Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-10-21 / 42. szám

3

Jr*

Oh a szellem varázsa határtalan!

Diszt öltött az egész Dunasor, melyet e gyönyörű szobor diszit. — Huszár Adolf müve, ki Izsó Miklós nyomán készítette, mint Jókai mondá: „A. legcsengőbb érczből van ez öntve: csupa hegedüszóból készült.“ Mert Reményi Ede volt az, ki megindította a mozgalmat, ki érte hangversenyzett. A nagyszerű ünnepélyek 9 órakor kezdődtek, akkor vonult fel a számtalan diszfogat az akadémia palotája elé, melyekből Magyarország leglelső emberei szálltak ki.

Ráth Károly főpolgármester megnyitotta az ülést, mely után Jókai Mór tartotta roppant hatású remek szónoklatát. Ezek után felvonultak testületileg a szoborhoz, hol ismét Ráth tartotta leleplezési beszédjét, mely után zenekisérettel „Tied vagyok, tied hazám* énekeltetett, Nagy Imre elszavalta Endrődi Sándor pályanyertes ódáját, énekeltetett a Hymnus és vége volt az ünnepélynek.

Az ünnepélyt bankett követte, melyen azonban csak 10 írttal és frakkban lehetett megjelenni (Jó Petőfi ?! ?)

A szobrot egész nap számtalan ember nézte és gyönyörködött a díszes koszorúkban, szalagokban és feliratokban, a minőket még nem látott a főváros, számuk oly nagy, hogy e tér szűk azt befogadni és külön leírásukra nem volna elég ez egész lap.

Kárpáti Manó.

r - AlL !Í:

P

lm;

•ír;

IN:,

iM. ’

IJ);

in;

: l s ;

V'I,

Ife

le

f Egy 25. éves egyleti jubileum.

(A „V. F. H.“ saját tudósítójától.)

Ajka, okt. 11.

A „somlyóvidéki evang. tanitó-egylet* 25. éves fennállásának ünnepét Ajkán október 11-én tartotta meg. Az ünnepélyes közgyűlésen résztvettek:

Nagyt. Szalay Sándor ev. lelkész és egyleti elnök, Borbély Sándor (ezüst keresztes tanító) alelnök, Kovácsics Gyula és Németh Gyula jegyzők, Plevniczky Pál pénztárnok, Buthy Márton könyvtárnok az „Emlék Lapok* érdemes szerkesztőjén kívül az egylet összes tagjai (három kivételével: Halász Pál, László Mihály és Erdélyi Károly) teljes számban. Nagyt. Kiss Lajos ev. lelkész az egylet tiszteletbeli tagja. Horváth Sándor n.-démi- és Németh Janni k.-péczi tanítók mint a győrmegyei, és Magyar Soma i zalamegyei testvér egyletek tagjai mint képviselők, ís végül mint vendégek jelen voltak: Parragh Lajos íjkai ref. lelkész, Bolla Perencz és Bartalos N. tani- ;ók, Biró József nyugalm. százados stb. stb.

Az ünnepélyes közgyűlés reggeli 9 órakor a iemplomban vette kezdetét, a hol ugyanis a tanitói- tar a megjelent vendégekkel együtt orgona kiséret nellett az „Erős várunk nekünk az Isten* rezdetü éneket mondotta el, mely után nagyt. Szalay Sándor egyleti elnök és n.-szőllősi ev. lelkész az >ltár elé lépett, a hol egy szent ihlettel áthatott, razgó imát mondott, kérve az Istennek szeretetét, óságát és áldását az egyletnek jövőbeli működésére, kz egylet rendes és tiszteletbeli tagjait, a megjelent áildötteketés vendégeket az isten oltalmába ajánlotta !

Az ünnepélyes szent könyörgés után a gyü- ésre megjelentek összes számmal az evang. tanítói aknak igen díszesen és szépen felkoszoruzott és di- zitett tantermébe léptek, a hol ugyanis, az elnöki zék felett báró Eötvös Józsefnek, „a halhatatlan és ánglelkü* volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek negkoszoruzott arczképe függött.

A jubiláris közgyűlés nagyt. Szalay Sándor írnak, igen szép és gondolat — gazdag elnöki meg- lyitó beszédével vette kezdetét. A megnyitó beszedjen szólott elnök ur visszatekintőleg a múltról, meg- imlékezett az egylet küzdelmeiről és a kezdet nehéz- egeiről. A setét képet, a még setétebb állapotokat, nelyek a Bach-rendszer alatt reánk neheztültek — ilénk színekkel festé. — Beszélt az egyletnek érdemeiről, megemlékezett a tanítóképzéssel együtt Pálfy- i ■■■■

r

í,.V;

Mi

1 í ! fl|! Ír

1

Nem alszik a mi társadalmi életünk, pedig cönnyen igy ítélhetnénk, ha az egyletek működését, ( elen életrevalóságát vennők tekintetbe. Mert addig, j nig az eszme uj és szokatlan, mig a lelkesedés :zalmatüze tartott, féltékenyen őriztük még fényét s, ma már a közöny által az eszme is fogason függ,

! -ozsda marja.

Az a kötél, mely a társas életre összetartott, i.i i különféle érdekek s önző czélok által majd erre, najd arra tágítva nagyon meglazult.

Az előtt nyitott ajtó, tárt kapu jellemezte a : nagyar házát, ma, ha be van téve a kapu s gondo- :sn be van zárva az ajtó, azon ne csodálkozzunk.

Az a csend, mely városi társas életünk jelen j íllapotját jellemzi, csak azt bizonyítja, hogy min- j lenki összevonja igényeinek vitorláját, szerény tüz- 1 íelyénél összehúzza magát s nem akar sütkérezni a hiú látszat hideg dicsfényénél, talál elég munkát, szórakozást otthonában; szóval nem vagyunk ama jsekélységért lármázó, a látszatért fennhéjázó nép!

Nem alszik tehát társadalmi életünk, mert annak minden egyes tagja szorgalmas munkával van elfoglalva.

De mégis, midőn, most már vége a különféle i. évadoknak, melyek társadalmunkat is nagyban befolyásolták az által, hogy igen sokakat elvonzott, mi- j jön az őszi idő ismét összehozott bennünket, szabad i egyen azon óhajunknak adni kifejezést, hogy vegyük ; 'el az eszmék zászlaját, s a társas élet pezsgő elevenségéről és életrevalóságáról adjunk méltó jelt ! £gy, hogy még a látszat gyanúja is eltűnjék arról, I pogy senki se vádolhasson azzal, hogy társas éle- , link alszik. Játfl B.

ról, a soproni ev. tanítóképző-intézett megteremtőjéről és volt igazgatójáról. Üdvözli a 25 évvel ezelőtt megalakult egyletet 25 év elmúlta után. Nem hagyja szó nélkül az egylet egykori Írott lapját, volt dalárdáját sem stb. stb. Elnök urnák lelkes, szívből jövő szavait a tagok figyelemmel hallgatták végig, mely után elhatározták annak köröztetését!

A vidéki - vendégeket Szilvágyi Károly ősz, veterán tanító üdvözölte lelkes szavakkal. Elmondotta röviden a tanítók kötelességét, érintette az indító okot, mely őt ezelőtt 36 esztendővel először, 25 évvel másodszor kényszerité a most ünnepet tartó egylet tagjainak összehívására, kényszerité a tanítókat arra, hogy egyletté alakuljanak. Szavait lelkes éljenek követték !

Felolvastatott: Zsiray József vései tanítónak, mint az egylet egykori tagjának üdvözlő levele, és nagyt. Szilvágyi Gyula és Kalmár Pál lelkész uraknak hason tartalmú üdvözlő leveleik. E közben érkezett nagys. Stáhly György veszprémmegyei tanfelügyelő urnák becses távirata, mely igy hangzik: „Ha köztük nem lehetek is, szivem velük érez! Üdvözlöm m i n d ny á j o k a t.* Tanfelügyelő ur ő nagyságának táviratát a jelen voltak meg éljenezték !

Olvastatott ezután egy ily czimü dolgozat: „Tanügyi állásponto m.“ Szerzője : Egyed Dávid ki olvasta is. A dolgozat nemcsak a hozzá kötött várakozásnak felelt meg, hanem bennünket meglepett, és megelégedésünket mindenben kiérdemelte. Egyed ur az ünneplő közgyűlésnek igen élvezetes órát szerzett dolgozatával, melynek mind tartalma, mind alakja, mind nyelvezete mind pedig irályja, nagy olvasottságra, gondolat gazdagságra, eszmei bőségre, mélyen érző szívre mutat. Helyes és megdönthetien igazságokkal, soha kétségbe nem vonható tényekkel van az telve. Dicsérni nem szeretünk senkit, de az igaz érdem előtt leborulunk! írhatnánk Egyed úrról és dolgozatáról, egész lapokra terjedő közleményt, de nem tesszük, mert mi a szigorú, de igazságos bírálatnak vagyunk hive és nagyon jól tudjuk azt, hogy vétenénk akkor, ha a dolgozat fogyatkozásai előtt szemet hunynánk, és érdemetleniil szórnánk a dicséreteket. Tehát meg kell jegyezni azt, hogy a szerző tárgyától némileg eltért, s ha egy kicsit még tovább megy, dolgozatának czimét változtatni kellett volna! Egyed tanító urban — mint már többször is emliténk — egy alapos, és szép képzettségű tanítót van szerencsénk ismertetni! A szerző dolgozatáért jegyzőkönyvi köszönetét kapott.

„Vissza emlékezés egy régi tanítóra* czimü humoros dolgozatát Kovácsics Gyula olvasta fel. A dol- dogozat, igazán humoros volt annyira, hogy a tagokat megkaczagtatta. Bírálatába — a dolgozatnak — nem bocsátkozom, annyit azonban szabadjon mégis megjegyezni, és az igen tisztelt szerző urnák becses tudomására hozni, hogy máskor bizonyosan emberi, tanítói gyengeségeket humorizáljon úgy, hogy abból tanulhassunk. Keserű Kálmusz-féle dolgozatot várunk és reméltünk, noha most nem kaptunk is, a szellemes iró máskor fog bennünket oly féle dolgozattal meglepni.

Borbély Sándor egyleti alelnök ur is tartott egy nagy terjedelmű mindenféléről szóló felolvasást, mi csodálkozásunkat fejezzük ki a 72. éves öreg tanító felett, hogy még most is folyton dolgozik. A dolgozat tulajdonképen egyveleget foglalt magában, mert mind arról, a mi hasznos szó volt benne. Az öreg urat munkájáért megéljenezték.

Következett ezután Egyed Mór zaltai tanító urnák „Veszprémvármegye leírásáról* szóló jelentése, helyesebben bírálata. Bíráló ur, az egylet elnökének, benne helyezett szép bizalmát nem érdemelte ki teljesen, mert a kérdéses földleírásról, annak módszeréről, előnyei és hátrányairól semmit sem szólott. Úgy látszik bíráló ur, nincs tisztába a könyvbirálói tisztséggel, a mi ugyan megjönne szorgalom és munkásság mellett, de én erősen hiszem, hogy bíráló ur tanügyi lapjainknak nem figyelmes és lelkiismeretes olvasója. Mind az által, az egylet a kérdéses földrajzot iskolai használatra alkalmasnak találta és tankönyvül elfogadta.

A múlt gyűlés jegyzőkönyve felolvasás után hitelesíttetett.

Az országos tanítói árvaház javára rendezett gyűjtés 4 frt 2 kr eredményezett, mely összeget a gyűjtő; Egyed Dávid ur a rendeltetése helyére fogja szolgáltatni.

Péterfy Sándor urat, és Rill Józsefet a „Pae- dagogiai Szemle* nagynevű szerkesztőjét az egylet tiszteletbeli tagokká megválasztotta, melyről nevezett urak jegyzőkönyvi kivonatban fognak értesittetni.

Több tanitó-egyletnél szokásban levő tudósítót, kinek kötelessége az egylet főbb mozzanatairól, és gyűléseiről időnkint, részint a megyei lapokban, részint a nevezetesebb tanügyi közlönyökben tudósításokat közzé tenni, szintén megválasztotta.

Szilvágyi Károly tanítónak, az egylet megteremtőjének arczképe és életrajza a „Paedagogiai Szemlé“- ben közöltetni határoztatott. E végből Nagy Lajos felkéretett, hogy lépjen összeköttetésbe Rillel, a „Paedagogiai Szemle“ szerkesztőjével és eszközölje a legrégebben alakult tanitó-egyletek egyik megteremtője arczképének és életrajzának közlését. Tek. Rill József ur, megkeresésemre válaszolva, hajlandónak mutatta magát a veterán Szilvágyi tanító arczképé- nek, életrajzának és a múltból felmaradott egyébb okmányoknak közlésére.

Elnök urnák szép bezáró beszédével a közgyűlésnek vége lett.

A közös ebéden, mely a tanitólakban tartatott vagy 30. személy vett részt. Felköszöntőkben sem volt hiány. Az első felköszöntőt Szalay Sándor mondotta az egyletre és annak tagjaira. Kiss Lajos, Stáhly György tanfelügyelő urat éltette. Egyed Dávid tanító, Trefort ő nagyméltóságáért iirité poharát. Nagy Lajos az 1846-ban megalakított egylet négy élő tanítóját, és az önálló, szabad tanügyet, a tanítói függetlenséget élteti. Kovácsics Gyula, Szilvágyira az egylet alakítójára, mondott felköszöntőt László János a fiatal tanítókat, az irodalommal foglalkozókat élteti. Horváth Sándor a győrmegyei testvér-egylet nevében mond felköszöntőt. Szilvágyi Károlyon kívül még többen is mondottak felköszöntőt. Magyar Soma a zalamegyei ev. tanitó-egylet tagja az egylet összes tagjait versben üdvözölte.

Az ebéd felett zene szólott, mely később a fiatal tanítókat tánczra lelkesité. Járta is a „galsa mester* ur tüzesen, lelkesülten a szakácsnékkal.

*

* *

A közös ebéd után az egylet tagjai, a megjelent vidéki küldöttek és a vendégek, az egylet elnökének vezetése alatt, a rendező bizottság kalauzolása mellett a helybeli üveghuta megtekintésére indultak, a hol az üveg készítés mesterségét, a fújást, az üvegköszörülést sorban megtekintették.

Az üveghutából a tanítók a telephon megtekintésére a vasúti állomáshoz mentek, a hol nekik az meg lett mutatva, s annak gyakorlati hasznáról saját maguk győződhettek meg, a mennyiben Csinger- völgy, bányatelep derék számtisztjével és tanítójával, Szám Lőrincz úrral valamennyien egy-két mondatott beszélhettek.

Este a tagok egy nagy része eltávozott. Az ott maradottak az ünnepélyt tovább folytattak, a kiket másnap reggel, a bánya igazgatóság, különösen Szám Lőrincz ur szives közbenjárása folytán, a bányatelepre gőzerővel kiszállíttatott, s ottan a bánya munkálatokat Rittmüller Hermann bányai fő- munka-vezető ur szives volt a tanítóknak megmutatni.

*

* *

Negyed századot leéltünk, egy uj negyed század elején vagyunk. Dolgozzunk és munkálkodjunk a jövőben is úgy, mint munkálkodtunk a múltban.

Emlékezzünk meg az ünnepély napjáról s annak emlékét őrizzük meg.

Isten velünk ! Gy. S.

A VIDÉKRŐL.

Pápa, okt. 20.

— A „V. F. Hírlap“ szerkesztőségéhez. —

Pápán Schosberger S. L. és Goldberg Gyula papirkereskedők, a kik szeretik magukat „könyvkereskedők*-nek czimeztetni, engedélyt nyertek a le- véljegyek elárusitására. Az engedélyt azonban alávaló üzelmeikre használják fel, a mennyiben levéljegyet csakis rendes vásárlóiknak — ha ugyan van nekik — adnak, mig ellenben másoktól annak kiszolgáltatását megtagadják. — Jó volna, ha a posta- igazgatóság megvonná az ipséktől az engedélyt, vagy pedig utasítaná őket, hogy azt ne csak vásárlóiknak, hanem másoknak is pontosan szolgáltassák ki.

Folyó 17-én érdekes és nagyon jellemző kis tréfának voltunk szemtanúi a Máday kávéházban. Ugyanis egy H. K. nevezetű „lebuj* korcsmáros szellemi munkával volt elfoglalva a terem egyik félreeső asztalánál, midőn valaki egy haszontalan papírokkal megtömött rósz pénzeserszónyt csúsztatott az asztalra. Alig végezte a jó hotelier ur teendőjét, midőn merengő szemei megakadtak a tömött erszényen; körültekint — s egy pillanat müve volt, hogy az erszény kabátja zsebjének mélységes fenekén pihent. Észrevétlenül suhant ki a kávéházból s futó lépésben iramodott édes otthona portája felé. — Valószínűleg első teendője volt a nem remélt szerencsét bonczolás alá venni, mert csakhamar hosszú orral tért vissza a kávéházba s színlelt nyugodtsággal foglalt helyet az előbb elhagyott asztalnál. — De a jelenvoltak nem soká türtőztetheték magokat, homeri kaczajban törtek ki s a derék firmának ugyancsak kijutott a legvastagabb gúnyból. Fertőy.

Merénylet is történt e héten a pápai collegium félszázados gyümölcsárulója ellen. F. hó 16-án este nehány diák a pápai collegium előtt áruló kofák egyikének, — kit a köznép Lidi néni név alatt ismer — ruhája alá egy rakettát, u. n. békát tett, s azt meggyujtotta. A nebulók messziről lesték, hogy mi lesz az eredménye. Nemsokára felrobbant, s ezen annyira megijedt a jó Lidi néni, hogy ijedtében felborult székjével együtt, s a gyümölcsös kosarait is feldöntötte. Mire magához tért, addig a nebulók gyümölcsét mind elhordták.

A pápai ref. főiskolai önképzőkör f. hó 22-én d. e. 10 órakor tartja alakuló közgyűlését a ref. főiskola nagytermében. A tagok száma eddig a 200-at meghaladja.

Újdonságok.

— Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására; oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési részlettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére.

— A veszprémmegyei függetlenségi párt megyeszerte való szervezése ügyében a párt helyi választmánya a múlt szombaton, okt. 14-én zárt értekezletet tartott. A párt szervezkedése pár nap múlva kezdetét veszi.

— Hymen. Tuszkau Valdemár építőmérnök s vasmegyei uradalmi főbérlő, veszprémi ifjúságunk egyik legderekabb tagja, f. hó 17-én eljegyezte magának a kedves Buchwald Ida kisasszonyt, özv. Buchwald Antalié, úrnő szellemes müveit leányát, városunk egyik legszebb hölgyét. Kisérje az ifjú párnak e tiszta szere- lemből szőtt szivfrigyét állandó szerencse s boldogság !

— Siketnémák esküvője városunkban. Tegnapelőtt reggeli 8 órakor a helyi székesegyházban rendkívül érdekes esküvő ment végbe. Az esküvő vőlegény s a menyasszony siketnémák voltak. A vőlegény Atyimovics Péter siket- nérna, ki egyidŐben „Siketnémák lapjátu szerkesztette, jelenleg könyvnyomdász; a menyasz- szony városunk egyik legszebb s legkedvesebb leánya, az ifjú Schuszter Mariska volt. A pap, ftdö Bosos ur elolvasván előttük a formulárét, eléjök tartotta az eskümintát s ők ajkaikat mozgatván, (a férj csaknem tökéletes hangkiejtéssel) leolvasták az esküt. E szót „ Esküszömu és „Szeretemu teljesen tisztán ejtek ki. Az esküvő után barátságos ebédre, majd kedélyes vacsorára gyűltek az ifjú pár ismerői s az esti mulatság valóban rendkívül érdekes képet nyújtott. A városban levő összes siketnémák, három siketnéma leány, köztük a menyasszony nővére a nászpár körül foglaltak helyet, mire a násznagy, Vég- hely Zoltán ur, alispánunk derék Öcscse, ki szintén siketnéma, ujj-jelekkel negyedóráig tartó felköszöntbt mondott, mely rendkívüli hatással volt a siketnéma társazágra. Beszélni tudó vendég csak aungfivolt hivatalos, mint a hány siketnéma volt, s igy a társalgás csak jelekkel folyt, s csendes volt nagyon az ünnepély. Érdekes, hogy mikor Brenner Lőrincz ur, a menyasszony gyámja, az ünnepélyre jött; eljött az ajtóig, de nem hallván semmi neszt, azt hívé, a társaság már elment, s igy Ő is visszafordult. Pedig hát akkor folyt odabenn a legélénkebb diskusszió és szavalás jelbeszéddel. A gyám űrért úgy kellett újból küldeni. A kevés meghívottak közt szerkesztőnk is volt, s bizonyára nem fogja feledni soha e rendkívüli esküvőt. Éljen a boldog pár!

— Sz.-István községből minapi hírünkre vonatkozólag Puskás József kisbiró levelet intézett hozzánk, s ebben kijelenti, hogy az ottani búcsú alkalmával ö egyátalán nem házsár toskodott, hanem kiadott parancs szerint megtiltotta a mulatóknak a szabadban való szivarozást s dohányzást, mely figyelmeztetésnek azonban nem tettek eleget, s ebből eredt ama por, mely a szolgabiróság elé is került, s mely még egyáltalán eldöntve nincs. Ennyit a tiszta igazság érdekében.

— Pápáról Írja r. levelezőnk: A

Mándoky Béla igazgatása alatti győri szin- társulat ezután hetenként egyszer átjön városunkba egy előadásra. — Az előadásokat f. hó 20-án már megkezdi. — Bizonyos, hogy Mándoky urnák egy pápai szinelőadás többet hoz a konyhára, mint 10 győri. Azért, midőn a győri üres házat látta — mondják, hogy

igy kiáltott fel: „Habemus Pápám!“

• •

— Otven éves jubileumát üli meg november 1-jén Joó János megyei kir. törvényszéki hivatalszolga. Mint értesülünk, barátai jóakarói és főlebbvalói, kiknek rokon- szenvét s becsülését hü s pontos szolgálata által bízvást kiérdemelheté annyi időkön át, őt ez alkalommal örvendetes ováczióban ré- szesitendik. A derék ember már 1832-ik évi november 1-jén lépett Veszprémin egye szolgálatába s azóta folyton egy s ugyanazon hivatalát látta el buzgalommal. Az ily jubileum, mely nem czim, rang- és léha rendjel- örömet., de hosszas hü szolgálatot ünnepel, bízvást érdemteljesebb a sok mondvacsinált jubileumnál. Gratulálunk mi is a derék embernek. Isten éltesse még sokáig!

— A balatonparti uj borokat illetőleg kitűnő szerkesztésű „Keszthely“ laptársunknak balatonfüredi levelezője ezeket írja: „Becses lapjában egy balaton-felvidéki tudósítás alapján szüretünk és boraink mínusz nullára devalváltatott. Az kérem nem áll, hogy a Balaton-Felvidéken 3—4 kr. egy liter bor. A B.-Felvidéken egyáltalában még nincs ára a mustnak. Az igaz, hogy a veszprémi piaczon adták el literjét annyiért a mustnak, de Veszprém már nem B.-Felvidék. — Különben az a must a veszprémi piaczra el lett „pancsolva“, minden 10 akóra lehet 2 akó vizet számítani. E hó 8-án Tapolczán lévén, ott a hienezek 14 krért vették az uj bornak literjét, azt hiszem, ez tisztességes ár.“ — At. levelezőnek amaz állítására, hogy a mi veszprémi piaczunkra „pancsolva“ hozzák a borokat, egyszerűen azt mondjuk, hogy ez teljes lehetetlen, mert itt oly csekély még mindig a jó bor ára is, hogy középszerű, gyenge vagy plane „pancsolt“ mustot idehozni legalább is őrültség!

— Tiiz Sziics községben. Folyó hó 9-ón reggeli Va9 órakor Szücsött eddig ismeretlen okból tűz ütvén ki, 2 gazdasági épület, 1 ökörszekér s több gazdasági eszköz, valamint 7 db hízott sertés égett el.