Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-02-03 / 5. szám
az építendő vonóvasutat. — Eltekintve azonban ezen mint Ludvig nr is hangsúlyozza, talán nem teljesen biztos kedvezménytől, — a vallalat általi szállítás előnyei a felekre nézve, olcsóbb dijakban és abban állanának, hogy mig egyrészt a nyugoti vasút vag- gonjai érintetlenül egész a városba szállítanák az árukat, és ezek nem lennének hosszabb kocsi-utazásnak kitéve, addig másrészt a felek gyorsabban jutnának áruikhoz és bármely ügyes-bajos dologban a városban érintkezhetnének a nyugoti vasúttal és érdekeiket kevesebb költséggel, könnyebben és jobban képviselhetnék. A leadásból a vonóvasut csak néhány nagyobb tételre nem számíthatna, u. m. mintegy 10,000 métermázsa szénre, mely egy vidéki nagybirtokos részére érkezik, Ca. 6000 m. m. liszt és sóra, melyet a helybeli molnárok saját szekereikkel szállítanak el és a nagy mennyiségben beérkező üres hordókra, melyeket a fuvarosok többnyire ingyen szállítanak el. Az 65580 métermása leadásból vegyünk fel tehát csak 40000 métermázsát a vonó vasút részére. A vonó vasat diját számítsuk métermázsáuként 8 krba, mi 3200 frt bevételt eredményezem!. A házhoz szállításhoz 2 kocsi és 4 ló minden körülmények között elégséges lenne, melyeknek fenntartása 1000 írtnál többe alig kerülne; a házhoz szállításért mint legkisebb dijat, métermázsánként 4 krt számítva 1600 frt jövedelmet vehetünk kalkulusba, melyből levonva a kocsi és lótartást 1000 frtot, e czimen is maradna 600 frt bevétel. A leadás tehát jövedelmezhetne 3800 frtot. A szállítási dij összesen 12 krba kerülne mtrmázsánként házhoz szállítva, — tehát az eddig a szállítók áltál alkalmazott 16 krral szemben nevezetesen előnyösebb lenne. A második forgalmi tényezőt, — a feladást, mely mégegyszer annyira rug, mint a leadás, véleményem szerint még kisebb részben lehetne a vonó vasút részére megnyerni. — A vidékről jövő gabna, bor és egyébb transit teherszállítmányok ugyanis semmi körülmények között sem használnak a vonó vasutat, és ez csak a város feladására számíthatna. Ez utóbbi azonban az összes feladásnak bizonyára csak kisebb részét képezi, és noha megbízható adatok hiányában csak hozzávetőleg lehet az esetleges feladást megbecsülni, azt hiszem nem fogok csalódni, ha mint legrosszabb eshetőségre, az összes 136420 métermázsa feladásból a vonó vasút részére 40000 métermázsára számitok. Ez után 8 kr szállítási díjjal 3200 frtot venne be a vonó vasút. Igen előnyös lenne a feladás emelésére és megkönnyítésére a vonó vasút indóháznál a helyi gabna és terménykereskedők részére gabnaraktárakat építeni, — melyek az utóbbiak által bizonyára jó áron kibéreltetnének. Az indóház a gabnapiaczon lóvén, mily kedvező lenne gabnakereskedőkre nézve, Ilii a vásáron összeveti gabonát közvetlen az indóháznál raktározhatnák el, honnan abevaggoni- rozás kényelmesen és igen kevés költséggel teljesittethetnék. E raktárhelyiségek bérösszege fejében bízvást számíthatna a vonó vasút 1000 frt jövedelemre. A harmadik forgalmi tényező a személyszállítás. Bizonyára senki sem hitte volna, hogy városunkból évente 21,762 egyén utazik el, a ki innen elutazik, az kevés kivétellel vissza is jön, a helyi állomás személy forgalma tehát 42,000 személyre bizton lehető. Mennyire számíthatna ebből a vonóvasut ? Konkurencziát csinálnának a vonó vasútnak a bérkocsik, magánfogatok és — the last but not the least — a gyalogjárók. A kinek magán fogata van az nem használná a vonó vasutat, annyi bizonyos, de sokan lennének azok is, kik inkább bérkocsin is jönnének, mert kevesebb költséggel és nagyobb kényelemmel is járna. Mire a vonó vasút megindul, addig az utas kocsival legtöbbnyire már itthonn is lenne, rósz időben vagy ha nagyobb málhája van a városi állomástól lakásáig megint kocsit kellene fogadnia, ha harmad magával van az utas, a vonó vasút szállítási dija és a városi fiaker többe jönne neki, mintha kívülről egyenesen bérkocsival jönne haza, az utazás pedig az utóbbival mindenesetre kényelmesebb, mert csak egyszer kell neki beszállani. A bérkocsik tehát sok utastól fosztanák meg a vonó vasutat, no meg a gyalogjárók! Ezen ellenségekkel szemben nézetem szerint pártolnák a vonó vasutat és emelnék a személy forgalmat a kirándulók. A regényes fekvésű „Veszprém“ vasúti állomás a nyári időszakban kedves kirándulási helye lenne a vonó vasút létre jötte után a város közönségének. Tegyük fel, hogy a magánfogatok, bérkocsik és gyalogjárók pártja az eddigi 43,000 személyből 23,000-et elvonna a vonó vasút használatától, mamaradna 20,000 szállítandó egyén, ebből vegyünk első osztályra 7000-et a Il-ik osztályra 13,000-et. Az első osztály után 15 kr menetdijat számítva lenne a vonó vasútnak 1050 frt, a Il-ik osztály után 10 krjával 1300 frt jövedelme. Vegyünk fejenként 5 krt málhára, az teszen 400 frtot és végre 5000 kiránduló után 12 krjával számíthatunk 600 írtra, úgy hogy a vonó vasút jövedelme a személy forgalom után bizton tehető 3350 írtra. Ekként számítva a következő eredményre jutottunk : I. A teherszállítmány leadás és a házhoz ...szállításából frt 3700. II. A teherszállítmány feladásából . frt 3200. III. Raktárhelyiségekből..................frt 1000. IV. Személyforgalomból.................frt 3350. A v onó vasút összes jövedelme tenne frt 11350. Adja Isten ! Én azt akarom hinni, hogy .számításom összeállításával eléggé pessimista votam, — és hogy a tények kedvezőbbre korigálnák kalkulusomat. Mikor azt kezdem kalkulálni, hogy mennyibe jönne a vonó vasút, akkor olyan térre lépek, a melyen igen járatlan vagyok. Kell tehát, hogy e tekintetben arra szorítkozzam, a mit hozzáértő emberektől hallottam. Ludvig Gyula ur, a nyugoti vasút helyi szállítási irodájának főnöke azt állítja, hogy egy rendes vágányu vonóvasut, tekintve a kelyi terrain viszonyokat mindenestül kilometerenkint 16—18,000 frtba kerülne. A kezelési és fenntartási összes költségeket ugyanő 16 —1800 írtra teszi kilometerenkét. Ilyen formán a mi vonóvasutunk 3 l/ii kilome- terje 63000 frtba kerülne, tegyünk hozzá állomási épületre, raktárakra, kisajátításokra 27.000 frtot és e szerint 90.000 írttal e szép terv megvalósulhatna.—- Ismét adja Isten! mert kétségen kívül van, hogy a vonóvasut városunknak minden tekintetben előnyére és becsületére válna; érdemes is az ügy arra, hogy Veszprém lakossága a legmelegebben felkarolja és sikerre vezesse; — különösen érdemes akkor, — ha az áldozat nem hiába történik, hanem ha a befektetett pénzt a vállalat illően gyümölcsözted Ha a vonó vasutat 90,000 írttal megépíthetjük és a kezelési költségek 6300 írttal fedezhetők, akkor előbbi számításom szerint a vasút részvényesei 5350 frt tiszta jövedelmet vagyis pénzük után 60/0-os kamatot élvezhetnének. Ezt már igazán adja Isten! 900 db 100 frtos részvényt, melynek 6°/0 kamatoztatása valószínű Veszprém város közönsége egy a várost minden tekintetben előnyösen érintő ügyért aláírhat és fedezhet, és azért véleményem szerint nem nagyobb, és kisebb vasúti bizottság által kell az ügyet elodázni, hanem vegye azt városunk több vagyonos polgárából alakitotl vállakozók társasága erélyesen a kezébe, adják össze az előmunkálatok megtételéhez szükséges összeget, — mint Ludvig úrtól értesültem, az egész építési terv megkészitése kilometerenkint 70 forintba, összesen tehát 245 forintba kerülne — bizonyosodjanak meg a felől, váljon elő lehet-e állítani a vonó-vasutat 90,000 írttal, és ha igen, szerezzék meg a concessiot és alakítsanak részvény-társaságot és Veszprém lakossága ily czélra előteremthet 90,000 forintot. Wurda Adói f. Árad a Balaton. Ki gondolna a mi csendes Balatonunkkal akkor, midőn országos lapjaink külföldi és hazai nagy árvizek megdöbbentő híreivel telvék ? Ki merne feljajdulni azon, hogy a Balaton egy méterrel nagyobb kelleténél, midőn a Duna és Tisza 5—6 méternyire áradnak? Pedig komolyan véve a dolgot, semmivel sem csekélyebb a vidékünket fenyegető veszély, mint az‘ mely Győrt és Pancsovát környékezte, mert ott a mily hamar jött, oly hamar távozik is az áradás, és a mennyi kárt tesz épületekben és töltésekben annyit talán használ is szántó földek és rétek termékenyebbé tétele által, ha nem a jelen, tehát a jövő évben; nálunk ellenben a Balatonnak minden centiméternyi áradása 1000 és 1000 hold földet egyenesen semmivé tesz és a 7 évig egyhuzomban tartó árvíz túlmegy minden ember számítás határain. Az 1877-iki és 1879-iki nagy áradások után mozgalom indult meg a szabályozás ügyében és uj királyi biztos, uj szakértők, uj szabályozási terv szerint, ujult erővel fogtak hozzá; történtek üdvös intézkedések és maga a jó Úristen is könyörülni látszott rajtunk, adván egy rendkívüli száraz telet egy évvel ezelőtt. És most mégis nagyobb a viz mint volt 1877. és 1879. évi január hóban! Úgy látszik, t! siófoki zsilip ismét zárva van, nehogy a Duna Pancsovát elöntse; a meteorologiai feljegyzéseket pedig, melyek szerint múlt szeptember hóban négyszer annyi, november hóban kétszer annyi és deczember hóban ismét kétszer annyi eső esett, mint rendesen esni szokott, senki sem méltatja figyelemre. A helyzet veszélyes! Felhivjuk rá a közigazgatás és kormány figyelmét. A jelenlegi vízállás 80 eméter az újból meg- állapittatott szabályozási vonal fölött — vagyis 110 centiméter a régi 0 pont fölött, pedig a szabályozás törvénye szerint a legnagyobb víznek sem szabadna többre emelkedni 50 centiméternél. Ezen legnagyobb viz pedig régi tapasztalat szerint május közepén szokott beállani; s oly kivételes esetre, milyet a múlt évi száraz tél okozott, hogy tavasszal áradás helyett apadás álljon be, számítani oktalanság volna. Ha már most januárban van 80 centiméternyi áradásunk, mi lesz még május közepéig ? 1879. januárban 20 cmeterrel volt a viz kisebb, mint a mostani, és január, február és márcziusban ugyancsak kevés eső esett és mégis nagy áradás állott be; most még nagyobbtól félhetünk, ha az ég nem kedvez és ha magunkon — a mig még talán lehetséges — segíteni eszünkbe nem jut. A corruptió Yeszprémmegycben. Veszprém, febr. 3. Társadalmi viszonyaink szomorú megvilágítására szolgál azon tragoedia, amely folyó évi január hó 31-én az itteni kir. törvényszék bünfenyitő osztálya előtt lefolyt. A vád tárgya következő: A múlt év elején Olaszfalu községben egy ottani lakos, másik lakos társától súlyos testi sértést szenvedett, mely esemény vád tárgyává tétetvén, annak megvizsgálására Mayer- hoffer Ferenc/, kir. aljárásbiró Zirczről küldetett ki. Nevezett vizsgáló-biró azonban a helyett, hogy szent kötelességét teljesítve az igazság kiderítése s vádlott személyének megfenyittetésére törekedett volna, a sértést okozó tettest, ki egy együgyű paraszt ember, több ízben is arra biztatta s bujtatta fel, hogy az ö közbenjárása mellett bizonyos pénzösszeg lefizetésével az ügyet sikálják el s a vádat mint nem létezőt tekintessék. A fellovalt egyszerű ember kész volt a biró szavának hitelt adni s neki az ügy elcsiuálásáért jutalomdij fejében 200 frtot át is adott s egyideü- leg a sértett felet gyógykezelt orvos jutalmazására 20 frtot a községi jegyzőnél letett. Azonban az orvos a neki szánt dijat el nem fogadta s igy a történtek nyilvánosságra jutván, fenyitőtörvényszék elé kerültek, melynek szomorú vége a megvesztegető félre: egy és fél évi börtön, 200 frt pénzbírság; s a megvesztegetett bíróra két és fél évi fogház, hivatal- vesztés és politikai jogának 5 évre történt felfüggesztése lett. Ehhez a corruptions lis botrányhoz már nem írunk kommentárt!... Aszerkesz tőség. A b.-füredi szeretetházért. A b.-füredi szeretetliáz alapja gyarapítására alakult gyűjtő bizottság, korábbi határozatához képest, a gyűjtés végett elhelyezett perselyeket összeszedetvén, azok felbontása s pénztartalmuk megszámlálása után, a következő eredményt van szerencséje a nagyérdemű közönség tudomására hozni, u. m. 1. Kubai Hubert ur kávéházi helyiségében elhelyezett persely tartalmát képezte . 15 frt 61 kr. 2. A Penicsek Albert ur kávéházában elhelyezettét ......................... 14 n 60 rt 3 . Kovács Ignácz ur vendéglőjében 3 T 35 n 4. Steiner kávéházban . . . 2 V 57 n 5. Nemzeti casino helyiségében 21 V 87 rt 6. Vizner ur kereskedésében 2 n 39 n 7. Raszl József ur „Korona“vendéglőjében.................................... O D T 15 7> 8. Az almádii fürdőháznál . . 2 7t 73 rt 9. Károly Nándor ur kávéházában B.-Füreden.................................... 11 rt 59 V 10. Horváth-féle háznál B.-Füreden t. Ransperger Dávid úrnő közreműködésével......................................... 3 7t 36 n Összesen . 81 frt 19 kr. melyhez hozzáadatván a korábbi gyiijtések folytán begyült s a veszprémi takarékpénztárnál elhelyezett összeg . 116 frt 12 kr. ' Összesen . 207 frt 51 kr. azaz kétszázhét frt ötvenegy kr. o. é. van elhelyezve a nevezett pénztárnál kamatozás végett. A befolyt és befolyandó pénzösszegnek, a sze- retetházi igazgatósággal egyetértve, mi módon leendő felhasználása, az ebbeli megállapodás létrejötte után azonnal a nagyérdemű közönség tudomására fog hozatni. Egyszersmind a bizottság kedves kötelességének tartja már ezúttal a nyilvánosság elé juttatni, miszerint úgy a veszprémi nemzeti casino igen tisztelt több tagjai, mint Kubai Hubert, Penicsek Albert és Brenner Lőrincz almádii fürdőház-tulajdonos urak részéről azon ajánlat tétetett a bizottság előtt, hogy a gyűjtő perselyeknek a folyó 1883. év folyamán is helyiségeikben készséggel helyet adnak, mely ajánlatot a bizottság örömmel fogadván, a perselyeket a nevezett helyeken kiteendi. A bizottság az eddigi nemes adakozásokért midőn ezen alkalommal a nagyérdemű közönségnek köszönetét mond, egyszersmind kéri jövőre is a közönség áldozatkészségét. Androvits Imre, bizotts. elnök. Husvéth János, bizotts. tag. ltegényi Lajos, biz. tag Ä VIDÉKRŐL. Ajka, 1883. január 30. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Egy áldott emlékű élettel, egy erényekben gazdag nővel kevesebb ! Ki egy hosszú életet keresztül küzdött, ki életében annyi sokat örült és szenvedett, a ki jó szivének minden érzésével kimutatta a rokonok, a jó barátok és ismerősök iránt érzett szeretetét, ki számosán éveken kereresztül küzdött az élet bajaival, ki annyi sok ideig volt egy egész családnak jótevő angyala; meg kellett halnia! Ilyen nőt temettünk el múlt hó 29-én Bódéi Boday Amáliában. — Ki életének 72-ik évében költözött el, ez életből oda, a hol minden kín megszűnik — a sírba! Temetésén a számos rokonságon kívül, a család barátai, ismerősei és a vidék mindama lakosai megjelentek, a kik a jószivü nőt ismerték! A gyász-szertartás az említett napon délután fél 3 órakor vette kezdetét. A ravatal felett nagyt. Tamaska Lajos ajkai evang. lelkész mondott egy igen szépen sikerült beszédet. A beszédnek szép nyelvezete kerekdedsége, a bánatos érzelemnek oly szépen tolmácsolása ; könnyekre inditá a hallgatóságot! A temetőben egy buzgó ima után a meghaltnak hült tetemeit a családi sírboltba örök nyugalomra helyezték; mely után Szilvágyi Károly ajkai evang. tanító mondá el búcsú szavait. A temetésen jelenvoltak: Boday József — a meghalt testvérje — ogyész családjával, Kindl Béláné, Balog Dávid Veszprémből; Radó Dénesné született Gömbös Emma, özv. Tóthné, Gömbös Petra, K.-IIő- gyészből; Jagasich János Bodorfáról; Saary Pongrác, Saary Irén, Dávid Ferencz P.-Miskéről; Hencz József, Hencz Richard és neje, Barcza Kálmán és neje, Noszlopy Viktor és neje Devecserből; Vincze Károly, özv. Gáthy Lajosné szül. Vincze ő nagysága, Baur Károly és neje, Parragh Lajos, Biró József, Trsz- tyenszkyné szül. Kiss Eleonora Ajkéról; Rithmüller Herman és Szám Lőrincz Csingervölgyböl; Perczel László Lőrintéről; Kramazics Géza és neje, özv. Neu- hauserné ő nga, Hennin és Iza leányaival helyből: Szopó czy Zsigmond Czékutról stb. stb. Ezenkívül a közellevő falukból, különösen Ajkáról számosán voltak jelen. Az elköltözöttnek legyen a sir nyugalma édes; a gyászoló családnak pedig szolgáljon vigaszul a a nagy részvét, melylyel a meghalt iránt annyi sokan viseltettek! S. Pápa február 3. — A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. — A győri és györvidéki árvízkárosultak javára az itteni polgárság múlt hó 27-én fényes tánezvi- galmat rendezett a „Griff“ vendéglő nagytermében. Az estélyen szép száíiu helybeli és vidéki közönség jelent meg, mely a 200 számot jóval felül haladta, polgáraink a czél jótékonyságánál fogva nem vonták vissza magukat az adakozástól, hanem inkább a ki csak tehette, tárczáját megnyitotta s iparkodott filléreit lerakni a szent czél oltárára, s ezáltal szaporítani adakozásainak összegét, úgy, hogy ez a bál 300 frtot jövedelmezett a szegény győrieknek. A vigalom és táncz kedélyesen folyt, a szép hölgykoszoru között voltak: Adliczer Gizella, Bucsányi Izabella (Nyitra), Berger Ilka, Bikky Nina, Cseh Jolán, Csillag Mari, Doktorics Sánmelné (Acsádról), Hyörke Hona, Iglauer Laura, Julier Matild, Kari Mariska, Kovács Vilma, Kunte Gizella, Koller Jánosné, Németh Józsefné, Lázár Emma (Ajkáról) Oláh Gézánéi (Marczaltőrről), Polcz Hona, Pipók Sándorné. Rakk Nina (Győrből), Schneller nővérek (Csőgről), Woita Adolfnó stb. stb. a lelkes fiatalság tiszta lélekből tánczolt s mulatott, hanem azért a nemtánezosok is vig kedélylyel töltötték estéjüket, szóval mindenki, ki jelenvolt, jól érezte magát a szépen rendezett ünnepélyen. Sebők Gyula kereskedőnek 8 éves kedves kis leánya múlt hó 30-án meghalt. Béke hamvaira. Csorba Géza komáromi ügyvéd a napokban váltott jngyet a bájos és szellemdus Békássy Lujza urhölgygyel. Boldogságot kívánunk e szép frigyhez. Mándoki színtársulata folyó hó 7-ke'n kezdi meg előadásait s folytatni fogja a jövő hó közepéig. Rendőrségünk a múlt hét végén egy elvetemült többnyire csavargó czigányokból álló tolvajbandát csipett meg, kik a múlt hó közepe óta mintegy 10 betöréses lypást követtek el. A házkutatás alkalmával a lopott tárgyak nagy részét, továbbá egy csomó kulcsot, s több betörő szerszámot találtak. Átadták őket a kir. járásbíróságnak. Gróf Zichy Jenő ur és Jágócsy Péterffy József miniszteri biztos ur, múlt hó 31-éu városunkba érkeztek. A vasúti állomásnál többen várták vendégeinket, kik az állomástól egyenest a városházára hajtattak s ott egy ipartanoda felállítása tárgyában értekezletet tartottak. Február 1-jén pedig Jágócsi Péterffy József ministeri biztos ur tartott értekezletet egy nőipariskola felállítása érdekében.—Vendégeink tiszteletére a helybeli polgárság jan. 31-én a „Griff“ vendéglőben díszvacsorát rendezett, r. 1. Köves-Kálla, január 31. (A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Becses lapja folyó hó 20-iki száma Köveskálláról egy közleményt hozott, melyben a köveskállai „közművelődési egylet“-ről a többek között az is mondva van, hogy fölolvasásain és tánczestélyein képviselve voltak a megye intelligensebb elemei is. Igaz ugyan hogy az egylet feiolvasásain és tánczvigalmain a vidékről előkelő urak is voltak jelen, sőt a szomszéd Veszprémmegyéből is volt egy-két úrhoz szerencsénk, de azért mégis a vidék vagy környék intelligens elemei helyett az egész megyéjét mondani igen nagy auxizis, mit ezennel helyreigazitok. Kiváló tisztelettel vagyok a tekintetes szerk. urnák, stb. Vörösmarty Izidor. a közművelődési egylet elnöke. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — A városunkban rendszeresítendő Uj ipariskola ügyében Zichy Jenő gróf s Jágocsy Péterffy József múlt hétfőn délután városunkba érkeztek. Az indóháznál a városi tanács s az iparos testületek elnökei fogadták őket, s Kovács Imre helyettes polgár- mester intézett hozzájuk tartalmas, szép üdvözlő beszédet, melyre Zichy Jenő válaszolt, meghatottam Díszes kocsisorral indult aztán a menet a városba, hol Zichy Jenő gróf, a főispán ur ő excellentiája, — Péterffy kormánybiztos pedig Kisovich kanonok ur vendége volt. Fél hatkor este Kovács h. polgármester elnöklete alatt az ipariskola ügyében értekezlet volt a városházán, s ezen
