Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-05-20 / 20. szám

A városi levegő, melyre most utalva vagyunk, yik legerősebb forgalmú utczánk ronda, bűzös láva- yam egészségölő erjedésének van kitéve. Mindenki Íja, bogy ez a szélutcza. Ebben az utczában a keres- dés élénk forgalmánál fogva legtöbb a járó kelő, ez pán a „váczi utcza4 s csodálni lehet, hogy a tanács észségügyi, tisztasági szempontból erélyesen még ed- r nem intézkedett. Mindenki tudja, hogy e vesze- hnes extraetum a „Griff4 fogadó tarthatlansága, hol czélból egy befogadó terjedelmes gödröt kellene itni. Ez tovább nem tűrhető, a tanács előtt, mint «onyosan értesültem az utcza összes lakói óvást lelnek. Nem tudom miért kerülhette ez ki Szvoboda náesos ur körültekintő figyelmét. Nekünk a vár- .rtért ilyen kárpótlás nem kell.

A gőzfürdő kérdéssel újabban igen erősen foglaltznak, adja Isten, hogy a lelkesedés eredményezzen , lamit! Okot erre az szolgáltatott, hogy a pápai dicső- ges Orthodox rabbi ur a hitközség tulajdonát képező rdőt bizonyos napokon betiltotta s ehhez képest a rlő is tetemes leengedést nyer. Hát ez csak igy megy rael fiainál, holott Dr. Steiner, contra Antal Gábor demiánál, oda nyilatkozott, hogy a rabbi még a vallás dgaiban is alig képez tényezőt; még is oly nagy dic- tóri hatalmat fejt ki. Engedett azonban a község ké- Imének, föloldotta a zártartás alól a fürdő bérlőjét, utya világ ez Izraelben, egy kissé több önállóság — s Doctoruak uem lehetne útlevelet írni ?

11

Borsós Győr község lakóinak is meggyűlt a bale, s uram fia magával a biróval, dombi Szalay Ist- .nnal. Ez a biró uram már egy és féléve nem számolt a rábízott évi 1200—300 írt községi jövedelemről, lighanem kutya van a kertben, amit majd a járás ! olgabirája a napokban ki fog deríteni.

1 A közelgő pünkösdi ünnepek alatt városunk or- ággyülési képviselője is meglátogat bennünket, s el gja jóformán mondani politikai nézeteit — pedig hi- en tudjuk, de mennyire!

; ' Tegnap érkezett városunkba Petrikovich Károly : r. postafelügyelő a postakezelés és forgalom felülvizs- ílása végett. A közszeretetben álló főtiszt pár napi ( flködése után utazik el, miután itt a kerületben nyi- ?tt uj postahivatalokat is megvizsgálta.

> Dákán a posta f. hó 16-án kezdte meg működését,---------- Radius.

Győr 1

882. máj. 18.

. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.)

Folyó hó 10-én a Nádor-városi keményítő gyárán tűz ütött ki, mely a gyárat teljesen elhamvasztotta, üzoltóink csak emberfeletti erőfeszítéssel tudták a tűit lokalizálni, mert óriási szélvész dühöngött s a gyár 'pröskörül volt véve apróbb épületekkel. Az épületek, ,elyek leégtek, mind biztosítva voltak.

Majálisokban nem fogunk hiányt szenvedni. A 1 mitóegylet folyó hó 24-i majálisát a győri jótékony őegyleté követi, mire pár nap múlva a kereskedelmi juság tavaszi mulatsága követkőzik.

Nagy megdöbbenést keltett városunkban Szalacsy olt hajóskapitánynak öngyilkossága. A szerencsétlen ; ilált viszonyok közt élt, az utóbbi időben hivataláról is kiesett, mi annyira elkeserítette őt, hogy f. i ó 13-án a „Fehér hajó4 szálloda egy szobájában i olyót röpített szivébe, gyámololó nélkül hagyván ! átra nej át s neveletlen gyermekeit.

A „fagyos szentek“ fáinkat s ültetvényeinket i agyon megrongálták, a napokban pedig jeges eső is ' pit, de ez szerencsére nem tett kárt.

Maradtam a tek. szerk. urnák stb.

K -y F-cz.

i -----------i V

édbeszéd.

; Nagy Ignáez székesfehérvári ügyvédnek lapunk szerkesztője álén indított „árverési hyena“-pörben, a múlt hó 28-án megártott tárgyalás alkalmával elmondta Páris Ágoston ügyvéd.)

(Folytatás.)

I Pedig uraim, hogy Kompolthy Tivadar nem ab- )ól a szándékból irta az előttünk fekvő czikkeket,

í ezeket aztán megrakták minden jóval, közben Fram- boist, Limonade-ot s sokféle fagylalt s hűsítőket servi- •oztak, mig a férfiak kávé, thea s illatos szivarokkal dnáltattak.

* A „Casino Patriattico“ bálja reggeli 5 órakor végződött.

Másnap reggel 8 órakor az összes kirándulók 'Összegyűltek az „Európa4 szállodában, mely itt létük 'alatt különben is gyülhelyük volt s innen nagy csoportokban elindultak a Tersattos Frangepán vár megtekintésére, melyre 411 lépcső vezet; itt megtekinték a kriptákat, kápolnát, az ódon grófi lakhelyiségeket, kép !és szoborgyüjteményt s fölmentek a vártorony ormára, honnan elragadó látvány nyílik Fiúméra s az egész 'tengeröbölbe, majd beírták neveiket a vendégkönyvbe.

Innen a Schmidt és Meynier-féle papírgyár s a dohánygyár megtekintésére vonultak, hol szintén a legelőzáeny ebben fogadtattak; majd egyetmást emlékül méregdrágán bevásároltak, mire elmúlt a dél s délutáni 2 órakor mind kivonultak a pályaudvarra.

A bucsuzás jelenetei örökké feledheilenek lesznek. Az összes kivonult tűzoltóság, a pompiczek csapata, a rendőrök, katonák s a bizottsági rendezők megfeszítve minden erejüket, nem voltak képesek a sok ezernyi meg ezernyi népet visszatartani a perronról s egy perez alatt ember ember hátán tolongott a roppant pályaudvaron. A fiumei zenekar zenéje fölharsant, s a kirándulók még egyszer kiugrottak kocsiaik- ból, még egyszer megölelték-csókolták feledhetlen fiumei barátaikat, aztán harsány hangja csendült a locomotiv-szellentyünek s a Rákóczy-indnló zenéje, egetrázó ezernyi éljenriadal s kendőlobogtatás közt indult ki lassan, majd mind sebesebben a vonat az indóházból, az alpesek hegytömegei közé. . . . Még oda is felhallatszott utánunk sokáig az „evviva4, „éljen4....

Gyönge rajza ez az elmondhatlan, leirhatlan örömünnepélyeknek.

Csak egy iránt lettünk tisztában, hogy soha — de soha ezt vissza nem adhatjuk derék fiumei testvéreinknek.

hogy az által Nagy Ignáczot sze mélyében sértse, az kiviláglik azon ténykörülményekből, a melyek közt védenczem azokat megírta.

Elősször is, tisztelt esküdtszék! lm tekintsék meg e czimlapot. Az áll itt, hogy I. évfolyam 1-ső szám. Kompolthy Tivadar tehát állítólag, mindjárt az első számában lapjának olyat irt volna, a miért bíróság elé hurczoltafnia, börtönbe vettetnie kell! Ez, uraim lélektani lehetetlenség. Az az ember, a ki mint Kompolthy, nagy küzdelmek árán bir egy lapot alapítani, hogy annak jövedelméből magátés családját, nejét, gyermekeit, anyósát eltartsa, az az ember bizonyára meggondolja azokat, a miket lapjának legelső számában írni fog, az az ember, ha csak tébolydába nem való, nem fogja azzal kezdeni lapjának pályafutását, hogy magát, szánt- szándékkal börtönre vettetni igyekszik! Ennek még csak a valószínűsége sem forog fent, mert hisz látjuk, halljuk, maga a vádló ur is bevallani kénytelen, hogy őt Kompolthy Tivadar soha életében annak előtte nem látta, még csak nevéről sem ismerte, vele soha semmi féle összeköttetésben nem állott, őtet semmi személyes indok, harag vagy gyűlölet, vagy boszu érzetei nem vezérelték, tőle az életben sem kárt, sem hasznot soha nem remélhetett. — szóval semmi féle ok arra nézve fenn nem forgott, hogy őt, Kompolthy Tivadar személyében, becsületében sértse!

De ha Kompolthy a kérdéses czikkeket mégis megírta, annak utóvégre valami okának csak kell lenni, szándéknak csak kell fenforogni, mondja a vádló ügyvéd ur, mert emberi cselekvés indok nélkül nem képzelhető !

Igaza van a vádló ügyvéd urnák ebben is. Yolt, igen is volt Kompolthy cselekményének is indoka,— volt Kompolthynak is szándékossága. De ez az indok nem sértésre, ez a szándékosság nem bűnre irányult, ez a szándékosság csak az volt, hogy Kompolthy érezte hivatását, tudta, hogy neki, mint a sajtó emberének oly cselekményt minő a Hajmáskéren elkövetett cselekmény volt, szó nélkül elhallgatnia nem szabad, tudta hogy ily esetben hallgatnia bűn lett volna. Erre pedig kétszeresen is kötelezve volt, mert éppen akkor, éppen abban az időben az árveréseken elkövetett visszaéllé- sek ellen a főváros kezdeményezésére országos mozgalom keletkezett, az összes hazai lapok kivétel nélkül Írtak s a megvetés legkeményebb hangján írtak az fi> verési hyénák ellen s igy méltán hihette, hogy a mit mindenkinek szabad — azt tán csak neki sincs tiltva megírnia, mert ugyan furcsa volna, hogy az a vidéki lapszerkesztő akkor, a mikor azt látja, hpgy az aljas üzelmek már nem csak a fővárosban, hanem a vidéken is terjednek, mikor azt látja, hogy nemcsak a szegény n^posztályban, hol egyik ember a másik szájából a kenyeret kinézni kénytelen, mert élni akar, hanem a jómódúak, a vagyonosok osztályában is a felebaráti szeretetet lábbal tapostatik,— a ki, mondom, ekkor, ezt látva nem volna jogosult hangosan, kemény szavakkal kikelni az aljasság, a romlás ellen !

Nem én mondom tisztelt esküdtszék, hanem Mit- termaier, a nagy német büntető jogász mondja szóról- szóra, hogy ; „dass aber auch durch die Beschränkung des Rechtes der freien Aeusserung das öffentliche Interesse gefährdet wird, ergibt sich leicht, wenn man erwägt, dass durch eine solche Beschränkung eine Schüchternheit und Aengstlichkeit der Bürger herbeigeführt wird, nach welcher sie kaum mehr wagen ein freies Urtheil, oder ihre Ueberzeugung frei aus zu sprechen, da sie sonst Verfolgungen wegen Injurien besorgen müssen.4

Látjuk, értjük tehát ezen szavakból is, hogy akkor, a midőn arról van szó, hogy oly cselekmények Ítéltessenek el, mint a minő a Hajmáskéren megtartott árverésen elkövettetett, akkor a sajtónak jogában áll kérlelhetetlen szigorral, a legkeményebb legerősebb kifejezésekkel is megtámadnia és a föld porába sújtani a gonoszt, mert ha ezt tenni nem volna szabad, akkor a bűn egyenértékű lenne az erénnyel, és az erény legerősebb támoszlopát veszítené el, a mely abban áll, hogy a bűnnek gyalázás,az erénynek tisztelet ajutal ma. A társadalom érdeke azt kívánja, hogy a sötétben lappangó bűn felfedeztessék s a gonoszok aljas üzelmei felett szigorú ítélet mondassák, mert mi sem képes az embereket erkölcstelen tettektől inkább visszatartani, mint azon tudat, hogy bűnei felett a közvélemény kérlelhetlen és szigorú Ítéletet fog mondani.

Hogy pedig, a mint vádló ügyvéd ur oly éles, és általam védenczem nevében ezennel visszautasított kifejezésekkel mondja, Kompolthy Tivadar a sajtó legszentebb kötelességét az „igazmondóságot4 szegte volna meg, az nem áll, mert a lefolyt bizonyítási eljárás, főleg pedig Pozsgay Miklós vallomása eléggé igazolta, hogy Nagy Ignáez egy elszegényedett családnak, egy szegény özvegynek, öt árvának utolsó és eggyetlen vagyonát a becsárnak tized részén alul vett meg, — tette pedig ezt akkor, a mikor ö maga volt az a ki előzőleg nyilvánosan kijelentette a második árverésen, hogy az ingatlanságot öt ezer forinton alid nem engedi elár- vereltetni s az árverést akkor mikor Pozsgay Miklós a kérdéses malomért 3000 frtot adni kész volt — beszüntette !

No már uraim, ez oly eljárás a mit helyeselni csakugyan nem lehet!

Vádló ur a tanuk egész seregével, kiváló jeles férfiakkal iparkodott itt azt bebizonyítani, hogy milyen correct, milyen becsületes embernek ismeri őt mindenki ! Ez a nagyszerű ünnepélyességü tanuskodási apparatus pedig teljesen felesleges, és tárgytalan volt, mert vádló ur ez által csak azt iparkodott a mit senki kétségbe nem vont, a mit senki sem tagad ez alkalommal sem, hogy t. i. ő mind az előtt, mind azután, ma is, tegnap is, meg az előtt is tiszteséges ember volt. De nem ezt kellett volna a kihallgatott tanukkal igazolni, hanem azt, hogy azon tisztelt tanú urak, egy oly egyhangúlag tisztességesnek állított egyénhez,mint vádló ur, méltónak tartják e azon eljárást a mit Hajmáskéren elkövetett; helyeslik-e az ő cselekményét! Én azt hiszem uraim, hogy erre nézve nem szívesen tanúskodtak volna azok a tisztelt urak !

Minthogy tehát a védenczem által állított tény igen is való, szomorúan való, minthogy továbbá véden- czem nem személyes jellegű cselekményt, nem rágalmazást, nem becsületsértést követett el, hanem csak a jónak, az igaznak tartott ügy melletti nemes lelkesült- ségében irta azon, megengedem kemény és szigorú sorokat, ennélfogva annál is inkább kérem őt felmenteni, mert hisz a tapasztalat azt mutatja, hogy ott, a hol a közérdek fontossága követeli, ott a magán érdeknek különben is háttérbe kell szorulnia, a mint bizonynyal méltóztatnak emlékezni azon perekre, melyeket fővárosunk egyik előkelő hivatalnoka itt e helyen, nem ilyen mint a jelenlegiek, de ezeknél sokkal keményebb kifejezések daczára is, mert közérdek forgott szóban, egymásután elveszítette,— mert ha az igaz, a magasztos czélért. bár éles fegyverekkel is küzdő sajtó emberét bűnösnek mondjuk, ha az ily egyént börtönbe hur- czoltatjuk, akkor uraim szomorú alakot öltend » társadalom csakhamar, mert akkor a gonoszság, az aljasság felüti fejét s emelt homlokkal fogjárni, mig az igazság porba hull s bekövetkezik az, hogy a bűn hordozza fejét a napsugarak arany fényében, az igaz, a jó pedig sárba lesz tiporva.

Védbeszéd,

— Tartotta Dr. Krascsenits Vilmos veszprémi ügyvéd a veszprémi kir. ügyészség által Kompolthy Tivadar szerkesztő ellen ,A mnyi emberek“ — „K é t kulacsosok* * és „Politikai iparlovagok“ czimü állítólag politikai tartalmú czikkek közlése miatt indított sajtópernek a veszprémi kir. törvényszéknél f. hó 9-én tartott tárgyalás a alkalmával.—

Tekintetes kir. törvényszék!

Ma midőn az állami élet egy szerves egésszé nővén ki magát, a társadalom s államnak alkotó elemévé lön; midőn a középkori „állam az államban4-féle elvek az állam egységének absorbeáló hatalma által holt fogalmakká lettek: nem könnyű dolog megvonni a határvonalat arra, hogy: mely kérdések tekintessenek con- cret esetben „politikai4 állami kérdéseknek, s melyek tisztán társadalmi jelentőségüeknek. Nem könnyű dolog mondom, mert a szerves lét fogalma kizárja az elkülönítést, s ha a társadalom a modern állam alapja: mindaz, ki a társadalmi kérdések védelmére száll, nyilatkozatai, ténykedései a causalis nexusnál fogva is magukban politikai nyilatkozatok, politikai ténykedések is, ma tekintetes kir. törvényszék az állam csak keret, melyen belül a társadalom az élet és ha ez utóbbi beteg, visszahat az államra s ha egy paránya annak fáj, fáj az az egésznek. Ily összmüködésben és hatásban mondom tehát a társadalom kérdéseit a politikai kérdésektől olykép elkülöníteni, hogy kétségtelen bizonyossággal azt állítani; itt „Rubieon4 nem lehet; fogalmi lehetetlenség. Én mégis daczára, hogy ily rendkívül nehéz kérdéssel látom magam szemben: bátor bizalommal tekintek védenczem érdekében a tekintetes kir. törvényszék Ítélete elé, mert tudom, hogy e kérdés megoldásánál egyedül és csupán a tiszta elfogulatlan igazságszeretet fogja vezérelni s nem leend ereje szemben politikai nézetének a biró igazságos felfogása felett. És ekkor tekintetes kir. törvényszék azt hiszem, hogy azon ismérvek, melyek mellett lehetne állítani, hogy az incriminált czikkek olyatén értelemben „politikai tárgynak4 minőknek azt a törvény, tudomány igényli, hogy bűnvádi eljárás incidenséül szolgáljanak: az incriminált czikkekben még nincsenek; s ha tán egyes szavai a czikkeknek politikai szinezetüeknek látszanak is, a tekintetes kir. törvényszék nem a szavak szellem- bénitó erejének hódol — ítélete kimondásánál —

— hanem keresi és bizonyára meg is találja azokban az értelmet, a társadalmi intentiót.

Mielőtt azonban az egyes czikkekre térnék, vagyok bátor szerény felfogásomat előadni. Tekintetes kir. törvényszék! Én azt hiszem, hogy politikai kérdések juridicai szempontból, pedig jelen esetben csak a szempont lehet irányadó, miként maga a szó is kifejezi: azon kérdések, melyek — a sokaság polis — az állam kérdéseivel foglalkoznak; azon kérdések, melyek az állam létkérdései, működései: az állami tényezők cselekvéseit vagy mulasztásait veszik hivatásuk tárgyává. Ez állami tényezők: törvényhozás, kormány, törvényhatóságok stb. stb. de semmi esetre se egyesek. így ha valaki egyeseket támad meg, veszi magaviseletüket bírálat alá : lehet hogy irányában becsületsértést, rágalmazást vagy bármely megtorlandó cselekményt követ el, de cselekményét „politikai tárgyú4-nak nevezni juridicai értelembennem lehet. Politikai tárgyú nyilatkozat tehát az, mely akár gáncsolólag, akár dicsérőleg az állami tényezők cselekvényei vagy mulasztásait teszi Ítélete tárgyául, és igy politikai nézeteket provocál, alkot vagy elfojt. Egyesek feletti nyilatkozat ily világában a kérdésnek, tehát politikai tárgyú akkor sem lehet, ha az egyesek igen számosán vannak, sőt tán egy egész osztályt képeznének. — Hátha ezen egyesek által elkövetett olyan cselekedeteket gáncsol valamely nyilatkozat, melyet maga e törvényhozás szentesit. Vétek ez ? Most már lássuk a- czikkeket egyenként.

Első a „Sunyi emberek: hát minő államtényezők felett történik itt nyilatkozat ? A tekintetes kir. ügyész ur kitűnő tapintattal szakította ki annak egyes pontjait, kimutatandó, hogy ime ezen czikk politikai tendentiáju. Ám ha e czikket, amint pedig illik, egészben vesszük bírálat alá, azt találjuk, hogy ebben nem politikai pártok dicsértetnek egyrészről, és gáncsoltatnak másrészről, hanem a társadalom figyelme azon emberekre hiva- tik fel, kik ronda kézzel, az emberi méltóság megtagadásával embertársaik leikéből vásárt csinálnak, kufár- kodnak. Ezen emberektőli menekülésre hívja fel a még meg nem rontottakat a czikk iró és épen úgy társadalmi érdek védelmére száll a czikkiró, midőn ezen czikkével a lelki prostitutio ellen száll síkra, mint a társadalom érdekeinek bajnoka akkor, midőn a politikai prostitutiot ostorozza. Szeretném pedig azt már látni, ki előtt leend azon kérdés — juridicai szempontból — politikai, mely a prostitucziót ostorozza. És hogy a czikkiró szemei előtt a társadalom lebegett e czikk Írásánál, világos annak szavaiból, hol ő „a megrontott társadalomról,4 a corruptióról, a nép javáról beszól. Azért tehát nagyon kár, ha a kir. ügyész ur a czikk egyes pontjait használja fegyverül és ekkép azzal vádolja védenczemet, hogy a czikk végén valóságos apo- theosisa van a függetlenségi párthoz. Igen is van azon czikkben apotheosis, de sem a kormánypárt sem a függetlenségi párt részére, hanem azon párt részére, mely mint a czikk mondja, „megtudott állani becsületével a a maga lábán4 stb. stb. Ezen pártnak hirdet a czikkiró jövőt. De ezen párt a megvesztegethetlen párt dicsőítése nem politikai apotheosis, de dicsőítése a legszebb társadalmi morálnak, a függetlenségnek!

Hasonló tartalmú a 2-ik czikk. Ebben nincsenek politikai elvek berakva, nincsenek eszmék hirdetve, melyek nézeteket provocáljanak, irányt élesszenek vagy oltsanak, hanem egyszerűen a „Két kulacsosok4 gyáva faját írja le benne képként, mely az ember szemében magát ellenzékinek vallja, mely a czikk által beszéltetve : „isteníti Kossuthot4 stb. stb. a midőn kenyértörésre kerül a dolog, megvesztegettetvén: megtagadja nevét. Ez ismét csak jellem — festés, egyesek bűneinek ecsetelése, társadalmi bajok — megvesztegethetőség, önállótlanság — feltárása, de állami, politikai hatású a szó juridicai értelmében nem.

És végre a 3-ik, ez a legszerencsétlenebb czikk - nek látszik első tekintetben, mert itt már a czik színében kitűnő anyagot talál a közvádló: ám én azt hiszem, hogy mindazonáltal sikerül felfogásom helyességét ezen czikknél is kimutatnom. Ezen czikk tisztán constatá- lása, registrálása annak, hogy a felirati vita — melynek pedig az állami élet minden kérdéseit felölelni kellene — az iparos kérdést mellőzte, kihagyta ; ebből kifolyólag azután azon egyeseket, kik nem átalva a

szegény nép jóhiszeműségét felhasználni, köveltjelölt- ségük programmjánál az ipar mindenkori pártolását mérték, és most a legkitűnőbb alkalomkor a felirati

o' o

vitánál arról megfeledkeznek: mint szava nem tartó embereket ócsárolja. Am ezeket ne tessék figyelmen kívül hagyni. Azonban a political tények, események, mulasztások ilyetén registrálása a „Fővárosi Lapok4- ban is minden nap előfordul a közvádló minden megütközése nélkül.

Én tehát azt hiszem tekintetes kir. törvényszék, védenczem nem lépte túl a határt jumalistikai pályáján, sha mégis úgy lenne az, egy pillanatig sem kétlem, hogy a tekintetes kir. törvényszék védenczenmél a nemes intentiót tiszteli, mely férfias hevében a határvonalat egy hideg számitó higgadtságával megvonni képes nem volt.

Újdonságok.

— Hátralékos t. előfizetőinket kérjük hátralékaiknak mielőbbi szives beküldésére. A kiadóhivatal.

— Az évnegyedes megyegyülés jövő június hó 5-ik és következő napjain tartatlk meg, melyre fölhívjuk a t. megyebizottsági tag urak figyelmét.

— Majális. A szent-gálli polgárság f. hó 23-án tavaszi tánczmulatságot rendez, mely az előjelekből ítélve látogatott lesz.

— Lapunk múlt számában közöltük berhidai levelezőnk Ányos Gézára vonatkozó tudósítását. Ezt most azzal egészíthetjük ki, hogy Ányos Géza városunkba hozatván, orvosi felügyelet alá helyeztetett.

— A sors csapása üldözi ezt a mi szegény országunkat. Nem elég, hogy az adóprések a boszniai dicsőség javára szakadatlanul működnek, — még a természet is ellenünk van. Az elmúlt szerdán, csütörtökön és pénteken oly hidegség uralkodott vidékünkün, hogy

— mint több helyről tudósítanak -»• a vetésekben, szöllökben, gyümölcs és veteményekben a legnagyobb károkat okozta. A remények, hogy jó termés legyen némely vidéken most már vége van. — Majd jön a nyomor és a sülyedés. „Pusztulunk vesszünk!“

— Magyarosodunk. Hirsch János siófoki illetőségű ugyanottani lakos Bernát, Gyula és Béla kiskorú gyermekei vezetéknevének „Tolnai4 -ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.

— Az időjárás. A jövő héten északon változó délen többnyire borús időt várhatni számos helyi esővel, növekedő hőmérsékkel.

— Megörült. Plébános József helyi gombkötő mesteren már régebben mutatkoztak az őrülés jelei. A múlt pénteki tűzvész alkalmával csekély vagyonkája is a lángok martalékául esvén az őrülés teljes erővel kitört rajta; ennek folytán Budapestre a Rókus-kórház megfigyelő osztályába vitetett.

— Lepsényi levelezőnk Írja: A Székesfehérvárról Fiúméba rándult díszes közönséget május 13-kán esti 6 órakor nagyszámú közönség várta az indóháznál; igazán a váró és néző közönség rendkívül meg volt lepve, amilyen gyöngyörü látványt tárt a közönség elé. Lepsényből egy csinos 3 rőf hosszú koszorút készíttettek Goldsmánn Benő és Lőwinger József, mely koszorút Goldsinánn Lajos nyújtotta át „a lepsényi ifjúság czimü felirattal4 a lepsényi ifjúság nevében, Kiss Dóra urhölgynek, ki is a koszorút közönettel fogadta. A vonat, mely a kirándult közönséget vitte, tán 2 perczig késett a lepsényi állomáson, az éljenzések egyike a másikat érte.

— A kis Stuczi! Kommentár nélkül közöljük az alábbi beküldötteket: Azt hiszem, az igen tisztelt olvasó közönség tudni fogja, néha mily kedves a hölgyvilágból nyert emléke a fiatal embernek, noha bármily csekélység is az, mégis igen drága kincsként lesz őrizve. Miután magam is részesültem azon szerencsében, hogy egy hölgytől emléket kaptam, még pedig eleven emléket, egy kis kutya képében, melynek keresztneve Stuczi — volt, — olyan kedves és élénk kis jószág mint a Stuczi, bizony ritkaság, s tán épen ez volt a szerencsétlensége , mert mindenkit szeretett, elég volt neki egyszeri találkozás arra, hogy barátságát bebizonyítsa,

— felugrott akárki ölébe s össze-vissza csókolta. — Pardon! csak amúgy kutya-módjára nyalogatta, akit szeretett. Fájdalom! egy szép dúl után, amidőn lakásomra haza szoktam menni a kis Stuczimat megeziro- gatni, s az édes emlékek felújításáért vele játszani, sehol sem volt található, hiában hívtam „Stuczi4 „Stuczi4 de nem jött, e fájdalmas nap szombaton f. hó 13-án volt, s azóta a kedves kis emlékem elfutott ? vagy elvitték? de hiányzik nekem! És most, hogy egész lényét megismertessem a kedves olvasóval, leirom akis Stuczi ábrázatát: Egy kis setét barna fényes szőrű angol Rattler, (angol fajta ugyan, de a hason nyelvet nem bírja) a homlokán nehány ráncz van, a fiatalsága jele, mert kora csak öt hónap, szép középszerű szemei vannak, nyakán kis vörös bőr nyakravaló sárga rézlemezzel és törött csörgővel, — különös ismertető jele pedig, hogyha nevén szólítják magasakat ugrik a levegőbe, továbbá az a tulajdona is megvan, hogy csak ágyban bir aludni, ennek hiányában sir, máskülönben igen tiszta állatka. Igen nagy hálára kötelezve azon szives egyén, ki nekem Stuczim hollétéről felvilágosítást adni kegyeskedne. Kiváló tisztelettel Veszprém, 1882. május 18-án Fülöp Ignáez, id. posta segédtiszt.

— Veszprém és Zalamegye között fölmerült philloxera ügyben folyó hó 16-kán Tapolczán gyűlés volt, melynek befolyásáról jövő számunk értesít.

— Fisclil Lajos siófoki vasárus fizetésképtelenségét teszi közzé a bécsi „Kreditoren verein“ legutóbbi száma.

— Uj posta megyénkben. Május hó 16-án Dáka községben kir. postahivatal lépett életbe, mely levél és kocsipósta küldemények, valamint 200 írtig terjedő pénzutalványok és utánvételek felvételével, továbbításával és kézbesítésével, illetőleg kifietésével foglalko- zand és a Nagy-Odázsony és Pápa közt naponkint közlekedő küldönczkocsi postajáratok által fog összeköttetést nyerni.

— Kenésén megkezdték néhányan a balatoni fürdést, s mint mondják a viz már elég meleg arra nézve, hogy minden veszély nélkül fürödni lehessen.