizetési hátralékban vannak, hogy ez összegeiket most már annyival is inkább beküldeni szíveskedjenek, hogy kiadóhivatali könyveinket lezárhassuk. Tisztelettel a kiadóhivatal. — A karácsonyi ünnepeket kegyelettel ülte meg polgárságunk. Az éjféli misén s az. ünnep mindkét napja délelőttjén százával! sietett polgárságunk a főtemplomba, elmon-i dandó hosanna-imáját. A helyi szintársulat alkalmi darabot adott elő az ünnep első napján, Miatyánk Isten czimmel. — A helyi szintársulat minden jó igye-j kezete daczára sem tudja megtörni a közön­ség közönyét. Az előadások többnyire csak feles számú közönség előtt folynak le, pedig maga az előadás mindig kifogástalan, a sze­replők jól tudják szerepeiket s alakításuk kifogástalan. Krassói jutalomjátéka 16 forint bevételt hozott, holott a kiadás esténkint 20 forint. így bizony nem is lehet várni, hogy a társulat művészi erőre s színvonalra emelkedhessék, ha minden pillanatát a meg­élés óriás gondjai veszik igénybe. Rójja le közönségünk a művészet emberei iránt való kötelességét, mert ezúttal bizony jótettet is gyakorol. — Sylveszter estéjét a helyi iparoskor ez évben is, mint rendesen, bankettel fogja megülni. Az erre Balogh Károly elnök által kibocsátott aláírási iv Kubay Hubert kávé­házában van letéve. Hiszszük, bogy e kedves ünnepély ezúttal is oly jól fog sikerülni, mint rendesen. — A Balaton jege szétolvadt. A jeget szükséglő üzletemberek meg vannak ijedve, hogy miként szerzik be jégszükségletüket, ez enyhe időjárás mellett. Aggodalmuk bi­zony nem alaptalan. — Az almádi 5-ös bizottság által a tél folyamán rendezendő közvacsova s tánczviga-j lom iránt az intézkedések már megtétettek.! A mozgalom élén Véghely Dezső alispán állj ki holnap alakitandja meg a tágabb körű' rendező bizottságot.’ Hiszszük, hogy ez az estély a téli ivad legsikerültebb vigalma' lesz, mi Almádi érdekében fölötte kívánatos is. | — A korcsolya-egyletre rósz idő jár. AÍ jégpályát már többször eresztették tele viz-j zel, de hát viz maradt az s nem vált jéggé. Hát csak türni-várni kell, mig — majd ha fagy. — Az adófelügyelő csak nem akar nyu­godni, s most már bizonyos, hogy azt akarja, miszerint a nép megverje. így hiszi a kor­mány becses kegyét kiérdemelni. Erre mutat az, hogy január 1-jével állami adóekzekutort küld rá a városra, amiért egy pár ezer fo­rintnyi hátraléka van. Erre a dologra egyéb­ként még visszatérünk, s az adózsizsik ur hivatalos stiklijei iránt szerencsénk lesz egyet-mást a t. miniszter ur szives tudomá­sára hozni. — Eötvös Károly ur, pártunk szeretett vezére ismét betegen fekszik. A múlt hét két napján jobban érezte magát, de aztán állapota ismét rosszabbra fordult. Adja az ég, hogy mielőbb felgyógyuljon s egészsége teljét visszanyerje! — Kinevezés. Hencz Ödön kir. jbirósági jegyző ur aljárásbiróvá neveztetett ki. Szi­vünkből gratuláljuk! — A felső-eőrsiek bimperéről karácsonyi lapunkban már emlékezénk. Az Odescalchy herczeg kocsiját széttört antiszemita-csőcse­lék mind elítéltetett s vezetőjük Kovács István mérnök, ki 63 éve daczára sem birt komoly életprudentiára szert tenni, s vénsé- gére állt be izgatónak, 3 havi fogházra ítél­tetett, mig bűntársai csak 1 — 1 hóra Ítél­tettek. A kir. ügyész természetesen felebbe- zett e rendkívül enyhe Ítélet ellen, melyet a törvényszék a fővádlott agg korával indo­kol. Mi azt hiszszük, az agg kor ez esetben még súlyosító körülményül tekintendő, mert gyerekembernek meg lehet bocsátani az anti­szemita hóbortosságot, de öreg embertől mégis csak több józanságot vár az ember. A pör iránt nagy volt az érdeklődés s két napig tartott a végtárgyalása. — A b.-füredi szeretetház karácsonyfája részere szerkesztőnk következő adományokat gyűjtötte: Béig Dávid 3 db. nyakkendő, 4 játék. Meiszner Lipót 2 játéií. Krausz Sán- dorné 1 db. finom zsebkés. Gunst Ignácz 1 színes gumi labda s 1 ördög. Kindl Béla 65 drbka czukorkák. Steiner J. Móricz 6 db. zsebkendő. Buczkó Nina, mézesbáb. Meidin- ger (ezelőtt Szili) dió és füge. Ornstein T. 6 db. nyakkendő. Eszterházy Ferencz 1 koszorú füge. Steiner Mór fűszeres, dió. Knau Gábor dió és füge. Schwartz Ignácz, czukorka, füge, melyre a meghívók már szétküldettek. — Belépti-dij személyenként 1 frt. Felülfizeté- sek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 7 órakor. — Gyászjelentés, özv. Eli Jáuosné, szül. Fridringer Katalin, ugyszi.. e gyermekei; Eli Imre és neje, és ezeknek gyermekei; Eli Lőrincz és neje; Eli Mathild, néhai Glatz Vilmos özvegye és gyermekei; nemkülönben Eli Mari férjezett Glatz Sámuelné és gyer­meke mélyen szomorodott szívvel jelentik fiának, testvérüknek és nagybátyjuknak Eli Gyula, m. k. 77-ik honvéd-zászlóaljbeli nyu­galmazott főhadnagynak folyó hó 26-án, éjjeli 11 órakor, élte 33-ik évében történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hült te­temei folyó év deczember hó 28-án, délután 3 órakor fognak salétrom-utcza 4. számú Glatz-féle házból, az úgynevezett „Szedres­kerti“ temetőben örök nyugalomra tétetni. Székesfehérvár, 1884. deczember hó 27-én. Aldas és béke hamvaira! — Ne hallgass az asszonyra. Boczor József, kiskeszi lakos olcsó szerrel akart pe­csenyéhez jutni a karácsonyi ünnepekre. Tőrt vetett, s fogott két tapsifüles nyulat. Nagy diadallal vitte haza az anyjuknak a zsák­mányt; ez azonban rábeszélte férjét, hogy hozza be Fehérvárra, a karácsonyi hetivá­sárra, — itt drága pénzen eladhatja. A férj hallgatott a nő szavára; behozta a két nyu­lat. A rendőrségnek föltűnt a dolog, meg­vizsgálta a nyulakat, s kiderült, hogy azok nem lövés, de tőr által kerültek aggatékra. Boczor uramat vadászati kihágás miatt a rendőrkapitány 3 napi elzárásra, esetleg 6 forint pénzbüntetésre Ítélte. — Farsang. A következő meghivót kap­tuk: Az 1885-ik évi január hó 10-én a ve- lenczei vendéglő nagytermében tartandó zártkörű jótékonyczélu tánczvigalomra t. ura- ságod és becses családját tisztelettel meg­hívja a rendezőség. Kezdete 8 órakor. Be­lépti-dij : személyenkint 1 frt. A tiszta jö­vedelem a templom és iskola építésére ado- mányoztatik. Felülfizetések köszönettel fo­gadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — A sárbogárdi takarékpénztár ügye. Megbizható helyről vett értesülésünk szerint a tervezett „sárbogárdi takarékpénztár“ ügye annyira előrehaladt, hogy az aláírások zár­határidejéül kitűzött f. é. deczember hó 15-ig beérkezett ivek szerint a kibocsájtott 400 drb. részvény felüljegyezve lett, e szerint a részvényesek társulattá szervezkedésének mi akadálya sem lévén, az alakuló közgyűlés megtartásának határidejéül 1885. évi január hó 15-ik napja^'tüzetett ki. — Egy nyugtalanító betegség, miben számtala­nok szenvednek. Ajjbetegség jelentéktelen gyomor- bántalommal kezdődik, elhanyagolva azonban az egész testben elterjed, megtámadja a vesét, májat, mell­mirigyet, az egész mirigyszervezetet, úgy, hogy az avval sújtott szomorú létben kínlódik, mig a halál őt szenvedéseitől megmenti. A betegség sokszor más bajjal lesz fölcserélve, de ha az olvasó következő kér­déseket intézi magához, úgy képes lesz meghatározni, szenved-e egy ilyen bajban: — Az evés után érzek-e nehézséget, fájdalmat, vagy nehézséget a lélegzésben ? Nem jön-e rám tompa, nyomasztó érzés, álmossággal ? A szemek nem sárgák-e ? Nem gyiilekezik-e reggel nyeldeklőn és fogakon sürü, ragadós nyálka a száj­ban, rósz ízzel ? Tiszta-e a nyelv ? Nincz-e a jobb oldal felfújva, mintha a máj dagadt volna ? Nincs-e szorulás ? Nem szédülök-e, ha fekvő helyzetből gyor­san felkelek ? A vizelet nem kevés-e és sötét, és állva, nem hagy-e lerakodást hátra? Az evés után nem fujódik-e fel és nincs-e felböfögés? Nincs-e gyakori szívdobogásom ? — Ezen különböző tünetek talán nem mindig együttesen lépnek fel, de a beteg egymásután szenved bennük, a mint a borzasztó be­tegség előrehalad. Ha a baj régi, úgy rövid, száraz köhögés áll be, később kiköpésekkel. A nagyon elő­haladott bajnál a bőrnek piszkos, barnás színe lesz, a kezek és lábakon hideg, ragadós izzadság. A máj és vesebántalom előhaladásánál rheumatikus fájások állanak be, minél a rendes kezelés semmit sem segít. Ezen baj az emészthetetlenségtől származik, mit egy kis adag alkalmas orvosság bevételével, a baj kez­detén, el lehet távolítani. Azért fontos, a betegséget első felléptekor kellőleg kezelni, mikor kis adag orvosság azt képes meggyógyítani; ha a baj már gyökeret vert, akkor a kellő orvosságot addig kell használni, mig a baj egészen elmúlt, az étvágy visz- szatért és az emésztési szervek egészen rendben van­nak. A legbiztosabb és hathatósabb szer ezen beteg­ség ellen a „Shäker-kivonat“, növényi szervbőli ké­szülék, mely minden gyógyszertárban kapható. Ezen kivonat a bajt gyökerestől, tökéletesen kiirtja. Kik szorulásban szenvednek, „Seigel hashajtó piluláit“ használják a „Shäker-kivonattal“. Seigel hashajtó pilulái szorulást gyógyítják, lázt és meghűlést eltá­volítanak, főfájást megszüntetik, az epekért elnyom­ják. A legbiztosabb, legkellemesebb és egyúttal a legtökéletesebb pilulák, melyek eddig készítve lettek. Ki egyszer ezeket megkísérti, az bizonyára tovább fogja azt használni. Lassan és fájdalom nélkül mű­ködik. — Egy üveg Shäker-kivonat ára 1 frt 25 kr. Egy doboz Seigel hashajtó pilula 50 kr. — A leányka keserve. Keservesen zokogott a gazda lánya az utcza ajtóban. Arra jön a plébános, megszólítja: Min keseregsz kedves lányom? Vétkez­tél ? Mond meg nekem, lelki atyádnak, ez meg­könnyítheti lelkiismeretedet. Hisz tudod, hogy az Ur eltévelyedett juhait örömmel fogadja vissza, ha magukba térnek, és megjavítják magukat! — „Nem juh volt, főtisztelendő ur, — válaszol a lány zoko­gástól szaggatottan, — a legszebb hizott disznónk döglött meg.“ Licit dilCo tiö Lóiul UU-1« UlCiUCl ■AUclj JJtllUUuiI“ U Iíj 3 db. érszény. Züsz József, déli gyümölcs, czukorka. Kramer István 1 db. nyakkendő. Nay Mór és fiai 10 sál (téli). Ungár Lipót 2 db. sálkendő. Schwartz Antal 2 pár szokni. Keresztes József, 4 narancs, 4 czitrom. Viz- ner János, 2 ko. dió. Ruttner Sándor 1 pár ruhanemű. Gscheidt István, kevert sütemény. Bokrossy Viktor, füge czukorka. Kollin Lázár, czukorkák. Nay Mór (szabadi ut) Ney Mór. Haas Manó egynegyed font apró czukor. Braun Gyula, két tálcza. Roth Henrik 3 zseb­kendő. Lengyel Mór 4 zsebkendő. Berger Sándor 2 nyakkendő. Stern Lipót l képes könyv. Pfulf Andor 2 db. korsó. Pfeiffer Miklós 2 pléhdoboz. Weisz S. 1 pár harisnya. Bánóczi 12 db. pásztorfurulya. Marton Gyula 120 db. mézesbáb. Policzer czukorkák. — Fogadják a derék kereskedők az árváknak adott szives adományaikért őszinte köszö- netünket. Az adományokat egy nagy ládába csomagolván, 24-én délután kiküldöttük Balatonfüredre, hol azokat a szeretetházi derék igazgató alkalmi beszéd kíséretében kiosztotta az árváknak. Az ünnepély délután 6 órakor volt. — Uj megyebizottsági tagok. Csőri vál. kerületben megválasztatott 1884. decz. 22-én Sarlay Gyula. Siófoki vál. kerületben Rosos István, lelkész. Esztergán vál. kerületben Barabás Béla. Oszlopi vál. kerületben Dr. Kemény Pál, zirczi lakos. — Minden vadászt és sportsmant érdekelni fog ama újdonság, hogy a gr. Zichy és gr. Kreith által szerkesztett Szemle (Budapest Lövész-utcza 5.) mos­tantól kezdve a sport minden neméből érdekes köz­leményeket és képeket ad. A még nyomtatásban meg nem jelent „Vadász ismerettár“ (Lexikon) szövegé­nek ismeretterjesztő legérdekesebb részeit és illusz- trácziéit a Szemle fogja közölni. Ezeken kívül a Szemlében a sport minden neme u. m. athletika, torna, evezés, kerékpározás, korcsolyázás stb. továbbá lóversenyek, ügetőversenyek, lovasvadászatok, aga- rászatok, vizslaversenyek, vadtenyésztés, vadóvás, vadászattenyésztés és idomitás, ragadozó vadak ir­tása, bel- és külföldi érdekesebb vadászterületek és vadászatok ismertetése, halászat, a horgász sport és minden érdekesebb sport ismertetve lesz. Végre sport szemlét ad a Szemle az összes bel- és külföldi lapok nyomán. A Szemle ezeken kívül irodalmi, társadalmi és gazdasági közleményeket is ad, úgy hogy a szem­lére előfizető vadász és sportsman családja is élve­zettel olvassa e lapot. A Szemle előfizetési ára fél­évre 5 frt, egy negyed évre 2 frt 50 kr. A szerkesz­tőség és kiadóhivatal Budapest, lövész-utcza 5. szer­kesztők és kiadók gróf Zichy J. és gróf Kreith Béla. — Helybenhagyott költségvetés. A nm. Belügyminisztérium f. é. deczember hó 23-án 65451 sz. a. kelt intézvényében, a beadott felebbezések elutasításával, Mező-Komárom község 1884-ik évi költségvetését a megyei közgyűlés részéről hozott határozat értelmé­ben helyben hagyta. — Az uj ipartörvény értelmezése. Az országos ipar egyesületnek az uj ipartörvény értelmezésére vonatkozó konkrét eset alkal­mából a földmivelés-, ipar és kereskedelem­ügyi miniszter a következő — elvi jelentő­ségénél fogva szélesebb köröket érdeklő ér­tesítést küldte: Értesítem az iparegyesületet, hogy általánosságban tett és inkább elmé­leti természetű kérdéseknek a minisztérium által leendő eldöntésére és ily módon az ipartörvényeknek mintegy provokált magya­rázásába — tekintve, hogy a kérdéses viszo­nyok egyes konkrét esetekben e fenforgó kö­rülményeknél fogva felette kölömböző alako­kat őlthetne — annál kevésbbé bocsátkoz­hatom, minthogy az ipartörvény értelmében ily konkrét esetekben csak mint harmadfokú hatóság dönt a minisztérium és ezen dön­téshez a kellően előkészített első és másod­fokú iparhatóság határozatai szükségesek. A mennyiben tehát az iparegyesületnól egyes érdekelt felek jelentkeznének ilyen kérdések­kel, utasítsa ezeket illető iparhatóságaikhoz, esetleg ha a kérdés egy az elsőfokú iparha­tóság által már hozott határozat helyes vol­tára vonatkoznék, utasítsa az illetőket a tör­vény által előirt folyamodási útra. — Az okt. 6-iki gyászalap javára Irsay és Zoltán színtársulata tegnapelőtt, ünnep másodnapján jótékonyczélu előadást rende­zett. Színre került ez alkalommal a „Csikós.“ A közönség csak félig telitette be a színhá­zat, s igy a kegyeletes alapra bizony kevés maradt. Az összeget még nem vette át a bizottság, s igy azt e helyen nem is nyug­tázhatjuk. — Időjárásunk a lehető legrosszabb. Esős, borús napok, feneketlen sár s állandó köd gyönyörködtetnek. — Bizony kelletlen idő ez! — Hangverseny és tánczvigalom. A b.­szombathelyi önk. tűzoltó-egylet tisztikara Kisbéren, a nagy vendéglő termeiben, 1885. évi január 14-én egyleti pénztára javára, műkedvelők közreműködésével zártkörű tánc­vigalommal egybekötött hangversenyt rendez.

Next

/
Thumbnails
Contents