Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1882-04-15 / 15. szám
Veszprém, 1882. II. évfolyam. — 15-ik szám. Szombat, április 15. 9 •• MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ-, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ................................................. Fé l évre...................................................... Negyed évre............................................. 6 frt. — kr. 3 frt. — ki. 1 frt. 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr. s kaphatók a kiadóhivatalban. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, horgos-utcza 105. szám küldendők. HIRDETÉSEK a kiadó-hivatalban fogadtatnak el és jutányos árért közöltéinek. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12—2 óra közt. SZERKESZTŐSÉG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz., hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Tavaszszal. A tavasz észrevétlen beköszöntött. Az enyhe télből úgy léptünk át a virágzás szakába, hogy azt alig érezte meg a természet. De a mily rendkívüli enyhe volt a tél, hogy hasonlóra a legidősb emberek sem emlékeznek vissza, ép oly szeszélyessé kezd lenni a tavasz s hó, fagy, hideg, esős idők folyton váltakoznak. Az időjelző intézetek az előző hetek fagy- jait pontosan jelezték előre s hogy most a nyárra rendkívül nagymérvű szárazságot s állandó hőséget jósolnak — igen valószinü, hogy e jelzésük is be fog teljesülni. A fagyok ellen nem lehet védekezni s a károkat, miket azok a tavaszszal már tettek, bizony aligha helyre fogja tudni ütni még a gazdaember. Igaz, utánültetéssel még lendíthet a dolgon, de a kétszeres költség s kétszeres munkával szemben csakis egy, esetleg alig fizető termésre számíthat. A nyár rósz esélyeivel szemben azonban eleve leszámolhat a birtokos s ha vagyonát jégverés s tűz ellen biztosítja, észszerűen teszi meg óvintézkedését nagyobb károsodása ellen. Az előző nyár a megyei községek legnagyobb részét kisebb-nagyobb tűzvészekkel sújtotta, s ez alkalommal fájdalommal kelle tapasztalnunk népünk könyelmü közönyét, melylyel a biztositás nemes intézményét még ma is negligálja. A hivatalos kimutatások szerint ugyanis a leégett vagyon alig egyötöd része volt biztosítva s a legtöbb tüzkárosult koldussá lön a tűz által egyszerre. A szolgabirák saját hatáskörükben, a jegyzők községeikben bizony lelkiismeretlenséget tesznek, ha elmulasztják a nép figyelmét most, a közelgő nyár előtt, mikor a tűzvészek esélyei gyorsan hatványozódnak, felhívni a biztosítás szükségességére, czélszerü- ségére. Gondos államok, minő pl. Belgium, törvény által kényszeríti biztosításra a népet; nálunk még sem nem eléggé ismert, sem nem eléggé népszerű ez intézmény arra, hogy törvényhozás utján lenne fejlesztendő — de ép azért azon tisztviselőink, kiknek a nép érdekei fölött óva kell ügyelniök, kötelességük jómódjával rábírni a népet a biztositásra, melyet hazai biztosító-intézeteink annyi előnynyel tesznek könnyűvé s hozzáférhetővé! Hisssiik, hogy jóakaró figyelmeztetésünk népünk eleinél nem tévesztendi el hatását s megteendik ez ügyben, mi hazafias s embe- ries kötelességük is különben! A VIDÉKRŐL. Balaton-Füred, 1882. április 13. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Gyászhirröl értesíthetem első sorban is becses lapjának olvasóit. A széles körben ismert, veszprémi illetőségű Gyivis Jánosné, Gyivis János jóhirü szobafestő és birtokos neje B.-Fiireden saját nyaralójában folyó hó 8-án, életének 50-ik évében mell baj következtében jobblétre szenderült. Virágvasárnapján nagymérvű vérhányás lepte meg, minek következtében azonnal orvos után küldött, későb több orvosért is, de baja gyógyíthatlan volt, hetednapra kiszenvedett. Szorgalmas és jóhirü nőnek ismerték Balaton- Füreden és az itteni telepedéséhez sok szép reményt kötött. Nyaralója körül teljesített csinosításai sok ideig fognak tanúskodni szorgalmáról, mely körülmény azon bir megczáfolásaért is fölemlítendő, melyet az elhunyt némely rosszakarói hiresztettek, hogy t. i. ő öngyilkos volna, életének mérgezés által vetett véget, ammiatt, hogy a veszprémi kir. törvényszék előtt folyamatban lévő ügyétől meneküljön. Ezen rosszakaratú rágalmat a gyógykezelő orvosok véleménye is megfogja czáfolni mindenkor, ha arra szükség leend. Az elhunyt temetése husvét hétfőjén ment végbe, az arácsi sirkertbe helyezték el hült tetemeit. A csinos koporsót a veszprémi halottas kocsi szállította s daczára a hulló esőnek, a menettel csaknem egész B- Füred közönsége kivonult a sirhalomhoz. Nyugodjék békével 1 A húsvéti zord idő nálunk is kárt tett többé kevésbé úgy, a szöilőkben, mint a gyümölcs- és vetésekben, sok gazdának szép reménye oda van. Fogadja a tek. szerkesztő stb hazafiul üdvözlettel K. Irodalom és művészet. A veszprémi színház. Károlyiék beköszöntőitek hozzánk. Husvét első napján, a múlt vasárnap kezdték meg működésüket nálunk. Eddig csak néhány előadást volt alkalmunk látni, de már abból is meggyőződtünk arról, hogy Károlyiék színtársulata, amint szervezve van — egyike a vidéki színtársulatok legjobbjainak. F. hó 9-én, szinre került Szigeti jeles vigjátéka : „Rang és mód.“ A darabról Írtak már sok dicsére tét. A szereplők közül pedig Szathmáry Károly ur legelső sorban, Czecz Katalin k. a. érdemlik meg az elismerést. A többi szereplők is megállták helyüket. A színház méltóképen a veszprémi intelligentiához, üres volt az első nap is. Hétfőn, IO-én, Lukácsy S. népszínműve „A szerelem sötét verem“ adatott. Reiner Antonia k. a. szép hangjával, Szathmáry K. ur kitűnő játékával, Czecz Katalin k. a. és kivüle a többi szereplők is helyt álltak. A színház üres. Szerdán 12-én, szinre került „Robin orvos“ ez 1 felvonásos franczia vígjáték, irta: Dumanoir és Dennery. A czimszerepbeu Szathmáry Károly ur művésznek mutatta be magát. Egész játékának minden mozdulata és hanglejtése kifogástalan volt. Az öreg Robin orvost ép oly kitünően alakította, mint a következő jelenetben szereplő részeg Garikét, Czecz Katalin k. a. osztozott vele a tapsokban. Az egész vígjáték lefolyása kellemesen ható és valóban mulattató volt. — Ezt követte Soupé kedves zenéjü „Szép Galathea“-ja melyben Reiner Antónia k. a. és Hatvaniné megmutatták, hogy kellemesen csengő és iskolázott hanggal rendelkeznek. — Hatvaniné különben kissé vidorabb is lehetett volna, de e mulasztását ez alkalommal hibául fel nem róhatni, mert a színház tátongott az ürességtől, akkor pedig a játékhoz, hogy kedve legyen, kívánni nem lehet. E hó 13-án, csütörtökön előadatott: „A köny v- tárnok.“ A színmű nem épen dicsérhető. A szereplők közül ismét első sorban Szathmáryt, kell — rövid szerepe daczára — kiemelnünk, kívüle Károlyiné asz- szony is elismerést érdemel. A színház üres. Újdonságok. — A magyarosodás mellett, ázizr. husvét utolsó ünnepen a helyi izr. imaházban Hoch- muth Ábrahám főrabbi igen szép beszédet tartott, hangsúlyozván különösen a névmagyarosítás üdvös és szükséges voltát. Kifejté azt is, miszerint németül azért tartja e beszédet, mert különösen azoknak van szüksége a buzdításra, kik magyar szónoklatát nem tudnák megérteni teljesen. Mint halljuk, a főrabbi ur közelébb mozgalmat is akar megindítani hitsorsosainál a magyarosodás érdekében. Csak dicsérhetjük szép czélu törekvését és jeles hazafias szándékát. — A Schulverein külföldi egyesületnek belügyeinkbe avatkozását egymásután utasítják vissza a magyarországi németek. Ez alkalomból lapunk szerkesztőségéhez is kérdés intéztetett, hogy vájjon a Veszprém megyei németek is miért nem mozognak, miért nem mondják ki ők is, hogy megvetik a Schulverein tudós professorainak aljas és jellemtelen tolakodását, hogy ők sem akarnak oly egyesülettől iskoláik részére kegyelemfillért elfogadni, mely egyesület a hazában a visszavonás magvát akarja elhinteni, mely az igazságot arczul csapja és a nemzeti érzületet mélyen megsérti? Ha a Veszprém megyei németek nem mozognak, az úgyhisszük azért történik, mert azok nagy részének tudomása sincs a Schulverein professorainak szemtelenségéről. Akik pedig hallottak már valamit ez alávaló tolakodásrál, ezek azzal adnak kifejezést megvetésüknek, hogy tudomást sem vesznek a deuíschlandi szemérmetlenségről. — Molnár Aladár emlékszobrára az adakozások országszerte folynak s már tekintélyes összeg gyűlt be e kegyeletes czélra. TÁRCZA. Mariska könyvébe. i. minikor én téged látlak Én kedvesem, gyöngyvirágom; Én vagyok a legboldogabb Ember széles e világon! Amikor én pirban égő Szép orceádat él-él nézem; Tova illan a szivemből Minden bú, baj, bánat. . minden! Hát amikor oda mosolyg Az a két szem a szemembe: Szeretném a mindenséget Ölelni a kebelemre! Már oly rég nem imádkoztam, S most az istent esdve kérem: Te légy, te légy barna kis lány, Az én kedves feleségem! II. Egyszer, régen beszéltünk mi, Akkor is az elmúlásról; A hattyúnak énekéről, Rózsalevél hullásáról... Ez a tárgy nem tetszett néked, Untad magad nagyon szörnyen; Megjegyezted: Bálban vagy és Ott bolyongsz a temetőben... Nem tudtad te, hogy akkor volt Az én lelkem temetése: A te hamis szivecskédnek A leg esi eg — kö zep éb e\ Magyar Gyula. Doctor Fenyvessy Ferencz.*) Az a kis Ámorka nagy hamis. Még most is csak baba, — daczára annak, hogy országgyűlési képviselő. Igaz, hogy szoptatós dadára már egy idő óta nincs «züksége, — de ezért még mindig nem nélkülözheti a fáslicskákat, — szellemileg. S miután a bébéknek játékszerre van szükségük, e nagy csecsemő is kellőképen gondoskodik arról, hogy sohase unatkozzék. * Mert hát ennek a mi kis emberünknek anynyi czime, titulusa, méltósága, s annyi hivatása van, hogy egy szuszra még legjobb akarattal se lehetne elszavalni. Mi azonban türelmes emberek vagyunk s igy hozzáfogunk ehez a herculesi, —jobban mondva fenyvesi munkához. Vajh! ki ő, — tehát, — és merre van hazája? Doctor Fenyvessy Ferencz köz- és váltó ügyvéd. Országgyűlési képviselő. A magyar képviselőház esetleges borelnöke. Veszprémme- gye bizottsági tagja. A pápai szinpártoló egylet rendes tagja. A lovász-patonai olvasókör tiszteletbeli tagja. Az írói és művészi kör választmányi tagja. A hírlapírói egylet és hírlapiról nyugdjintézet fizető tagja. A A Budapesten tartott és tartandó bálok, hangv rse- nyek és mulatságok állandó látogatója. Az irók és művészek által rend zendő kirándulások nélkülözhetlen rendezője. Pápai Eszterházy Móricz benyal ős minde*) Ugodi képviselőnk e sikerült arczképé', a kormánypártról a függetlenségi párt szolgálatába sikerült s kitünően szerkesztett „Üstökös“ élezlap e heti számából vettük át. — Ajánljuk e lapot, mint legifjabb megtért hívünket, nagy közönségünk szives támogatásába! nese. A házasulandó ifjak disz-íullajtárja. A Papai Lapok tulajdonos főszerkesztője. A „Pesti Napló“ belső, a „Budapesti Hirjap“ külső a „Koszorú“ titkos munkatársa. Végre a pisai görbe torony biegyenesitésére alakulandó részvénytársaság diszjegyzője. De ne használjuk mi itt e szót: „Végre,“ mert Fenyvessy Ferencz titulusainak senki sem tudja szerit se számát. Olyan az, mint Háry János, az obsitos bakának igaz históriája: kifogyhatlan végtelen. * Mert ez a csinos fiatal fiú meglebetőten furcsa mesterember. Egyike a legsimább, legudvariasabb férfiaknak, kiket a föld valaha a hátán hordozott Ha nem a tizenkilenki'enczedik század kilenczedik saeculumá- ban viselné a földi gondok terheit, azt lehetne róla hinni, hogy tizennegyedik Lajos franczia király udvarában sajátitá el az udvarocz simaságát. Haját egész rövidre nyiratja, nehogy valaki meg- botránkozzék, ha elfeled rendesen fésűködni. Szakállát beretválja, — mert fél hogy ha megnől: Barbarossa Frigyes módjának fogják tartani. Szemüveget is c--upa udvariasságból visel, — nehogy valaki azt mondhassa rá, hogy nincs. így nem 1 Mert az egész ember merő illedelem-conglome- ratumból van összegyúrva. Egyike azoknak a csúszőmászú specieseknek, akik még az esőre sem mernek haragudni, ha az sötétkék terno kabátjukat pocsékká áztatta, s nincs elég erkölcsi bátorságuk a napos időt dicsérni, ha az gúnyájukat megszáritotta. Az előbbit azért nem, mert retteg, hogy oly ember előtt szidja a záporesőt, ki a szárazság miatt nem bir szántani, vetni, az utóbbit pedig azért nem, mert attól tart, hogy olyan előtt dicséri a száraz napos időt, a ki már hetek óta imádkozik egy kis aranyat érő esőért. — Ilyen életnézetekkel azután nem csoda, ha a se hús, se hal elvű párt, a habarék vette a fiatal bonagyát védszárnyai alá. * Azóta azután, mióta a buzgalomig katholikus ka- tholikus Apponyi Albert a pártvezére, — még néhanéha templomba is elmegy. Már tudniillik olyankor, valami kedvére való kis lány, vagy helyre meuyecske surran be előtte a purgatórium előkészitő csarnokába. Mert imádkozni a maga jószántából ép oly kevéssé szokott, mint káromkodni. Káromkodni azért nem, mert fél, hogy Apponyi Albert megtudja, — imádkozni meg a miatt, — nehogy a poklok fejedelmét haragítsa magára. Egyszóval ép oly „czivil“ ember aminő mágnásnak Zichy Jenő; mert mindakettőcsupa élhetetlenségből akar halhatatlan lenni. * A képviselőházban két emberre dühös: Göndöcs Benedekre és Istóczyra, — de ezekre is csak úgy titokban, a hogy a czigány a bírónak fügét mutatott. Istóczyra azért haragszik, hogy ez Ábrahám ivadékainak oly esküdt ellensége. Mert az a kis szőke, kopasz, szemüveges Fenyvessy Ferencz szeret arról nem beszélői, mi is volna ő tulajdonképen. Érzi jól, hogy a keresztény atyafiak furcsa szemmel néznének reá, ha megtudnák azt, amit oly gondosan titkol. S ép ezért, szeretett rokonával, Fenyvessy Adolffal, a gyorsíróval is csak akkor áll szóba, ha körül nézett, — s meggyőződött róla, hogy senki sem látja. — Ekkor nagyhitelen elmondják egymásuak Jeremiás siralmait, s a választott nép üldöztetését, — s Fenyvessy azután robog tovább udvariaskodni. Göndöcsre azért, mert ez már beszélt a képviselőházban, — s ő, a képviselőházon kívül oly nagyon, de nagjon szereplő Fenyvessy Feri annyi erkölcsi és béltartalom bátorságot nem érzett magában, hogy kinyissa a törvényhozók szine előtt a száját. Pedig, pedig: a választások előtt irt nagy sebíibe egy röpiratot, a melyben tövitől hegyire kifejtette, hogy a képviselőket nem mulatni küldik fel Budapestre a választók, hanem hogy beszéljenek is a Sándor-ut- czai palotában. ügy látszik; mire felérkezett, az ő kötelesség - tudása is meg„kékmacskásodott,u Doctor Guilottin.
