Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-01-28 / 4. szám

Hajnal felé elkezdtek a kakasok ébredezni hanem azért oda se a bajnak. Hét óráig meg sem áltunk. Akkor hazamentek, lehajtották a fehér pár­nára az álmos fokét, de még álmukban is hallot­ták a nótát. A viszontlátásig, febr. 4-én. A MEGYÉBŐL. Pápa, 1882. január 26. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Városunk társasköreit — mint talán minde­nütt, a délvidéki mozgalom felöl érkező hirek bi- rálgatása, s egyébb politikai combinatiója foglal­koztatja. Fgyik ezt, a másik emezt derítvén ki okául a mozgalomnak, — éppen [oly kétes infor- mátióját hallhatja az ember — mint a minő bi­zonytalanságban hagyta a kormány a honatyákat. Még nagyobb sensatiót keltett a párisi krach hire, különösen a kereskedői világ féltékeny ér­deklődéssel van a következmény igazi megállapi- tása iránt. Az anyag a természetben, ismét az anyag pénz alakjában rázkódtat meg jólétben, mámor­ban, fényben élő sokezer lelket. E szomorú, s a kereskedői hangulatot leverő világosomén}'' sem riasztja azonban vissza két me­gye előkelő fiatalságát, hogy a magas aristokratia igényeit kielégítő, pazar fényű bált jövő hó 15-én a „Griff-' fogadó nagytermében meg ne tartsák. Összesen mintegy 46 fiatal garantirozza a bált, melyen a meghivóivek szolgálván beléptijegyül, azok el is fognak szedetni. Részvétel az nincs. Lesz még e hó 28-án is egy bál a jótékony nöegylet rendezendi, mely mint rendesen, látoga­tott s kiválóan sikerülönek Ígérkezik. Városunk ezen egyletének fáradhatlau bázgalmu hölgyvilága egészen saját találmányi! nyeremény tárgyakkal kelt érdeklődést. Elzárt dobozokban ugyanis arany, ezüst pénznemek lesznek rejtve. Adjon isten mi­nél jövedelmezőbb sikert. E hét folyamán volt az iskolaszék elnökvá­lasztó gyűlése, melyen Ocsovszky Kázmér a helyb. szt.-Benedek rend derék házfőnöke felé fordult az általános bizalom, — örvendetesen vettek tudo­mást mindazok, ki a nevezett derék tanférfiu ügybuzgalmát, szakképességeit, békéltető modorát ismerik, s egyszersmind fájdalmasan esik regist- rálnunk, hogy a megtiszteltetést nem fogadhatta el fontos, minden idejét igénybe vevő rendi s gymnasiumigazgatói teendőinél fogva. A polgári kör alakuló közgyűlése a múlt évi személyzetet tisztelte meg bizalmával, nevezetesen: Vajdics Károly elnök, Nagy Boldizsár városi fő­jegyző — jegyző, Heykal J. Ede pénztárnok, Dé­nes Pongrácz könyvtárnok maradt, lett még azon­kívül 8—10 választmányi tag is választva. A vereskereszt-egylet helyi fiókja e hó 29-én d. u. 2 órakor tartja évi rendes közgyűlését. A humánus egylet működése igen buzgó, ez ideig 200 tagot; számlál s e tekintélyes szám minden­esetre a felséges királyasszonyunk által is elismerő kézirattal kitüntetett két főszerepvivö: Kiss László- né és Pent Józsefné urhölgyeknek köszönhető. A déli zavargás, úgy hisszük, még serényebb működésre sarkalja a lankadatlan honleányokat! Sajnos! Vivási tanfolyamot hirdetett Magvassy Pál torna és óvótanár ur s már azt meg is |kezdte. Magvassy ur ismert jó vivási módszerrel bir, ar­ról több jól kiképzett tanítványa .tanúságot tehet s éppen azért csodálkozni lehet, hogy a fiatal nemzedék nem használja föl tömegesebb je­lentkezése által a kedvező alkalmat az élveze­tes s mellette életjelentöséggel bíró gyakorlatot elsajátítandó — és appropos a délszláv mozgalom nógathatná a nemes fiatalságot is. Ma van temetése Gross Henrik volt 48-as honvéd őrnagynak. Lassan-lassan kidőlnek a nagy idő emberei. Radius. A VIDÉKRŐL. Keszthely, jan. 25. 1882. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) A keszthelyi gazdász-bálról. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói folyó hó 14-én tartották meg az intézeti segély-egylet javára ren­dezett tánczvigalmukat. A tánezvigalom kitünően sikerült s a segély-egylet javára 194 frt. 67 krt. jövedelmezett. A tánczestély, melyen a négyese­ket és füzértánczot 40 pár lejté, esti fél 9 órakor vette kezdetét s csak a reggeli szürkületkor ért véget. A bál fényét a „Ladi patronesse“ dr. C sa­il ády Gusztávné, szül. Forster Mariska úrnő szeretetreméltósága által nagyban emelte. A zöld gályákkal és különféle gazdasági czimerek- és esz­közökkel díszített tetmet Keszthely és vidéke szépei valóságos virágoskertté alakították át. A szebbnél szebb virágokból összeállított koszorúban láttuk: Gánger Zseni, Amberg Tilda (Kéthely), Szabó Gizella (Maróth), Weichinger Tóni, Hauer Riza, Somogyi Irma (Szombathely), Stefa­nies Mariska (Rada), Hanny Ilka (B.-Magzaród), br. Lippe Vilma, Bottka nővérek (Hahóth és Új­falu), Molnár Vilma, Geleta Mariska (Bény, Esz- tergommegye), Csák Irma, Babochay Nina, Nagy Málvin, Braun Marcsa, Ehrlich Hermin, Izmay Mariska, Markus Klára (Sármellék), Szalmásy N. (L.-Tomaj), Lenhárd Netti, Király Lujza, Stocker Vilma stb. stb. urhölgyeket, valamint; Nagy Pálné, Viriusz Vinczéné (L.-Tomaj), Kunzné, Hauer Gé- záné , Strinovics Leóné, Udvardy Istvánná és br. Bothmer Irma úrnőket. — Elismeréssel kell a ren- dezöbizottságról, de különösen Choczesky Miklós rb. elnökről, Müller Jani és Szilvásy Ödön a fü- zértáncz rendezőiről, úgyszintén Ráth József pénz­tárnokról is megemlékeznünk, ama fáradhatlan te­vékenységükért, melyet a tánczestély rendezése körül kifejtettek. — Az e hó 21-én rendezett táncz- estélyröl a jövő szám részére küldend tudósítást Keszthelyi. Magyar-Ó vár, 1882. jan. 25. __ A ^Veszprémi Független Hírlap“ t. szerkesztőjéhez. — Fo lyó hó 21-én tartatott meg városunkban a „Kazinczy-bálu oly fényes eredménynyel, minő eddig ritkán fordult elő. A fÖórdem Lakat János urat, a bál elnökét illeti, ki fáradhatlan buzgalommal és kitartással iparkodott oda hatni, hogy az egybegyült báli kö­zönségnek ez estét minél kedvesebbé tegye, mi sikerült is neki; mellette a rendezőség érdemel dicséretet kiváló figyelméért. Nemcsak helybeli, de vidéki hölgyek is szép számmal jelentek meg. Lady patronesse Tóth Im- réné úrnő volt. Ezenkívül jelen voltak: Antoni Miczi, Ber­ger Leontin, Bischoff nővérek, Bozzay Örzsike, Brokes Otília (Csallóköz), Csányi nővérek (Győr), Cselkó Istvánná, Frantsik Nina (Somogy), Glasits Teréz, Lehman N., Leib nővérek (Győr), Lumni- czer Gizella (Győr), Kamer Málcsi, dr. Kosutány Tamásné, Marz Gizi, Miesl Zsófika, Mittermayer Szerafin (Győr), Modrovich nővérek, Morgenbesser Constantin, dr. Müller Ottóné, Őshegyi Irma, Pa- taky Adél, Szabadka Leopoldin, Schopf Emilia, Sporzon Pálné Gizella leányával, Steindl Katicza, Szalay Ilka, Sommer Adolfnó, Toffant nővérek (Győr), Vaczó Irén, Vinter Károlyné, Zechmeister Józsefné. — A bál tiszta jövedelme 250 frt. Ezek után maradtam t. szerk urnák stb. P. Zs. Budapest, 1882. jan, 27. — A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez. — „Jogász bál után!“ Brrrr! Kegyetlen ez a katzenjammer . . . . két porczió korhelylevest megettem és még sem . . . . bírom fejemből kiverni azt az alakot, azokat a bájoló szemeket, azt a koromfekete hajat! . . . Brrrr! Alom volt az egész! — Ki az? — Engedőimével a számlát hoztam a czi- pökröl! — „De bál után?“ — — — — Tegnap azt méltóztatott mondani, hogy „Bál elő tt?“ — Mondja meg a gazdájának: most nincs! — — Igyák egy liter bort! — (Egy megmaradt húszast ad neki.) — Köszönöm alássan! . . . * — Pontban 5 óra! — Azonnal itt lesz! Addig járjunk egyet! Nem nagy a váczi-utcza, ki nem kerülhetjük! — Ki ez, aki most köszönt neked?-----­— Balek! — Talán csak nem! — 10 palaczk-pezsgö! — Vacsora! — Bér­kocsi! Becsaptuk! Ismered Piroskát? — Azt a — — — — Igenis! — elhitettük vele, hogy ez — meg az! Bemutattuk neki! Mulattak ! A hála nagy volt. — De siessünk mert mereven tekint! — Ott jönnek ketten, melyik az ? — Ah! — — Ő az ! — — Mégis beváltja... — Magadra hagyjalak ?a — Kérlek! — De csinos! Sokat mulattam én is vele az éjjel! Pá! .................Nagysám! Mily boldognak ér zem magam! —• De uram! Nem értem! — Megkapta levelemet? Boldoggá tett! — Miról beszél? — — Térjen ki utamból! — Bolond vagyok, vagy ö bolond!.......... Ba rátom! megbocsáss! A nő megtévedt! Azt gon­dolta, hogy a levelet én Írtam ! Tableaux! * — Mama? — Tessék Jolánom! — Mégis eljött, pedig . . . — Hol van? — Az előszobában! — Oh derék ember ! — Tessék ? ?-----­— Nem szóltam! — Mama? Ugy-e ne fogadjuk el a látoga­tását ! ? — Nem! Maradj! Beszélek vele! — Ugy-ugy! Mikor már a bálban is tilta­koztam ! — Maradj ember! Jolán! — * — Oh kedves — Elmégy a „népszínházi bál“-ra. — Nem! — Miért ? — A jogász bálon olyan jól mulattam, hogy a népszínházi bálon már nem tudok mulatni — Elfogyott a kedved? — Az is meg a.......... — Tudom már! — Eli, egy váltóval több vagy kevesebb! — — Alá kell Írni! * — Hány órakor jöttél haza? — Azt tudom, hogy hány órakor mentem, mert akkot még járt az órám, dehát tudod a zene szép volt, a kedvem nagy — a szomjam még na­gyobb .... stb. stb.------ hát. — Fizetni! — Tessék kérem . . . — Három couvert — — öt üveg tokai, öt palaczk pezsgő . . . szivar .... — 53 frt 50 kr. — Vigyázzon az aranyórámra holnapig! * — Az istenért! Mi lelt! Szólj! Kétségbeejtesz. — Hagyj magamra! — Ki bántott? —r Ismered Haraszi Júliát? — No—no - nos ? — Verjen meg az Isten! — Tehetek én róla? — Kibeszélted az eszéből! Két évi hűség! — — — — Minden! minden oda van! — Eredj, aludd ki magad, jobb lesz! — Hogy tetszett Halmay uj csárdása? — Az volt a legjobb! — Miért? — Azt húzták mikör nyíltan beszéltem vele! — — Azt húzták, mikor megvallotta azt, ami szi­vemet éltette, a boldogok országába vitt! Akkor értem el üdvöm tetőpontját! — Jó csárdás lehet! — Nagyszerű!! ............... Új donságok. Vidéki tisztelt előfizetőinket s elvbará­tainkat, kik az újévi első negyedre még az előfizetést nem küldték be, tisztelettel kér­jük, hogy e csekély összeget rövid idő alatt beküldeni szíveskedjenek, nehogg a rendes szétküldésben akadályozva legyünk. — Érdekes hírül veendi az olvasó-kö­zönség, hogy a helyi kir. törvényszéki elnöki állo­más végre betöltetett s erre Laky Kristóf általán szeretett s ügybuzgó kanizsai ifjú kir. ügyész neveztetett ki. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon tisztelt ismerőseim, barátaim s rokonaimnak, kik boldogult édes anyám,özv. Koch Jánosné vég- tisztességtétele alkalmából, engem, kegyeletes részvétükkel megvigasztaltak — szívből eredt hálás köszönetemet fejezem ki. Veszprém, jan. 27. Tisztelettel: K o c h Autal. — Az úgynevezett „megyei kör“ ismét kisért. Aláírási ivfélét küldözget szét a me­gyébe, fogandó reá „igen“-szavazó gimpliket, akár tökkel a czinkét. Dejszen: sohse lesz a nyulból jáger! — A Talliánkut-ügyében is történt hát valami. A minap városunkban járt a fehérvári kutmester, hogy az ominózus kutat szemügy­re vegye s tapasztalván a szivattyucsövek hiá­nyát, a gazdasági tanácshoz fordult. Ez mindjárt mégis bízta Benkő főmanipulánst, hogy utazzon Budapestre csőbevásárlás végett; miután ott nem találta kebelbarátját, a Geitner-gépgyár ügynökét — kivel ez ügyet bizonyára a legjobban elintézte volna, hazajött s — nincs gchseft. — Ibolyafalók, Előző lapunkban irtuk, hogy egy almádi-i ismerőnk szerkesztőségünknek egy kis csokor januáriusi ibolyával kedveskedett. A helybeli sunyi-ujság tollasai ezt megirigyelték s — azt a sulykot hajították el, hogy annyi az ibo lya, miszerint már a piaczon árulják. Persze, hogy olyan embert, ki ez ibolyavásárt látta volna, bo­londkötéllel sem foghattak. Az aztán az igazi — ibolyafalás. Vájjon mit szól hozzá— Ibolya?! — Színi rovatunk lapunk tultömöttsége folytán ezúttal kimaradt. — Hoszt er bunkerének végtárgyalását tudvalevőleg a helyi törvényszék szűk, alig pár ölnyi térfogatú tárgyaló szobájába tűzték ki jövő hó 3-ára. Miután igy alig száz ember férne el ott s ember em­ber hátán lenne igy is — a helyi polgárság számos aláirású kérvényt intézett a tv. Elnökséghez, hogy a tárgyalást a megyetermében tartatná meg. Hisszük hogy e kérelemnek — mely máskint is indokolt — hely fog adatni. — Színészeink a holnapi előadás után — „megfogyva bár, de törve nem“ — búcsút mondanak annak a városnak, melynek hideg kö­zönyössége csak keserű emlékeket hágy lelkűkben. Tőlünk Komáromba mennek, a nyarat pedig Keszt­helyen fogják tölteni. Adjon Isten nekik több si­kert és szerencsét, mint a mivel városunk közön­sége jifialmazta ügyekezetüket. — Károly napját tegnap este úgy városunk­ban, mint a vidéken számos helyen megülték. Ez al­kalomból különösen Kád árt a s S z ent G áll köz­ségek emlékeztek meg Eötvös Károly volt szeretett képviselőnkről s üdvözlő sürgönyökben fejezték ki neki szeretetüket, bizalmukat s szives üdvözletüket. Élje­nek a derék községek! — Az élet quodlibetje. Tót-Vázsony kisközségben a múlt napok egyikén négy oly ese­mény történt ugyanegy időben, mely mozzanatot képez az ember életében. Ugyanis, mig egyik ház­nál az újszülött keresztelését tartották és üdvki- vánattal halmozták a kis csecsemőt, addig egy másik háznál szólt a dob, hogy elvegyék a sze­gény adós vagyonát. A harmadik háznál lakoda­lom volt, — szóltak a menyegzői pisztolyok és mondattak nagyhangú felköszöntések ; a negyedik háznál pedig hangzott a „circum dederunt“, zo­kogó, siró gyermekek állták körül a fekete kopor­sót, a melynek lakója most már boldog, mert nem zavarja többé sem keresztelés, sem lakodalom, sem pedig az árverelés dobpergése. — Ráth Iván jószágigazgató urnái elkö­vetett nagyobb ékszertolvajlás ügyében a helyi rendőrkapitányság átiratot vett a győri rendőri hatóságtól, melyben azon felvilágosítás szolgála­tik, hogy a körözött egyén személyleirása, ki Vesz­prémben szegény tanítónak gerálta magát, — teljesen egyezik egy hírhedt budapesti ékszertol­vaj és betörő személyleirásával. Ennek folytán a kapitányság értesítette a bpesti hatóságot, hogy ott a nyomozások megindittassanak. — Aki harmineznégy zsemlét megeszik. Fiatalok voltak, jó gyomorral meg­áldva, egy-egy ludnak oda se néztek. Az egyik szinész volt, vállalkozott rá, hogy megeszik tizen­három zsemlét; meg is ette, hanem ki is izzadt bele becsületesen. A másiknak is ugyanazon mes­tersége volt; eddig ő volt a társulat ha-pókja, azt csak nem engedi tehát, hogy őt valaki leíőzze. — Ő vállalkozott harmineznégy zsemlére és megevett harmineznégyet. Váljék neki egészségére! — Tolvaj adóvégrehajtó czimü, múlt számaink egyikében megjelent újdonságunkra vo­natkozólag, a meg nem nevezett adóvégrehajtó egy nyilatkozattal felkeresett bennünket, melyből kitűnik az, hogy a lókuti biró a zirczi járás szol- gabiróságánál a vádat visszavonta, a mennyiben meggyőződött arról, hogy a hustolvajlás tréfából követtetett el. Adjuk ezt az illető adóvégrehajtó rehabilitátiójául. — A szentkirály-szabadjai bál f. hó 28-áról elnapoltatok a közbejött akadályok miatt. Az újabban kitűzendő napról a közönség meghívók utján fog értesittetni. — A legújabb „peleskei nótáriust A „Peleskei nótárius“ múlt vasárnapi előadásán, mikor Paksi, mint Peleskének notárusa a közön­ség közé jött és az Othellót játszó színésznek oda szólt, egy alsó karzaton levő polgár ember Paksi­nak nem a legszebb módoD Ígérgette tisztes távol­ból, bogy ha el nem hallgat, hát megtanítja igy meg úgy, mert hát nem illik a csendet háborítani. Mint mondják, ez ember is rátóthi volt. — Szerecsen-szinész. Balog Alajos színigazgató ur, a városunkban tartózkodó, eddig Vizner, illetve Körmendi uraknál alkalmazásban volt zanzibari szerecsen fiút, — ki nyelvünket is meglehetősen beszéli — társulatához fogadta és egy-két rövid szerepre be is fogja tanítani. — No mi már nem gyönyörködhetünk magas művésze­tedben oh „Othello“! — A „Balatonvidéki kör“ vasárnap, f. hó 22-én tartotta rendes közgyűlését B.-Pesten, melyen első sorban egy héttagu'bizottság küldetett ki az alapszabályok kidolgozására és egy másik öttagú bizottság az egyletnek alkalmas helyiséget megtekinteni. A gyűlésen számos Veszprém-, Somogy- és zalamegyebeliekkel talál­koztunk, kik ugylátszik örömmel gyülekeznek e táborba. A tagok létszáma már jóval felülmúlta a százat és ugylátszik, szép virágzásnak fog in­dulni az egylet, melynek legelső dolga lesz fent- nevezett három megyének leifása földrajzi, törté­nelmi, irodalmi szempontból. A gyűlésen Darvas Aladár az egylet elnöke „A falu királya“ czimü humoreszkjét olvasta fel, melyet annyival is inkább örömmel fogadott a hallgatóság, mert balatonvidéki rajz; jövő gyűlésre szintén ilynemű felolvasások vannak kitűzve és a tagok legna­gyobb része e három megyéből szedi felolvasási anyagát, mely később alkalmas adatokul szolgál­hat a rendes munkálatoknak. — A zirczi olvasókör folyó évi Jebr. 11-én a nagyvendéglő termében könyvtára javára zártkörű tánezestélyt rendez, melyre a meghívók már szétkül­dettek. Családjegy 2 frt. Személyjegy 1 frt. Kezdete 7 és fél órakor. Jegyek előre válthatók Takátsy Ig- nácz és Tejfel János uraknál s este a pénztárnál, í élül fizetéséh köszönettel fogadtatnak. — A székesfehérvári ügyvédi kamara, közhírré tette, hogy a kamara lajstromába Kenes- sey Gyula ügyvéd Székesfehérvár lakhdylycl folyta­tólag felvétetett; továbbá hogy Párizs Ágoston Vesz­prém lakhelylyel bejegyzett ügyvéd, a kamara terüle­téből Budapestre történt elköltözése következtében a kamara lajstromából kitörültetett. — Szentgállról tudósítanak bennünket, hogy ott a kanyaró járvány szedi áldozatait az iskolás fiuk közül, cs ez volt oka az előadások beszüntetésének is.

Next

/
Thumbnails
Contents