Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-03-31 / 13. szám
Veszprém, 1883. III. évfolyam. — 13-dik szám. Szombat, márczius 31. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ...............................................6 írt kr. Fél évre...............................................3 frt — kr. Negyedévre................................................ frt 50 kr. Egy es példányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. A veszprémi szárny vasút ügyében. A Veszprém városi szárny vasút előter- vezete és költség-számításai a magyar nyu- goti vasút vezérigazgatóságának szives közreműködésével összeállittatván, ennek előterjesztése és a részvényes társaság megalakul- hatása czéljából f. évi ápril 2-áll délután 3 Órakor a városház tanácstermében tartandó gyűlésre, úgy a szövetkezetnek eddigi tagjait, valamint mindazokat, kik ezen vállalat iránt érdeklődnek, tisztelettel meghívja A szövetkezei elnöksége. * Ámbár a gyűlésen részletesebben elő fognak az ezen tervezetre vonatkozó adatok terjesztetni, — szolgáljon azonban előzetes tájékozásul annyi, hogy az összes építkezési költségek előirányzata a teljes felszereléssel együtt kerek számban . . 74700 frt. A fenntartási költségeké pedig kerek számban évenként........................... 7200 frt. E szerint az évi teher, a befektetésre előirányzatba vett 800 részvény 5°/o_os kamatja fejében........................... 4000 frt. A fenntartási költségeké .... 7200 írt. Évi teher összesen . 11200 frt. Ezen évi teherrel szemben mutatkozik retnényl- hető jövedelem, a legkedvezőtlenebb tényezők számbavétele mellett: 1. Az eddigi 8 évi személyforgalom évenkénti átlaga 40214 volt a Jutási állomásnál, ha ennek csak fele vétetik is számításba, mégis személyenként átlag 12 krjával hoz átlag...................... 2400 frt. 2. A múlt 8 évi teheráru forgalom egy évi átlaga tesz 199800 métermázsát, ebből ismét csak 100,000 métermázsát számítva átlag 6 krjával........................... 6000 frt. 3. Fekbér és raktári mellék illetményekből, a Jutási állomás mellék illet- ményi jövedelme és csak felényi teheráru forgalom arányában átlag..................... 2500 frt. 4. Postaszállitásért átlag .... 1500 frt. ^ Felényi forgalom mellett is . 12400 frt. | jövedelem reménylhető, — magától értetődvén, hogyj MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, horgos-utcza 105. szám küldendők. Xlird-etéselr és HST^ilttereüs a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr.; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12—2 óra között. a jövedelem ily tényezők felvétele mellett kevesbedni nem, csak szaporodhatni fog. Főtényező azonban a város létérdeke, melynek emelésére közreműködni minden városi polgárnak erkölcsi kötelessége, — még ha anyagi áldozattal járna is. — Kik ezen ügyet a város érdekében felkarolták, — munkát, fáradtságot nem kiméinek, — anyagi áldozatot is szívesen hoznak, a kedvező siker úgy egyeseknek, mint a városnak nevezetes előnyöket nyujtand. Paál Dénes, szövetkezeti elnök. A felvidék magyarosodása érdekében. Századok merültek el az idők feneketlen tengerében, de oly nyomtalanul egy sem tűnt el, hogy a magyar nemzeti lelkesedés egy-egy dicső fellobba- násának emlékét hátra ne hagyta volna az utókor nemzedékének számára, a mely azután újra gyújtson, újra lelkesítsen. Dicső volt a magyar nemzet csodás támadásának napja, fényes dicsőséggel aranyozta be a letűnt századokat; legyen nagy és dicső a nemzetek életében számot tevő, hatalmas korszak zárópillanata : az ezredik esztendő! És az lesz, érezzük, hogy az lesz. A magyar nemzeti lelkesedés, a magyar nemzeti öntudat az utolsó évtizedekben pihenőt tartott; s ezen időt és alkalmat a magyar nemzet vendégszeretetével és türelmével visszaélő nemzetiségi izgatok idomtalanul kizsákmányolták nemtelen czéljaik előmozdítására. Nem fújtunk harczf riadót, nem vertük félre a lármaharangot, a mi történt, magától jött. Mi történt? ... A nemzeti öntudatra ébredés szikrája, a magyar nemzeti lelkesedés villanyfolyama a pihenő nemzettest életiiterén egyszerre csak végig- száguldott. Kárpátoktól Adriáig, Dévénytől Ciblesig, minden magyar szivet bűvös erő hozott heves lüktetésbe. Mi volt ez ? ... Az ezredik esztendő varázsa! Mozgalom indult meg a hazában szerteszét, minden ponton. A hatalmas programmot megszülte a vajúdó kor méhe. A magyar állam-eszmét teljes érvényre emelni, a magyar nemzeti egységet megteremteni, a magyar nyelvet, mint az egységes állam és nemzet nyelvét főlényre juttatni, elszlávosodott magyar testvéreinket visszamagyarositani, szóval a második hon- alapitás nagy munkájához hozzá látni: ez az a programra, melyet a keletkezett hazafias mozgalmak sorrendjében legelső helyen az alakulóban levő „Felvidéki magyar közművelődési egyesület“ irt zászlajára. Az egyesület alapszabályai a bemutatási záradékkal el lévén látva — csak hetek választanak el attól, hogy az egyesület végleg megalakuljon s hatalmas actióját megkezdje. A működés sikerét s annak csak megkezdését is első sorban a tagok tömeges jelentkezése biztosíthatja. Felvidék magyarjai! Ti az itteni politikai és társadalmi alakulatoknak közvetlen szemlélői vagytok, törekvéseinket ismeritek, a kor intő szavát megértitek ; nem kell bővebben indokolnunk ama kérésünket, hogy: sorakozzatok! Alföld magyarjai! kiket magyar dal altat el s magyar dal ébreszt föl, kik azt álmodjátok, hogy a felkelő napot magyar szó üdvözli s a lenyugvó naphoz magyar zeng búcsúszót: higyjétek el, hogy nem úgy van most, mint volt régen, ma már nem magyar tenger vizében huny el észak, kelet, dél hulló csillaga, — ma már a Kárpátok kemény sziklafala nem állja ki az északi kolosz döngetését, — ma már itt északon a vulkanizált hazafiság tüzköréből kell véd- falakat vonnunk. A mi veszedelmünk a tietek is, a mi életünk a ti éltetek is. Érdekeink közösek. A felvidéki magyar áldozatkészségének fénye terméketlen, kopár sziklák ormairól tükröződik vissza; a ti végtelen rónáitokon hullámzó arany-kalászok tengere, mint a jó isten bőséges áldása, megkönnyíti nektek a hazafiui kötelesség gyakorlását. Kérünk hát titeket is, hogy iratkozzatok be egyletünkbe. A ki megértett minket, módjában is áll, de még sem támogatja szent ügyünket: az ne mondja magát magyarnak! Kelt Nyitrán, 1883. évi február hó 15-én. Herczeg Odescalchi Gyula s. k. a „Felvidéki magy. közműv. egyes.“ ideigl. elnöke. A megyei tanitó-testületekről. Veszprém, márcz 28. A „Veszprémi Független Hírlap“ /. é. 9. és 11. számaiban két lelkes tanügybarát által megpendittetett j SZERKESZTŐSEG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz., hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok -vissza nem adatnak. egy általános megyei tanitó-testiilet eszméje. E körülmény indít engem arra, hogy az ügy állásával az ügy iránt érdeklődőket megismertessem. A községi nép- és polgári iskolai tanítók kötelesek minden tankerületben tanító-testületté alakulni. Ezt rendeli az 1868. évi 38. t. ez. 147. §-a. A törvény eme világos rendeletével szemben önként ama kérdés merül fel, miért nem alakíttatott hát meg a veszprémmegyei tankerületben létező községi tanítókból mindeddig a megyei tamitó-testidet / Ezen kérdésre röviden csak azt válaszolom, hogy tankerületemben 14 községi jellegű iskola van, ezekben működik összesen 19 tanító. Ezen 19 tanítóból, nem mondom, hogy a törvény betűjéhez szorosan ragaszkodva, nem lehetne tgnitó-testületet alakítani, de hogy az ekként megalakult testület tagjait a törvény további intézkedése szerint járási körökbe osztani s igy általuk a törvény intentiójának megfelelő hasznos és üdvös tevékenységet kifejteni lehetne, azt már határozottan kétségbe kell vonnom. Ennek bebizonyítására elégnek tartok csak annyit fölemlíteni, hogy mig Pápa város s a pápai járás területén 10 községi tanító van, addig 9 a többi járásokban van szétszórva. Erre valaki azt a megjegyzést tehetné, hogyha már a községi tanítókból, csekély számuk miatt, tanitó-testületet alakítani nem is lehet, de lehetne azt, a törvény szellemének hódolva, a felekezeti tanítók belevonásával létrehozni. Hiszen a lehetőség meg volna, csakhogy a dolog úgy áll, hogy mig a 1.9 községi tanítót a törvény kötelezi a belépésre, addig az óriási többségben levő felekezeti tanítóknak szabad tetszésökre van bízva, vájjon hajlandók-e az egyletbe lépni vagy nem. Midőn hat évvel ezelőtt a veszprémi tankerület vezetését átvettem, nem kerülhette s nem is kiülte el figyelmemet azon üdvös s hasznos eredmény, mely a megye területén létező kisebb-nagyobb tanító-egyleteknek s ezek egyikéhez sem tartozó jelentékeny tanerőknek egy általános tanító-egyletben való összpontosításából a népoktatás ügyére nézve várható volna. E tekintetben magánúton tettem is kísérletet, de mivel e czél elérésére a talajt alkalmasnak egy áltáljában nem találtam, a hivatalos, tehát nyilvános föllépést \ meg sem kísérlettem, nehogy az ügynek, melyet a ki- j vitetre megértnek nem tapasztaltam, időelötti fóllépéTÁRCZA. A végrehajtás. — Életkép. — Magyarul exekuezió! Ép most pihenem fáradalmait; még fülemben csengnek azok a szilaj szidalmak s borzadalmas átkozódások, a miket egy nyelves tót menyecske otromba szája ránk zúdított, mi reánk, a kik 0 felsége a király nevében gyakorlánk az osztó igazság által nyújtott jogokat és exeqnáltunk. Milyen sokan gondolják magukban, e sorokat olvasván, hogy a tót menyecskének bizonyosan igazsága volt, mert a haszontalan nyúzok (közönségesen igy hívják a végrehajtó embereket) jobb sorsot nem érdemelnek. Hiába; az igazságnak rögös útja van és a rögös utón gyakran megkövezik az embert, a mint, hogy megkövezik s leforrázzák gyakran a végrehajtókat is. Szomorú jogállapot! nyögik a jámbor férfiak s tovább végrehajtanak. Igen kedélyes eljárás, mely az ügyvéd bojtár dicső elemét képezi; uralkodik, dőzsöl, kójeleg benne. Övé a tér minden dicsősége s nincsen a háznak olyan szentélye, melyeket kutató szelleme fel ne fedezne, mert a jog és igazság megkövetelik, hogy ilyen legyen. A végrehajtás az az ügyvédbojtárra nézve, a mi a leányra az első bál. Csatatér, melyen hódíthat kedve szerint. De a végrehajtás egyszersmind próbaköve is az ügyvédbojtári talentumnak; mert irhát valaki pompás periratokat, mondhat kitűnő vedbeszédeket, kis ujjábán lehet a Tripartitumtól a svéd törvény- könyvig mindenféle igazság, hanem nagyra törő szelleme szépen meglapul a végrehajtás előtt, a szár- nyaszegett sasmadár megszégyenül egy merészen repkedő s rettenetesen csiripoló haszontalan veréb előtt; az ügyvéd ur leczkét vehet egy ügyvéd- bojtártól. Ebben kulminál az ügyvédi pálya gyakorlatiassága, ez a per vége; s ha a dolognak vége jó, akkor minden jó. A végrehajtáshoz kell egy adag talentum; ezernyi csínját binját megtanulni, titkait kifürkészni ; a bölcs törvényhozók, kik a mi rettenetesen rósz perrendtartásunkat megalkották, fogalmával sem bírnak annak a soknak, a mit a végrehajtás körül egy jó ügyvédbojtártól tanulhatnának. Mint büszke harczi lobogó a küzdők tömege fölött, úgy emelkedik ki a végrehajtató ügyvédbojtára teljes nyugalommal, nagysága teljes érzetében az összezavarodott gomolygó tömeg közül és mint geniális hadvezér veszi szemügyre a csatatért; pillanat alatt meglátott mindent, s tudja azt, a mit különben csak sejteni lehet. „Ne fecsegjünk sokat, siessünk, mert megelőznek,* sürgeti az ügyvédbojtár assistenseit. Attaque-ra! menjünk! A fiakkeren összeszorul a négy nyúzó. Az Ö felsége a király nevében szereplő bir. végrehajtó, a tekintélye egész fényében sütkérező ügyvédbojtár — (nagyon ritkán az ügyvéd maga) és szemben a két becsüs és szakértő. A szakértő és becsüs a bir. végrehajtó adjunktusa, a ki néma áhítattal bámul a végrehajtó körül ura és parancsolója tekintélyt szóró arczára, s igyekszik kilesni gondolatait. Megjelenésűk a végrehajtást szenvedőknél iszony, működésük kárhozat és ők valamennyien átkozottak. Többnyire az asszonyka van a háznál egyedül. Egyetlen egyszer voltam abban a fatális helyzetben, hogy egy kedélyesen ozsonnázó hölgy vendégcsoportot találtam a „színhelyen.“ Borzasztóan zavarba jöttem s mikor a kedélyes háziasszony pláne még egy csésze kávéval is megkínált, dühös lettem; meg- esküvém, hogy még ma sírásra kényszerítem azt a csókolni való kedves teremtést. Czélomat értem, mikor garde-de-robjának egyes darabjait diktálta a végrehajtó tolla alá az unalmas, egyhangú szakértő, a menyecske rám függesztő nagy szemeit, aztán egyszerre sírásra fakad. Csak ezt akartam, azonnal beszüntettem az eljárást. Azóta már régen jó barátokká lettünk s valahányszor beszélek vele, eperajkát duzzogó rán- ezok közé csucsoritva, kerekre nyitott szemeit halált szóró gyilkos tűzzel teleszedve, kezébe fogja ruháját s azt mondja: „Látja, ezt is lefoglalta, menjen, maga csúnya!“ s mindenképen igyekszik megboszulnimagát azzal, hogy valamint én egykor garde-de-robját, úgy ő most engem foglalhasson le, vagyis inkább „el.* Tehát többnyire az asszonyka van odahaza. Hogy megijed a szegényke — — — galamb; olyan zavarban van; azonnal futtat a férje-ura után, cselédet, gyermeket, siessen haza, mert veszély van a házon. A végrehajtó tőle kitelhető elegancziával kér' bocsánatot ő nagyságától, tolmácsa lévén az egész tiszteletreméltó kompániának; az ügyvédbojtár mosollyal arczán adja beleegyezését, mig a szakértő urak teljes szakértelemmel hordják körül sokat mondó tekintetüket a szoba minden zugában s lopva egy- egy pillantást vetnek az üvegajtón át a másik szobába, honnét az üde kék bútorzat kikaudikálva, kellemes reményekbe ringatja jámbor leikeiket. Az asszonyka azután nem értve a veszélyt, mely egy átkozott váltóból eredt, teljes női méltóságával mondja : „Itt minden az enyém !“ Száz közül kilenczvenkilencz esetben az asszony az ur a háznál, a férj csak úgy teng-leng, tartják kegyelemből, nincsen semmije. Nagyon természetes, hogy az ügyvédbojtár a bájos teremtés eperajkairól ellebbent kijelentést nem respektálja s a végrehajtó ur reá mutat, mint omnipo- tens tekintélyre, a kinek véleménye dönt és akarata irányt szab az eljárásnak. Az asszonyka ránéz ; eddig észre sem vette ; azt hitte, hogy a méltóságteljes végrehajtóé minden hatalom; az ügyvédbojtár otthonosan nyújtózkodik végig egy ruganyos karszékben s a helyzethez illő komolysággal hivatkozik jogaira. 0 nagysága pedig beadhatja a törvényes határidő alatt igénykeresetét . . . Es azután megkezdődik az eljárás; a végrehajtó ur letelepszik s maga elé teríti a jegyzőkönyvet, férfias ellenállhatatlanságának hitében vetve egy-egy pillantást az asszonykára, a ki előveszi kötését és teljes lelki nyugalommal motóllalja apró, fehér kezeivel azt a piros selymet, mely nemsokára apró, formás lábait fogja csókdosni. A kis Bébé, egy aranyos fürtü, angyal-arcza gyermek odahuzódik a mama mellé s tuniquje rán- czai közé temeti fejecskéjét, mikor egyik-másik azok közül a furcsa bácsik közül ránéz; gyermeki ösztöne súgja tán, hogy ezektől az emberektől félnie kell. Egy fél kiflit fog egyik kis kezébe, olykor-olykor gépiesen emeli fogai közé és azután folytonosan az emberekre bámulva rángatja fejét, a kiflinél fogva. Azután a férj is haza jön. Az ifjú pár egymásra néz és nem szólanak semmit. Az asszony csak egy végtelen szemrehányással teljes tekintetett vett arra a „rósz* emberre, s azután motollálja tovább a vörös selymet. Még a Bébé sem olyan barátságos hozzá mint különben, s nagy komolyan majszolja tovább is a kiflit. A férj átveszi a végrehajtást elrendelő végzés neki szóló példányát s némán olvasni kezd; sokáig, hosszasan, mintha annak az írásnak minden egyes betűjét tanulmányozni akarná; sötét, borús arczán nincsen egyetlen életjel, melyből a nő vigaszt olvashatna ki. Azután kezdetét veszi az összeírás. „Mindent* — sziszegi fogai közt az ügyvéd- bojtár a becsüsnek s ez fürkésző tekintettel jár összevissza. Az asszonyka nem állhatja meg szó nélkül s figyelmezteti azt az embert, hogy vigyázzon egy kissé és ne sározza össze a padozatot. Az az ember pedig bámulatos nyugalommal tapogat és tekint meg mindent; a néma csöndet csak a jegyzőkönyvet vezető biró tollának perczegóse és a becsüs egyhangú diktálása töri meg: „Két fényezett ruhaszekrény, becsértéke 20 frt.“ A menyecske rá bámul s félig hallható hangon mormogja: „A buta, tavaly vettük 80 frtért.“ A becsüs pedig már számítja magában, hogy az árverésen majd mennyiért lehet a lefoglaltakat megvenni, hogy tisztességes, kövér rebach maradjon Lapunk mai számához féiiv melléklet van csatolva.
