Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-03-31 / 13. szám

sem által többet ártsak, mint használjak; jól tudván, hogy a magasztost a nevetségestől csak egy lépés választja él, pedig egy vezérnek fennen lobogtatott zászlóval való elöretörtetése, egy öt követő sereg nélkül, valljuk meg az igazat, bizony komikus dolog. S hogy e fölötte komoly ügyben velem, illetőleg föllépésemmel is hasonló történt volna, abban a beavatottak velem egyetértenek. Nem maradt tehát egyébb hátra, mint várni s az eszme megérlelését az idő jótékony hatására bízni.

S hogy áll ma a dolog? Megyénk területén jelenleg 10 felekezeti s egy felekezetnélkiili tanitó-egylet létezik; vájjon van-e kilátás arra, hogy ezek s az egy testületbe sem tartozó nem csekély számú tanerők most már hajlandók egy általános megyei testületté tömörülni? A viszonyokat ismerve — s amint azokat a Pa edagogus aláírással ellátott czikk igen be- hatólag ismerteti — én erre nem mernék igennel válaszolni; mert ha alakíttatnék is egy uj egylet s föl is venné a megyei czimet, meggyőződésem szerint az nem sokkal több tagot vonzana körébe, mint a menynyivel a fennálló s nagyobb számmal biró kerületi egyletek dicsekednék.

Nyer-e az eszme rövid időn megtestesülést, attól függ, tudnak-e Veszprémmegye néptanítói az eddiginél tömegesebben egy egyetemes megyei tanitó-egylet eszméje iránt lelkesedni; ha igen, akkor csak akarniok kell, s azonnal létrejö az egyesek által eddig is forrón óhajtott „Ve s z p r ém v ár m e g y ei tanítótestület.“ St áhly Gy ör gy.

kir. tanfelügyelő.

Mért árad ismét a Balaton?

A Balaton áradásáról egy balatonvidéki gazda a következőket Írja. A Balaton vize, mindamellett, hogy a tél lefolyása száraz volt, annyira feláradt, hogy csak 20—25 czentiméternyi hiány van még hátra s az 1879-iki áradás ismétlődhetik, miáltal a Somogy-, Veszprém és zalai parti birtokosoknak 70 ezer holdat megközelítő birtok területe ismét viz alá kerülne. Mi okozhatja a Balaton e rohamos felduzzadását,, hogy ha azt csapadékok nem idézhették elő? A ki a régi viszonyokkal ismerős, s a régi tapasztalásból tudja, hogy a Siónál a Balaton vize lefolyásának szabályozására 1863-ban felállított zsilip kezelésénél mily önkény, s régebb időben mily visz- szaélés gyakoroltatott, az a jelenlegi áradás okát mindenesetre ismét a zsilip ily rendetlen kezelésében fogja keresni, mert midőn a Balaton vizének feleslege e zsilipen folyton s elegendő mértékben lefolyást talál, nem gyülemlik az fel annyira, hogy a tavaszi áradás a csapadékoknak bármily mértékben való hozzájárulásával is a balatonparti 60—70 ezer holdnyi birtokterületeket viz alá temesse. Félni nem lehet, hogy a múlt napokban beállt nagy hóesés, a csapadékoknak nagymértékben való beálltát okozhatja, s igy a Balatonnak már is túlságosan felemelkedett vizét annyira felduzzaszthatja, hogy az 1879-ikihez hasonló áradást s a parti birtokosoknak ezrekre menő kárait okozza, mely csapás annál sujtóbb, mivel az nem csak a kiöntés egy évére, hanem utána pár évekre is kihat, mert a Balaton vizének kiöntése az elborifott területet nem csak nem termékenyíti, hanem ellenkezőleg azt elvadítja s haszontalan dudva s kártékony növények tanyájává teszi s évek szükségesek, hogy az ily térimét mivel- hetőkké és használhatókká lehessen tenni. Addig, mig a Balaton vizének a Siónál századokon át szabad lefolyása volt, Somogy, Veszprém és Zala balatonoarti birtokai ilv srvakori s iövőre tán nerÉs azután felfogva az ügyvédbojtár jelentős tekintéseit, szentségtörő kézzel félrevonja az alkoven függönyeit.

Illatos légáramlat, a családi boldogság kéjes balzsama terjeng oda bent, hová még nem lépett- semmiféle idegen sáros lábaival. Egy szerelmes múlt minden imádott emléke odabent van s most a családi szentélyben egy idegen férfiú barbár kezekkel turkál a drágaság között. Ott van egymás mellett a két ágy, takarója alól kimosolyog a hófehér vánkos hegyes csücske, meg a piros selyem paplan egyik hegyecskéje. Lentebb a kis Bébé rácsozott ágyacskája.

A szerető emberpárnak boldog meleg fészke, melyet most a hatalmasabb kíméletlenül összezúz.

A becsüs hideg nyugalommal diktál mindent.

Szemérmetlenül felemeli az ágy kék takaróját, egyenkint tapogatja meg a duzzadó pehelyvánkoso- kat — és azután megy tovább.

Az asszonyka nem állhatja s a mint úgy nézi ezt a rettenetes műveletet, mikor rákerül a sor arra a két ezüst gyertyatartóra, a melyet ő maga vett ajándékba férjének, az apró csecsebecsékre, ezüst pokálokra, finom japáni vázákra, számovárra, apró, haszontalan drágaságokra, gypsz figurákra, porczelán tornyocskákra és az az ember ott mind-mind felemelgeti, s néhány rongyos garasra becsülve feldiktálja — lassankint két nagy fekete szeme tele gyülemlik ragyogó könnyel s azokat egyenkint pergeti végig szép halvány arczán az ölébe.

Mennyi emlék összezúzva, mennyi édes boldogság összekuszálva, semmivé téve; a becsüs minden szava egy-egy fájdalmas ütés lelkére, mely kínosan jajdul fel dobogó keblében.

A kis Bébé a mamára bámul, azután fogai közt felejtve a kiflit, ő is elkezd könnyezni; a kedves gyermek angyal-arczán csatornát vájnak omló köny- nyei, sir — azt sem tudja miért, de hát mikor a mama sir, hát a Bébé hogyne sima?

Mikor azután már nem maradt semmi, csak a mi a Bébéjé, meg a min a mama nevének kezdőmanenssé válható károsodásoknak kitéve nem voltak. 1827-ben és 1853-ban szintén kiáradt a Balaton, mely áradások azonban miután a felesleges víznek a Siónál szabad lefolyása volt, oly hirtelen leapadt, hogy junius havában, a mikorra a kaszállás ideje bekövetkezett, a vízzel borított területeken szabaddá válván kaszálni is lehetett, de a vízzel borított térség el sem vadulhatott, mert a viz a Siónál lefolyásában zsilip által nem gátoltatván, az a területet hamar elhagyta, nem úgy mint 1879-ben midőn a terület folyton s éven át viz alatt állottt. Nem áll-e tehát jogában sőt kötelességében a nevezett 3 megyei parti birtokosoknak, hogy a százados lét, s állapothoz ragaszkodva, a zsilipnek vagy végképeni eltávolítását, vagy czélszerübb építtetését követelhessék, annál is inkább, mivel e zsilipnek felállítása különben is csak próbaévekre eszközöltetett, s a Balatonnak sokat emlegetett és megkísértett, de ismét megakadt lecsapolása és szabályozása a mai napig sem fejeztetett be. Tény az, hogy a Balaton kiáradását a siófoki zsilip idézte elő, s ez veszélyezteti a balatonparti birtokterületeket, s igy annak végképeni eltávolítása a kérdések lényegét képezi, és pedig azért, hogy a Balaton felesleg vizének ismét szabad lefolyása legyen. Ha pedig némely csatorna-társulatok, avagy magános érdekeltek a Sió és Sárvíz mentén, — a zsilipet továbbra is fentartani óhajtanák — úgy ezek, miután a zsilip egyedül az ő érdekükben jött létre, erkölcsi feladatukká tegyék, mind a zsilipnek, mind a Sió- ós sárvíz csatornáknak oly mértékben leendő kibővítését és mélyítését, hogy azok képesek legyenek a Balaton felesleg vizének befogadására és levezetésére, mert ha igaz, hogy a zsilip belvilágossága a kelleténél szükebb, s igaz, hogy a levezető csatornák szükek, és sikérek, azokat lehet kellőleg bővíteni és mélyíteni ; sőt lehet és kell a csatornák alacsony pontjait, a hol szükséges emelni és töltések húzása által a netalán veszélyeztetett területeket biztosítani; de a Balaton romboló hullámainak ellentálló gátakat emelni, s a háborgó Balatont körültöltésezni emberi hatalom sohasem lesz képes. Tekintve tehát azt a körülményt, hogy a Balatonnak az 1879-kihez hasonló kiáradása által okozott s okozható károk a Balatonparti birtok területeket tekintve, a Sió és Sárvíz partiakhoz arányitva tizszerte nagyobbak lehetnek s igy tizszerte nagyobb értéket s adó alapot is képezhetnek, észszerüleg tehát a nagyot a kicsinynek alárendelni se nem jogos, se nem méltányos. Hogy a napokban beállott havazás és esőzés, s az ezekből keletkezhető csapadékok folytán a Balatonnak könnyen bekövetkezhető kiáradása idejében meggátoltathassék: szükséges volna, hogy a zsilip főfelügyeletét vezető, s ellenőrzésével megbízott kormánybiztos hatalmánál fogva odahasson, hogy a hóolvadások és tavaszi esőzések előtt a Sió zsilipjénél a Balaton felesleges és már is túlságosan felemelkedett vizének szabad lefolyás engedtessék. Mindenek felett szükséges pedig, hogy a már évtizedek óta vajúdásban szenvedő és megoldásra váró szabályozási ügy felkaroltassék s annak óhajtott és sikeres befejezése mielőbb bekövetkezzék.

Veszprém megyében fennálló izr. iskolák tisztelt tanítói, illetve tisztelt tanítónőihez!

A népoktatás előmozdításában a tanító nem mint utolsó tényező szerepel. Nehéz, de magasztos hivatásának csak úgy bir tökéletesen megfelelni, ha a kor szellemét megértve, minden kínálkozó alkalmat megragad, mely föladatának sikeres megoldását

betűi voltak ráhimezve, akkor a felperesi ügyvéd- helyettes (ez teljes czime az ügyvédbojtárnak) a további végrehajtás jogát fentartva az esetre, ha akad még valami, beszünteti a foglalást — s a jegyzőkönyv berekesztetik; azután azok az emberek aláírják utoljára a férj — a ki megkérdezi a ügyvédbojtártól, hogy mikor találja odahaza a princzipá- list ? — azután a végrehajtó és fiskális helyettes

bocsánatot kérnek az alkalmatlanságért és egyenkint kimennek az ajtón, utoljára hagyva a becsüsöket.

A cselédek kíváncsian dugdossák ki fejeiket a félig nyitott konyhaajtóban, s alig hallhatólag sugdossák: „Már mennek a nyúzok.“

Azok pedig a kapu alatt elkezdik szidni a szakértőket, a kik nem értik a becslést; újra meg újra latolgatják az eredmény fontosságát, azután abban a rendben, a mint jöttek, a kocsiba ülnek.

A végrehajtást szenvedettek szótlanul nézik az ablakon keresztül, s mikor a kocsi odalent elrobog, akkor kezdetét veszi az a borzasztó családi jelenet, a mely sokkal fájdalmasabb, mint az exekuczió.

Az ügyes bojtár el is dicsekszik menten az eredménnyel mindenfelé, a ügyvédi körökben nehá- nyan még annekdottáznak a végrehajtást szenvedettek zavaráról, mely pompás jeleneteket eredményezett, s harmadnapra minden gyümölcsös kofa arról beszél, hogy X. Y.-nak mindenét összeírták.

Vannak ezután ennél sokkal zajosabb végrehajtások, sőt akadnak olyan kardoskodó menyecskék, a kik forró vízzel öntik nyakon a végrehajtó urakat.

Vannak exekucziók, a hol órák hosszáig keresnek, kutatnak és nem találnak annyit, a miből a költségek fedezve legyenek és éhes, fázó gyermekek siró jajgatása ad kíséretet a bírói eljáráshoz.

Hát még a brachiális eljárások! — no de erről talán máskor, mert fogytán van a papiros, meg az idő és végül az olvasók türelme.

Szathmári M.

elősegítheti és biztosítja. Ezen czél elérésére már több mint egy eszköz áll a tanító rendelkezésére; de egyik sem vezet a kívánt eredményhez, ha a tovább képzés szükségességének érzete hatalmasan nem sarkalja munkálkodásában. Az önképzés szolgálatában pedig áll leginkább a „tanitó-egyesület.“ Ez adja meg az alkalmat mindegyiknek, hogy tehetségét és őszinte törekvését érvényesíthesse, ismereteit gyarapithassa és az iskola négyfalai közt tett tapasztalatok felől elmélkedvén a nevelés-oktatási ügyeit előmozdítani segítse.

De a tanítók között vidékenként történő egyesülésnek az önképzés fontos föladatán kívül még sokkal magasabb és a tanügy emelésére nagyon is kiható és hazánk érdekében is fekvő föladata van. A tanító hivatásánál fogva egy általános, a nép szellemi és erkölcsi művelésére czélzó, hazafiui és nemes föladat betöltésében fáradozik, melynek sikerét koczkáztatja, ha nem iparkodik hozzájárulni, hogy a népoktatásügy országosan egységessé és egyöntetűvé váljék. Ezt pedig nem is lehet máskép elérni, mint a tanítók egyesülése által. A nevelés-oktatás szempontjából tehát elkerülhetetlenül szükséges, hogy a tanító valamely tanítói egyesületnek tagja legyen és ennek működésében tevékeny részt vegyen.

A tanító saját érdeke is megkívánja ezt! Az iskola és a tanító személye oly szoros viszonyban vannak egymással, mint ok és okozat. Egyiknek haladása, vagy hanyatlása nem maradhat befolyás nélkül a másik részre is, ha tanítói érdekről van szó, akkor az bizonyos értelemben az iskola érdeke is. Saját érdekeit pedig hathatósabban óvhatja és szükség esetében védheti meg valaki akkor, ha valamelyik testület tagja, mintha külön áll magára hagyatva.

Ha még meggondoljuk, hogy az egyes tanító társadalmi állása is azon arányban emelkedhetik, a mely szerint az illető tanitó-testület a kor követeléseinek megfelelve, a közvélemény becsülését érdemli ki magának: akkor mindegyik, hivatásáért buzgol- kodó tanító, nem különben az iskola minden barátja nem fog idegenkedni a tanítók egyesülésétől, sőt szívesen megragadják a kínálkozó alkalmat, hogy tanitó-egyesületet létrehozni segítsenek.

Yeszprémmegye ezen tekintetben ugyan nem maradt hátra, mert van az egész megye területén 10. tanitó-egylet, és pedig: 1. Pápa város és vidéke általános; 2. Pápa esperesi kerület rom. kath.; 3. Nagy-Somlyó vidéki rom. kath.; 4. Veszprém

vidéki kath. néptanítók önképző és segély.; 5. Veszprém helv. hitvall. egyházmegyei; 6. Pápa helv. hitvall. egyházmegyei; 7. Mezőföldi helv. hitvall.

egyházmegyében; 8. Bakonyvidéki evang.; 9. Somlyó vidéki evang. tanitó-egylet és 10. Cseszneki esperesi kerület rom. kath. tanió egylet.

Egyesültek már minden felekezet tanitói, egyedül mi izr. tanítók, csatlakoztuk majd az egyik, majd a másikhoz, vagy pedig az „országos izr. tanító egyesület“-nek vagyunk tagjai. Pedig vannak oly viszonyaink és olyan helyi érdekünk is, melyeknek említett egyesületek kebelében nem szerezhetünk érvényt, vagy talán vannak olyan izr. tanítók is megyénkben, kik egyik egyesülethez sem tartoznak. A tétlenség és csendes szemlélkedés kora már lejárt és talán nincs távol azon idő sem, a midőn felső- hatóságilag kötelességévé fogják tenni mindegyik tanítónak, hogy környékén levő valamelyik egyesülethez csatlakozzék. Ezen kényszerűség bekövetkez- hetésének a magasjközoktatási minisztérium moraliter már adott kifejezést tanügyünkben korszakot alkotó rendelésével, mely szerint két évenként egyszer összehívja Budapestre „az országos tanitó-testületi képviseleti közgyűlést.“ Ne várjuk tehát, mig a haladásnak feltartóztathatatlan kereke bennünket is belesodor, inkább előzzük meg és bizonyítsuk igy be, hogy mi sem maradunk tétlenül föladatunk megoldásánál. Egyesüljünk!

A veszprémi izr. tanitó-testület csak kötelességét vélte teljesíteni, midőn a jó ügy érdekében fölhívást bocsátott szét a Veszprémmegye izr. iskoláiban működő ügytársakhoz, hogy egy „V eszprém- megyei izr. tani tó-egy esül et“ életbe léptetését megpendítse. Kezdeményezésünk nem maradt pusztán elhangzó szó, amennyiben t. ügytársaink jól felfogott érdekükben az eszmét felkarolták, az alakuló gyűlést akkor itt helyben megtartottuk és létre jött a tervezett tanitó-egyesület, melynek alapszabályai a magas minisztérium részéről jóvá hagyva már vissza is érkeztek. Egyesületünk ily formán törvényes nevetny érvén, várja, hogy erőteljes életet adjunk neki. A t. ügytársaktól, kik első felhívásunkra is készségesen és áldozattal siettek az eszme megvalósításához hozzájárulni, föltehető, hogy hasonló buzgalommal és munkássággal fognak iparkodni, fiatal egyesületünk életét fenntartani. Midőn ez alkalommal az egyesület által kitűzött pályakérdéseket közzé tesszük és a megye területén izr. iskolákban működő, de egyesületünkhöz még eddig netán nem csatlakozott ügytársainkat a maguk érdekében ez egyesületbe való belépésre tiszteletteljesen fölszólítjuk, hisszük, hogy a t. ügyfeleink őszinte törekvéseinkben támogatni fognak.

A „Veszprémmegyei izr. tanitó-egyesület“ következő pályakérdéseket tűzött ki:

I. Miképen taníttassák az alkotmánytan a népiskola felső osztályaiban, hogy e tantárgy oktatása által a növendékek törvény iránti tiszteletre és hon- szeretetre serkentessenek ? A legjobb doldozat jutalma öt forint értékű tetszés szerint választható irodalmi mü (Krausz József ur ajándéka) és két forint (Tek. Sándorfi Miksa ur adománya.)

II. Állapíttassanak meg a héber nyelv tanításánál követendő főbb elvek s azoknak alkalmazása gyakorlati mintaleczkében bemutatandó. A legjobb munka jutalma egy arany pályadijjal jutalmaztatik.

A dolgozatok f. é. junius 1-ig szerző nevét rejtő oly levéllel együtt, melyben ugyanazon jelige foglaltassák, mely a pályamű homlokán áll a „Veszprémmegyei izr. tanitó-egyesület* elnökségéhez küldendők.

SzépLipót, BaumFülöp,

ideigl. titkár. egys. elnök.

Az uzsoratörvény végrehajtása.

Budapest, márcz. 27.

Amint az uzsoráról szóló törvényjavaslat szentesítve lesz, a kormány azonnal meg fogja tenni a kellő intézkedéseket annak végrehajtása, különösen pedig az iránt, hogy a korcsmái hitelnek maximuma és minimuma, mely a törvényjavaslat szerint 2—8 frt között ingadozik, az arra jogosított törvényhatóságok által szabályrendeletileg idejekorán megálla- pittassék. Ezen intézkedés által az czéloztatik, hogy a korcsmái hitel korlátozásának fontos kérdése folyó évi julius hó 1-re országszerte szabályozva legyen Akik azt hiszik, hogy a korcsmái hitelnek ezen korlátozása által eleje fog vétetni azon visszaéléseknek s vagyonpusztitó szédelgéseknek, melyek eddig tapasztaltattak s a nép erkölcsi életére oly kártékonyán hatottak, azok felette csalódnak. Az országosan elterjedt enemü korrupcziók megorvoslásának nem szabályrendeletek s törvényczikkek, — hanem mások az eszközei, ilyen például a mezőgazdasági érdekek ápolása s hatósági intézkedések az iránt, hogy a korcsmái tivornyákat, országosan rendezendő népünnepek szorítsák ki a gyakorlatból. Ezen törvény szerint csak az a különbség fog beállani a korcsmái hitelben, hogy 2—8 írtig nyilvánosan, azontúl pedig akarmely összegig titokban fognak menni a hitelezések.

A veszprémi gazdasági egylet érdekében a

megyei alispán az alábbi körrendeletét, intézte a járási szolgabiróságokhoz:

4044/k. i. 1883.

Körrendelet a járások szolgabiráihoz.

Múlt évi deczember hó 21-én 17096. sz. a. kelt rendeletemmel fölhívást intéztem a czim utján a vármegye összes községeihez, hogy saját jól fölfogott érdekükben a veszprémmegyei gazdasági egylet tagjai közé lépjenek be, s ugyanezen rendeletemben kifejtettem mindazon előnyöket, a melyek a községekre mindenesetre háramlani fognak, ha a gazdasági egylet tagjaivá válnak.

Sajnosán tapasztalom azonban, hogy ezen fölhívásomnak eddig majd semmi eredménye nem lett.

Ezen körülmény és az, hogy erős meggyőződésem, mikép a községek érdekében cselekszem, ha ezen ügyet elaludni nem engedem, hanem a kényszerítésen kívül, ami ez esetben meg nem engedhető, minden eszközt fölhasználok arra, hogy a községeket a gazdasági egylet körébe bevonjam.

Ezen okból tehát, s mert hivatalos állásánál fogva a czim van hivatva arra, hogy ez ügyben a községeknél közbenjárjon, fölhívom, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel hasson oda, hogy a hatósága alatt álló községek lehetőleg kivétel nélkül a gazdasági egylet tagjaivá legyenek és pedig annál inkább, mert a gazdasági egylet élén álló férfiak egyénisége és azon meleg érdeklődés, a mely újabb időben a gazdasági egylet iránt nyilvánul, biztosítékot nyújtanak arra, hogy a községek mint egyleti tagok részére kilátásba helyezett előnyök csakugyan bekövetkezni is fognak.

Veszprém, 1883. évi mártius hó 24-én.

Véghely Dezső, alispán.

A VIDÉKRŐL.

Várpalota, márcz. 31.

(A „Veszprémi Független Hirlap“ szerkesztőjéhez.) ügy látszik Várpalotán napirendüvé válik már a magtárak feltörése s onnét a gabona el- tolvajlása, mert alig néhány hét alatt valamennyi nagyobb gabona magtárak feltörettek; igy a legközelebbi napokban is, vagyis f. hó 28-án éjjel a Böhm testvérek magtárát törték fel, még pedig a tetőzet felbontása után hatoltak be s tolvajoltak el onnét még eddig ismeretlen mennyiségű gabonát. Ez egyszer azonban, úgy látszik, a betörők lépre kerültek; ugyanis 28-án reggel Székely István és ifjú Sági István vpalotai lakosok az inotai határban levő baglasi szőlleikbe akartak menni, útközben azonban közvetlen a vpalotai temető mellett a lucernás földön 4 zsák búzát találták s a zsákok mellett egy hosszú, szalmából font, evőeszközt tartó kosarat; nevezettek a talált búzát be akarták szállítani a városházához, azonban ez idő alatt a zsákokhoz ért idősb Sági István szintén vpalptai lakos a zsákokat tulajdonának vallotta, később hozzá csatlakozott bizonyos Duben János nevezetű egyén is. Idősb Sági István lopás miatt folytonosan gyanúban álló egyén a gabonát találó két egyénnek, ha az esetet fel nem jelentik, egy-egy zsák búzát, vagy 3—3 frtot ígért, ők azonbnn az ajánlatot el nem fogadták, hanem feljelentést tettek, minek következtében az erős gyanúban álló két egyén ellen a vizsgálat meginditta- tott s addig is ezek őrizet alá tétettek.