Veszprémi Független Hirlap, 1881 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1881-12-24 / 13. szám
— A ki mindig a jussát kereste. Megfagyva találták f. hó 10-ére virradóra Kispál Ferencz uramat a a háromszékmegyei Szent-István községben. A néhai, egyik messzevidékeken ismert alakja volt a nevezett megyének. Mióta csak a maga gazdája lett, mindig volt valami pere, kettő-három egyszerre. Folyton kereste jussát a jámbor. A vesztett perekkel együtt jár az „elkeseredés“, ezzel pedig a boros kancsó hajtogatása. Kispál uram az utóbbi időben már többet ivott, mint a mennyit perelt. Mikor aztán mindenét elitta-perelte, majd itt majd ott hányódott, kóborolt, mint az Orbán leike, mig a fagyasztó hideg véget nem vetett hányatott életének. Eddig bizonyosan keresi a jussát a menyországban is. —- A bor megsavtalanitásának ideje. Ha a bort főképen márványnyal akarjuk megsavtalanitani, mi akkor ajánlatos, ha ezen savtalanitásnak nem kell nagy fokot elérni, legjobb ezen műtétet a fő erjedés befejezte után végezni, mert azáltal a borkőnek nagyrésze eltá- volittatik és állandó savtartalomról lehet beszélni. A must savtartalma ugyanis mindig kevesbedik nehány ezredrészszel, mig az megtisztulva uj borrá lesz. — Ilyen dolog nálunk nem történhetik meg- Nem ismeri a főispánt. Kecskemétről írják e következő történetet: Gr. Szapáry István, Kecskemét főispánja, a múlt hét egyik napján meglátogatta az itteni kapitányi hivatalt s|többüras szoba közt olyanra is akadt, melyben egy jegyző dolgozott. A főispán udvariasan köszönt s kijelenté, hogy a kórházi iratokat akarja megnézni. „Hát aztán: minek akarja az ur megnézni?“ — kérdé a dolgát folytató és pöfékelő B. jegyző ur. „Látni akarom!“ — folytatá a főispán. „Kire vonatkzoólag, ha szabad kérdeznem?* — mondá nem minden boszan- kodás nélkül a kérdezett. „Mindenkire vonatkozólag!“ — »Ugyan úgy? Hát kicsoda az ur?‘ — „Én Szapáry főispán vagyok 1“ A jegyzőnek véletlenül kiesett a szájából a pipa és nagyon csodálkozott, hogy nem ismerte meg a főispánt, pedig — sohsem látta. — A kegyencz bukása. Pétervárról Írják, hogy nagy feltűnést szült közelebb Suvalovnak, Vladimir nagyheaczeg szárnysegédének hirtelen elbocsátása. Gróf Suvalev ugyanaz, ki múlt évben Demidov can-do- natói herczegtől a yacht-klubban nvolcz millió frankot kártyán elnyert, de melynek kifizetését a czár megtiltotta. — A gróf eddig kegyeit embere volt Vladimir nagyherczegnek, a szent liga tulajdonképeni fejének. Igen ügyes, furfangos, dicsvágyó és önző ember, ki kiváló fortélyossággal játszta szerepét a nagyherczeg mellett s mindenkép azon törekedett, hogy mindinkább meggazgadodjék. Közelebb egy férfi jelent meg Vladimir előtt 8 ígérte, hogy 25 ezer rubelért a szoczial-for- radalmárok minden tervét elárulja, igy lehetővé teszi a mozgalom egyszerre való elfojtását. Suvalov neszét vette a dolognak s érdemet akarván szerezni, a maga felelősségére kifizette a huszonötezer rubelt a feljelentőnek, de az többet nem tért vissza a pénzzel s nem is mondott semmit. Ezt megtudta Vladimir nagyherczegnek igen erélyes neje, Mária Pavlovna, ki most nagy szerepet játszik. Szemrehányást tett Suvalovnak s föladta őt férjének. Ez a czár elé terjesztette ez ügyet s három nap múlva Suvalov elvesztette állását. — Római hírek. Rómában már hosszabb idő óta hallgatják az operai előadásokat telephon-vezetéken. De nagyobb újság az, hogy most már telephon-népün- nepet is készülnek rendezni a városnak négy egymástól távol eső piaczán; tombola lesz ez, melynek eredményét telephonnal közük a központi piaczról a többi pi- aczokon összegyűlt közönséggel. — Nagy volt a rémület decz. 11-én a Szt.-Péter templomának előcsarnokában rendezett ünnepély alkalmával. Meggyuladt ugyanis egy függöny az égő gyertyáktól s több ember elájult ijedtében. A tudósítás szerint XIII. Leo megőrizte nyugodtságát, s az őrök csakhamar elfojtották a tüzet. — Lajos bajor király. Münchenből ismét érke- kezett hir, a különcz bajor királyról, ki majd abban találja kedvtelését, hogy a vonatot útközben megállítja s gyalog megy, a hova szándékszik, majd pedig reggeltől estig ül a szinházban s végig néz operát, drámát, balettet. Most Hohonschwangáuban időz, hol rendesen időzik évenkint. Itt azonban még sem sokat látják, mert gyakran ölt inkognitót s bejárja a vidéket, a nélkül, hogy eltűnjék mindenki szeme elől, hogy még ko- mornoka sem tudja merre van. A müncheniek gyakran hóuapokig nem tudják merre jár a bajor király. — Az országos könyvkiállitáshoz. Apponyi Sándor gróf bejelentette a kiállítási bizottságnak, hogy a kiállításon egy gyűjteménnyel ő is részt vesz. A gróf könyvgyűjteménye egyike a leggazdagabbaknak és legérdekesebbeknek. A beküldendő gyűjtemény na- gyobbára magyar vonatkozású régi külföldi munkákból áll, melyek mind a legjobb karban vannak s úgy tartalmuknál mind nyomásuknál és díszes bekötésüknél fogva rendkívüli értékkel bírnak. — Érdekes levelezés. Mint tudva van, Teleki sándor ezredes a „gróf“ titulust nem szokta neve elébe tenni. Ő azonban mindenkinek szereti megadni a magáét. így történik, hogy papirszükségletét Pozner- nél látván el, mindig igy czimezi. „Nagyságos Pozner Károly Lajos lovag urnák.“ Mig Pozner igy válaszol: „Tekintetes Teleki Sándor urnák.“ — Merénylet a japáni mikádó ollen. Japáni lapok szerint a mikádóra egy benszülött, rálőtt. Akita város utczáin. A golyó nem talált. A merénylőt azonnal elfogták. — Göttel. Ki az? Ezt kérdezte Bécsben most mindenki, abból az alkalomból, hogy ez az ismeretlen, soha ki nem nyomtatott nevű valaki százharminczöt- ezer forintot ajándékozott a bécsi áldozatok családjai számára. Göttel Ágost egy csendes öreg ur, a ki pár év előtt New-Yorkban egy bankház üzlettársa volt, s most visszaköltözött Bécsbe, szülővárosába, magával hozván millióit, Hol az a császár, a ki ennyit áldozott volna a szerencsétleneknek ? — Jó üzlet. Bonaparte Roland herczeg, Blanc asszony, a monnakói játékbank elhunyt tulajdonosa legifjabb leányának férje kitűnő üzletet csinált, elad ván részét a monakói játékbankban, 23 millió frankért. A vevő egy angol tőkepénzes társulat. — Nagy árviz. Trevisóból jelentik, hogy az utóbbi napokban felhőszakadás forma esők a Bacchiglione folyót annyira megdagasztották, bogy Trevisót egészen elöntöjte. Múlt vasárnap minden utcza viz alatt állott, hétfőn aztán a víz apadni látszék, de kedden újra úgy megáradt, hogy csak az ablakokon keresztül menekülhettek a lakók. — Kitiltott lap. A Genfben megjelenő „Wolnoje sIoyo11 (La parole libre) czimü laptól a posta i szállítási jog a magyar korona országainak összes területére nézve megvonatván, a postahivatalok utasittattak, hogy e lapra előfizetéseket el ne fogadjanak és annak továbbítását ne eszközöljék, — A tudományos világot meglepő hirt hozza a táviró Szent-Pétervárról, hogy Anutsin, Kelet-Sziberia kormányzója, ki most ott tartózkodik, azt állítja, hogy az észak-amerikai expedicziónak még 1877-ben elveszettnek hitt, „Janette“ gőzöst megtalálták és a hajó személyzetét rögtöni segélyben részesítették. — Reclus „A föld“ czimü nagy müvéből megjelent a hetedik kötet a párisi Hachette-czég kiadásában E kötet Kelet-Ázsiával foglalkozik, főleg Japánnal és Khinával. E fontos tudományos irodalmi hir annyival is inkább érdekelheti a magyar olvasókat, mert Reclus nagyszerű müvét tudvalevőleg a természettudományi társulat kiadja. —■ Egy orosz rab. Moszkvából írják, hogy nehány nap előtt egy veszélyes gonosztevőt kisértek Sahalin szigetére, hol rabságátle kellett volna ülnie. A gonosztevő azonban narkotizált szivarral elbóditá a két rendőrt, ledobta őket a kocsiról, s maga elhajtatott. Máig is bottal ütik nyomát. — Haymerle elhunyt külügyminiszter testvére, Haymerle Károly lovag, őrnagy, a hadügyminisztériumban a vasúti osztály főnöke, mint Bécsből távirják, tegnapelőtt hirtelen elhunyt szivszélhüdés következtében. Neje és három kiskorú gyermeke gyászolják. — A végrehajtás vége. A túlbuzgóság többet árt, mint használ? Ezt elsóhajthatják néha a fellebbvaló kormányközegek is, ha egy alantasuk brutális tettéről értesülnek. Panyi-Daróczon, Nógrádmegyében e hó 16-án megjelent az adóvégrehajtó Kertész Miklós házában s követelte az adóhátralékot. A háznál csak Kertész Miklósné volt otthon és készséggel adta át utolsó két forintját, de a végrehajtó nem elégedett meg, többet követelt. A szegény asszony kétségbeesve kérte, hogy nemsokára lesz több, csak most könyörüljön. A végrehajtó nem azért végrehajtó, hogy szive vagy legalább méltányossága legyen és nem tágított, hanem lefoglalta az asszony utolsó vánkosát is. Ez annyira elkeserítette a szegény asszonyt, hogy felakasztotta magát. A szerencsétlen férj pár perez múlva jött haza, sietett elvágni a kötelet, életre is hozta feleségét, de csak rövid időre, mert a szegény asszony alig egy negyedóra múlva mégis meghalt. Nem érdemel-e érmet a végrehajtó?! — Franczia zsurnalisztika. Parisból írjak: A ,Citoyen Frangais“ socialdemokrata közlöny, melyet Sacondigné Achille szerkesztett, megszűnt. Keletkezett helyette azonban egy antisemita hetilap. Ennek czime: „L’Autijuif,“ szerkeszti Pacchioni, a „Lyon Rebublicain“ vidéki lap párisi levelezője. Ez a „társadalom oltalmára szolgáló lap“ feladatul tűzte ki, hogy a zsidók polgári és állampolgári jogait eltöröljék. — Kupola — keménypapirosból. A brüsz- szeli óriási igazságügyi palota kupoláját, mélyet eredetileg rézből akartak készíteni, keménypazirosból (papier-machéból) fogják építeni. — Csodálatos emlékezőtehetségről ir Kay Dániel khinában élő pap. Ugyanis egy nemrég tartott iskolai vizsgálat alkalmával egy khinai fiú az egész uj testámentumot mondta el fejből, könyvnélkül, ami mellett egyetlen szó sem maradt el. Igazán nem tudni — mi inkább csodálandó, a tanuló emlékező tehetsége vagy a vizsgáló tanítók türelme. — Főpróba — a temetésből. Nov. 1-sején temették el Pekingben Tan Amit, az april 8-án elhunyt khinai császárnét. Hogy a temetés jól sikerüljön, négy megelőző napon egy-egy főpróbát tartottak belőle a város utczáin. — Hallatlan zsarolás. A „Zempl.“ írja, hogy a napokban egy jómódú varannói iparos az ottani korcsmárostól három pár virslit vitt el — a korcs- máros tudta nélkül. Távozta után azonban a vendéglős észrevette a hiányt és felkereste az iparost, ki neki a tréfa jóvátételére egy forintot ajánlott fel. A korcs- máros azonban ily olcsó árra nem is gondolt és feljelentéssel fenyegette az iparost, ha neki 300 forintot nem fizet. Az iparos, nehogy pelengésre állíttassák — kénytelen volt beleegyezni és száz forintot azonnal kifizetett készpénzben, 200 írtról pedig váltót állított ki. — E majdnem hihetetlen eset széles körben keltett megbotránkozást. — Száz kilós könyv. Zalka János győri püspök az országos könyvkiállitásra beküldte a tulajdonát képező óriási „Antiponale“-t. A könyvóriás több mint egy méter magas, egy méter széles, körülbelül egy láb vastag és épen 100 kiló súlyú. A tenyér vastagságú bekötési tábla erős bőrrel van áthúzva, sarkai, szélei s a közepe erős nagy bronzdiszitésekkel ellátva. — A könyvmonstrum, mely a könyvkiáilitás tárgyai közt előre láthatólag a legnagyobb tért fogja igényelni, tegnap este érkezett a fővárosba. — Rémületes törlénet. Ehrenhausenből Írják: Borzasztó és eddig hallatlan történet fordult elő decz. 6 án Veit helységben, Alsó-Steierországban. Az iskola- tanító haza bocsátván a fiú és leánynövendékeket — egyik iskolás fiú a község végén követelte egyik kis leánytól, hogy őt szeresse. A kis leány kigunyolta a fiút, mire ez annyira dühbe jött, hogy kihúzta kését és 7—8 sebet ejtott rajta, megfojtotta és alásta egy'bozót tövében. A jelenetnek nem volt tanúja, hanem azért csakhamar rájöttek a gyilkosságra. A bonczolás alatt a fiatal gyilkos úgy viselte magát, mint valami megrögzött gonosztevő. Minden kérdésre bátran felelt, nem sajnálván az elkövetett tettet. Mint mondá, any- nyira szerette a leányt, hogy annak meg kellett halni, vagy őt viszont szeretnie. — A Karl-szinház karzatán Bécsben a napokban egy úri ember táskája által vonta magára a közönség figyelmét. Emberünk, bár az első sorban volt helye, a kijárathoz közel ült és folytonosan a kilincs felé kukucskált. Az előadás kezdete előtt aztán — mint egy bécsi lap írja — kipakolt táskájából. Egy hosszú kötél, lámpa, spongya, egy üveg szifon és egy skatulya svéd gyufa, ezek képezték tartalmát A Ring-szinház katasztrófája úgy látszik, még sok színházlátogató eszét fogja megzavarni. — Tragikus eset történt tegnap reggel Kará- csondon, Füzesabony és Hatvan közt levő kis állomáson. Egy harmadik osztályú coupéból kiszállt egy csinosan öltözött.1 igen szép fiatal leány, hogy vizet igyék. E perczben berobog az állomásra a hatvani gyorsvonat, elgázolja a boldogtalan leányt és mindkét lábát térden felül elmetszette. A szerencsétlen még lélegzett, mikor a vonatra tették, hogy Budapestre vigyék a kórházba. Kilétét sem lehet tudni, mert eszméletben volt. — Tüzmentes trikók. Azon értekezletnél, melyet a párisi lapszerkesztők és színházigazgatók a bécsi katasztrófa áldozatai javára rendezendő ünnepély tárgyában tartották, Vaucorbeil ur, a párisi nagy opera igazgatója a követkozö érdekes reminiscentiát mondotta el: A hatvanas évek elején Livry Emma kisasszonynak a nagy opera bájos príma bállerinájánák könnyű, gázeruhája egy ballet előadása közben meggyuladt és a szerencsétlen tánczosnő égési sebei folytán meghalt. Ez eset alkalmából a császár külön meghagyást adott ki az iránt, hogy ezentúl valamennyi ballerina trikói és gazeruhái tüzmentes esszenciába mártassanák E meghagyást teljesítették és — hat hónapon át követték is; ekkor azonban a tánczosnők panaszkodni kezdtek, hogy ruháik nem elég simuléko- nyak és hogy tagjaik ruganyossági kifejtésében akadályozzák Nemsokára aztán egyik a másik után eldobta tüzmentes trikóit és újra visszatértek régi tűzveszélyes, de könnyű ruháikhoz, ügy látszik majd csak akkor veszik ismét élő, ha egyik kartársuk ismét a lángok martaléka lesz. Ez esetet Vaucorbeil annak illusztrációja gyanánt mondta él, hogy a mostani tűzbiztonsági intézkedések is csakhamar feledésbe fognak menni, ha követésüket nem őrzik ellen élég erélylyel és éberséggel. — Férjhez menő leányoknak Canadában igazi eldorádójuk lehet. Londonban a nő kivándorló egylet elnöke, Lome marquis, egy beszédjében közölte, hogy Canadában a női cselédeket különben is elkapkodják, annyira hiányoznak, és ezt az aránytalan keresletet még növeli az a körülmény, hogy ha csak egy kissé csinos a lány, pár nap múlva házassági ajánlatot kap, s még alig melegedhetett meg uj helyén, már is viszik a messze nyugatra, a hol a sok férfi mind nősülni akar. Szegény háziasszonyok a kikötőkben csak úgy panaszkodnak, hogy nem képesek egy kicsit jól megtermett lányt két hétig sem megőrizni, mert mindjárt akad valami házasulandó ifjú, a ki szivét felajánlja. Miután Angliában egy millióval több a nő, mint a férfi — igy végzé Lome marquis ismertetését — ezen a nagy szükségleten a Canadába való kivándorlás által lehetne segíteni. Képzelhető, hogy sok angol miss lát álmában valami napbarnított farmert mint jövendőbelit! Gazdaasszonyoknak. — A szenet a tyúkok néha nagy mohósággal eszik. Gondoskodni kell arról, hogy kukoricza nagyságú szemekre darált szén mindig legyen az aprómarhák közelében, minthogy az állatok étvágyát különféle szükségleteik kormányozzák — Lehet egyszerűen fa-hamut is önteni el a tyúkok tartózkodási helyén, pl. az udvar egy zugában, mert ebből is elég szenet szgdegethetnek fel. — Egy rothadt alma a többit is megrontja, mondja a közmondás. Az almák rothadása egy kékes zöld gombafajnak bevándorlása által idéztetik elő, tehát a romlásnak itt is a gombaképzödés képezi okát. A gomba myceliuma (fonalszerü törzse) igen gyorsan terjed a gyümölcs szövetében s előidézi az ismeretes bomlási tüneményeket. A mycelium kiterjedése után néhány nap múlva uj tény észszervek fejlődnek ki, uj fertőző anyagot szolgáltatva. A bevándorlás a kocsány törési helyén, a héj sérült vagy megpodrásodott helyein, a csészén, röviden az érdes helyeken át történik. Az almahéj sértetlen helyén, kivált ha a viaszpor is rajta van, a gomba áthatolni nem képes. Válogassunk e miatt az eltartásra teljesen kifejlődött egészséges gyümölcsöket, melyek kocsánya nem hiányzik és a melyek a leszedéskor vagy szállításkor sérülést nem szenvedtek. Gyakori vizsgálat és a megtámadott gyümölcsök eltávolítása képezik a legjobb szert a rothadás tovaterjedésének meggátlására. — Érdekes felfedezést tett a virágtenyész- tés terén a jó hirü nancyi kertész, Lemoine. Az! állítja ugyanis, hogy a teljes virág bibéjét egyszerű virág himporával lehet termékenyíteni, s az eredmény az leend, hogy az igy keletkező magból szintén teljes virágok fejlődnek. — Ha ezen felfedezés valónak bizonyul, a kertészetben nevezetes következményeket fog maga után vonni. Irodalom és Művészet. Az „Ország-Világ“ VII. füzete a szokott változatos, gazdag és érdekes tartalommal megjelent. Első közleménye az „Elvált férj“ czimü fölötte érdekes és mulattató vig regény, jeles Írónk ifj. Ábrányi Kornél tollából. Ezt követi Ebeczky Béla „Szerelem“ czimü hangulatteljes költeménye. A szépirodalmi részt ezeken kívül Daudet Alfonz „Az üdvözültekc“ czimü remek myszteriuma és „A báróné szelleme“ rendkívüli érdekfeszitó, s eredetiben számtalan kiadást ért vonzó regénye. Ezek után jönnek „E régiek konyhája“ czimü jeles művelődéstörténeti rajz, mely az ősök életére fényes világot vet, Sólymos Ivántól, s „Egy afrikai ország“ czimü népismei czikk, rendkívüli vonzó modorban Írva, K. F.-től. ,,A legnagyobb hírlap“ szintén igen tanulságos és jeles czikk. A legnagyobb dolgozatokat bezárja Mészáros István szellemes tárczacsevegése „Karácsonyfák“ czimmel. Az apró rovatok, mint irodalom, zene, színház, kiállítások, balesetek s tb. rendkívül élénken vannak tartva Képei valóságos diszmű- vek, s nehánya meg épen a képzűmüvészet remeke, minő Bruck Lajos „Kicsinyek háboréja“, „Gyopár-árus a Kárpátokban“, Feszty Árpád „Sulykoló leányai“, és a „Vadász-élet“ czimü silhouettek stb. Karácsonyi képei is, minők az „Oroszok karácsonya“. „Karácsonyest“ szintén jeles képek. E rendkívüli díszes és kitünően szerkesztett szépirodalmi képes lapnak, mely az efajta külföldi képes folyóiratokkal bátran versenyezhet, előfizetési ára évnegyedre csak 2 frt 50 kr„ félévre öt és egész évre fiz forint. Az előfizetések a kiadóhivatalba. Koronaherczeg-utcza 3-ik szám alá intézendők. — Hermann H S. kiadásában Berlinben egy igen érdekes uj könyvecske jelent meg, melynek czime: „MorgensternLinahuskivonatikonyhája.“ E mű tudományos és történelmi szempontból tárgyalja ah ú skivonat és az ebből származó leves készítési módját, ellátva mintegy 206 főzési utasítással. Azok, kik e mű iránt érdeklődnek, forduljanak egy levélben Maas Ottó bécsi nyomdászhoz I. Walfisch-gasse 10., megjelölve a levélben saját czimüket és ő nyomban megküldi e művet ingyen és franco. (B—tt.) Tőzsde-spekuláczió. Veszprém, decz. 21. E hó 13-áról kelt legutóbbi tudósításom óta a tőzsdei hangulat meglanyhult. A bécsi és pesti tőzsdék ismét Berlin de főleg Páris befolyása alatt szenvednek. A kedvező disposítíót, melylyel a decemberi üzlet megkezdetett és folytattatott már megrendítette, a bécsi Ringszinház katastrophája. E borzasztó esemény következtében teljes üzlettelenség állott be, mely alatt azonban az árfolyamok nem igen szenvedtek, ugyannyira, hogy legutóbbi tudósításomban tehát 4 nappal a katastrópha után e szónak majdnem legmagasabb árfolyamait jegyezhettem. Az osztrák képviselőházban folytatott érdekes Länderbank vita is teljesen befolyás nélkül maradt a bécsi tőzsdére, melynek alaphangulata folytonosan szilárd maradt, daczára, hogy Neu- wirth képviselő ur a helyzet teljes félreismerésében egy közelgő újabb „Krach“ rémképét idézte elő. ügy látszott mintha az 1881-ki év mely jót— roszat megosztva hozott az értékpapir-üzletnek, kedvezőleg és minden nevezetesebb esemény nélkül zárulnék. Minden várakozás ellen, — a rendben befolyt medio után Párisból ismét lanyha hangulatot és aggodalmakat jelentettek a közelgő uj évi liqui- dátióra nézve. Berlin is folyton bágyadt árfolyamokat küldött. Ama szoros föggési viszonynál fogva, helyben Bécs, Páris és Berlinnel szemben vagyon, Bécs is csakhamar engedett az áramlatoak és meglanyhult. Különösen szenvedtek azon értékek, melyek a külföldi tőzsdéken is jegyeztetnek. A mostani helyzet teljesen analógnak látszik az ez év októberivel. Ugyancsak Páris liquidatió aggodalmai miatt lanyhult el a bécsi tőzsde a hó utolsó harmadában. Minden szem Párisra volt függesztve és az onnan érkező többé kevésbbé megcsökkentek. A párisi liquidatió minden nagyobb rázkódtatás nélkül elmúlt, — és papírjaink az árfolyamukon ejtett csorbát csakhamar helyre ütötték. így szeptember és augusztusban. Egy párisi „Krach“ rémképe az, a melytől a bécsi és pesti tözsdespekulatió majdnem egy fél év óta iszonyodik. Hóról-hóra aggodalommal nézi, várja az ottani liquidatiók lefolytát. Ezen áüapot- nak meg van a jó és rósz oldala is. A jó oldala az, hogy ezen örökös, memento hathatós akadályt képez az indokoltalan és szédelgő árfolyamhajsza és agiotage ellen, — mig sajnálatraméltó rósz oldala e helyzetnek az, hogy általa a jó és solid papírok is akadályozva vannak árfolyamuk megérdemelt fejlődésében. A párisi tőzsde viszonyai felöl két egymástól teljesen eltérő nézet van elterjedve. Az egyik rész azt állítja, hogy Páris hasonló válság előtt áll, minő 1873-ban Bécset érte, és melynek kihatása évekre szóló közgazdasági sülyedés lön, — mások ellenkezőleg azon véleményben vannak, hogy a Páris előtt álló papirválság meg fogja ugyan semmisíteni értékükben a szédelgő agiotage által újabb időben nagy számban alkotott és reális alapot nélkülöző papírokat, — de mig egyrészt a gazdag és a mienkhez arányitva mérhetetlenül nagyobb segélyforrásokkal, rendelkező franczia nép vagyoni jólétében az amugyis ephemőr értékek megsemmisülése által csak kis csorbát fog szenvedni, — addig az értékpapír üzlet egészségesebb alapon csakhamar ismét tovább fog fejlődni. Kétséget nem szenved, hogy egy párisi nagyobb válság a mi piaczunkra is visszahatással lenne és papírjaink nevezetesen csökkenének árfolyamukban. Ezen értékcsökkenés azonban nézetem szerint nem lehetne hosszú időre terjedő és a párisi piacz purifikátiója után solid papírjaink árfolyamai csakhamar megjavulnának. Határozott meggyőződésem az, hogy az általam eddigi tudósításaimban ajánlott papírok nagyobb értékcsökkenés esetében vá- sárlandók, — és az áremelkedés ezeknél legelőbb be fog állani. A lefolyt hét árfolyam külömbözetei a következők : Árfolyam: dec. 12 dec. 20 —1_ — 4%-os magy. aranyj. . 90.40 89.65 —.— —.75 Hitelintéz, részvény . 366.10 358.— —.— 8.10 Bécsi unióbank .... 143.90 142.70 —.— 1 20 Bécsi bankegyesület . 142.40 140.— —.— 2.40 Magy. leszám. és pénzváltóbank................... 122.50 119.-------.— 3.50 Pr ágai unióbank . . . . 112.50 110.-------. — 2.50 Wi enérbergi téglagyár, . 117.— 108.-------.— 9.— St eyrerműhl papírgyár . 128,— 126.75 —.— 1.25 Pardubitzi vasút .... 165.75 164.— —.— 1.75 Első erdélyi vasút . . . 170.50 173.75 3.25 —.—-n r * 1 r 1 1 1 1 O ^ O CA Magy. jelzálogbank . . 134.— 136.50 2.50 —.— Wurda Adolf bank- és váltó-üzlete.
