Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-12-02 / 48. szám

Pápa, 1882. decz. 1. (A „V. F. H.“ szerkesztőjéhez.) A pápai izr. hitközség elöljárósága legközelebb volt ülésén jelét adta annak, hogy a korszerű ha­ladásban nem marad vissza. Aki a helyi viszonyokat csak távolról ismeri, bizonyosan tudni fogja, hogy itt helyt gomba módra keletkeztek a zugiskolák, melyek rendesen inkább hátráltatják, mint elősegítik a népnevelést. Dicséretet érdemel tehát a községi elöljáróság már azért is, mivel bölcsen belátta, hogy a zugiskolák számát nem növeszteni, hanem apasz­tani kell; miért is igen helyesen cselekett, hogy egy ujonan felállítandó zugiskolára való beleegyezését megtagadta a folyamodótól. Mint hallom, úgy dr. Breuer főrabbi is hozzá lát a magyar nyelv elsajátításához, hogy aztán mint a helybeli gymnasiumok izr. növendékeinek hittanára az édes nyelven hirdesse Isten igéit. De kell is, hogy magyar ifjak magyar nyelven hallják előadni a val­lási tárgyakat-, mert szó a mi szó: sem nem beszélik, sem nem szeretik — németet. A ki pedig nem akar a viszonyokhoz alkalmaz­kodni, az az uj-utczai gazdag pékmester. Ez az ur a tavalyi lisztárhoz méri az idei zsemléket és kifli­ket, melyek lígy nagyságra mint jóságra nézve Lili­put és Sodomára emlékeztetnek. Valamennyi pápai pékmester az idei aratást tartja szem előtt, csak B. ur sütödéjében rezidál az egyptomi drágaság, pedig dicső potrohának peripheriája az ellenkezőről tanús­kodik. Pék uram! az aratáshoz kell mérni a vetést! Városunk rendőrsége is több gondot fordít­hatna heti- és országos vásár alkalmával a falusiak jármüveire, melyek az úgy is szűk utczákat olyany- nyira ellepik, miszerint többnyire sem a járdákon, sem az utakon nem közlekedhetik a városi közönség. De mi több: az atyafiak a falusi otthonban vélik magukat, szépen kifogják a lovakat és a sráglyához kötik, mely műtét után Isten őrizetére bízzák jószá­gukat, megfeledkezvén arról, hogy a ló — bár elég nagy feje van — nem tanult órákig haptákba állni, hanem kénye-kedve szerint hol hosszába, hol keresztbe vágja el az ember orra elől a kijárást, melyhez már nem egyszer járult oldalrugás is. Éppen hét napja, hogy egy cselédleány — ki egy teli kosár zsemlével ment az uj-utczán végig — is megizlelte a ló általi oldalbarugást, mely természetesen a leány és kosár földreteritését vonta maga után. — Az életbiztonság kedvéért rendőrségünkön a sor — rendet csinálni. A tek. szerkesztő urnák stb. H. J. r !' * Pápa, 1882. decz. 1. — A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. — Nagy szerencsétlenség történhetett volna a múlt héten a „Griff* vendéglőben; ugyanis egyik szobában a vas kályha tetején egy fél kilogramm lőpor volt egy papírban, ezt a szolga nem vette észre, mikor fütött. Már égett a kályhában, midőn egyik pinczér véletlenül odatekintvén, észrevette a papírban a lőport, s hamar lekapta. A pápai ref. főiskolában az államtudományi államvizsgái bizottságban Bird István kir. járásbiré elhalálozása folytán üresedésbe jött helyre Dr. Leva- ticli Kálmán kir. aljárásbird választatott meg. Derék kávésunk Máday Sándornak angyal- szépségű kis Margit leánya f. hd 28-án d. u. hirtelen meghalt. Béke hamvaira. Tűzoltó egyletünk betegsegélyző egylete ja­vára tervezett műkedvelői előadásból úgy látszik már mégis lesz valami, mint mondják a „Jótékony czélra* czimti vígjáték helyett a „Pártütők“ -et adják elő. Gy. S. urnák, a pápai „selyem tislér“-nek rövid szivarja a múlt héten a „Griff“ kávéházban explodált. Az volt szerencséje Gy. urnák, hogy hosszú szárú szipkából szívta, különben nehány foga meg­bánta volna. Gierke Fr. mechanikai színházával múlt hd 28-án távozott“;városunkból — tele zsebbel — Vesz­< Több nap mult el s a menekülőknek se hirök, se nyomuk sehol. Már-már roskadozni kezdtek a száguldó vitézek az eredménytelennek látszó fárasztó ut terhe alatt, de Alexisnek sikerült mindnyáját fel- bátoritni, részint a gazdag zsákmányra való kilátás­sal, részint könyörgő szép szavaival. Végre a kincs- sovár vitézek a szerencsétlen családra rábukkantak, a mint az egy kis völgyben sátorozott. A semmi rosszat sem gyanító, védtelen pihenőket a vadhorda körülfogd, mire kétségbeesett tusa fejlett ki köztük, kar kar ellen vívott s iszonyú öldöklés közben Alexis sátorról-sátorra törve, fellelte végre Myrtháját. A mint Alexis meglátta aráját, hirtelen feléje szőkéit, keble egész lánghevével őt átkarolni akar­ván, de Myrtha egy megvető tekintettel tudatta vele, hogy egykori szerelme örök utálattá s undok gyűlöletté vált, s szivének nem kell többé soha; s ezzel kibontakozott ölelő karjai közül s derékövéből előrántván mérgezett tőrét önszivébe mártotta. El- szörnyüködve, szoborszerü merevséggel látta Alexis omolni kedves Myrthája habzó piros vérét, a kinek bírásáért mindenét feláldozta, s őrjöngve nézte, mint rogy össze menthetlenü reszketeg karjai közt; aztán iszonyú fájdalmai s örökre eltűnt reménye fölötti kínos érzetében őrült elkeseredéssel kirántja haldokló kedvese kebeléből a gyilkos tőrt s saját szivébe döfó. Ott fekszenek most a jegyesek élettelenül el­terülve a tarföldön s kiket balcsillagzatuk nem en­gedett egymásé lehetni az életben, a halálban örökre egyesültek egymással. Eplényi Márton. prémbe, abba a „Gott erhalte“-ba telhetetlen városba, hol a magyar színészek eddig még mindig meg­buktak, de ő — mivel tősgyökeres német — re­ményű, hogy nagy pártolásban fogják részeltetni. A győri szinpártoló egylet társulata 1883. január elején jő városunkba, s itt lesznek február elejéig, innét pedig Szombathelyre szándékoznak menni. A városunkban állomásozó 71. és 72-ik honvéd zászlóaljak altisztjei február hó elején a „Griff“ vendéglő nagy termében bált fognak rendezni. Anonymus. Ajka, 1882. nov. 27. — A „V. F. H.“ szerkesztőjéhez. — Szép ünnepélynek volt az ajkai evang. templom nov. 19-én tanúja. Tamaska Lajos urat, az ujonan megválasztott evang. lelkészt avatták be uj államá- sába. A beavató tisztet Nagytiszteletü Tatay Sámuel veszprémmegyei ev. esperes ur végezte. — Lélek­emelő ünnepély volt négy évtized után ezen uj be­avatás. Ugyanis a becsületben megőszült Kiss János ur, a dunántúli ev. lelkészi kar nestora négy évti­zeden keresztül szolgálta az ajkai szent gyülekezetét! — Négy évtizeden kéresztül volt a gyülekezet lelki- pásztora, a híveknek jó és balsorrban tanácsadója.— Ritka jellemű, páratlan tiszta becsületességü ember volt. Nagy tudományáról, széleskörű imereteiről még nem szólunk, mert örvend még az életnek! — Mint 80 éves ember, mint 50 éves lelkész nyugalomba vonult, hogy életének hátra lévő napjait békében tölthesse le! — Tamaska Lajos ur utódjává válasz­tatott ! — Őt a gyülekezet jelölte ki; megválaszta­tása küzdelembe került. — A közbizalom, a többség akarata győzött. — E lapok igen becses hasábjain megválasztatása alkalmával az mondatott: „Legyen rajta és a gyülekezeten az Isten áldása!“ De térjünk át az ünnepély lefolyására. A templom minden zugában megtellett. — Az anya- és leány-gyülekezetek egyaránt jelen voltak. Nem volt hely, mely el ne lett volna foglalva. —A gyülekezet tagjain kívül még vidékiek is voltak. Az első ének elhangzása után nagyt. esperes ur az oltár előtt egy buzgó imát mondott, majd a második ének után az uj lelkésszel együtt mentek az oltár elé úgy, hogy esperes ur az oltár kerítésén belül, az avatandó lelkész pedig az oltár kerítésén kívül foglalt állást. — Esperes ur ezután a beavató beszédet mondotta el, melyben szépen körvonalozta a lelkészi teendőket; majd beszélt a jó pásztor tulaj­donságairól; beszéde után az oltáron kívül álló lel­készt bevezette az oltár elé, ahol kezet nyújtva neki, üdvözölte mint az ajkai ev. gyülekezet törvényesen és általános többséggel megválasztott lelkipásztorát; lelkére kötötte a gyülekezetnek mind anyagi, mind szellemi ügyeit! Végre átadta neki elsőben a felsőbb hatóságok által is megerősített hiványt, majd a fomplomlailoióolrni, «'/pnf ©ríoaaj’oLroé, an ogjrlxázi ptf­esétjét és az anyakönyveket! — Ezután esperes ur még egyszer az uj lelkész úrhoz fordult, ismételve lelkére kötötte az ajkai gyülekezetét; majd meg a jelen volt gyülekezeti tagokhoz fordult; intette, lel­kesítette, buzdította őket a békességre, a szeretet- és egyetértésre. A pártérdekek a törvényes választással véget értek: tehát egyesüljenek az egyház tagjai a szeretet magasztos zászlaja alá és kövessék lelki- pásztoruk szívből jövő, a gyülekezet felvirágzására czélzó tanácsait; támagassák a lelkészt fontos és nehéz pályáján: s ajándékozzák meg a jó papot há­lájukkal; akkor nem fog elmaradni a gyülekezet felvirágzása! Ezután következett — a harmadik ének után — Tamaska Lajos ur beköszöntő beszéde. — A mi a dolgozat becsét illeti, — mindenben megfelelt — a várakozásnak. A théma, melyről a beszéd szólt, — a jó lelkipásztor sokoldalú kötelessége volt. A beveze­tésből a példa hiányzott, a mit a sikerült hasonlatok pótolni látszottak. A beszéd felolvasása korrekt volt. Tapintatos bánásmóddal elfogja Tamaska ur mielőbb érni azt, hogy a zajos választásnak még emléke is elenyészik! Adja Isten, hogy úgy legyen! A- gyülekezet tagjanak szeretetéért viszonszere- tetet ígért; a tanítóknak támagatását ajánlotta. Az egybegyült hallgatók megelégeddéssel tá­voztak el, és arczaikon az öröm sugárzott vissza. A beavató sz.-isteni tisztelet után kedélyes la­koma volt a papiakban, melyen jelenvoltak: Nagyt. Tatay Sámuel esperes, Kalmár Pál kertai ev. lelkész, Kiss János volt ajkai lelkész, Parragh Lajos reform, lelkész helyből, Biró József ny. százados helyből, t. Horváth Sámuelné szül. Cseemez úrnő Péthről, Szente György és neje Bükkről, Szilvágyi Károly és Szollár Pál ajkai, — Szópóvny Zsigmond és Bögöthy János csékuti, — Dávid Ferencz p.-miskei és Egyed Mór galsai, — Szente Gyula k.-högyészi ev. tanítók; to­vábbá az anya- és leánygyülekezetek elöljárói. — A társaság este még a következőkkel szaporodott: Gáthyné kedves Lenke leányával, Vincze Károly földbirtokos, Baur Károly állomásfőnök, Tosztyánky Kálmán m. k. postamester, Sass János vasúti tiszt, stb. stb. A legsikerültebb felköszöntőt Kalmár Pál lel­kész ur mondotta. Fűzze az uj lelkészt a hívek seregéhez a sze­retet; a hívek pedig a szeretetet viszonozzák hálás szeretettel! L. Közgazdaság. Veszprémi piacz. Yeszprém, decz. 1. 1882. Veszprém városának mai napi heti piacza né­pes volt, mindennemű czikk meglehetős mennyiség- | ben állíttatott fel eladásra. Különösen sok volt a széna. Káposzta is temérdek kocsin áruitatott. Széna métermázsánkint 20 krral olcsóbb. Káposztát pedig lehetett venni 100 drbot 90 krért is. A gabna árára szilárd, a kinálat lanyha, de a kereskedők is tartóz­kodók voltak. Kukoricza rendkívüli sok, mindamellett árban semmit sem szállt. Hízott sertés a heti szük­ségletnek elég, de ezúttal piaczunkon jól hízott és zsíros sertés nem volt. Zöldje, az előbbi hetivásárok­kal szemben, kevesebb, de azért az ár nem emelke­dett. Belpiaczon szárnyas állat és malacz bőségesen, hal kevés, vaj semmi, tej árában pedig emelkedik. A gabna-ár pedig a következőleg jegyeztetett: Búza 9 frt 40 kr. 9 frt — kr. 8 frt 80 kr. Rozs 7 frt 20 kr. 6 frt 80 kr. 6 frt 50 kr. Árpa 8 frt — kr. 7 frt 50 kr. 6 frt 50 kr. Zab 6 frt 20 kr. 6 frt 10 kr. 6 frt — kr. Kukoricza 6 frt — kr. 5 frt 50 kr. 5 frt — kr. Ko v át iS ig n á c z. Szabályrendelet: a zárórákról.*) 1. §. Veszprém vármegye területén a vendég­lőkre, kávéházakra, korcsmákra, kávé- és pálinka­mérésekre nézve az esteli zárórák Szt.-Mihály naptól Szt.-György napig esti 9 órára, Szt.-György naptól Szt.-Mihály napig esti 10 órára állapíttatnak meg. 2. §. Fölhatalmaztatik a megye alispánja, hogy Veszprém, Pápa, Devecser, Zircz és Enying városok­ban, a járási szolgabiró, illetőleg városi polgármester indokolt ajánlatára, a zárórákat egyes megbízható vendéglősök és kávéház-tulajdonosok üzleteire nézve éjjeli 12 óráig meghosszabbíthassa. 3. §. Fölhatalmaztatnak a járások szolgabirái és a rendezett-tanácsú városok polgármesterei, hogy kivételes körülmények közt (nyilvános tánczvigal- mak, menyegzők stb.) esetről-esetre egyes vendéglő, kávéház- vagy korcsmüzlet-tulajdonosok részére a zárórát felfüggeszthessék. Ez esetben azonban külön rendőri felügyeletről gondoskzdni kötelesek. 4. §. Azon vendéglősök, korcsmárosok, vagy kávéház-tulajdonosok, kik üzleteikben az 1. §-ban megállapított zárórákon túl vendégeket időzni enged­nek, — úgyszintén azok, a kik a hatósági közegek azon meghagyásának, hogy üzleteiket zárják be, nem engedelmeskednek, valamint azok is, a kik a hiva­tásában eljáró hatósági közeget be nem bocsátják, eljárását akadályozzák, vagy pedig vendégeiket az elől elrejtik, a kihágásokról szóló 1879: XL. t. ez. 74. §-a értelmében ötven forintig, visszaesés esetén pedig, ha utolsó büntetésük kiállásától két év nem múlt el: kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek. Azon vendég pedig, a ki a záróra után a vendéglős, korcsmáros, kávéháztulajdonos, vagy ezek megbízottjának, vagy a hatósági közegnek fölhívására »Am fávfi-rik, vagy pl rejtőzik: huszonöt forintig ter­jedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén meg­felelő elzárással büntetendő. 5. §. Ezen szabályrendelet határozmányai nem terjednek ki a szálló vendégekre és ezek hozzátar­tozóira a vendéglő vagy korcsma helyiségein belül. 6. §. Ezen szabályrendelet minden vendéglőben, kávéházban, korcsmában, kávé- és pálinkamérésben kifüggesztendő. Veszprémmegye közönségének nevében: Véghely Dezső, s. k. alispán. 54,175. szám. — Jelen szabályrendelet az 1879. évi XI. t. ez. §-a alapján ezennel megerősítem. — Budapesten, 1882. évi okt. hó 8-án, a miniszter he­lyett: Prónay József s. k., államtitkár. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési rész­lettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — Évnegyedes megyebizottsági köz­gyűlés fog tartatni megyeházunk nagyter­mében, holnapután hétfőn és esetleg a kö­vetkező napokon. Jelezhetjük, hogy tárgyso­rozata érdekességénél fogva e megyegyülés valószínűleg igen .látogatott lesz. — A megyei közigazgatási-bizott­ságban kilépés folytán hat hely jött üresedésbe s e helyek betöltését a holnapi megyei közgyűlés lesz hivatva betölteni. A közigazgatási bizottság a megye életében döntő szerepre hivatott s qua ap- pellatorium forum mindenesetre oly biz. tagjaink­ból restauráltassék, kikben hivatás, ügybuzgalom s intelligenczia egyesül. Nézetünk szerint a meg- üresül’ó hat helyre a kilépők közül is ujraválasz- tandók volnának néhány an- s az uj tagok meg­választásánál is mellőzni kellene a párttekintetet, mert nem pártról, de a megye érdekeit értelem­mel párosult ügybuzgalmu biz. tagokról lehet csak szó. Nézetünk szerint legajánlatosb volna a hat kilépő tag közül Tóth Lajos, id. Gáli Lajos és Csapó Kálmán biz. tagokat újból választani, kikhez ujakkint Kenessey Pongrácz, Ányos *) Jelen szabályrendelet életbeléptettetvén, föl­hívjuk erre az érdekelttek figyelmét. Hogy a föl­emelt fogyasztási adók mellett, mily indokolhatlan e rendelet oly müveit polgárságu városokban, minő pl. Veszprém és Pápa, azt már rég konstatáltuk — s most csak az a kérdés, mennyi konfliktusra fog ez alkalmat adni a polgárság s rendőrség között. A vendéglősök mindenesetre kisértsék meg a petitiót. Hátha a jókedvű belügyminiszter ez esetben egy kvaterka méltányossággal talál adakozni. Aszerk. Tivadar és Kopácsy Viktor választatnának. A megye jól felfogott érdekeit szem előtt tartva, üdvösb s tapintatost választást a megyebizottság alig eszközölhetne! — Kiss JanCSÍék zenetársulata ma szom­baton, holnap s holnapután este a Steiner- kávéház helyiségeiben három hangversenyt rendez ; felhívjuk reá a közönség figyelmét. — A karácsonyi ünnepek közeled­nek. Ez idén úgy látszik, vigabb lesz a ka­rácson, mint tavaly. A birtokos osztályt nem keseritendi el ez idén a rósz termés emléke, s tán az adófelügyelőség is vissza­emlékszik arra, hogy tavaly milyen skanda­lum volt megyeszerte, a miért épen kará­csony előtt s karácsony hetében dühöngtek a legimpozánsabban az adóvégrehajtók. Ez idén talán-tán nem úgy lesz — legalább szeretjük hinni. Kereskedőink is rendezik már karácsom kiállításaikat, a gyermek- világ nagy örömére. Ezekről legközelebbi lapunkban. — A Vénusz átvonulása. Decz. 6-án történik meg a tudományra nézve korszakalkotó Vénusz-át- vonulás. Tudományosan a Vénusz első átvonulást a napon 1869. decz. 4-én s az utolsót 1874. dezz. 9-én észlelték. Minthogy a legközelebbi Vénusz átvonulás csak 121 Y2 év múlva, tehat 2004 jan. 7-én követ­kezik be, a csillagászok természetesen feszülten vár­ják a decz. 6-iki átvonulást. — Alapítvány. A Pázmándy-család a dunántúli ref. egyház kerületi közgyűlésén, mely november 20-án kezdődött Székesfe­hérváron, a családból származó két szegény • sorsú tanuló segélyezésére 4000 frt alapít­ványt tett. — Fiatal bicskás! Simonits István 14. éves, sárosdi illetőségű bognár inas vasárnap délután a fehérvári rajziskolában Sramek István, zirczi illető­ségű 13. éves rézműves inassal összeveszett, s ezt bicskájával homlokon megszurta. Szerencsére nem hatolt mélyre a kés pengéje s igy csak könnyű testi sértést okozott. A rendőrség elfogatta. — Főpásztori körlevél. Kovács Zsigmond me­gyés püspök ur ő exellentiájának legutóbbi főpásztori körlevele a megye papságát és híveit adakozásra hívta fel az árvizek által sújtott tiroliak részére. Részlete­sen kimutatja, továbbá a f. évben, szent Péter és Pál ünnepén begy ült szeretet-adományokat pápa ő szentsége részére, nevezetesen Kovács Zsigmond vesz­prémi püspök 100 darab arany, veszprémi káptalan 100 darab arany, Veszprém városa 3 db. arany és 110 frt. 43 kr. I. veszprémi kerület 91 frt. 35 kr. II. várpalotai kerület 95 frt. III. cseszneki kerüet 66 frt. 23 kr. IV. füredi kerület 57 frt. 90 kr. V. tapolezai kerület 89 frt, 37. kr. VI. keszthelyi kerü­let 103 frt. 10 kr. VIT. k.-komáromi kerület 1 db. arany, 2 db. régi két forintos és 21 db. régi huszas és 109 frt. 10 kr. VIII. kanizsai kerületből: Nem küldetett. — A körmendi kaszinó a múlt vasárnap táncz- estélyt tartott, mely a legszebben sikerült. Nem vett ugyan akkora közönség részt, a mekkorát vártak, de a mulatók ezzel nem törődve, sőt talán épen ezért a legkedélyesebben mulattak, úgy hogy igazán szép est emlékével gazdagabban tértek haza. — Csáktornyán a volt Kaszinó feloszolván he­lyébe „Társaskör* alakult; elnökül Zakál Henrich, tit­kárul Alszeghy Alajos, háznagyul Szilágyi Gyula, és könyvtárnokul Rhédez Ferencz urak lettek megvá­lasztva. — A választmány az uj alapszabályokat meg­ér ősittés végett már felterj észté. — Kováts Zsigmond megyés püspök úr ő nmlt- sga keszthelyi kér. helyettes esperessé Mild Mihály sármelléki plébánost nevezte ki. — A Devecser-vidéki gazda-körnek Széchenyi Pál grófhoz az uj földmivelési miniszterhez intézett üdvözlő, és Kemény Gábor báró volt földmivelési miniszterhez kül­dött köszönő feliratnak, melyeket lapunk 46. száma közölt, indítványozója és szer­zője: Ihász Lajos ur a gazdasági-kör elnö­ke volt. — N.-Tevelröl Írja levelezőnk nov. 26-án este a korcsmában a legények valami fölött összevesztek, minek verekedés lett a vége. St. F. oda ment közéjük, hogy őket szétválassza, de úgy megszurták, hogy a szó­szoros értelmében lepedőbe kellett haza szál­lítani. — B.-Tamásiról Írja levelezőnk: Az ifteni, u. n. „Andrási“-féle vendéglőben a napokban Dákai István több pajtásával mu­latott. Nemsokára bejött Nyári Pál is kire Dákai már rég haragudott. Nyári Pál, alig ült le helyére, midőn Dákai István oda­ugrott, s a nyakát megfogta Nyárinak, de midőn látta, hogy Nyári erősebb mint ő, elő­vette kését, s Nyárit össze-vissza szurkálta. Csak nehezen lehetett őket elválasztani. — Magyarosodás. Szloboda Márton suúri illető­ségű ugyanotti lakos, saját és kiskorú Pál nevű fia vezetéknevét „Szabadosra“ változtatta. — Városunk polgármestere Dunst Ferencz hosszabb idő tartó betegségében, mint fájdalommal értesülünk, aggályos fordulat állott be. Vajha mielőbb örvendetesb hirt reprodukálhatnánk! — Meghagyatik, tessék levetkőzni! Ily czimü, előző lapunkban foglalt közleményünk kapcsán kon­statáljuk, hogy az semminemű városházi hivatallal összefüggésben nincs. Hanem azért igaz, szóról- szóra!

Next

/
Thumbnails
Contents