Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-04-07 / 14. szám

A megyei törvli. bizottság s áll. választmány tagjaihoz Véghelyi Dezső m. alispán a következő felhívást intézte:

A m. kir. belügyministerium 18231/1883. szára alatt kelt rendeletével a vármegyéknek az 1883. XV. törvényezikk alapján leendő újjá szervezése alkalmából az idézett törvénvezik 10. §-ban érintett szabályrendelet elkészítése a törvényhatóságnak rendki vilii közgyűlésen megoldandó sürgős feladatává tétetvén, — a 18344/1883. szám alatt kelt rendelettel pedig a törvényhatóságok oda utasittatván, hogy az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló, már szentesítés alá terjesztett törvényjavaslat 4-dik fejezetében érintett szabályrendeletet sürgősen alkossák meg: hazafiui tisztelettel megkérem a tekintetes törvényhatósági bizottság és a megyei állandó választmány tisztelt tagjait, hogy a fönntjelzett szabályrendeletek tárgyalása czéljából folyó évi május hó 1-én tartandó rendkivüli törvényhatósági, — és april hó 30-án tartandó állandó választmányi üléseken Veszprémben a megyei székházban, mindenkor d. e. 9 órakor megjelenni szíveskedjenek.

Veszprém, 1883. évi april hó 3-án.

Véghelyi Dezső, alispán.

Közgazdaság.

Megjegyzések „A méh és annak fajai“ czimü közleményre.

E lapok 13. számának becses hasábjain a fentemlitett czim alatt egy méhészeti közlemény látott napvilágot, a mely közlemény megnevezetlenül bár, válasz akart lenni azon megjegyzésekre, a melyeket a „Devecser vidéki gazdakör értesítőjében* megjelent „Mellekről* czimü dolgozatra elmondottam. E lapok 9. számában elmondott véleményem mellett továbbra is megmaradok és kijelentem azt, hogy a jelenlegi közlemény még kevésbbé elégített ki, mint az első! Én a tiszta, positiv igazságokat mindenkor és minden időben — bárki állítsa is azt — hajlandó, de több, kész vagyok elfogadni és követni; de viszont olyan állitásokat, a melyek nem felelnek meg a valóságnak, még kevésbbé a tapasztalatnak, azokat elfogadni képtelen vagyok! Tárgyilagos akarok lenni annyira, hogy közleményemben csak a jó és hasznos ügynek munkásai találhatják meg a méh fajok, és méh fajtákról eddig megjelent gyakorlati tapasztalatokat! Iparkodtam úgy és oly formán irni, hogy mindenféle polémiának végett vessek. A rendelkezésem alatt levő jeles méhészeti munkák, és folyóiratoknak összevonását czélom röviden adni, melyhez bátorkodtam szerény nézetemet és tapasztalataimat is hozzá csatolni. A legjelesebb és legtapasztaltabb méhészeknek nyilatkozataival fogok egy, és más állítást, a melyek helytelenek és a valóságnak meg nem felelők — megdönteni!

Ezzel áttérek a kérdéses dolgozatnak ismertetésére.

Mindenek előtt kijelentem, az a feletti csodálkozásomat, hogy czikkiró ur Buffon természet tudós munkájára hivatkozik, a ki nem tudom minő alapon „csak szelíd és vad méhekről emlékezik.“ Én ebbeli állítást csak azon esetre vagyok kész elfogadni, ha a természettudósok által kimondatik az, hogy vannak

lékeznem. — Akkor nap, ha jól emlékszem, dupla portiót kaptunk. Karavánunk selejtes eleme rémitőn lekötelezve érezte magát a „császár* iránt. — Megölték volna még talán a csecsszopó bosnyákot is.

Egy előkelő, nemes vonásu török ur is ült a hajón. A bakák elkezdték sértegetni. Minden áron beleakartak kötni. Ekkor körébe ültünk mi, nehogy bántalmazzák. Ő nyugodtan készitgette a czigarettá- kat. Midőn szájába vette, én egy égő gyufát nyújtottam át neki. Valami meglepő lehetett előtte, meri látta az ellenséges nyilvánulásokat előbb. Rögtön csinált egy másik czigarettát s átnyújtotta nekem s ujját homlokára téve fejezte ki tiszteletét. Soha sem szívtam oly jó izüen szivart. Hamar hamuvá lett. Ep úgy mint a magyar-török barátság, melynek melegítő lángja oly hamar megsemmisült.

Megérkeztünk végre statiónakra. — Őrmester ur Piringer átszámolt minket, én pedig siettem hozzá jelenteni, hogy szivarokat is szállítottunk.

Mennyit? kérdé az őrnagy.

Alássan jelentem, szépen van adakozval, tízezer darab stükköt hoztunk; persze annak a híjával mit én elosztottam.

Egyik éjjel aztán az történt, hogy egyik bakának ellopták a pénzét. Borjuvizit lett elrendelve rögtön. Mód nélkül megijedtem. Nem, mintha én loptam volna el, hanem eszembe jutott a Divina Comédia czimü könyv, mely szentségtörő leg a borjúba vette be magát a többi forsriftos tárgyak közé. Tudtam, hogy kinéz most a dunkli. Úgy is történt. Négy napot kaptam, mert mint mondá a hapmán, a keiserlike königlike boxju nid eine Biblioteke. A pénzt pegig megtalálták egy fürer borjújában. Hiába mentegetődzött, hiába szabadkozott, küldték az ar- resztba velem együtt. Harmadnapra aztán kitűnt, hogy fürer puttzmeiszterja lopta el s azért rejtette el gázdája borjába, mert azt hitte, hogy ott majd nem keresik. Hanem a fürer kiült azért potyára négy napot velem együtt a borjú miatt.

Most következnék aztán a főhadnad ur Fitz, kivel mint régi győri főnökömmel találkoztam. De ennek az elmesélését majd akkora hagyom, ha jobb kedvem lesz, mert ahhoz jó kedv kell ám nagyon.

Korporal Hédési.

szelíd és vad rovarok! Én nagy őszinteséggel bevallom azt, hogy a méheknek ilyenképen való osztályozásáról soha sem hallottam! Ismernek a méhészek, ismerek én is „vad méhek* elnevezést; azonban nem a szelid méhek ellenében, mert a szikla üregekben, od vasfákban élő méhek körükben éppen annyi szelídséggel, annyi szorgalommal bírnak, mint a leghíresebb méhesek kasai. A Buffonra történt hivatkozás még arra is hagy következtetnem, hogy tisztelt méhész-czikkiró ur sem a magyar, sem a német stb. stb. méhészeti irodalommal nem eléggé ismerős. A méhészeknek irodalma és története messze vissza nyúlik a Krisztus előtti korszakra, az ó-korban hires Egyptom már ismerte és tartotta a méhet, Carthagóban pedig, már Íratott is Mágó vezér által egy méhészeti munka. A későbbi századokban a görögök és rómaiak, a közép-korban a németek és magyarok szereztek érdemeket a méhtartás körül, s ezen nemzeteknél, a méhészeti irodalomnak több kitűnő mivelője is akadt, a kik annyi sok szépet,jót és hasznost összeírtak a méh természetrajzáról éppen úgy, mint annak egyes fajai és fajtáiról, hogy csak bele kell tekinteni egyik-másik szakférfiú gyakorlati munkájába, azonnal tisztában leszünk a legszükségesebb ismeretekkel, és azonnal nem kell Buffonra hivatkozni, a ki természetrajz iró igen, de gyakorlati méhész soha sem volt!

A méheknek tenyésztéséről nekem azon véleményem van, hogy bizony a méhtenyésztés nem annyira az ember, mint a természet müve! Hol van olyan méhész, aki tekintettel volna arra, hogy a méhek minő növényeket szeretnek legjobban, és azokat termesztené a méhtenyésztés érdekében! ? A keresztezés a méheknél is meg van, de addig a méhészek semmi üdvösebb hasznát nem vették. A keresztezés származékai korcsok lesznek, a melyek semmivel sem bírnak jobb tulajdonokkal mintáz eredeti fajok. A méhnek nemesítése lehetetlenség mert a méhet nemesíteni csak keresztezés által lehetne ; de a keresztezés nem tud adni jobb, szorgalmasabb és kitartóbb fajtát, mind az eredeti fajok, igy a nemesítésről a rovarok, de főleg a méheknél csak óvakodva beszéljünk!

A méhek nem a szerint neveztetnek el magyar, görög stb. stb. méheknek, a mint azok régi hazá- jokból származtak. Ez ismét olyan állítás, a mely felett csodálkoznunk kell! A méh ős hazája — mint több méhész iró mondja — Syria, de ez is még bebizonyításra vár, és nem K raj na vagy Olaszország. Továbbá szabadjon megjegyeznem itt azt is, hogy a „Magyar, Olasz, dörög, kaukázusi, lünue- burgi, krainai, egyptomi, ciprusi* stb. méhek nem külön fajok, hanem ami mézelő mellünknek (Apis mellifera) csak fajtái. A fajok és fajták a természetrajzban két külön, egymástól független fogalmat fejeznek ki, mert mig az egyik főfogalom, addig az utóbbi alfogalom nevezetet nyer. Az előszámlált fajták (nem fajok!) leginkább csak színre kttlöm- böznek egymástól; mig külalakra és természeti sajátságokra nézve majd mindannyian meg- egyeznek egymással. Mikor még Magyar- és Olaszország, Kraina és Lünneburg nem voltak, az ott található méhek hogyan neveztettek ? Tehát a méh ős hazáját Lünneburgban vagy Krainában stb. keresni, egyenlő a képtelenséggel!

De ismerkedjünk meg a helyes és bebizonyítható méhosztályozással.

Br. Ambrózy Magyarországnak, de egész Európának egyik legjelesebb gyakorlati méhésze a következőleg osztályozza a méheket: fekete-, színes- és sárga méhfajok. Tehát ha a külső szint vesszük alapul e három fajt lehet megkülönböztetnünk! A fajoknak ismét vannak alfajai.

De vegyük sorban a fajokat és fajtákat.

(Vége következik.)

A VIDÉKRŐL.

Pápa, april 6.

(A „Veszpr. Függ. Hirl.“ szerkesztőjéhez.)

Folyó hó 4-én vette kezdetét az ujonezozás, még pedig olyan eredménnyel, a milyent senki sem várt, mert az első korosztályból 148 ujoncz közül 32 kellett volna s csak 12 vált be. A második korosztállyal sem jártak jobban. A harmadik és negyedik korosztálybelieket elvégzik ma, és igy holnaptól fogva 20-ikáig a vidékieket fogják vizsgálni.

Geröfi András színigazgató a színházi intenda- turával a múlt héten kötötte meg szerződését, mely szerint ő a színházat a f. é. máj. 1-től jun. 15-ikéig terjedő idényre kibérelte.

A városunkban levő hazardjátékosok ellen egy klubb alakult N. Béla ur elnöklete alatt, mely klubb működését a jövő héten fogja megkezdeni, nem tudom fognak-e boldogulni.

o o

Ismét párbajról susog a fáma, melynek egyik hőse városunk örökifjú dandyje lett volna. Azonban titánná jártam a dolognak s kérdezősködéseimnek az lett az eredménye, hogy megtudtam a valót, t. i. azt, hogy dandynket ki akarta ugyan hívni valaki, de meghallván, hogy még a 70-es évekből van valami elintézetlen párbaja dandynknek, tehát őt a kihívás helyett egyszerűen felképelte. —ds—

Városlöd, april 4.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

Folyó hó 2-án Yároslődön a 28-ik számú vasúti őrház közelében ásás közben egy és fél láb mélységű gödörben egy hulla-csontváz találtatott valószínű, hogy gyilkosság áldozata, mert a koponya arczal lefelé a törzstől különválva találtatott. A

fogak még erősek épek voltak, mire azonban a helyszínére értünk, a gyermekek kövekkel a fogakat kidobálták, miért is a vasúti őr figyelmeztetve lett, hogy a hivatalos szemle megtörténtéig a kiásott csontváz szigorú felügyeletére bizatik.

Teljes tisztelettel stb. S. R.

FIGYELMEZTETES.

Az ál t a 1 á nos- k é p v I s e 1 ö v á 1 a s z t á s a jövő 1884. évben tartatik meg, választani törvény szerint csak azok fognak, kik az idén elkészítendő jegyzékbe, mint választók felvéve lesznek. Figyelmeztetünk tehát mindenkit, hogy gondosan megnézze adókönyvét, nehogy múlt évről maradott csekély hátraléka miatt a választói jogtól elüt- tessék, a kik pedig múlt évi adójukra még adósok volnának, adósságukat legkésőbben ápril hó 15-éig befizessék, mert kiilömben a választók jegyzékéből kimaradnak s választól jogukat nem fogják gyakorolhatni.

Újdonságok.

— Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére.

— A veszprémi szárnyvasut érdekeltsége, f. évi ápril 2-kán gyűlést tartott a a városháza nagytermében. Paál Dénes érdekeltségi elnök előterjesztvén, hogy a nyugati vasút igazgatósága közreműködése mellett a vasút költségelőirányzata megállapit- tatott 75,000 írtban s hog}r a 800 drb. 100 frtos részvényeknek fele Budapesten biztosíttatott, konstatálja, hogy jegyzendő lenne még 400 drb. részvény. A gyűlés örvendetes tudomásul veszi az előterjesztést, mire Paál Dénes elnök urnák jegyzőkönyvileg köszönetét fejezi ki eddigi ügybuzgó s eredménj^dús fáradozásáért. Ezekután megállapittatott, hogy a részvényjegyzési iv azonnal kibocsáttatik. A jegyzendő részvények igy lesznek fizetendők: Az első részlet 10 frt s ezt akkor kell kifizetni, ha a részvények %-ada jegyezve lesz; a többi részletek 25, 30, 20 és 15 frtos részletekben fizetendők, felszólításra, mindenkor 20 napon belül a felszólítástól számítva. A gyűlésben a részvényjegyzési ivén mindjárt 100-on felül jegyeztetett részvény, mire megalakittatott a végrehajtó-bizottság, mely a részvényjegyzéseket eszközlendi folytatólag. A végrehajtó-bizottság elhatározta felhívást intézni e nagyfontosságu ügyben a város és megye lakosságához s e felhivás röpív alakjában már meg is jelent. A részvények jegyzése, előreláthatólag 10 —14 nap alatt b ef ej ezt etik, mely körülményt, miután már csak mintegy 280 i-észvény jegyeztethetik, mindazoknak különös figyelmébe ajánljuk, kiknek szándokuk van részvényt jegyezni. Előjegyzéseket Wurda A. urnái eszközölhetni.

— Yeszprémmegye Majlátli gyászában. A f. lió 2-án a megyei főispán elnöklete alatt megtartott megyei közigazgatási bizottsági gyűlés Véghely alispán indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy Maj- láth György országbíró megrendítő halála által az egész hazát ért gyász alkalmából f. évi ápril hó 10-én a helyi székesegyházban ünnepélyes gyász isteni tiszteletet fog tartatni.

— Uj lóvonatu vasút Veszprém- megyébcil. B. Todesco veszprémmegyei nagybirtokos a Zsófia-pusztáról, mely IJrkut határában van, az ajka-csingervölgyi bánya- vasút csingervölgyi állomásához vezetendő közhasználatú lóvonatu vasút engedélyezéséért folyamodott. A f. hó 2-án megtartott megyei közigazgatási bizottság elhatározta, hogy az engedélyezendő uj vonal közigazgatási szemle bejárására az alispán elnöklete alatt — Pöscbl Károly közgd. előadó, Paál Dénes kir. főmérnök, s a veszprémi és de- vecseri járások szolgabiráiból álló bizottságot küld ki, mely bizottság — mint értesülünk — f. ápril hó 14-kén tekintendi meg.

— Nyilvános köszönet. Tekintetes Gáborhelyi pápai végrehajtó és Mádai kávés uraknak forró köszönetét mond ama bizonyos fiatal ember, ki beteg állapota és nyomasztó anyagi helyzete következtében kénytelen volt Gáborhelyi urat aziránt megkeresni, hogy Mádai ur közreműködésével col- lectio rendeztessék számára. A kegyeletes érzelmű embertársak nemcsak szóval, hanem tettel is bebizonyították, hogy kávéházban is gyakoi'olható a legszebb isteni tisztelet — a jótékonyság. Pápán, 1883. április 5-én. A segélyzett beteg.

— Uj zeneművek. Táborszky és Parsch zenemükereske- désében Budapesten megjelentek : 12 kedvelt magyar népdal. 1. Volt szeretőm. 2. Lekaszálták már a rétet. 3. Felleg borul az erdőre. 4. Kiderült az ég felettem. 5. Nézlek, nézlek. ö.Rászálott a vadgalamb a kalászra. 7. Nincsen annyi tengercsillag. 8. Ha bemegyek, ha bemegyek. 9. Kétszer nyílik az akáczfa virága. 10. Zsindelyezik a kaszárnya tetejét. 11. Keserű a borostyánfa levele. 12. Barna legény elbújdosott. Énekhangra zongorakisé- rettel átírta Varga József. Ara 1 frt. A diszes kiállítású mű Weber Edéné szül. Michellini Laura úrnőnek van ajánlva.

— Olcsó patikaszer. Ney Leopold az n. n. Lebuj-csárdában bor- és pálinka mérést nyitott április elsejétől, minthogy a bor saját termése, literjét 10 vasért, a pálinkának pedig, — mely szinte saját gyártmánya — literjét 20 vasért vesztegeti. A szegény sorsú munkások örömmel zarándokolnak ezen újonnan fölfedezett „Leopold* forráshoz — egy kis bufelejtőre.

— Hirdetmény. Néhai Majláth György országbíró meggyilkolásával gyanúsított Spang a Pa! volt urasági inas letartóztatandó és a kir. ügyészségnek átadandó. Ezer forint jutalomdíj fizettetik annak, ki öt elfogja és átszolgáltatja.— Személy-leírás: Spanga Pál 30 éves, nyitramegyei ribéki születésű, rom. kath., haja, szemölde sárgás szőke, telt szakáit és bajuszt viselt, orra, szája szabályos, bal arczan sebforradás van, középtermetű.

— A veszprémi kereskedő segédek

betegsegélyző-egyletének működéséről 1882. évi január 1-től deczember 31-ig szóló kimutatás. Bevétel. Pénztári maradvány 1881. decz. 31-éről 30 frt 40 kr. Beiratási dijak után 24 frt. Havi tagdíjak után 172 frt 10 kr. Adományok után 7 frt 30 kr. Takarék- pénztárban elhelyezett tőke után kamat máig 81 frt 57 kr. Különféle bevételek után 18 frt 39 kr. Összesen 333 frt 76 kr. Vagyonállapot 1883-ra: Pénztári maradvány —. —. A takarékpénztárban elhelyezve 1731 frt 47 kr. Összesen 1731 frt 47 kr. — Kiadás. A helybeli takarékpénztárban elhelyezett tőke 118 frt 70 kr. Kamat 81 frt 57 kr. Az egyleti orvosnak tiszteletdija egész évre 50 frt. Az egyleti szolgának fizetése egész évre 20 frt. Nyomtatványok s irodai szükségletre 8 frt 30 kr. A gyógyszertár 4 frt 99 kr. Különféle kiadások 50 frt 20 kr. Összesen 333 frt 76 kr. — Egyleti orvostól rendelvényt nyert 12 tag. Jelen számadás a márczius hó 5-én megválasztott 4-tagu bizottság által az ellenőrrel egyetemben megvizsgáltatván, minden egyes tételeiben helyesnek és pontosnak találtatott. Veszprémben, 1883. márczius hó 21-én. Sauer Herman, egyl. ellenőr. Näy Sándor, egyl. pénz- tárnok. Bokrosy Victor, egyleti alelnök. Krausz József, egyleti elnök.

— A sörözés káros hatása vagy a legújabb Spanga-fogás. Ismét egy példa arra, hogy mily káros hatással van a sörözés a sörivókra, a következő eset: Két pinezér utazott Budapestről a napokban Pápa felé. A veszprémi állomáson leszállottak, hogy emésztő szomjúságukat néhány pohár sörrel lecsöndesitsék. A barákába szaladtak s a kö vetkező pillanatban már az ékesen „muzirozó* gráczi sör habjai csókolták epedő ajkaikat. A sors azonban nem hagyta békében élvezni hőseinknek a nemes árpalét — éles fütty szeli át a levegőt s ami pinezé- reink rémülve látják, hogy az ő vonatjuk már elhagyja az állomást. Nem voltak restek, utána iramodtak a robogó vonatnak s azt szerencsésen utolérve, ráugrottak. Most következett a dolog tragikus része. Az állomásfőnök megállittatja a vonatot s hőseinket leszállítva a coupéból egy rendőrrel be- kisérteti a városházához azon izenettel, hogy ott tegyenek törvényt a szegény flótásokra. A város átadta őket a járásbíróságnak, a hol is 5—5 forint büntetés rovatott rájuk. Az a legérdekesebb ebben a dologban, hogy az egyik pinezér személyazonossága a budapesti főkapitányság utján táviratilag kéretett igazoltatni, mire több fővárosi lap azt a hirt bocsátotta szárnyra, hogy a székesfejérvári rendőrség egy jámbor pinezérben Spangát fogott. A székesfejérvári rendőrség pedig nem is álmodja, hogy mi utón—módon jutott ahhoz a dicsőséghez — a veszprémi rendőrség utján.

— Április elseje. — Egy merész hódításaival gyakorta kérkedő helybeli dandy — még ez egyszer megkegyelmezünk neki — márczius 31-én a délutáni órákban Ylang-Ylang illatú „biliét doux“-t kapott, melyből e szavak mosolyogtak feléje: „Holnap d. u. 6 órakor nálam.“ Hogy ki irta e sorokat ahhoz nekünk semmi közünk. Hanem, hogy a hős dandy másnap „áprilist* járt — még pedig minőt! — azt már elárulhatjuk. Eh! de jobb lesz ha hallgatunk. Tehát uraim és hölgyeim, csitt!

— Szép tett. A Kapuváry-ház udvarán f. é. márcz. 30-án Simon Pál vilonyai földmives egyet- mását, házi ingóságát árvereztette el a törvény. A mint megrecscsent a dob, gyülekezni kezdtek az ily kótya-vetyék vándormadarai, hogy megtegyék a végső tisztességet a megzaklatott ingóságoknak. Breuer Gábor polgártársunk, ki még csak nem is virilis, elgondolkozott — a szomorú készülődések láttára — maga elé képzelte annak a szegény földmivesnek helyzetét, kinek most itt eladják ágyát, székét, asztalát, takaróját . . . mindenét. Mi lesz abból az emberből, hova hajtja le fejét? Hát még a családja! — — — Mire az árverést megkezdték Breuer Gábor is tisztában volt a dologgal. Megvette, mint legtöbbet ígérő, az ingóságokat (3 ágy, 2 korpád, 1 asztal, 2 dunna, 1 párna, 4 vánkos, 1 láda a benne levő tárgyakkal) és Simon Pálnak visszaadta, még pedig ajándékban. Ily jó tett önmagában hordja jutalmát!

— Tűz. Steiner Sámuel kávés 235. sz. szalma- tetős háza f. hó 4-én esti 10 óra körül támadt tűz által elhamvasztatott. Biztosítva nem volt. Szerencsére a szél a szabadabb oldal felé hajtotta a lángokat s igy az órahosszant tartó vízhiány daczára sem történt nagyobb baj. A leégett s biztosítatlan házban Schlesinger zsibárns lakott. Csaknem mindene odaégett.