Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-03-04 / 9. szám

v dak, úgyszintén a véderőről szóló 1868. évi XY. tör- vényczikk 18. §-a értelmében tábori szolgálatra beren­delt védkötelesek és a népfelkeléshez tartozók gyámol nélküli családjai következő határozatok szerint segé­lyezte! nek. 2. §. Segélyezésre a behivottak családjainak kö­vetkező tagjai birnak igénynyel: a) a^ehivott törvényes neje, gyermekei és unokái; b) apja, anyja, nagyapja, nagyanyja; c) apósa, anyósa; d) testvérei; de mindezek csak akkor és annyiban, amennyiben ellá­tásuk egészben vagy részben a behívott keresményéből vagy szolgálati béréből fedeztetett. 3. §. A segély az erre jogosított minden egyes családtag részére fejenkint jár s minden fő után és naponkint azon katonai átvonulási élelmezési illeték összegével számítandó, mely a bevonultnak állandó lakhelyére nézve meg van állapítva. Nyolcz évesnél fiatalabb családtag részére a sze- mélyenkint meghatározott segélyezés fele számítandó. Amennyiben a segélyezett család saját lakházzal vagy egyébkint ingyen lakással nem bir, lakásilletékkel is elláttatik, mely rendszerint az ellátási illetéknek felére számítandó, a család által fizetett lakbér összegét azonban meg nem haladhatja. Az egyes család összes tagjai részére engedélye­zendő segély együttesen véve nagyobb nem lehet, mint azon bevonultnak beigazolt átlagos bére vagy keres­ménye volt, ki után a család segélyre tarthat igényt. 4. §. Amennyiben a segélyezett család, illetőleg annak egyes tagjai a behívott által csak részben lát­tattak el, a segélyezés is csak a korábbi ellátás ará­nyában állapítandó meg. 5. §. A községek és magánosok által nyújtott állandó segély, vagy az állam részéről egyébként nyúj­tott állandó ellátás az ezen törvény alapján járó segély- összegbe beszámítandó. 6. §. A család segélyezése azon naptól kezdődik, amely napon a behívott tartózkodási helyéről csapat- jához elindult és rendesen akkor végződik, midőn hazatért. 7. §. Azon behivottak családtagjai, akik elesnek vagy a tényleges katonai szolgálatban kapott sérülés, vagy az ezen szolgálat által okozott betegség folytán, a mozgósítás tartama alatt halnak meg, — a behívott elhalálozása napjától számítva még hat hónapon át részesittetnek az általuk addig élvezett segélyben. 8. §. Kivételesen megszűnik a segélyezés: a) ha a behívott csapatjából megszökött; b) ha a behívott súlyos börtönre, vagy ennél nagyobb büntetésre Ítéltetett. 9. §. A segélyre igénynyel biró családok össze­írása a belügyminiszter, illetőleg a horváth-, szlavón-, dalmátországi bán rendelete folytán az illetékes köz- igazgatási, járási tisztviselők által az illető városi és községi elöljárók meghallgatására és a jogosultságnak általuk leendő igazolása s mindkettő felelősége mellett eszközöltetik. 10. §. Az összeírás az alispánok (kerületi főnö­kök), illetőleg polgármesterek által megvizsgáltatván, általuk a magy. kir. belügyminiszterhez, illetőleg bán­hoz felterjesztendő. 11. §. Az összeírások a belügyminiszter, illetőleg a horvát-szlavon-dalmátországi bán által a honvédelmi miniszterhez küldetnek, aki a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a segélyezendők igénye és a segélyezési összeg iránt végérvényesen határoz. Budapesten, 1882. febr. hó 17. Szende Béla, honv. miniszter. A MEGYÉBŐL. Mező-Szent-György, 1882. február 28. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.) A magyar király ő felsége Nagy Géza lepsényi jegyző urat folyó hó 19-én kelt rendeletével az arany érdemkereszttel, Kovács József siófoki s. jegyző urat pedig az ezüst érdemkereszttel tüntette ki. — Mind­kettőt a közigazgatás és közbiztonság, különösen pe­dig Hoszter Fülöp, a várpalotai rablógyilkos eifogatása körül tanúsított érdemeik elismeréséül. Ezen alkalomból f. évi marczius 4-én a lepsényi nagyvendéglőben Nagy Géza jegyző ur tiszteletére társas vacsora rendeztetik, mely — az aláírási ivekből következtetve — népes, és a vidéknek értelmiségét magába foglaló leend. S méltán is, mert Nagy Géza ur mind hivatalában, mind társadalmilag közszeretet­ben álló egyén, jó magyar hazafi I Ezen sorok közzé tételét kérve, engedelméből az estélyről is tudósitandom b. lapját.*) Ezek után maradtam a t. szerkesztőségnek Hazafiui üdvözlettel E.— A VIDÉKRŐL. Balatonfüred, 1882. febr. 28. — A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez. — Folyó évi 6. és 7-ik számú becses lapjában ezen czim alatt „Állapotok Balatonfüreden“ felhozottakra engedje meg, hogy — bár az országszerte czivakodó *) Kérjük. természetéről és gondolkozásáról ismeretes czikkiró ellenében feleslegesnek tartom, és e vidék lakosai előtt, kik közelebbről ismernek, minden irás nélkül eléggé igazolva vagyok — mégis az igazság érdekében és a személyemet nem ismerő t. olvasó közönség tájé- kozhatására, a becsületem virágait csipkedni akaró községi trombitánk hangjaira szintén becses lapjában reflektálhassak; mivel pedig a száraz tényállás is elég hosszúra nyúlik, minden különös phrasis és felöntés nélkül előadhassam. Miután az 1676 XIV. t. ez. 143. §-a és ebből ki­folyólag az 1875. XVIII. t. ez. 74. §-a értelmében tör­tént körorvossá megválasztatáson) alkalmával az elle­nem szavazó balatonfüredi községi elöljáróság egy része látja azt, hogy e körorvosi választás megsemmi­sítése iránt beadott és valótlanságokat tartalmazó fel­folyamodványuk Zalamegye törvényhatósági bizottsága múlt évi május hó 3-ár tartott közgyűlésének 148e7/65. jk. számú végzése szerint elutasittatott, és ezen végzés ellen újólag a nagym. m. kir. belügyministeriumkoz be­adott felfolyamodványuk mellé hivatalosan ismét oly iratok csatoitatfak, melyekből kitűnik, hogy az ezen utóbbi felfolyamodványban általuk felhozottak csak valótlanságokon alapulnak, és igy fentebbi utón a vá­lasztás megsemmisítése nagyon valótszinütlen, most az e tájon tartózkodók előtt elég ismeretes és nyílt in­dokból személyes ellenségem, a véletlenül a b.-füredi elöljáróság közé pottyant, nekem mindenkor és min­denkép ártani kész, nevét magával viselő Keöd ur se­gítségével azon iparkodik, hogy felsőbbségemet elle­nem folytonos izgatottságban tartsa és fegyelmi utón érhesse el a kitűzött czélt, a mi végett is: Feljelentett, hogy a megvert Pálfi Imrének orvosi látleletet kiadni nem akarok, holott én (bár még mai napig is megtagadhattam volna, mert még ez ideig sincs kifizetve), mégis még a feljelentés előtti napok­ban (érte senki sem jelentkezvén) a tettes b.-füredi kir. járásbirói hivatalnál letettem, csak később tudtam meg, hogy panasza azért nem volt felvehető, mert sza­bályszerű meghatalmazás nélkül kiállított fia akarta a panaszt beadni, mely állításomat tts. b.-füredi járásbiró ur is annak idején igazolta, és ennélfogva a tts. megyei főorvos úrtól dorgálásban nem részesülhettem, nem is részesültem, sőt úgy hiszem, hogy az nekem bűnül nem róható fel, ha a tekintetes járásbíróság a törvényt re­spektálja. Feljelentett, hogy Prépost Ádámnéhoz elmenni nem akartam, csak községi szegénységi bizonyítvány kiállítása után, a beteg kínlódásának negyedik napján mentem el, holott nekem addig, mig a b.-füredi ref. lelkész úrral a beteg kínlódása negyedik napján nem találkoztam, még arról sem volt tudomásom, hogy lé­tezik-e egy oly nevű egyén a községben, ez ügyben iratot senkitől sem kaptam, és csak a ref. lelkész ur­nák azon szives jelentésére, hogy ott beteg van, azon bizalmas szóváltás után, hogy köteles vagyok-e gyalog a fürdőhelyről felmenni vagy nem, mentem fel és vé­geztem teendőmet, ügy hiszem, az orvos is csak oly ember mint más egyén, és igy nem bűn, ha a jelentés vételéig nem tudtam meg, hogy Prépost Ádámnénak valami baja van. Feljelentett, hogy Aszófőre beteglátogatóba elmerni nem akartam, holott én határozottan kijelen­tettem a beteghez hívónak, hogy még az ő jövetele előtt sürgősen beteg agyuatyámhoz hivattam, utasítot­tam más orvoshoz és csak az ő beleegyezése után utaztam el éjnek idején nagyatyámhoz — mit levél utján i s bebizonyítottam — és véleményem, hogy ne­kem sémikor sem róható bűnül fel, ha mindenkor csa- ládombelínek a betegápolásnál elsőbbséget adok. Feljelentett végre, hogy az orvosi szolgálatot Tóth Máriánál megtagadtam, holott három kifogásta­lan tanú által igazoltam, hogy még a beteghezi hiva­tásom előtti napon e tanuk előtt roszullétemet kijelen­tettem, attól egészen eltekintve, hogy az orvosi szol­gálat legfőbb lényegét, az orvosi tanácsot a betegágy­ból is megadjam, utasítván őt (mulasztás kikerülése végett) egy olyanhoz, ki a rendelt gyógyszert azonnal beadja, nem pedig olyanhoz, ki azt még elrendelni tartozik. Dr. Weisz Miksa, összes gyógytan tudora és b.-füredi körorvos. (Folytatás következik.) Újdonságok. — Az első évnegyedes me- gyegyülés a jövő hétfőn martius 6. tartatik meg;, melyre felhívjuk a t. megyebizottsági tagok figyelmét. — Kozma Sándor kir. főügyész váro­sunkban időzött a hét folyamán Megvizsgálta a kir. törvényszék börtön helyiségeit. Csütörtökön távozott városunkból. — Kedélyes bankett tartatott múlt kedden a „Korona“ vendéglőben mélt. Dr. Laky Kristóf törvényszéki elnök tiszteletére. A banketten városi inteligentiánk szép számmal volt képviselve. Az elnök ur ur már átvette a helyi kir. törvény­szék vezetését. — Nagy csapás érte Bezsák megyei ál­latorvos urat. Nyolcz éves kislánykája a most dü­höngő járványok egyik legveszedelmesebbikének áldozata lön. Fogadja őszinte részvétnyilatkozatunk — Betörés, Bácz Kálmán és Fetke János Szt.-kir.-Szabadján Hegegüs János magyaralmást ref. lelkész házát feltörték, Petke Jánost Dóczy István r. tizedes éppen akkor csípte el, midőn a lopott tárgyakat elakarta zálogosítani; az illetékes bíróságnak átadattak. — Tüzesetek. Február 25 én esti 9 óra­kor a völgyi ut felett Nagy Ferencz kocsisházát meg- gyújtották, de a szomszédok a tüzet hamar észre­vették és elnyomták. A tettes eddig kinyomozható nem volt. — Folyó hó 1-én 11 órakor özv. Simor Jánosné úrnő pajtája leégett. A tetőzet 2000 frtra s a benne levő takarmány és gépek 3500 frtra voltak biztosítva, a tűz oka még eddig is­meretlen. Az épület belülről gyuladt ki s miután nincs kizárva a lehetőség, hogy gyujtogatási eset forog fönn, a vizsgálat megindittatott. — G-yászhir. Ács Károly tótvázsonyi reform, lelkész múlt hó 28- án elhunyt Tótvázsony- ban. A megboldogult 14 évig világtalan volt. Sze­meit ezelőtt hat hágai operáltatta s azóta látott. Az elhunyt irodalmi téren is működött, ifjú korá­ban több kötet verset irt s azonkívül másnemű mű veket is adott ki. Temetése óriási részvét mellett ment végbe, hült tetemeit városunkba hozták és az alsóvárosi sirtkertben lévő családi sírboltba tet­ték az örök nyugalomra. Legyen neki könnyű a hant és az örök világosság kárpótolja földi szen­vedéseit. — A járványok városunkban és Pápán is egyre-másra szedik áldozataikat, bár a hatósá- dok mindent elkövetnek annak mégakadályozására. — Uj gépgyár. Érdekes lesz tisztelt ol­vasóinknak tudni, mily mérvben halad hazai gép- műiparnak fejlődése. Ugyanis mint értesülünk az eddigi Brogle és Müller-féle ezég főnöke Brogle József úr, Budapesten váczi-körut az osztr. átlam vaspálya közelében egy nagyobb styl szerinti gyá - rat építtet, mely trieurök (konkoly választó) szele- lök, rostalemezek továbbá mindennemű mezőgaz­dasági gépek mint: járgányok, cséplőgépet, szelelö - rosták, kukoriczamorzsolók stb. gyártásával foglal­kozik. Noha a gyár építése csak most kezdődött, mégis képes lesz az idény beáltával a közönség minden kívánalmának megfelelni — Eljegyzés. Múlt vasárnap tartotta Steiner Jónás úr, (a helyi Steiner és fia ezég ifjú tagja) eljegyzését Várpalotán Löivy Czeczilia kisasszonynyal, Löwy József közbecsülésben álló várpalotai kereskedő kedves s szellemes leányával. Kisérje az ifjú párt állandó szerencse ! — Veszprémi kálváriánk annyira el­hagyatott állapotban van ez idő szerint, hogy az hovatovább botránynyá válhatik. Mintha csak gaz­dája sem volna. Az utak telve czirókkal, maszat- tal, a fönsík a nappal odajáró csavargók s gyer- kőezök piszkával tele; esztenden egyetlen lámpa sem ég ott s igy az erkölcstelenséget sem látni meg. Máskor bojt idején oda szokott zarándokolni a város ajtatos népe, ma undorral kell elfordulnia onnan s bizony nem épen a legépületesebb gondo­latokkal telik el e hely gondviselői iránt. Csak nem akarják az illetett szentatyák veszprémi pol­gártársainkra rákényszeríteni azt a legújabb pá­risi divatot, melyről egyik ottani ismerősünk érte­sít, s mely szerint a párisiak ha nem érnek rá, vagy nem akarnak templomba menni — névje­gyeiket küldik el oda. Ez mindenesetre praktikus módja az ajtatoskodásnak; de mi vesz­prémiek hál’ Istennek, még nem vagyunk ily po- kolravaló praktikusok. Hát értsék meg ezt főtisz­telendő váruraink. — A balaton-füredi fürdőparkot már javában tisztogatják, rendezik. A fenyvesre is nagy gondot fordít a buzgó igazgató s ez idén már kellemes sétákra lesz alkalmas. A parkok vi­rágtelepei ez idén valóban gyönyörű látványt fog­nak nyújtani s a kerti élőmunkák nagy buzgalom­mal folynak. — A vámosi uj kath. templom épí­tését múlt hétfőn kezdtek meg. Az épitést Bren­ner Lőrincz derék építészünk vezeti s az ácsmun­kákat s a. toronymunkát Krisztián József polgár­társunk vállalta el. A terv szerint az uj templom talaja egy méterrel magasabbra emeltetik, az ed­diginél jóval megbővittetik s magasabbra is emel­tetik ; diszes nagy szárnyablakokkal láttatik el s a torony a templom főhajója elején, alapjából s a földtől kezdve fog építtetni jókora magasra; vörös rézzel födött s aranyozott kereszttel lesz ellátva. Az épületnek augusztus elsejére késznek kell lenni. Addig az istenitisztelet az e czélra ideigle­nesen berendezett sekrestyében fog tartatni; a harang pedig a község közepén álló nagy kereszt mellé rögtönzött álváaylábakra helyeztetett el. — Gyászhír. Városunk egyik egyszerű, de közbecsülésben állott derék polgára húnyt el a napokban. Elhunytáról a gyászos család a kö­vetkező gyászjelentést adta ki: Hoffeider Fe- renezné, szül. Kiss Erzsébet úgy a maga, mint gyermekei: Ferencz, Erzsébet, férj. Vilde Jó- zsefné, Sándor, Lajos, Julia férj. Somossy Nán- dorné, Mária férj. Somogyi Béláné és Károly, mint menye: Molnár Ágnes férj. ifj. Hoffelder Ferenczné, mint vejei: Vilde József, Somossy Nándor, Somogyi Béla, valamint az összes uno­kák és rokonság nevében szomorodott szívvel je­lenti felejthetetlen férjének, illetőleg atyjuk é3 ro­konuknak, idősebb Hoffelder Ferencznek élete 77-ik, boldog házasságának 36-ik évében, végel­gyengülés folytán f. évi márczius 1-én, reggeli fél 2 órakor történt gyászos olhunytát. A boldogult- nak hült tetemei szerdán, márczius 2-án d. u. 4 órakor fognak rom. kath. szertartás szerint az al sóvárosi sirkertben őrök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig márczius 2-án délelőtt 10 órakor fog a szent Ferenczren- rendiek templomában a Mindenhatónak bemutat- tatni. Veszprém, 1882. márcziushó 1-én. Áldás és béke hamvaira. — Egy fűzfapoéta jubileuma. Van városunkban egy élemedett fűzfapoéta, a ki egy ismert fővárosi szépirodalmi laphoz a múlt héten küldő be századik zöngeményét. Lelke húrjai ép úgy feszültek a várakozástól most, mint midőn irodalmi első zsengéjét nyelte el a papírkosár. — Sorsa a századik versusnak ugyanaz lett, a mi vala az elsőnek — hősünk nagy kebelbeli szomo­rúságára. Megtudták valami utón a századik szomorú történetét hősünk barátai és elhatároz­ták, hogy ez alkalomból megtartják a kiadatlan századik költemény jubileumát. Vasárnap volt a nagy nap, midőn egy ötös tagú bizottság hívta meg hősünket az ünneplés helyére. Az ünnepelt költő megjelent és a zajos éljenzés után a vi­dám társaság egyik tagja egy virágcsokrot nyújt­ván át neki, ékes szavakkal felköszönté, hangsú­lyozván, miszerint ne csüggedjen, gondoljon arra, hogy a lángelméknek mindig vannak elnyomói. — Az ünnepély fénypontját képezé, midőn a 100 db. kiadatlan költemény czimei felolva3tattak. Ezt kö­veté a kedélyes vacsora, felköszöntések ármádiája et fecerunt magnum áldomás. . . . r — Árpád vezér és szent István ki­rály czimü kőnyomain műlapokra nyit megren­delést Halász István előnyösen ismert fővárosi könyv- és műkiadó, ki már a hazai történelemből merített diszes képekkel megnyerte a magyar kö­zönség bizalmát oly annyira, hogy reményünk lehet mikép vállalataival mindinkább ki fogja szorítani a külföldi selejtes műtermékeket, melyekkel idegen ügynökök gombamódra elárasztják az országot, rontva és ferde irányba terelve a jó Ízlést. Az em­lített két történeti műlap 62/go cmeter nagyságban méltó díszét képezendi minden lakásnak. A műla­pok ára egyenkint 2 frt% A megrendelések kiadó­hoz (Budapest, VII. kerepest út 32. sz. a.) bér­mentve intézendök. — A „Balatonvidéki-kör“ mely rövid fenállása daczára már 110 tagyal bir, f. é. febr. hó 26-án tartott közgyűlésén a tisztviselők válasz­tását megejtette, éspedig a következő eredménynyel: Ülnök: Darvas Aladár. Alelnök: Kende Ádám. Titkár: Lengyel Ármin. Jegyzők: Bandi Miksa, Weisz Frigyes. Könyvtárnokok: Weinberg Gyula Fóliák József, (zalai.) Pénztárnok: Fridrich Jó­zsef. Háznagy: Halász József. A kör főczélja az önmivelődés lévén, egy héttagból álló bíráló bizott­ság is választatott, melynek feladata a felolvasásra beadott művek előzetes megbirálása. Ezen bizott­ság tagjai lettek a titkáron kívül (ki az alapsza­bályok szerint ezen bizottság elnöke): Darvas Ala­dár, Kónyi Izidor, Lövi Jakab, Pollák József (somogyi,) Kaufman Simon, Balassa Beuő. Válasz­tatott meg 15 választmányi rendes- és 5 póttag. Örvendetes tudomásul vette a közgyűlés, hogy kö­rünk egy alapitó taggal szaporodott, és hogy lel­kes tagtársak ügybuzgósága folytán, könyvtárunk 50 kötettel gyarapodott. A közgyűlést társas va­csora követte, melynek hangulatán és pohárköszön­tésein meglátszott, hogy ott a mag fogékony talajra hullt. Kívánjuk, hogy mielőbb áldásdús gyümöl­csöket érleljen! — Magyarosodunk. Bolhauzer Lajos (Lipót) veszprémi illetőségű győri lakos 19. sz. cs. kir. ggalogezredbeli őrmester vezetéknevének „Bon aiu-ra, — Fritz Sándor veszprémi illető­ségű egyén vezetéknevének „Huny adiv-ra kért átváltoztatása a belügyminisztérium által megen­gedtetett. — Faisz községből Írják nekünk, hogy az ottani r. kath. imaház oly kicsiny, hogy már rég idő óta nem felelt meg czéljának: az összes hívek befogadására alkalmatlan. E czélból a köz­ség egy része elhatározta uj imaház építését, mig a másik rész csak a jelenlegi megnagyobbitását óhajtotta. Egyezségre nem jutván, a község lelké­széhez, főtiszt. Hegedűs plébános úrhoz fordultak, kinek tanácsára elhatározták, hogy uj templomot építenek, melynek épitését legközelebb megkezdik. Az uj templom egyike lesz a legcsinosabb modor­ban épülteknek és igy csak örülhetünk a szép el­határozásnak. — Róka János ur, a budapesti nemz. színház volt balletmestere e hó 16-án városunkba jő, hogy itt a táncztaaitásból órákat adjon. Fel­hívjuk rá közönségünk figyelmét. — Vászoly községből tudósítják la­punkat, hogy ott a kanyaró-járvány annyira pusz­tít, hogy e miatt az iskolát is be kellett zárni bi­zonytalan időre. —- Balatonfüreden a vörheny szedi ál­dozatait ; az iskolába járás ennélfogva itt is szünetel. — Mint Siófokról Írják : az ottani iparegylet múlt hó 18-án tartotta Karlberger Gyula vendéglőjében tánczvigalraát, mely oly szé­pen sikerült, hogy az iparegylet pénztára javára 70 frtot jövedelmezett. Az első négyest 32 pár tánczolta. A hölgykoszoruból felemlitjük: Karl­berger Mariska, Rothauser Mariska, Pajor An- talné, Műk Sándorné, Kobstein Károly né, Kardos Ferenczné, Farkas Jánosné stb. neveit. A mulat­ság oly kedélyes volt, hogy vége csak fényes nap­pal lett. (B. V.)

Next

/
Thumbnails
Contents