Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-07-14 / 28. szám
30 kr., Sulmann Mihály 25 frt 90 kr., Arany ( István 103 frt 5ft kr. — Husvéth János ( megjegyzi, hogy bár ez összegekből a Ber- keny Sámuelné és Csögör János-féle tartozások ezek által befizettettek, s ezek nyugtái nála (Husvéthnál) vannak, ez összegek nem szerepelnek a pénztári bevételezések közt. Csolnoky ügyész megnyugtatóig Ígéri, hogy erélyesen úgy fog intézkedni, hogy ez ügyek végre a város javára tisztázva le- gyenek. A közgyűlés egyéb tárgyairól hírrovatunk értesít. A helyi szárnyvasut ügye. A helyi szárnyvasut vajúdó ügyére vonatkozólag minden megjegyzésünk nélkül közöljük az alábbi sorokat, melyeket az ügy érdemében a derék szövetkezeti elnök intézett a vállalat kezdeményezőjéhez. Vonja le kiki a tanulságot. Veszprém, jul. 11. 1883. Tekintetes Prokesch János urnák, a Veszprém-Jutási vasúti állomás főnökének! A helyi számyvasuti részvényeseknek — e hó 2-ára alakuló közgyűlésre történt összehívása folytán — ezen gyűlésen megjelent részvényesek túlnyomó többsége azon felhozott indokból, hogy a törvény által előirt kellékeknek — a rószletbefizeté- sek által elég nem tétetett, — idő előttinek nyilvánította a megalakulást, és ebből folyólag a meghívóban kitűzött tárgyak mindegyike elodáztatott. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy ezen felfogás nem volt helyes, mert az alaptőke julius 2- kán mintegy 2000 frt híjával aláírva, annak 30°/o a veszprémi takarékpénztárban „Veszprém-jutasi szárnyvasut“ czimen elhelyezett, s 13,000 írton felüli összeggel, továbbá a Lindheim czég által aláirt 60 részvénynyel fedezve volt annál is inkább, mivel ezen czég által — a vasúti vezérigazgatóság közvetítése folytán tett sin-szállitási ajánlat, s erre történt 60 részvény jegyzése oly természetű, melynek értéke a kereskedelmi törvény 156. §-a értelmében az alakuló közgyűlés által annál biztosabban, annál könnyebben meghatározható lett volna, mivel Lindheim & Comp, az összes sinszükséglet szállítására ajánlkozott; s ezért — részvényjegyzés nélkül — a sínekre 16—17 ezer frt; a kötő-hevederek, csavarok, szegek, alj-lemezekre 3000 frt körül, — összesen 20,000 frt lett volna fizetendő, és igy a nevezett czég által jegyeztetett 60 részvény több mint 3- szoros fedezettel birt; a törvény ezen szakaszára való hivatkozásom után pedig az áregységek elfogadhatósága ellen tétetett észrevétel; holott méter- mázsánkint 6—6J/ä forint ár, — tehát fontonkint 3 kr. csak épen a nyersanyag árául tekinthető; — és igy sem a Lindheim-féle részvények érvényessége el nem ismertetett, sem pedig azok a felszólalók által sem kifogásolható más részvények jegyzésével ez ideig nem pótoltattak; — a dolgok ily állásában képtelen leven kívánt eredménynyel tovább működni, tisztelettel kijelentem, hogy nemcsak a végrehajtó bizottság elnökségétől, hanem a további közreműködéstől is visszalépek, óhajtván, hogy az ügy avatottabb kezekbe jusson. Azon részvényes társaim, kik akár az ügy iránti komoly érdeklődésből, akár tán némileg személyem iránti bizalomból is járultak e vállalat létesítéséhez, — cselekedjenek saját belátásuk szerint; — én azon feltét mellett, hogy a vállalat oly előnyös szerződések mellett, minőkre nekünk biztos kilátásunk volt, — létrejő; — továbbá: hogy az állomás a részvényaláirási ivekben megállapított programúitól eltérő helyen nem lesz; — nem csak hajlandó vagyok az általam jegyzett 20 részvénynyel továbbra is résztvenni, hanem arról is biztosítok mindenkit, hogy senkinek becsületes törekvésében akadályul lenni nem fogok; azonban felajánlott tőkémet másként rendelkezésre bocsátani nem fogom, Ott ültem sokáig. Homlokomat simogattam reszkető kezemmel s vártam, hogy fölébredjek a szörnyű álomból. Álomnak hittem az egészet. Aztán odatámasztottam forró homlokomat az oszlop márványához, s kerestem szemeimmel Irént .... Nem nézett rám többet. Megcsapta arczomat ruhájának ellebbenő szele, haja szétfoszolva hullámzott utána. Veszve volt; sebes, feltarthatatlan rohanással ragadta magával a szédületes ár: a bűn örvénye. Vártam sokáig! . . . . Hittem, hogy vissza fogja riasztani még egyszer a bűn gondolata. Tiszta lelke elrémül a kárhozattól s vissza fog térni hozzám . . . Éreztem, mint tolul szivemre a vér s mint reszket meg testem minden ize, mintha a halál jég lehe suhanna körültem. Pedig forró, tikkadt lég vett körül! Vártam ! Körülöttem vad, őrületes hajszába gomolyogva i keringtek a párok, s a levegő uyomottságában mindenütt ott ült a szédülést okozó mámorok lehe. . . . Szédülni kezdtem. Szemem elé fátyol szűrődött s izzadó homlokomat végig törülve susogtam: „Istenem, istenem!“ ... El, el innét! Ez a Moloch háza . . . Lelkeket öl ez meg s tiszta szennytelen virágok rohannak benne a kárhozat szédületes örvénye felé! . . . . . . El, el! . . . Ki a szabadba! . . . . . . Ott virradtam meg a Dunaparton. _______ Sárffy Elek. hac sak oly vállalat létesítésére nem, — melynek jövedelmezhetősége az üzleti berendezés és állomási hely czélszerütlen megválasztásának feláldoztatni nem fog. Minő intézkedések fognak tétetni a részvényesek által a további teendőkre nézve, az a részvényesek elhatározásától függ; a befizetett részletekre nézve egyébiránt megnyugtatásul szives tudomásul hozhatom, hogy julius 4-ig a veszprémi takarék- pénztárban 6290. főkönyvi lapon 13539 frt 3 kr. készpénzösszegek betétele igazoltatik, a befizetett összegekből egy fillér sem lett még semmiféle czólra fordítva. Az előmunkálatokra azonban idáig is vannak költekezések, melyeket az illetők sajátjukból előlegeztek, megjegyezvén, hogy tudtommal legalább, — az előmunkálati költségekre sem Wurda Adolf urnái, sem nálam egy kr. sem fizettetett le ; — méltányos volna azonban, hogy az előmunkálati költségekhez minden részvényes járuljon! s ha netán — a mit nem reményiek — még ez is megtagadtatnék — úgy részemről legalább én, az általam eddig tett kiadások visszatérítése iránt követelést támasztani nem fogok. Ha a vállalat megsemmisülne, a részvényekre teljesített befizetések a legnagyobb pontossággal visszafizetendők; óhajtásom csak az volna, hogy senkinek ok ne szolgáltassák arra, mintha befizetett részleteinek vagy hiányos, vagy kelleténél hosszabb idő alatti visszatérittetése miatt méltó panasza lehessen. Fogadják a legőszintébb köszönetemet mindazok, kik némi garantiát véltek abban lelhetni, hogy e vállalat létesítésén egész odaadással működtem; — kötelességet véltem teljesíteni, mert a város részére — minden egyéb felfogás daczára is határozottan állítom — kiszámithatlan előnynyel járt volna ezen vállalat létrehozatala. Kik jóakaratu túlságos óvatossági tekintetből a végrehajtó bizottság eljárásában megnyugodni nem tudtak, ez tőlök rósz néven nem vehető, de a kik bárminő indokokból közreműködésüket részint megtagadták, részint határozottan a vállalat ellen, hogy többet ne mondjak — működtek; — feleljenek érette saját lelkiismeretüknek és a jövőnek! de azért most is azt ajánlom és óhajtom, hogy szerencsésebb — és az igényeknek megfelelőbb alakulás mellett a vállalat létrejöhessen. Miután megyei kiküldetések miatt a várostól huzamosabb ideig távol lenni kénytelen leszek, a részvényesek megnyugtatása es a további teendők iránti intézkedések megtétele végett tisztelettel kérem főnök urat, szíveskedjék belátása szerint cselekedni. Fogadja őszinte tiszteletem nyilvánítását, mely- lyel vagyok — lekötelezettje Paál Dénes, kir. főmérnök. Városunk ez évi adókivetéséről.*) Necrologot Írunk ide, necrologját azon lelkiismeretnek, mely némely emberek leikéből kihalt, elköltözött. Necrologot Írunk az idei adókivetésnek is, és óhajtjuk azt, hogy valamint a megromlott szívben, a salaktól megrothadt lelkiismeret nem támad fel többé, úgy mentsen meg bennünket a jó ég ennek egy jövendő évben történendő feltámadásától is . . . Requiescat . . . ! Nem szép dolog, sőt mondhatni nagyon-nagyon lelkiismeretlen dolog az az áskálódás. Aljas dolognak is nevezhetjük ezt akkor, midőn a közjó rovására a közügyekben, mint például a jelen esetben is, a bizottsági tagok egymás ellen, egymás megrontására törnek. Pálczát törni csak akkor lehet, csak azon egyén felett lehet, kit a társadalom elitéit, de az Ítéletet rajta még végre nem hajtotta. Akin az ítélet végre van hajtva, aki tárgya már a közmegvetésnek, ott a pálczatörésnek már nincs erkölcsi és elégtételt szülő hatása. Van a városi adókivetési bizottságnak egy tagja, a ki a német borászati lapokban magát hites borágensnek szereti hirdetni, borokat nagy mennyiségben vesz és elad, ócska hordókkal hasonló üzletet üz; természetesen nem a saját készítményét, holott ez volna élethivatása, mestersége; ki azonkívül kereskedik deszkanemüekkel, hallal, burgonyával, még pedig vaggonszámra, és mindennek daczára az állam iránti tartozását úgy rovja le, hogy adót fizet, mint egy egyszerű nagyon szerény keresettel biró kádár. Ezen embert különben ismeri hírhedt múltjáról a vármegye közönsége. Tudja azt mindenki, hogy tisztesség dolgában ki van ő közösítve a társadalom minden rétegéből, s daczára ennek csak az a sajnos dolog, hogy ez ember minden irányban űzött quali- ficálhatlan tolakodásának még eddig gát nem vettetett, hogy ő is helyet foglal — egy oly bizottságban — azok között, kik hivatva vannak polgártársaik kereseti viszonyát mérlegelni, és a szerint a külön- I ben is tulcsigázott adót méltányosan kivetni. A nevezett egyén ezen bizottságbani működésére már elég világot vet az is, hogy számtalan tisztességes adózó polgárt denunciált, feljelentett; oly módon, hogy például aki életében egy-két boroshordót eladott, azt hordókereskedés czimén is kívánta megadóztatni, s igy a saját adóját ily szép szerivel, de gáládul, másokra tukmálta. Hogy azon egyénnek arcza volt ily kérdéseknél az egész bizottság ellenében felszólalni és szavazni, *) Lapunk egyik múlt számában hivatkoztunk j e czikkre, mely egyik előkelő polgárunk tollából ke- . rült ki. Figyelmeztetjük rá az érdeklődőket. azt nem csodáljuk, de igen is fájón, végtelen fájón sajnáljuk azt, hogy a bizottság t. elnöke e jogtalan beleavatkozónak nevezhetlen érdeklődését nem akadályozta. Mert ily körülmények szülik azután azt a számtalan aránytalanságot, igazságtalanságot, melynek eredménye azután a sok felebbezós, keserűség a bizottság és leginkább a kincstári előadó ellen, ki legkevésbbé alkalmas egy ily uehéz feladat méltányos elintézésére; mert hite tán az, hogy a kormány részére ki kell préselni az adózó polgárnak utolsó csepp vérét is, csakhogy ő vele érdemeket szerezhessen oda fennt. Nézetünk szerint a leggonoszabb elv, mert egyfelől veszélyes, másfelől a kormány tisztességes intentiójának sem felelhet meg. Mert nem lehet czélja a kormánynak, hogy a szegény adózó népet, — kinek keresete napról napra silányul — ily adóperczent mellett, mely különben 8—10 év óta rémes arányban nő — minden ok nélkül tönkretenni, megsemmisiteni. Nem lehet ez czélja, nem lehet azért sem, mert ez legalább is lelketlenség és zsarolás, nem lehet, mert ez magát előbb-utóbb keservesen megboszulja. „Videant consules nequid respublica detriment — capiat !* A felszólamlási bizottságon tehát a sor, hogy e sok méltánytalanságot némileg enyhítse, addig is, mig az idők s benne az emberek megváltoznak. Ideje volna, hogy a 3 évi adókivetés már egyszer életbe lépjen, úgy legalább nem lenne kitéve a polgárság annak a sok zaklatás és fokozódó zsarolásnak, mely az adómolochnak torkába előbb-utóbb behajtja, bekergeti. Veszprémmegyei választók lajstroma. (Hivatalos.) Az országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak 1884. évre érvényes névjegyzékeinek közszemlére kitétele tárgyába 12/883. sz. a. kibocsájtott hirdetmény szövege szerint ezen névjegyzékek 1883. évi julius hó 5 — 15-ig teendők közszemlére, ugyanezen idő alatt a fölszólamlások adhatók be, — julius hó 16—25-ig pedig a felszólamlásokra^ az észrevételek tehetők meg. Nehogy tehát a hirdetmény ezen szövegezéséből azon félreértés támadjon, hogy a névjegyzékek csakis julius hó 5—15-ig hagyandók közszemlére kitéve, a központi választmány részéről ezennel közhírré tétetik és a 12/883. számú hirdetmény akként ér- telmeztetik, hogy a névjegyzékek 1883. évi julius hó 5—25-ig hagyandók közszemlére kitéve, a fölszólamlások julius hó 5—15-ig adhatók be; a fölszó- lamlásokra az észrevételek pedig julius hó 16—25-ig tehetők meg. Veszprém, 1883. évi julius kó 9-én. V e s z p r é mme gy e közp. választm. Ä VIDÉKRŐL. Balatoni fürdőélet. Kenéssé, jul. 13. (A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez.) A fürvővendégek száma napról-napra növekszik, már is akkora a szám, aminőt Kenesse egy évben sem volt képes felmutatni. — Különösen a hölgyvilág van szépen képviselve. Már kora reggelen, amint a madárdal meg- szóllal, egész kompániák sereglenek a falu alatti tópartra, hol távcsövezés és egyéb szórakozással töltik az időt 9 óráig. Ekkor mint proczessio indul meg a menet a rendezett fürdőhelyiséghez — hol aztán kezdődik az „általános lubicskolás.“ Idylli, mondhatni humorisztikus képet nyújt e fürdőhely kunyhóinak „csinálási modora.“ Ha megnépesül, távolról tekintve akár egy mezőváros. Nem hiányzik a festészet sem, amennyiben az egyiknek teteje vörös, másiké piros, harmadiké zöld, negyediké nádból készült, ötödik csupa nád stb. stb. vagy 30 darab mind különböző tervezet szerint készítve. Hanem a fesztelen jó kedv az tanyát ütött közöttünk, — már kora reggel kezdődik a dal — s még az esti 10—11 órákban is lehet hallani a kellemes női hangokat. A fürdő-bizottság elhatározta, hogy a legközelebbi napok valamelyikén egy halászlével egybekötött „ismerkedési estélyt* rendez. Ma pedig egy szintársulat érkezett ... áll pedig vala az 5 egész szálból, akiknek hárma fi, ketteje pedig nő. Holnap kezdik előadásaikat. Az érdeklődés a rettenetességig nagy. E hó 22-én tartjuk meg bálunkat, melyre Almádi fürdőközönségét is várjuk. Erről jövőre. K. Gy. Szent-István, julius 13. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Szent-Istvánon mind a község, mind az egyház részére teljesítendő közmunkára — évtizedek óta fennálló — szokás szerint harangszóval szokták összehívni a munkás népet, igy történt ez a múlt héten is a szénagyüjtés alkalmával, a mikor nem csekély scandalum adta elő magát, ami csak azért is megérdemli a szellőztetést, hogy a nép ily czélszerütlen szokásaitól ily módon elriasztassek s hogy a rátóthi testvératyánkfiai is ebből némi vigasztalást merítsenek. A múlt csütörtökön délután két óra tájban — mikor a tanács az áldomás poharát a község javára j fenékig ürítette, a már előbb megkezdett munka ( folytatására össze akarta hívni a munkás népet, azonban a harangozót sehol nem találták, kapta magát az egyház érdemes curátora, fölbotorkált a toronyba és ott elkezdett éktelen módon kongatni, össze-vissza ránczigálta a harangot, három Ízben elhagyta és mindannyisszor újra kezdte, majdnem tiz perczig kongatott, ugyannyira, hogy az egész községet felzavarta, a ki csak futási képességgel birt, az futott, ki jobbra, ki balra; nem tudván elgondolni, hogy hol van tűz, vagy mi történt s még a munkások is hazafutkosak a mezőről, megrémülvén az irtóztató kongatóstól. Méltóztassék most ehhez szólni, hogy mit érdemel az ilyen ember, az ilyen kurátor, az ilyen harangozó? Csak kevésbe kerülte el Vitárizs Mihály kurátor uram, hogy a munkások jól meg nem tapogatták, csak azt tekintették, hogy már úgy is csupa vér volt; lefele tántorgása és hömbölgése közben összevissza törte az orrát, száját. Ez esemény szóról-szóra megtörtént s e czikk- nek minden pontjáért felelősséget vállalok. Tiszt. Urházy Gyula. Pápa, 1883. julius 13. — A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. — A pápai helv. hitv. theologiai önképzőkör holnap d. u. 5 órakor tartja ünnepélyes zárülését a a főiskola nagytermében. A tárgysorozat következő: 1 „Hymnus“ Kiss Gyulától. Négyes férfikarra szerzé Csekő Gusztáv. Előadja a főiskolai énekkar. — 2. Jutalmazott szónoklat Szilády János egyházi beszédéből. Előadja Kiss József III. éves papuöv. 3. Jelentés a társulat évi működéséről. Olvassa Kiss Sándor IV. éves papuöv. 4. „A holló“ Poe Edgártól. Szavalja Mátyás Mihály II. éves papn. 5. Részlet Babay Kálmán II. éves papnöv. jutalmazott Egyházi beszédéből. Olvassa szerző. 6. „Isten áldd meg a magyart“ Erkeltől. Énekli a főisk. énekkar. 7. Pályadijt nyert „Halotti Oratio“ Kiss Sándor IV. éves papnöv.-től Olvassa Balassa Dezső Hl. eves papnöv. 8. Harminc pénz. Költemény Szász Bélától. Szavalja Antal Géza I. éves papnöv. 9. Jutalmazott „alkalmi ima“ Kiss Sándor IV. éves papnöv.-től. Előadja Gaál László IV. éves papnöv. 10. „Óh kérünk“ (Choral.) Énekli a főiskolai énekkar. Múlt vasárnap volt a kasinokerti mulatság, mely a legfényesebben sikerült. Csodáljuk, hogy ezt a mulatságot meg lehetett tartani, mert a casinónak pár év óta roppant p e c h-je van az ilyenekben, — akárhányat rendez, azt mind elmossa az eső. Ez is már a negyedik terminus volt, múlt háromszor nem lehetett megtartani. No de most már úgy látszik, elmúlt a pech, ezentúl mind sikerülni fog. Az első négyest 56—60 pár tánczolta. A jelenvolt hölgyek közül a következőket említem meg: Kiss Lászlóné, Mikovinyi Ödönné, Könczöi Jánosné, Kiss Vilma, Barthalos Istvánná, Unger Izabella, Ujváry Gizella, Fehér Dánielné, Mányoky Hermin és Vilma, Fürdős nővérek, Deutsch Juliska, Barcza Mariska stb. stb. Az estélyt megelőzőleg tekeverseny volt, — az első dijat 1 db. aranyat Kolozsváry ügyvéd ur nyerte meg. A héten V. A. szabómester egyik segédje bement a kapitányi hivatalba, s elkezdi mondani, hogy ő tavai a zsidóellenes zavargások alkalmával igen nagy bűnt követett el. A kapitány ur további kérdéseire előadta, hogy tavai ő egy korcsmában volt. Odajött két úri ember is, akiket ő elkezdett szidni. — „Hát kik voltak azok?“ — kérdé a kapitány. — Erre a szabósegéd körülnézett, azután a kapitány fülébe súgta: „az egyik ő felsége volt.* Ekkor látta a kapitány, hogy egy őrülttel van dolga, azonnal intézkedett, hogy a szerencsétlen szüleihez szállíttassák. — Többen azt állítják, hogy a szerencsétlent csak ezelőtt két évvel bocsájtották el a Lipótmezőről, mint teljesen kigyógyultak — Most ismét visszaszállították oda. G a i u s. Pápa, 1883. julius 13. (A „Veszpr. Függ. Hirl.“ szerkesztőjéhez.) Nagy vesztséget szenvedett a kormánypárt, mert egyik rettenthetlen bajnoka, Becsei Antal ezelőtt jómódú, de már tönkrejutott és a kormánypárthoz még mindig ragaszkodó hentesmester e hó 6-án zilált anyagi viszonyok miatt Pesten a Dunába ugrott. Segített volna rajta Tisza Kálmán! E hó 8—9 közti éjjel ismeretlen tettesek, S. K. itteni lakos házába betörtek s onnan ludakat s egyéb tárgyakat elloptak. A tettesek nyomoztatnak. Vasárnap f. hó 15-én a „Czifrakertben* tombolajátékkal egybekötött tánczmulatság tartatik. Gringoire. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — Személyi llirek. Gróf Cziráky János ur ő méltósága birtokára, Asszony fára utazott f. hó 11-én. Ugyancsak vele utazott mltságos Szőgyény-Marich László Fejérvármegye volt főispánja, főrendiházi elnök, fiával együtt. Mint értesülünk, a kirándulás czélja nagyobb vadászat. — Szivarosok figyelmébe. Mint értesülünk, | az eddig 7 krajezáros yara szivar julius 15-étől kezdve | 4 krajezárossá degredáltatik, a 6 krajezáros elegantes pedig 5 krajcárossá.
