Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-04-21 / 16. szám
szült, melyen ha a zsilip fel nem állitt.atik, a Balatonnak, hazánk ez ékességének léte koczkáztatott volna; e zsilipnek rendeltetése a Balatonból soha többet mint 4 láb vizet a Sióba leereszteni, melynek befogadására és elvezetésére a Sió folyam Ozoráig képesített, és ezáltal a Balatont a szabályos magaslaton tartani; annyi pedig kétségtelen, hogy a mólónak építése és a Siónak megásatása által vált lehetővé, hogy a Balatonnak felesleges vize, minden körülmények közt leereszthető legyen. Ha az emberi ész számításain a természet ki- kutathatlan tényezői csorbát ejtettek, azt megmagyarázni szaktudósok köre, én úgy, mint a tisztelt kérdést tevő, csak mint laikus bírálhatom a viszonyokat, de azokat a Sió zsilip önkényszerü rendetlen kezelésének nem tulajdonítom, mert például: a múlt év deczember havában az áradással fenyegető Duna miatt, éppen akkor, mikor a Balaton vize kártalanul lefolyhatott volna bármely mennyiségben, a zsilipet elzárni kelletett, az elzáratás 1883. február 8-áig tartott, mely idő alatt annyi viz nyert volna lefolyást, hogy a jelenbeni L17 m. fix ponton felüli Balaton állás nem éretett volna el, ezen zsilipkezelést a kényszer helyzet parancsolta, és ez esetre a kérdést tevő érvével felelhetek, hogy a nagyobb veszély elhárítására, kisebb kár okozható. Ha a zsilip mérete szükebb, mint lenni kellene, a déli vasúti társulattal egyesült somogy-ba- latoni társulatot terheli a felelősség, mert e két társulat építette azt; ha ideiglenes a jellege, — ami való, — ismét a két társulat felelős, miért nem épittik meg a végleges zsilipet? a midőn erre szerződésileg köteleztettek. A Siózsilip eltávolítása, természetesen a mólónak eltávolításával, nem hiszem, hogy ellenzésre találjon a siómenti birtokosoknál, hacsak a korszerű műszaki épitésnek barbársága miatt nem, hanem keservesen bánnák ezt meg a Somogy- balatoni birtokosok, mert parti birtokaik nem idon- kint, hanem örökösen elöntve maradnának. A zsilip a Balaton tavának, a Somogy-balatoni partvidéknek ép úgy, mint a siómenti birtokossag- nak érdekében szerződés, és közös megállapodás folytán épült, mert azt csak nem hiheti a kérdést tevő gazda, hogy valaki más érdekében, más vizének mesterséges utat nyisson, magát elöntesse, az érdekek feletti közmegállapodás nélkül ? Most fejeztetett be a kormány intézkedése folytán éppen a műszaki felvétel, miként lehetne minden vizparti érdekeknek megnyugtatásával, a Siót torkolatától, a Dunáig szabályozni ? ha ez a munka, ennek alapján eszköz- lendő szabályozás, az érdekeltek költségén fog megtörténni, s remélhető, hogy e költségekben a zala- megyei érdekeltség is osztozik a többiekkel, abból eredő haszon arányt, nem úgy mint eddig, a déli vasút, Somogy-balatoni és Sió-berki társulatok roppant költségeibe bár részt nem vett, mégis első volt málni. A károk egybehasonlitására nézve engedje meg a czikk iró, ha állítását a Balaton partnál távolabb ismeretlensége okában keressem, mert ha 1879-ik évben beutazta volna Fehér-, Tolna-, Veszprém-, Somogymegyéket, meggyőződött volna, hogy a Sárvíz mentén mintegy 70,000 hold, Sió mentén — nem számítva a viznyomás által a Siótól távolabb eső vidék károsítását — 4066 hold, Kapos mentén, Kiskorpádtól kezdve, különösen Duzs és Regől vidéken 100,000 holdat fölöző birtokok viz alatt álltak, és említett birtokok nem Sahara sivatagai, mint a somogyi, hanem termékeny szántóföldek, legjobb rétek, igy a károsítás, és adó alap arányát megfordítom. Fentebb érintett gyanúmat, hogy a kérdést tevő gazda a Balaton partján túl a Siót nem ismeri, bizonyítja azon körülmény is, hogy a baj forrását mindenütt közelben keresi, és nem a távolban; — meggyőzésére szerencsés vagyok vele közölni: hogy az Ozorától a Dunáig folyó Sió medre oly bő és leidőkben bármelyik. Mindamellett feltűnő módon hideg az időjárás, mig máskor kitörések alkalmával rendesen forró, fülledt szokott lenni. Sűrű füstfelhők lebegnek a fenséges hegy körül és sűrű fátyolba borítják a vulkán kétezer láb magas hamukupját. Forró kövek és hamutömegek hullanak, az ezerszer leirt katasztrófák, melyek Pompejit és Herkulanu- mot elpusztították, valóságos gyermekjáték az Etna kitöréséhez képest, a mint egyáltalában a Vezúv kitörései aránylag ártatlanok a háromszor oly magas szicíliai vulkánéhoz képest, amelynek krátere tízszer oly nagy, mint a Vezuvé. Hir szerint már Messzinában is hullt alá hamu. Messzinát, mely tizenkét mértföldnyire fekszik az Etnától ép úgy fenyegeti a vulkán, mint Katániát, mert minden kitörés alkalmával rendesen földrengés pusztítja el Messzina nagy részét. Szicília egész keleti tengerpartja az Etna befolyása alatt áll. A Ka- tániából Messzinába vezető vasút meghidegiilt láva folyamokon megy keresztül és sürü láva rétegekbe vágott alagutakon. Mióta a vasút megvan, a láva már többször elöntötte a síneket. Borzasztó már az eddigi pusztulás is, és ki tudja, mikor csöndesedik le az óriásnak dühe. A láva a megolvadt kőtömegek borzasztó súlya miatt nagyon lassan folyik. Legalább három negyed órára van szüksége, mig egy kilométernyit alá ömlik a hegyről. Ez elől menekülni lehet. Veszedelmesek azonban a földrengések és a hamu — és kőeső, mely már annyi ezer meg ezer embert temetett maga alá. vezető képességű, hogy a Balaton összes vizét rajta leereszteni lehetne anélkül, hogy kiömlést okozna; a vizkalamitásokat szüli a Kapos vizének rendezettlen- sége és rakonczátlansága, másik főtényező a Siónak a szegszárdi vámház hídtól, a taplós nevű holt Duna- ágba — az 50-es években, magánérdekből történt — bevezetése; a Sió e helyen 3 mértfölddel előbb, és nem élő Dunába folyik. A taplós nevű holt Duna-ág egy nagy terjedelmű iszaptenger, melyen a Sió keresztül kígyózik; ezen holt Dunaságon túl következik a régi Duna-meder, mely a tolnai átmetszéssel hasonlón 1 olt Duna-ággá tétetett; biztos adataim vannak, hogy ha a Dunának nagyobb a vízállása, mely a két holt Duna-ágat megtölti, a Dunaviz magasságához képest a Sió folyását vagy megállítja, vagy visszahajtja, történik éven át többször, hogy a Duna áradása miatt a Sió Kölesdig vissza folyik; — közelebb a Kapósnak rohamos beömlése gátolja a Sióviz lefolyását. — Tehát tisztelt czikkiró ur itt keresse a balatonparti birtokok elöntésének okát, nem a zsilipnél, hisz nyitva lehet a zsilip egészen, azért Duna áradáskor, a Kapos rohamos be- ömlésekor a Balatonból nem fog a viz fogyatkozni, ezek folytán egyesüljünk t. czikkiró ur meg, azon nézetben, hogy a Kapos folyónak kibővítését, szabályozását, a Siónak a Dunába 3 mértfölddel tovább Bátánál a távolsággal elnyert esettel a régi szabályozandó mederben bevezetését követeljük, akkor mindkettőnk, sőt százezrek érdekein segítve lesz. Krisztinkovich Aladár. Gondos anyák figyelmébe. (A gyermekek „ránggörcs“-éről.) A közegészség ügye mindinkább közeledik azon magaslat felé, melyet a társadalomban elfoglalni hivatva van, s melyről eddig az emberi egészség nagy kárára, közönyösségünk által volt visszatartóztatva! Utattört magának az orvosi tudomány széles mezején és meghódította a tért, mely őt megilleti, — nemcsak, hanem ime beköltözött a papnöveldékbe, a középiskolákba, hogy vele foglalkozva minél többen megismerjék, és a betegségek elkerülése minél nagyobb mértékben legyen lehetővé. Ha a halálozási statistikában a halál nemeken végig futunk, tekintélyes számmal fogjuk ott találni a „ránggörcs“ nevét, mint a pár napok és két év közötti korú kimúlt újszülöttek nagy ellenségét. Ha az élet, az egészség nem közönyös réánk nézve, úgy kevésbbé lehetünk közönyösek azon okok ismerete iránt, melyek egészségünket megtámadni és igy életünket veszélyeztetni képesek. Minél gyöngébb valamely szervezet, annál kevésbbé képes ellentállni egy oknak: mely a szervezet, összhangzó működésének bomlását, teljes megszűntét okozhatja. Hogy egy újszülöttnek szervezete minden külről, vagy belülről jövő hatánv iránt, rendkívüli V OO ~ “ ~~ v \>o om/UUduo ~ , cAd magától értetődik és igy adva van annak szükségessége, hogy az ilyen gyönge szervezeteket a káros hatányok ellen óvjuk ezen hatányok ismerete és okszerű elhárítása által. „Ránggörcs* alatt a gyermekek azon szörnyű ellenségét értjük, mely miként neve mutatja, görcsös rángatódzással mutatja magát és melyet a nép közönségesen .nyavalyatörés* -nek nevez. Ettől azonban lényegesen különbözik. A nyavalyatörés fönnállhat egy hosszú életen át és majd bizonyos időszakisággal, majd rendetlen időközökben jelenik meg, de a mint a görcsös ránga- tódzások véget értek, némi kábultság hátrahagyása után az egyén ismét visszanyeri előbbi jólérzését, és ritkán válik az élet közvetlen kioltójává. Nem igy a ránggörcs! Ez addig kínozza áldozatát mig az agy üregeiben vizenyő gyiilemlik, és ez az elváltozás aztán kioltja az életet. De nem czélunk itten eme betegség lefolyását vázolni, hanem az ezt elő-idéző okokról kívánunk megemlékezni, hogy az okok ismeretével megelőzzük az okozat kifejlését! Mindjárt a születés után, a mint a kisvilágból a nagyvilágba lépett az uj honpolgár, az ártalmas hatányok egész sorozata várakozik reá! Ilyen először is a légmérséklet rögtöni változása. Szegény népeknél télen a szoba hidegsége, vagyonosabbaknál ama téves hiedelem, hogy születésétől kezdve kell edzeni a gyermeket, és hűvös, vagy épen hideg fürdőben fürösztik meg, mások ennek ellenkezőjét teszik és csaknem forró fürdőt adnak. Mindakettő káros: legjobb az arany középút és a gyermeket langyos vízben fürÖszteni, mérsékelt melegen tartani. Ez után következik a táplálkozás. Ez van hivatva az életet föntartani, a gyönge szervezetet erősíteni fejleszteni. E téren ismét sok veszély fenyegeti a megkezdett életet. V agy maga szoptatja az anya gyermekét, vagy mesterséges táplálás által igyekeznek azt fölnevelni. Ha az anya maga szoptatja magzatját, akárhányszor történik, hogy addig szoptatja, mig kis gyomra már meg nem tűri a bevett táplálékot, s kihányja azt. Evvel megkezdődnek az első kórjelenségek : emésztési zavarok. A gyermek nyugtalanná siróvá lesz, anyja csititani akarja és emlőjével tömi be a siránkozónak száját. Az jobbat nem tud tenni; szopik, szopik ismét, mig vissza nem jön tápláléka. A megkezdődött baj ez által csak növekszik. Az eljárás folytatódik, és a baj odáig növi ki magát, hogy az emésztési-zavarok miatt a táplálkozottság mindinkább hanyatlik, az újszülött ki sem alhatja magát, mert fájdalmak kínozzák, napról napra gyöngül, idegzete mindinkább izgatottá válik, mig a tulizgatottság következményekint görcsök köszöntenek be, és a kisélet világa kialszik! Vagy mesterséges módon táplálják a gyermeket tehén tejjel és talán a nélkül, hogy az újszülött emésztési-képességéhez mérten hígítanák vízzel a gyermeknek épen nem alkalmas erős tejet, és ha siróvá, nyugtalanná válik a gyermek, hogy anyja foglalkozása után láthasson, mellé teszi a gyermeknek a telt palaczkot, hogy szopjék addig mig el nem kábul Ily utón ismét tönkre lesz téve a gyermek emésztőképessége és beköszönt az ismert vég. Mások a legifjabb korban lisztpépekkel, darával táplálják gyermeküket, s az eredmény, ha nem is ránggörcs: korai aszály, és a gyermek elpusztul igy is ! Majd pálinkát, mák főzetet, avagy más kábító szereket adnak egyes anyák kisdedeiknek, hogy tovább aludjanak és ezek által, — öntudatlanul bár, de rendszeresen fogékonnyá teszik a gyönge idegzetet a görcsök kitörésére. Tagadhatatlan, hogy öröklött idegesség, — a szülők bűnei, fogzás és más ki nem kerülhető okok folytán elég ránggörcs fejlődik ki, de a fönt elősorolt okok rovására mégis a legtöbb eset kerül. Szegény munkás anyáknál nem ritkán fordul elő, hogy a hiányos táplálkozás okozta erőtlenséget, épen a szoptatás idején, midőn kettős irányban van szervezetüknek erőkészlete igónybe-véve, pálinkának mértékentuli élvezése által igyekeznek pótolni, ez pedig közönségesen megboszulja magát a gyermeken, kinek idegrendszere, az anyáéval együtt tönkre megyen az izgalom folytán, melyet a — túlságos szeszfogyasztás idéz elő! — A főbb okokat röviden fölsoroltuk, és ha ezek határa alul elvonjuk újszülötteinket, a ránggörcsök okozta halálozásokat felényire leszállítjuk. Közgazdaság. Heti jelentés a bpesti gabonatőzsdéről. Budapest april 20 1883. Steiner József és Társa termény-, gabona- és bizom. czég jelentése. A vetések kedvező állásáról érkező jelentések lanyha irányzatot idéztek elő. Tulajdonosok mérsékelt ajánlataival szemben, alig mutatkozott vételkedv. Ez okoknál fogva jelentékenyebb csökkenések állottak be. Búza 10 —15 krral csökkent. Mai árjegyzéseink. Tiszavidéki Pest- és Fe- hérmegj’ei: 78—79 ko 9.85, 10.—, 79—80 ko 10.— 10.10, 80—82 ko 10.30, 10.50. Bánsági 25, Bácskai 15, Északmagyar 40, üszögös fajok még további 40 olcsóbban fizettetnek. Kötések tavaszra 9.85, őszre 9.98. R o z s szilárd, elsőrendű 7.50, közepes 7.25. T e ng e r i 20 krral olcsóbb, 6.35, 6.45 kelt Kikinda 5.80 máj. jun. 6.40. Árpa lanyha. Takarmány 6.90 —7.20, maláta 7.-25, 8.—, sörfőzd. 8.50, 9.—. Zab szilárd 5.80 6.75, minőség szerint tavaszra 6.60, őszre 6.65. Burgonya változatlan. Kivitelre 2.60, 0 u_i4. n-------------- ----± i--^i— i 4 js-z Vadr epcze szilárd 7.50—7.75. Kendermag 12.59—13. Lenmag 12 írt, Moharmag 12.50, 13, Köles szilárd, takarmány 4.50, kásának 6.60, 6.75, oláh 7 írt. Köleskorpa zsákostól 2.60. Kö1 esd ar a 5.20. Takarmánybükköny búzából trieurozott 3.20, vetni való 8.50, zabbal kevert 7.75, Kása zsákostól 11.50, 12,50, Bab hiányzik. Duna- vidéki 9.— 10.— Erdélyi 9.25, 9,75, barna 11 írt, tarka 8 frt, törpe 12.25. Pénzelőleget nyújtunk ügyfeleinknek beraktározott árukra és feladási vevé- nyekre. Az előleg minden városban felvehető hol pénzintézet létezik. Zsákkölcsöndijt darabonként 3/. krt számítunk hozzánk küldendő árakhoz. Közraktári illeték átmeneti forgalomban 100 m. után. Az osztrák államvasut közraktáraiban 5.15. Fővárosi közraktáraiban 7.05. Törvényszéki csarnok. (Bűnügyi tárgyalások a Veszpr. kir. törvényszék előtt.) April 24-én. Hamis bukással vádolt Lamber- ger Mór ellen — végtárgyalás. — Lopással vádolt Farkas Flórián s társai ellen — végtárgyalás. — Súlyos sértéssel vádolt ifj. Kovács János ellen — végtárgyalás. April 25-en. Személyes szabadság megsértésével vádolt Sebestyén Lajos ellen — végtárgyalás. — Lopással vádolt Szakály József és társai ellen — végtárgyalás. — Lopással vádolt Farkas Mihály ellen — végtárgyalás. April 26-án. Lopással vádolt Z á n t k ó Gyula ellen — végtárgyalás. — Lopással vádolt Nagy Istvánná s társai ellen — végtárgyalás. — Sikkasztással vádolt Vörös István s társai ellen — végtárgyalás. A VIDÉKRŐL. Pápa, ápril 20. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Saáry Lajos ügyvéd urat és családját súlyos csapás érte, — kedves kis Lujza leánya f. hó 12-én esti 10 órakor 1 éves és 8 hónapos korában elhunyt. Béke hamvaira! Folyó hó 19-én a „Tirol*-hoz czimzett vendéglőben egy szanyi embernek kocsijáról a szűrét ismeretlen tettesek ellopták. Ugyanakkor este szintén a vendéglőből egy másik embernek a ruháját lopták el. Gerőfi Andor színigazgató társulatával e hó végén városunkba jő. Előadásait május hó 1-én fogja megkezdeni. B. lapjának múlt számában felemlittetett, hogy városunkban legközelebb egy párbaj fog végbemenni. Mikor e sorokat irom, akkorra már az a felek közt „lovagias utón* elintéztetett. Az ujonczozást városunkban f. hó 14-kén fejezték be. Proszt János városi gyámpénztámok ur, hosz- szas betegségéből már teljesen kigyógyult, úgy hogy hivatalát a hét elején el is foglalhatta. B. Z. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — Pápáról értesítik lapunkat, hogy megyénk általánosan tisztelt, buzgó alispánja, Véghely Dezső ur a pápai járás ujonczozásának bevégzése után körútra ment, és ez alkalommal tapintatos, méltányos, és a hol kellett erélyes eljárással, kedvező sikerre vezetett számos közérdekű kérdést. — Részt vett mint elnök azon küldöttségben, mely a n.-vázsony—csingervölgyi lóvonatu vasút ügyében a helyszíni vizsgálat és kisajátítás érdekében eljárt, megjelent a Győr- megyéhez csatlakozni kívánó L.-Patona községben is, hol a közmunka kérdésének kedvező megoldása mellett, megnyerte a község további ragaszkodását, — a kir. főmérnök Paál Dénes úrral megtekinté a N.-Dém és Gicz közt tervezett országutat, a Koppány- nál építendő hidakat, az országút Pápa és K.-Vath közti szakaszát, — gondoskodott a szükséges kavicstelepek megszerzéséről stb. — A veszprémi szárnyvasut részvényeinek jegyzése napról-napra élénkebb s már a megye több részéből is történtek jegyzések. Zirczen például külön részvény- jegyzési ivet állítottak ki s erre szépszámú jegyzés történt, mely már be is küldetett a végrehajtó bizottság pénztárosához. A végrehajtó bizottság, mint értesülünk, a rész- vényezések ügyében legközelebb gyűlést tartami. Ezüstlakadalmi ünnepét üli meg legközelebb B. L. helyi derék polgártársunk s az iparos kör volt elnöke, 25 éves boldog házasságának évfordulója alkalmából. Szívből üdvözöljük a még mindig ifjú párt, boldog ünnepükben! — Kossuth Lajos nagy hazánkfiának válaszlevele Veszprémmegye üdvözlő feliratára, s a melyet előző lapunkban közlénk, szerte a megyében illetődött hangulatot keltett. Számos helyről kaptunk megkeresést — e gyönyörű válaszlevél utánnyomatása iránt. Szent-István községből fölkeresték szerkesztőségünket a még e községben élő 48-as honvédek, nevezetesen Tánczos József, Puskás István, Pap József és Buday József s e lap utján kívánják im köszönetüket kifejezni, úgy Véghely alispán, mint a megye bizottságnak s dr. llalassy Vilmos indítványt tevő urnák, amiért nagy nazánkfia üdvözöl- tetéséről oly szépen megemlékeztek. E nyilt köszönetét im szívesen közvetítjük! — A veszprémi keresk. testület f. ápril ho 28-án J. u. 4 órakor a polgári társaskor helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre a t. tag urak tisztelettel meghivatnak, A választmány megbízásából ifj. Rápocli Sándor, egyes, titkár. — Balatonfüredi vásár. A vásár f. hó 18-án tartatott meg s igen látogatott volt. Vevők és eladók rég nem hallott számmal voltak s különösen az iparosok voltak megelégedve a vásár eredményével. Jó jel. — Elégtétel rövid utón. A b.-füredi vásár alkalmával egy atyafi akké7it akart jó vásárt csinálni, hogy egy pénzes ember zsebéből egy ötvenest akart kiemelni. Észrevételén azonban, feljelentés helyett, amúgy istenigazában elpáholták. Nem jogos az elégtétel, de fényes! — Zenészeink Kiss Jancsi primás vezetése alatt a napokban a megyében körútra indulnak s Zircz, Kis-Czell, Pápa, stb. helyeken fognak hangversenyezni. Jó sikert kívánunk az előnyösen ismert zenészeknek. — Gyilkosság. F. hó 14-én a tótvázsonyi csárda éjjeli vendégei izgalmas jelenet távúi voltak; — az eset a következő: Az említett éjjel 2 óra tájban beállít ittas állapotban a nevezett csárdáiba Nagy János helybeli pénzügyőri vigyázó és az ott mulató 3 juhász közé ült, hozatván bort s megkínálta a juhászokat. Ugyanakkor az ott levő csárdás leányának kijelentette, hogy itt fog meghálni, mire az ottani kocsis kérdé a pénzügyőrtől, hogy hozzon-e be zsuppoi, a min megháljon. A pénzügyőr sértett Önérzettől felháborodva a kocsist megütötte s azt felelte neki, hogy mi köze hozzá s hogy van itt tisztességes ágy, hol aludni máskor is szokott, ne nézze Őt oly alacsony embernek. A kocsis az ütés által szintén felháborodva, sértegetni kezdte a pénzügyőrt s viszont ütötte. — Ezután a kocsis felkeltette a már alvó gazdáját és együtt visszamentek az ivó szobába. Ekkor ismét feleselni kezdtek nevezettek, mire a pénzügyőr, valószínűleg miután a kocsis szolgálatát becsmérelte — hirtelen felragadta az ott levő szolgálati fegyverét s a kocsisra emelve, ezt szive alatt menten keresztül lőtte s a golyó a falba mélyen befuródva összelapult. A kocsis lerogyott, mire a pénzügyőr elhagyta a csárdát. Aznap reggel a helybeli kir. jbiróság vizsgáló bírója rögtön kiment a helyszínére a vizsgálat j eszközlése végett s a gyilkost beszállította Veszprémbe. A kocsis életéhez kevés a remény.
