Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-09-15 / 37. szám
1883. szeptember 19-kén. — 853/883. sz. a. Lopással rádolt Alkauer Gábor és társai — végtárgyalás. — 574/883. sz. a. Gondatlanságból eredő súlyos testi sértéssel vádolt — Kis Ferencz ellen végtárgyalás. 1883. szeptember 20-kán. — 575/883. sz. a. Lopással vádolt Nagy Mária és társai — végtárgyalás. — 450/833. sz. a. Rágalmazással vádolt Bittmán Ádám — végtárgyalás. — 514/883. sz. a. Hatóság elleni erőszak miatt vádolt Tóth János — végtárgyalás. Ä VIDÉKRŐL. Kovácsi, szept. 13. (A. „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Egy kevés a rátóthi svábbogarakról. — Szomorú, miket e lapok augusztus 25-diki száma hozott a rátóthi svábbogarak czimü közleményben. Tehát nemcsak a horvátok arczátlankodnak, hanem a rátóthi svábfajzat is merészkedik magyar ellenes tüntetéseket előidézni! Tudva, hogy Rátóth község lakossága felerészben német származású, kik azonban ma már úgy bírják a magyar nyelvet, mint saját anyanyelvűket, s annál botrányosabb, hogy mégis követelik azt, miszerint templomukban német isteni tisztelet s szónoklat tartassák másodnaponkint. — Hogy a lelkes magyar pap I. szent István király 800-dos ünnepén a nap méltóságát emelje, s német helyett magyar isteni tiszteletet s szónoklatot tartott, azzal a magyar nemzet iránti tiszteletét nyilvánitá ki, mig ellenben a svábság a magyarok iránti gyűlöletét. Valljon ők nem ép úgy hallgathatják a magyar nyelven tartandó isteni tiszteletet, illetve a magyar éneket és szentbeszédet, mint a németet? Magyar föld hordozza őket is! magyar kenyeret fogyasztanak ők is! illő, sőt kötelességük, hogy szeressék e hazát, mely őket fiaiul fogadta! A dicső rátóthi svábatyafiaknak a szent István- napi 800-dos ünnepen tanúsított botrányos tettükhez hasonlót említek a múlt év végéről, mely a magyarság szivébe nem legjobb magot hinté. Az év utolsó napján, decz. 31-dikén Rátóthon létem alkalmával, az isteni tisztelet megtörténte után a temlom ajtaja előtt Rábaközi Gy. derék magyar ifjú tanítóra ráröffentek, éktelen szidalmakkal illették s megveréssel fenyegedték azért, mivel osztályát magyar szívvel karolta fel, s magyar szellemben oktatta, nevelte a sváb örökösöket. Ok megszentségtelenitették a templomot, botránynyal illették a nemzeti nagy ünnepet, megsértették önérzetében a magyarságot! — Mint értesülünk, ezért példás büntetés is érendi őket, mert hisszük, hogy a hatóság példásan is fog sújtani ott, ahol a nemzetiségünk megsértéséről van szó. Ezt kívánja a közvélemény, ezt az igazság! —r.— Rejtélyes gyilkosság. (A „Veszpr. Függ. Hirl.“ saját tudósítójától.) Ajka, 1883. szept. 12. Barzsa Mihályt, Tósok község biráját, ma (szeptember 9-én) hajnalban a csékuti faluvégen, a közlekedő szekéruttól 180 lépésre, egy vízfolyásban, zsebében 580 írttal: agyonverve megtalálták! Villámgyorsan terjedt el e hir községünkben ; terjedt el az egész vidéken. „Barzsát meggyilkolták !* „Barzsát agyonverték !* beszélte minden ember. Különösnek csak az tűnt föl előttünk, hogy pénzét, az 580 irtot, nem vitték el gyilkosai. Ez talán az egész gyilkosságban a legérdekesebb momentum. Barzsát bosszúból gyilkolták meg, verték agyon. Talán már évtizedek óta kisérte a bosszúálló szellem Barzsát; mig végre e hó 8-án este, Padrag és Csékut községek között, a közlekedő szekérút mellett, Csékut község szélső házának tőszomszédságában — utolérte azt. A "gyilkosság részleteire vonatkozólag a következőket sikerült megtudnom: Barzsa Mihály, Tósok község egyik legvagyonosabb gazdaembere, ez idő szerint a tósokiaknak bírája is; folyó hó 8-án reggel úgy 5 óra körül elindult — 580 írttal zsebében — Tapolczára (Zala- megye) ökröket vásárolni. Hogy vájjon lent volt-e Tapolczán? Nem bizonyos. Eddig legalább semmi bizonyosat nem hallottam. Tapolczai utjából vissza- jövet Padragnak jött, a hova 6 óra tájban érkezett meg. Bement Abeles zsidó korcsmároshoz, s ottan — a korcsmáros előadása szerint — megivott három félliter jó bort. Éppen akkor a korcsmában volt egy czipész-legény is, akivel együtt ittak. A korcsmából nyolcz órakor jött ki és elindult hazafelé. A korcsmán kívül — mint egy lisztet hazavivő molnár-kocsis beszéli — látta többekkel beszélni. De hogy kik voltak, akik vele akkor beszéltek: mivel sötét volt, a kocsis nem tudta őket megismerni. A faluvégen egy padragi ember szőlőjét őrizte, aki azt mondja, hogy hallott Csékut felől kiabálást, jajgatást; de azt hitte, hogy a lárma a pásztor- és őrző gyerekektől jött; az egészet fel sem vette. Másnap (9-én) vasárnap volt. A kora hajnali órákban egy csékuti ember, Fazekas János, az erdőre indult vad-körtéért. — Fazekas a gyalogúiról, a melyen haladt, vette észre, hogy a közeli vízfolyásban valami feketéllik, oda sietett és ott egy agyonvert embert talált, akiben Barzsára, a tósoki bíróra ismert. Fején három balta- iités mutatja, hogy gyilkosságnak lett áldozata. A magával vitt 580 frtot, bugyellárisával együtt, zsebében hibátlanul megtalálták. Vér a holttest körül nagyon kevés volt. A holttestet beszállították Csékutra és azonnal jelentést tettek Tósokou. A tósoki helyettes biró pedig rögtön a szolgabiróságot értesítette az esetről. — Tek. Noszlopy Viktor szolgabiró Schulteisz Miksa járási orvossal még vasárnap délután a helyszínére siettek és a meggyilkoltat fel- bonczolták. A bonczoló orvos konstatálta az erősza- is gyilkosságot és a három fokos ütést. Megjegyezzük, hogy az agy telve volt aludt vérrel. Az erős koponyacsont nem zúzódott össze a talán gyenge ütések alatt, s igy a vér nem folyhatott el, melynél fogva a halálnak kellett bekövetkeznie. A gyilkosság, nagyon valószínű, nem ott követtetett el, a hol a holttest megtaláltatok; amit az látszik legjobban bizonyítani, hogy találtak a megszántott földeken az ut mellett egyes helyeket, a hol több ember csapás volt látható; a hol dulakodhatott a meggyilkolt gyilkosaival. Két eset lehetséges. Vagy agyonverve vitték a megtalált helyre — a vizmosta árokba, vagy ami még jobban valószínű, a megverés után nem halt meg rögtön, hanem csak elszédült és élettelenül összerogyott. Gyilkosai azt gondolták, már elég volt neki az ütésekből: ott hagyták. Barzsa azonban lábra állott és elindult hazafelé. Az útról azonban letévedt, elvesztette az irányt, talán eszméletét is, és a vízmosás partjáról beleesett az árokba és meghalt. A vízmosásnak partja ottan lehet egy méter magas vagy több is. Kalapja két lépésre feküdt tőle. Barzsa jómódú, szorgalmas, takarékos és vagyonos gazdaember volt. Azonban mégis volt egy hibája, hogy másokkal veszekedni, perelni, czivakodni nagyon szeretett; mások bántalmazásába soha sem unt bele; családjával sem a legjobb békességben élt. Több tósoki lakossal a tagosziály óta örökös czivó- dásban élt; mert sokan vannak, a kik a tagosztály- lyal nincsenek megelégedve, ő pedig egyike volt azoknak: a kik mindennel meg voltak elégedve. — Újévtől kezdve Tósoknak birája volt. Életéveinek száma ugv 63 lehet. Van felesége és két feleséges fia, kikkel azonban nem élt jó viszonyban. Külsejére nézve derék, izmos, megtermett ember volt. Haja egészen őszbe csavarodott. Vasfejü embernek mondják annyira, hogy ellenmondást, ha egy kis bort ivott — nem tűrt el. Amit ő mondott, annak szentnek kellett lennie és minden körülmények között állnia. Jellemző a nép hangulatára nézve az, hogy Padragon és Csókuton azt beszélik, hogy Barzsát három zsidólegény ütötte agyon, a kiket láttak volna ugyanazon este — a mikor a gyilkosság elkövettetett — Padragból kijönni és ugyan Padragra visszatérni. Meglehet, hogy Barzsa a zsidókra beszélt valamit, s ezt meghallotta a három zsidólegény, bosszút esküdtek ellene és feltették magukban, hogy ha agyon nem ütik is, legalább jól megverik. A jól megverésnek azonban: halál lett a vége. — Hogy mennyi igaz ezen hirből és mennyi nem, azt csak az idő és a bíróság fogja kideríteni. A hihallgatás az egész ügyben folyó hó 11-én volt Devecserben. gy. — Kádárta, szept. 13. (A „V. F. H.“ szerkesztőjéhez.) Egy valódi nemes cselekedetről kívánom tudó- sitani b. lapját. Községünkben folyó hó 6-án tűz ütött ki. A legsűrűbb házak között, meggyuladt ugyanis egy szalma kazal. A vész kezdetekor jött Rátóth felől tek. P e r 1 a k y József körorvos ur s látva a lángok kitörését, leugrott kocsijáról, s a közeli szomszédokból összefutott 4—5 nő segítségével, ügyes intézkedése folytán a tüzet — mire a mezőről hazaszaladt a rémült lakosság — elfojtotta. Mit mentett meg a tek. körorvos ur azt csak a jó isten tudhatja. Hány szerencsétlen család jutott volna a nyomorra! Mert a tűz ép azon részén volt községünknek hol egy épület sem volt biztosítva. Ezek után engedje meg a tek. körorvos ur, hogy nemes és szép cselekedetéért itt a nyilvánosság előtt mondhassunk köszönetét és fejezhessük ki legmélyebb hálánkat. A tek. szerk. urnák stb. Nagy Sándor. Pápa szept. 14. (A „Veszpr. Függ. Hirl.“ szerkesztőjéhez.) Jakab Lajos derék színigazgató 50 tagból álló kitűnő társulatával e hét folyamán megérkezik városunkba, az előadásokat szombaton fogják megkezdeni. Először a „Donna Juannita* fog színre kerülni. Városunk nagy dicséretére felállittatott a már oly rég kivánatos ipariskola, igazgatóul Szelestey Lajos ügyvéd ur, a magyar nyelv tanárául pedig Varga József elemi tanító választattak meg, a számtani tanszék még eddig üresedésben van. Az iskola október elejével kezdődik. A mai nappal megkezdődött nem a nép, de a diákvándorlás; az eddig oly kihaltnak látszott város egyszerre oly élénk lett mihelyt az első musafi rátette lábát kövezetére, megkezdődnek most az úgynevezett grand lumpolások, de majd úgy a jövő hó közepe felé nehezen hiszem, hogy kedve lenne valamelyiknek megnézni az oly kedves „Fehér ló“ belsejét. A héten megtartott országos vásár nem valami népes volt, eladó ugyan volt elég, de annál kevesebb volt a vevő, hogy miért azt az ég tudja, pedig máskor a kisasszonynapi vásár egyike a legjobbaknak szokott lenni. F. hó 11-én éjjel Kis Mátyás házán tűz ütött ki, több házat s gazdasági épületet elhamvasztott. Stefánia ő fensége szerencsés szüléséért f. hó 8-án hálaisteni tisztelet tartatott az itteni nagy templomban. Egész délelőtt bömböltek a taraczkok a kis föherczegnő tiszteletére. Az ünnepélyen minden közhivatal testületileg képviselve volt. A szertartást Néger Ágoston apát-plébános végezte fényes segédlettel. Barna. Ajka, 1883. szept. 11. — A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. — Ajka község képviselőtestülete folyó hó 9-én — az esetleges zsidóellenes zavargásokat megakadályozandó teendők megbeszélése végett — gyűlést tartott. Ezen képviselői gyűlésen olvasták fel a belügyminisztériumnak a községekhez kiadott rendeletét. A gyűlésen az öt virilis közül négyen, az elöljárók közül többen voltak jelen. Több határozatot is hoztak ; nevezetesen, hogy szt. Mihályig k i 1 e n c z, szt. Mihály után nyolcz óráig szabad az utczán járni és a korcsmában mulatni. Ki ez ellen vétkezni mer, az megbüntettetik. A vendéglősnek ezen meghatározott időn túl nem szabad bort adni; ellenkező esetben szintén megbüntettetik. Éjjelenkint az éji őr mellé még két másik őr és egy elöljáró rendeltetett, akiknek kötelességük a rend és csend felett őrködni. Az apák fiaikra, a gazdák cselédeikre kötelesek hatni, hogy azok semmiféle rend és csendzavarásban részt ne vegyenek. — Grünfeld sebész-körorvosnak azon indítványát, hogy a képviselőtestület vállaljon felelősséget a zsidók élete- és vagyonáért: elvetették. A határozatokat akkor azonnal kidoboltatták. Ajka község józan lakossága mindent el fog követni, hogy nagyobb mérvű zsidóellenes zavargásoknak — melyek a község békés nyugalmát megzavarhatnák — eleje vétessék; mert igen szomorú lenne, ha néhány za- varogni szerető ember miatt, a községet katonasággal örvendeztetnék meg. Igaz, hogy Ajkán is van talaja a zsidóellenes zavargásoknak. No de a lakosok minden erejükkel hassanak oda, hogy a zavargások még csirájukban elfojtassanak. Ezt kivanja saját érdekük. Hogy Ajkán is volna talaja a zsidóellenes mozgalmaknak, bizonyítja a következő irat-, melyet vasárnap reggel az utczán találtak. A képviselőtestületi gyűlésen is felolvasták. Szóról-szóra igy hangzik: „Ajka község elöljáróinak 883. Felhivatik ezennel az ajkai elöljáróság, hogy este az utczákon ne sokat járogassanak, mert ami rajtok esik, dulajdonicsak magoknak. Végzés. A zsidótáncz megkezdődik ma délután 5 óra tájban. Tisztelt közönség, tudósítom önöket is azon kis dolgokról, a melek történni fognak, hogy zsidónak Pártján ne legyetek, mert jaj lesz nektek Savanyó.* Győzzön a józanság! És iparkodjunk a zsidókérdést más utón megoldani! —gy. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — A pápánál. Mlgos Devics József kanonok ur a múlt szerdán érkezett vissza római utjából, hova azért utazott, hogy a pápa Ó szentségénél kihallgatást nyerhessen, — Rómában 12 napig tartózkodott és ez idő alatt kétszer volt szerencsés ló szentségénél kihallgatást nyerhetni. Az első kihallgatás kitüntetóleg majd másfél óráig tartott, mely idő ö szentsége behatólag kérdezősködött a magyarországi viszonyokról. Azon iratra nézve, mely az európai lapokban, mint az ő nyilatkozata jelent meg és mely azt tárgyalja, hogy a zsidóknál lehetetlen a rituális gyilkosság, — kijelenté Ő szentsége, hogy az nem tőle eredt; az egész nem egyéb koholmánynál. — A második bucsukihallgatás alkalmával / atyai áldását ki'ddé a veszprémi káptalannak. Altalán igen kitünteté főpapunkat. — Yéglielyi Dezső, megyénk szeretett alispánja Kolozsvárra, az ott most folyó reform, r.onventra utazott. — Jövő hétfőn érkezik ismét városunkba. — Sajtópör. Szabó József és neje által, Huszár Lajos szolgabirói hivatalnok ellen indított sajtóporben, melyet a „ Veszprémi Független Hirlapu-ban ellenük közölt nyílttéri támadások miatt indítottak a szombathelyi illetékes sajtóbiróság előtt, most folynak a helyi kir. járásbíróságnál az előzetes tanúkihallgatások. — Zeneiskola városunkban. Körmendy József jónevü hegedüművésztünk zeneiskolát nyit okt. 1-jén a jelen tanév tartamára. Ajánljuk ezt a szülők szives figyelmébe. Beiratások már eszközölhetŐk. A tandíj igen mérsékelt. — A helyi szárnyvasut ügyében Prokesch állomásfőnök ur felkereste lapunk szerkesztőségét azon czélból, bogy a nyilvánosság előtt előadja a vállalattól való visz- szalépésének indokait. Prokesch állomásfőnök urnák lemondó levele ugyanis, melyet Dr. Halassy Vilmos úrhoz intézett — a részvény-társulat legutóbbi ülésén felolvastatott. Ezt azután szerteszét, mindenféle commentárral kisérték. — Prokesch ur, hogy minden félremagyarázást megelőzzön, kijelenti, hogy egyedül csak azért lépett vissza a vállalattól, mert látja, hogy az a lelkesedés, a mi az első napokban megvolt az ügy iránt — kihalt — és igy a vállalat eszméje a közönség közönyössége folytán el fog kallódni. — A másik oka visszalépésének meg az, hogy tudomása van róla, miszerint a tervezett vasútvonalat egy pénzintézet szándékszik kiépíteni és az előmunkálatokhoz legközelebb hozzá is fog. — A billaton-füredi kies fürdő felső sétányának nagyobbitása s annak fenyvesekkeli rendszeres beültetése foganatba vétetett. A sze- retetházhoz vezető útnál balra az erdő és megyei ut közti négyszögtérnek beültetése által a felső sétány jelentékeny nagyobbodást nyer, mely intézkedés a fürdőhelynek bizonyára csak előnyére szolgál, — Rablás. Vázsonyból Oblatt nevű birtokos a múlt csütörtökön birkákat hajtatott be a helyi hetivásárra. A juhász éjjelre a vámosi eklézsia házában szállásolta el magát a birkákkal együtt. — Éjféli 12 óra tájban‘csak benyit az istállóba három-négy gazember, és mig a juhászt kettő lefogja és jól eldöngeti, addig a többi kiválogatja a birkák javát, 13 dbot, és odább áll vele. A tetteseknek nyomában vannak. — Kegyeletes ténykedést tanúsítanak a balatonfüredi „Szeretetház“ növendékei midőn az intézet nagyérdemű alapítója Molnár Aladár sírjára minden vasárnap friss koszorút kötnek s helyeznek rá. Szép a kegyeletes érzelemnek e gyengéd nyilvánulata, s méltó jele a nemesczélu intézmény szellemének, mehjlyel a lelkes igazgató azt vezeti. — Zsidóellenes zavargások voltak a múlt héten Nagy-Vázsonyban is. Az ottani zsidóházak ablakait mind beverték. A gyorsan megjelent paudurőrjárat azonban véget vetett a további kellemetlenségeknek s most már ismét minden csendes. — Zendiilö lakodalom. A „Veszprémi Független Hírlap“ is megirta annak idején, hogy Vellner Adolf kereskedő eljegyezte Manheim Dávid kereskedő ifjú lányát — Linát. — Az eljegyzésnek esküvő és lakodalom lett a vége múlt kedden, folyó hó 11-én. A lakodalom javában folyt, midőn Vellner Lajos a vőlegény fivére emelkedett fel, hogy az ifjú párt felköszöntse. Ebben a pillanatban „bum!“ kegyetlen ropogás közt betörik az ablak, a lakmározó násznép ijedve ugrik fel, mig a bátrabbak kifutnak az ut- czára, hogy elfogják azt, aki zavarni merte a szolid ünnepélyt. El is fogták a rendnek zavaróját egy szolgálólány alakjában és el is kezdték páholni, úgy, hogy megeredt az ő orra vérének folyása. A lányt többen ütötték. A lány sirt és segítségért kiáltozott, minek következménye az lön, hogy a nép összecsoportosult és ki akarta szabadítani a keresztény cselédet a jókedvűen lakodalmazók kezéből. — Ekkor jött ki házából a szomszédban lakó, derék polgárunk Czollenstein Ferencz, azzal a szándokkal, hogy lecsillapítsa a zajt. Oda is szólt mindjárt, „hogy ne bántsák tovább azt a lányt, hanem kisérjék a rendőrséghez, mert ezzel csak zavargást idéznek elő.“ — Erre a szavakra a boldog lakmározók közül egy olyat üt Czollenstein barátunk felé, hogy azt fele tréfának sem lehetett venni, ezt az ütést még kettő követte. De ezt már türelmes ember tovább el nem tűrhette, neki fordult tehát ő is üldözőjének és mig őt némelyek czéljának kivételében akadályozák, már a zajra odajöttek — ebben elősegitték; addig az odaérkezett két munkatársunk oly jókedvű, lakodalmi jelenetnek volt szemtanja, aminő csak akkor eshetett meg, mikor Jákob Ráchel helyett a fájósszemü Liát kapta feleségül hét évi szolgálatáért. Volt ott vagy kétszáz ember, aki jobbra-balra egy gomolyagban hömpölygött, erős szorításokkal igyekezvén egymás előtt kifejezni keblük érzelmeit. — Ekkor ott levő munkatársunknak az a jó gondolata támadt, hogy elkezdő terjeszteni a hirt, miszerint jönnek az antisemiták! A hir rögtöni elterjedése után elkiáltá, hogy izrael fiai meneküljenek be a nyitott kapun! Ennek hatása lön, a csatatér egyszerre tiszta lett és a lakodalmas nép „Schnellpolkai“ léptekkel rohant be a nyitott kapun, melyet azután egy élelmes fiatal ember rájuk zárt. — Az elfogott zendülő lány azt vallja, hogy véletlenül ütötte be az ablakot. — Az egészben különben az a különös, hogy a hosszú ideig tartó, kedélyes lakzi alatt egy szál rendőr sem volt látható. — Az ifjú pár pedig kellemes emlékekkel eltelve, azonnal — nászutazásra indult. — Halálozás. Spránszky Ferencz, Veszprém egyházmegyei kanonok f. hó 8-án a múlt szombaton este, hosszas szenvedés után, élete 71-ik évében elhunyt. A boldogult egyike volt érdemekben megőszült egyház nagyjainknak. — Temetése f. hó 10-én délután ment végbe óriási számú közönség, városi, megyei és kir. tisztviselőség s a távol vidék papjai, úgy a gymn. ifjúság részvéte mellett. A temesésen mltgos Pribék püspök ur pontifikált fényes segédlettel. — Legyen édes a nyugalom az elfáradt férfiúnak és az örök világosság angyalai üdvözöljék azt, ki lent az Istent szolgálta! — Tánczpróba tartatik ma este Lu- kársy jóhirü táncziskolájában.
