Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-05-12 / 19. szám
A devecseri állatkiállitásról. Saját tudósítónktól. I. A tisztafajták közül a következő állatok lettek kitüntetve. a) Bikák. 1. 27. sz. Gróf Erdődy Ferencz íuürczvölgyi 3 e'ves bikája nyerte az első dijat 10 írttal és arany díszoklevéllel. (Ha azt mondjuk, hogy ezen bika volt a kiállítás legimpozánsabb állatja, úgy gondoljuk, keveset mondunk: melyhez még azt is hozzá gondolhatjuk, hogy e bika volt a kiállítás központja a melynek legtöbb nézője akadt.) 2. 25. sz. Szalatkay István saját nevelésű 3 éves algani bikája nyerte a második dijat: arany díszoklevelet. 3. 1. sz. Ihász Lajos 5 éves magyar bikája ezüst díszoklevelet nyert. b) Tehenek. 4. 9. sz. Kéé Jenő ö éves Sitkey-féle saját nevelésű tehene nyerte az első dijat 10 írttal, és arany díszoklevéllel. 5. 32. sz. Beck János 0 éves algani tehene 1 darab aranyat és arany díszoklevelet. 6. 30. sz. Gróf Erdődy Ferencz mürczvölgyi 6 éves tehene arany diszoklevelet. 7. 23. sz. Steiner József, tí éves keszthelyi tehene ezüst díszoklevelet nyert. c) Üszők közül. 8. 31. sz. Gróf Erdődy Ferencz, 9 hónapos algani üszője lett kitüntetve. II. A keresztezett fajták közül a következők •lettek kitüntetve. a) Tehenek. 9. 48. sz. Günthner Imre, 6 éves schveiczi- hollandi tehene 8 írttal és arany díszoklevéllel. 10. 42. sz. Gülden György 10 éves mürezvölgyi hollandi tehene ezüst díszoklevéllel. 11. 53. sz. Beck János, 8 éves keresztezett tehene ezüst díszoklevéllel. b) Üszők. 12. 37. sz. Szalatkay' István 1 éves algani magyar üszője arany díszoklevéllel. 13. 43. sz. Koller János, 2Yä éves algani-szilézia üszője arany díszoklevéllel. c) Bikák. 14. 67. sz. Homolka János, 11 hónapos bernihollandi bikája ezüst díszoklevéllel. III. A sertések közül a következők lettek kitüntetve. a) Kanok. 15. 22. sz. Förhéncz Pál, 2 éves kanja nyerte az első dijat 6 írttal és díszoklevéllel. 16. 5. sz. Szalatkay István 1 éves keszthelyi kanja nyerte a második dijat 2 írttal és ezüst díszoklevéllel. b) Emsék. 17. 23. sz. Förhéncz Pál 2 éves emséje 5 frtot és ezüst diszoklevelet. 18. 6. sz. Szalatkay István 1 éves keszthelyi emséje 4 frtot és arany diszoklevelet. Ezenfelül a biráló-bizottság Yági István 17. sz. 1 éves kanját és Szalatkay István 1 sz. 5 éves emséjét bronz diszoklévéllel kitüntette. A nagyméltóságu földmivelési minisztérium által adományozott 50 frt államdijat, 10—10 frtnyi részletekre osztatván fel az öt kiállítónak adatott ki. - Államdijban a következő legszebb és legjobbnak talált állatok részesültek: 1. Reé Jenő 9. sz. 6 éves tehene. 2. Gróf Erdődy Ferencz 27. sz. mürczvölgyi 3 éves bikája. 3. Günther Imre 48. sz. 6 éves schveicz-hollandi keresztezett tehene. 4. Vajai Gábor 65. sz. 1 éves keresztezett üszője. 5. Szalatkay István 7—16. sz. keszthelyi sertéscsoportja. A „Devecser-vidéki gazdakörnek“ kitűzött, illetőleg maradt 10 írtját a következők nyerték el. azon felül a személy is fizessen valami csekélyebb, p. o. egy pftnyi dijt; ekkép eléretnék, hogy a tehetősebbek s kik többedmagokkal jönnek, az igazsághoz képest többet is fizetnének, mig a kevésbé tehetősek egy szobában többen megszállva, aránylag kevesebbel tartoznának a költségekhez járulni. Ez igazságos és gyakorlatilag is kivihető volna, mert a beszedőnek csekély fáradságába kerül megtudni, váljon a vendég egy vagy több szobában szállott meg. így áll a gyógydij, s mi, a hibás elrendezés mellett is kívánjuk, hogy legyen a ki fizesse, mert barátai vagyunk a fizetésnek. Szőnyegre került ezután két nevezetesebb tárgy, mely egyik fontos okát foglalja magában annak, hogy azok is, kik szívesebben fizetnek, időjártával meghidegülnek, mivel nem tapasztalnak áldozataikból semmi eredményt. Ezelőtt néhány évvel bizonyos G. ur ezer s néhány pftot a végett vett át, — hogy ebből egy hajót, mely a Balatonon teendő kirándulásokra használtatnék, és egy szinkört épittesen. G. ur azonban sem a hajót elő nem állította, sem a szinkört egészen föl nem építette. Ennélfogva a gyűlésből levél által fölkéretik, hogy magára vállalt ígéretének elegettenni, vagy a pénzt visszaszolgáltatni szíveskedjék. — A színháznak melyet a hazafiság a nemzetiségnek emelt, ügye szinte nagyon szomoritó; mert noha az ország több megyéiből adakozások tétettek, s most is évenkint haszonbéri jövedelme van a színháznak, mégis sem kivül, sem belől rajta javítások nem tétettek, számadóim pedig az, kit ez illetne, nem akar, de sőt mindeddig néhány sor tudósítással sem szíveskedett az adakozó közönséget megnyugtatni. Mi csak egy javítást óhajtanánk, hogy a homlokirat bemeszel- tessék; mert ez ilyen ólra, mint a füredi színház, 1. Kocsis Tót János 50. sz. egyéves magyar-schveici bikája 6 frtot; 2 Vajai Gábor 65. számú egy éves keresztezett üszője. Törvényszéki csarnok. (Bűnügyi tárgyalások a Veszpr. kir. törvényszék előtt.) 1883. évi május 16-án. Hivatalos hatalommali visszaélés miatt vádolt Horváth Gábor, végtárgyalása. Lopással vádolt Kardos Dániel végtárgyalása. Súlyos testi sértéssel vádolt Ágoston József és társ. végtárgyalása. Május 17-én. Lopással vádolt T e k 1 o v i t s Gábor s társ. végtárgyalás. Erőszakos nemi közösülés miatt vádolt P o 11 Lőrincz végtárgyalása. Könnyű testi sértés miatt vádolt K i 1 a József s társai végtárgyalás. Ä VIDÉKRŐL. A taniigy állása Jakon. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Jákó, május 10. Községi tanügyünk állásáról kívánok néhány szót szólni, hogy a t. olvasó közönségnek tudomása legyen azon valóban siralmas állapotokról, melyek nálunk léteznek. Jákó meglehetős nagy község s tanköteleseinek száma mintegy 270; két tantermü népiskolája van, melynek egyikében a kántortanitó, másikában pedig gyakornok segédtanító működik. Köztudomású dolog, hogy faluhelyeken a tanév későn kezdődik, igy van ez nálunk is, de a vizsgák nálunk közvetlen husvét után mégis megtartattak, minden tekintet nélkül arra, hogy ez évben husvét nagyon korán esett. Ez már magában véve elég nagy hiba, de még nagyobb az, hogy a vizsga eredményéről semmi tekintetben sem lehet kielégítő nyilatkozatot adni, sőt aunak ellenkezőjét a legnagyobb mértékben. Alulirt a vizsgán személyesen jelen voltam s először is szerettem volna a tanórarendet látni, de fájdalom! azt a jákói népiskolában nem ismerik. Szerény nézetem szerint pedig 3 osztályú tanteremben órarend nélkül tanítani sem nem lehet, sem nem szabad; mert a munka aránylagosan felosztva nincs, s egyik osztály foglalkozik, a másik meg legtöbb esetben unatkozik. Egy rendes vizsgához szükséges iratoknak csak helye volt. De nézzük az egyes tantárgyakat s látni fogjuk a hanyagság és rendellenes kezelés netovábbját. Hittant a 3 felső osztályban kis katekizmusból tanultak, melyek pedig az 1—2 osztályok tananyaga, ezt is előmondás után ; mert egyik-másik kérdésre olyanok is tudtak felelni, kik olvasni nem tudnak; mert szégyen, de való, hogy a 3 felső osztálynak majd fele a betűket alig ismerte, sőt egy része nem is ismerte. Anyanyelvtan, történelem, természetrajz- és természettant, amint következtetnem kell, még csak hírből sem ismertek a növendékek: már pedig a miniszteri tantervben, úgy a püspöki tantervben is ezek mint rendes tárgyak vannak felvéve, s ha terjedelmesen nem is, de megszorítva előadandók. Földrajzból minden nevelés és tanitástani alapot nélkülöző kérdésre adtak rövidebb feleleteket a növendékek, és ezekből is igen ki lehetett venni, hogy minden értelem nélkül bemagoltatott recitálások; mert a felelő növendék önmagával zavarban volt, nem értette mit felelt és nagyon elárulta, hogy semminemű alapot nem kapott. A számtanból két nagyobb növendék felelt; az egyik egyszerű szorzást két számmal, a másik pedig egyszerű osztást egy számmal végzett, de oly kínos nehézséggel, hogy az egyszerű feladatokat még leírni sem tudták hibátlanul, annál kevésbé hibátlanul megfejteni. A 3 alsóbb osztályról nem szólok, mert a fentebbiek után ezeket is meglehet Ítélni. Még illesztve, satyra a hazafiság- s nemzetiségre. — Mi történik belől a színházban szellemi tekintetben ? erről hallgat a füredi critica; mert ez a füredi s minden criticán alól áll. — A színház ügyében ns Zala vmegyéhez folyamodás intéztetni rendeltetett hogy ez megvizsgáltassék, s az illető tbiró ur felvi- lágositásadásra felszólittassék. Végre a szabályok ns Zala vmegyének bemu- tattatni, s a nm. h. tanácsnak is fölterjesztetni, azután sajtó alá bocsáttatni határoztattak, hogy ez által az, mi magában erőtlen, tán a tekintés által erőssé tétessék. — És igy vége lett az első gyűlésnek, melyen a 4—500 füredi vendég közül 9 órától 10-ig harminczan, 10-től 11-ig tizenöten. 11-től fél egyig nyolczan voltak jelen.— A második gyűlés 24-kén tartatott jelen valának heten, s miután a trombitaszóra többen meg nem jelentek, a jelenvoltak választmányi tagokul önmagukat s másokat elválaszták. — Harmadik gyűlésben 27-kén öten voltak jelen, s elhatároztatott, hogy a jegyzőkönyv és gy üléstartás bezáratik, s ennek utána nem lehet gyűlést tartani, mivel az elnökök eltávoztak. — És igy vége lön a publico-politikus életnek Füreden, valljon van-e a múlt s ezután eltelendő szak közt különbség, azt a be- vagy nem következendő eredmények fogják kitüntetni, várjuk be béketüréssel. Aki a magyartenger fürdőjét ma ismeri, bizonyára megelégedve fogja azt minden látogatása után elhagyni — jólehet a comfort ma már kívánni valót alig hagyott fenn, mégis a túlzásoktól ma sem vagyunk mentek. Ezt különösen az árakra értjük,— e tekintetben ma nem versenyezhet egy külföldi fürdő sem velünk. K. G. csak azt emlitem meg, hogy a ki feleletet akart hallani, annak nagyon kellett figyelni, mert az alacsony hangon adott feleleteket a fegyelmesség igen rossz volta miatt okozott lárma elnyomta. — Ezekutáu bátorkodom e kérdést feltenni: vájjon az ily eredmény s az ily eredményt felmutató tanító megfelel-e a törvény kívánalmainak s tanítói kötelességének ? Én azt félelem, hogy nem. Xem vagyok ellensége a tanító uraknak, sőt igazságos érdekeiket tőlem kitelhető módon, körülményeimhez képest mindig védtem, védem és védeni fogom, de már nem lehet szó nélkül hagyni a rendetlenségeket és hanyagságokat, melyek a tanügy igen nagy kárára vannak. Nézetein szerint az oly tanító, vagy bármi más hivatalnok is, ki hivatalos kötelességét vagy nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni, épen helyesen tesz, ha állásáról lemondva másnak ad helyet s nem várja be, mig attól a törvény nevében elmozdítják, mert ennek megtörténte egy gondolkodni tudó emberre a legnagyobb szégyen. — Az iskolaszéknek kellene az ügyre lelkiismeretesen felügyelni, de ezen intézmény nálunk meghalt, vagy ha esetleg ól, akkor nem ismeri kötelességét és nyugodt lélekkel a legmélyebb álomba van merülve s úgy látszik, ebből csak a felsőbb parancs ^legszigorúbb hangja képes felverni. Mi jákóiak hiszünk s reményiünk úgy a főtiszt, egyházmegye, mint a megyei nagyságos kir. tanfelügyelő ur nemes ügybuzgóságában; mert meg vagyunk győződve, hogy úgy mint máshol, nálunk is rendet s szebb jövőt fognak teremteni tanügyünknek ; hivatalos jogaikat egyformán fel fogják használni arra, hogy sinlődő tanügyünk megjavuljon s mi is úgy, mint megyénk legtöbb helysége, megelégedéssel tekintsünk azon épületre, melyben az ifjú nemzedék helyes nevelését és tanítását nyeri. Hisszük, hogy illetékes helyről mindent el fognak követni tanügyi állásunk javítása érdekében s oda fognak hatni, hogy az eddigi mulasztások pótolva legyenek; mert csak igy lehet bizodalmunk ahhoz is, hogy németajkú, de magyarlelkü községi lakosságunk nyelvben is magyar lesz. Sajnos, hogy az országszerte nagyban megindult magyarosításnak ez ideig igen gyenge szele ért hozzánk, pedig tagadhatatlan tény az, hogy e téren is az iskola, illetve az ügybuzgó tanító tehet legtöbbet. • Talán nem lesz érdektelen, ha egyúttal megemlítem azt is, hogy a jákói segédtanító ur évi össszes fizetése 170 frt, azaz: egyszáz és hetven forint, noha a törvény 300 frtbau állapítja meg a minimumot. Ebből kell egy fiatal embernek magát minden, szükségesekkel ellátni: magát élelmezni, ruházni és egyéb kiadásait fedezni. No már ez a fizetés nem tanitónak való! Lehetetlenség, hogy állásához illöleg fentartbassa magát, hisz egy jóravaló paraszt kocsist jobban díjaznak! De még e csekélységet sem nyeri rendesen, hanem oly rendetlenül, hogy mivel nem tudta fizetni az étkezéséért járó dijat, felmondtak neki s alulírottnak könnyes szemekkel panaszkodott. hogy már egy nap óta nem evett, mit községünk nemesen gondolkozó körjegyzője is megtudott s a szerencsétlen embert magához fogadta étkezésre. A nagyon tisztelt jegyző ur, ezen önmagát dicsérő szép tettért, fogadja többek nevében mély köszönetünket. Hogy még ilyen is megtörténhet a XIX-ik században, ez szégyen! Különösen szégyen ez a jákói kántortanitó urra, ki eléggé jól van díjazva s a vele egy pályán működő társát legnagyobb szükségében minden segély nélkül hagyta. No, de bizzunk a jövőben! Egy kis jó akarat s reményem szerint jönni kell, de legközelebb jönni is fog az idő, mely megváltoztatja a szomorú körülményeket. Isten adja, minél előbb! Maradok a tek. Szerkesztő urnák stb. Németh Béla. Szentkirály-Szabadja. (A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez.) A „Veszprémi Független Hírlap“ f. évi 18-ik számában egy a szabadi iskolaház kamrája feltörését szellőztető czik jelent meg, melyben miután igénytelen személyem is érintve van, a dolog valódi felderítése tekintetéből, én is e pár sornak egy kis helyecskét kérek. Az említett czik első passusa megjárja azon megjegyzéssel, hogy v. rablók fehérneműt nem orozhattak el, mível az eféléket nem ott tartjuk, csupán két zsák hiányzását vettük észre; egyiket, melyben ll/2 mércze rakni készített kukoricza volt, a másikban pedig buzaocsu, melyet a helyszínén kiürítvén, búzát mertek bele, miről tanúskodott az ott, a kiürített láda mellett elszórt buzahulladék. De a második kikezdésben már egy kissé más formán adatik elő a dolog, mint a hogy történt. Tudniillik a biró ur azt kérdi tőlem, kire gyanakszom s ő rögtön megkeresteti, s e kérdését harmadszor is ismételvén, azt mondtam: hogy „én mint kárvallott gyanakodhatok mindenkire, biró uramra és H. Nagy István urra is.“ Tehát nem azt mondtam, hogy egyenesen biró és H. N. István urakra gyanakszom. Mert különbség van e szó gyana kod hatom és gyanakodom közt. Ez tehát nem ráfogás, mintha bizonyosan én kizárólag csak is ő rájok gyanakodnám. 35 év óta Szabadin hivataloskodásom alatt, sokkal nagyobb becsiilésben állott előttem a két egyén, minthogy én azt rólok feltehettem volna. De ha mégis mind e mellett az igen tisztelt biró ur csakugyan sértve érezné magát ezen ártatlan és nem rósz szándékból eredett kifejezésem által, kérem, bocsásson meg; mert nem rósz indulatból és czélzásból mondtam azon szavaimat, annyival is inkább, mivel H. N. István ur —• saját nyilatkozata szerint — nem érzi magát sértve, tudván, hogy nem az az értelme volt szavamnak, mint a melyet a t. r. 1. ur annak adott. Egyébiránt, ha a t. r. 1. ur a helyszínén jelen van, bizonyosan nem azt mondták után írván említett czikkét, én is e kellemetlen foglalkozástól megkiméltetem, mint a ki 35 évi lelkiismeretes hivataloskodásomért másforma májusi közöntést érdemeltem. No de igy van az! a vén szolga csakis a jó lelkű gazdák által méltányoltatik. Egyébiránt tisztelettel maradok a tek. szerkesztő urnák stb. S zeness László, ref. isk. tanító. Pápa, május 11. — A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. — Steiner Mór 392. szánni lakásáról Schneider Jakab és Bálint Mihály ismert csavargók többféle ruhaneműt elloptak, de Horvát Mihály rendőrtizedes megcsípte őket, s bekísérte a kapitánysághoz. Süss Bern át kereskedőnek szép és kedves leányával Lujzával f. hó 8-án tartotta esküvőjét Schvarzstein N. kereskedő. Tartós boldogságot az uj párnak! Egy itteni koldusasszonyt f. hó 7-én a szél- utCzában a guta megütött. Meghhalt. Három rongyszedő gyerek f. hó 7-én az úgynevezett „bástyán“ valami fölött összeveszett az egyik Drechsler Ferencznek fejét úgy beütötték, hogy kórházba kellett szállítani. Lazányi Béla ügyvéd urat súlyos csapás érte, szeretett neje szül. Nádasdy Róza f. hó 9-én életének 38-ik évében hirtelen elhunyt. — Áldás és béke hamvaira. Két fiatal tanuló L. J. és S. P. párbajt vívtak — azaz pardon! csak akartak vívni, — folyó hó 8-án reggel a városunk határában levő „Nyugszi“ bokornál. S. P. üres pisztolyának durranásától az ellenfél L. J. megijedt, — azonban csakhamar magához jött s az ijedtségen kivül más baja szerencsére nem lett. B—n. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — A pünkösdi ünnepek alkalmából lapunk minden barátjának, olvasójának s elvtársainknak szivünkből boldog ünnepeket kívánunk! — A helyi szárnyvasut részvényei már meghaladták a törvény kívánta 3/i-ed részt s az alakulásnak többé misem állaán útjában, erre nézve az elöleges hivatalos lépések már megtétettek s az alakuló közgyűlés legkésőbb 20—25 nap alatt okvetlen megejtetik. — Öngyilkosság. Komlós József né, szül. Fülei Zsófia, Papkeszin f. hó 6-dikán éjjel a kútba ugrott, hol halálát lelte. Tettének indoka volt hosszas betegsége, mely több hó óta gyötörte. Mikor férje észrevette a kutban, még élt, és a. nyújtott kötelet azzal utasi- totta vissza: „Isten veletek gyermekeim, jobb nekem itt.“ Mire elég hosszú, létrát hoztak, már halva volt. — A devecseri polg. lövölde holnap 13-dikán nyittatik meg s ez alkalommal tánczczal egybekötött mulatságot tartanak, melyre Devecser és környékének összes szépei élénken készülődnek. — Ainiádi-i fürdö-részvény-társaság. — Az almádi-i fürdő emelésére alkuit részvény-társaság múlt szombaton s az e hét csütörtökén tartott folytatólagos gyűléseiben, addig mig mind, a 100 részvény aláírva nem lesz, ideiglenes szervezői bizottsággá alakult s elnökéül Brenner Lörinczet, pénztárosául Kiss Istvánt és jegyzővé Kompolthy Tivadart választó meg. Bejelentetett, hogy máris 41 részvény jegyezve van. Elhatároztatott a társaság tulajdonát képező u. n. Pinkóczi-csárdának uj tetővel való ellátása s ennek keresztülvitelével Krisztián József, Mesz- lényi János és Kiss István bízattak meg. A még kiadatlan almádi-i regale-jogok ügyében való eljárásra egy 3 tagú bizottság küldetett ki, mely Brenner Lő- rincz, Sidy Ede és Huszár János b. tagokból áll. A fürdőnek jun. 3-án való megnyitási ünnepélyét a társaság fogja rendezni. A részvények tovább jegyzése iránt a közönséghez felhívás fog intéztetni, nehogy — aki abban részt akarna venni — kizárttnak tekintse magát. A társaság közczél előmozdítására alakult s igy nemcsak engedi, de kéri is az egész közönség részvételét, A részvények részlétekben lesznek fizetendők s az első részlet 10 frtot tesz. — Az almádi-i fürdö-részvény-társaság t. tagjai felhivatnak, hogy részvényeik után az első részletet, azaz 10 o. é. frtot f oly ó m áj u s h ó 14-éig azaz Pünkösd másodnapjáig, a részvény-társaság pénztárosánál Kiss István urnái Veszprémben, nyugta mellett, fizessék be. — A társaságnak 1883. május hó 10-dikén tartott ülése határozatából. Az elnökség. — A veszprémi növendék papság „Pázmány- köre“ az 1883. évi május hó 14-dikén ünnepélyt rendez. — Az ünnepély műsorozata: Megnyitó beszéd. Tartja: Pálffy Ferencz elnök. — Nyitány. Előadja: az intézeti zenekar. — Zengő szobor. Mind- szentytől. szavalja: Kriszt Jenő. — Regina coeli. Előadja: az intézeti énekkar. — Az áhitat órái. Előadja: az intézeti zenekar. — Három-királyok napjára. Felolvassa: Tomka Géza a szerző. — Szentbeszéd. Előadja: Scherer István. — Anyámhoz. Schubert-től. Előadja: az intézeti énekkar. —1 Zrínyi Miklós „Feszületre“ ez. szent dala. Felolvassa: Csik Ferencz a szerző. — Elnöki zárszó. — Induló. Előadja : az intézeti zenekar. — Kezdete d. u. 4 órakor.
