Veszprémi Független Hirlap, 1881 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1881-12-10 / 11. szám

tári szabályzatnak a felekkeli érintkezésre vonatkozó része felfüggesztetik és az érintkezés a köznapokon délelőtt 9—12-ig; pénteken egész nap; vasár- és ünnepnapokon pedig sem délelőtt sem délután nem leend. Ezen határozat f. hó 20-án lép életbe és az egész megyében közhírré teendő. A belügyminiszternek a segédszolgabirák és al- kapifányok működését szabályozó rendelete a megyé­ben lévő polgármesterek és szolgabiráknak kiadatni határoztatik. Felolvastatott azután a virilisták néosora, ezek között van Eötvös Károly orsz. képvi­selő is, ki a jövő évben már megye gyűléseinken jelen lesz. Van 201 virilis tag, ezek közül az utolsó évi adója 25G frt 60 krt tesz. A névsor kinyomattatni és egy példánya a mi­nisztériumhoz felterjesztetni határoztatott. Hankoczy várpalotai gyógyszerész kérvényére nézve, ki azon engedélyért, hogy Pápán egygyógy- tárt állíthasson fel, folyamodott — felolvasta­tott az elutasító miniszteri határozat és iratai vissza­adatni határoztattak. Felolvastatott a közmunka és közlekedési minisz­ternek azon intézménye, mely szerint Enying, Bo- zsok, Dégh, Lajos-Ko márom és Szilas- Balhás községek közmunkabeli tartozá­sának kétszeres díjjal való megváltása iránti megye bizottsági határozatot feloldja. Tudomásul vétetett és az alispán megbizatott azzal, hogy a közmunka be­szolgáltatására nézve saját hatáskörében intézkedjék. Felolvastatott, hogy a katona beszálláso- lási pótadóra nézve hozott megye bizottsági ha­tározatot a minisztérium jóváhagyta. A határozat ennélfogva kinyomtattatni határoztatott. Sorra került a Lendl-Göczl ügy. Sárosmegye, Budapest főváros és Arad sz. kir. város átiratot inté­zett megyénbhez az iránt, hogy a nemzet sértő ügyben az országgyűléshez felterjesztett kérvényüket pártoló, és hasonszellemü felirat készítessék. Erre határozta- tatott, hogy írjon fel a megye az országgyűléshez és kérelmezze 'egy olyan, uj katonai büntető-törvény ke­resztülvitelét, mely az ily bűnös cselekményeket méltó­képen bünteti. Arad sz. kir. városnak az országgyűlés képviselő­házához intézett azon feliratát, melyben a katonai in­tézetekben növendékeknek törvényeink szellemében való neveltetését, a katonai szolgálati szabályzatoknak törvényczikkel összbangzásba való hozását és a had­seregnek az alkotmányra leendő feles­ketését kérelmezi — a gyűlés pártolólag tudomásul veszi és egy hasonszellemü felirat intézése iránt intézkedik. Elfogadtatott és pártoló vélemény nyilvánítása határoztatott Győr sz. kir. város küzönségének az 1870. évi XVIII. t. ez. 8, §-ának, valamint az 1873. évi XIII. t. ez. szinte 8. § ának megváltoztatása iránt — a képviselőházhoz intézett feliratára nézve. Hasonló határozat hozatott Mosonmegye közön­ségének az országgyűléshez intézett azon kérvényére nézve, melyben a m. kir. pénzügyminisztérium által 1880. évi nov. 1-én 16.529, számú körrendeletnek ha­tályon kívül való helyezését kéri. A kir. építészeti hivatalnak a közmunka-váltság dijakra vonatkozó előterjesztésére nézve az állandó választmány azon véleménye, ho^y eddigi ár 1 frt. megtartassák — elfogadtatott. — Határozattá lön to­vábbá az, hogy a közmunka váltság a megye minden részében egyenlő arányban és egyenlő szigorral haj­tassák be. Felolvastatott azután a megyei szabályrendelet, a megye szervezetére vonatkozólag az összes személy- set névsora és munkaköre. A kir. építészeti hivatalnak Szent-Gál község által beadott - és közmunka beszolgálásra vonatkozó kérvényre való előterjesztése tárgyaltatván, a község kérvényével elutasittatott. Veszprém város hatósága által eladott kanász- lakra vonatkozólag a szerződésre, illetve eladásra nézve a törvényhatósági jóváhagyás megadatott. Molnár Antal és néhai Fodor László küngösi la­kosoknak gróf Nádasdy Ferencz ellen beadott azon kérvénye, melyben a küngösi határban levő akáczültet- vényeknek kiirtását elrendelni kérik — elutasittatott. Karácsony utánni szerdára, decz. 29-ére biz. köz­gyűlés összehivása határoztatott, azon czélból, hogy ekkor az elhalt három bizottsági tag helyett uj bizott­sági tagok választassanak. Győrmegyének átirata a Budapest-győri vasút építésre nézva pártolólag felterjesztetni hatá­roztatott. Ezek után még több kevésbbé fontos ügy tár­gyaltatván, a gyűlés a harmadik nap szerdán délben feloszolt. Sajtópereinkről. Veszprém, decz. 9. Pro domo sua ügyeinkről Írni bizony alig érhetünk rá, de olvasóinkat érdekli; kiváncsiak az ellenünk való hajsza mibenlétére. Hiszen annyira izgatott a jóakaratú közvéle­mény, hogy azt hiszi, miszerint ezt a szókimondó „Veszprémi Független Hirlap“-ot csakúgy per sun- dam-bundam egyszerű törvényszéki vagy minisz­teri „meghagyatikkal“ fellehet függeszteni, le lehet törülni a föld színéről, mint aféle engesz­telő kormánypárti szivacscsal a fekete tábláról a lecskéztetö fehér bötüt. . . . Hiszen úgy van, hogy sok jó vidéki ember csak azért jő be a városba megtudni — hogy igaz-e, hogy a „meghagyatik“ urak már Hoszter úrhoz bellebezték a szerkesztő­séget. Csak ne tessék megijedni! Ami törvény — az az igazság. Amit pedig a „Veszprémi Független Hírlap“ eddig irt és ir és imi fog, az mindig becsületes, igaz emberek meggyőződése: igazság, melyet a törvény véd s csak trunkus önfe­ledt „meghagyatik“ népség üldöz. Ha bajtól, veszedelemtől kell félni: hát csak alatomosság, meg a dugott „meghagyatik“ bűnös­ség féljen. Minket véd a nyílt igazság s a tör­vény ! * Lapunk szerkesztője múlt szerdán, f. hó 7-én hivatott meg az immár ötre felszaporodott sajtópörei elseje ügyében a helyi királyi járás­bírósághoz. nyomás folytán gyorsabban csepeg, mint pl. a fé­lig telt üvegből. A homokóra, melynek szerkezete nagyon hasonlít a víziéhez, valamivel korábbi eredetű emennél. Két gulaalaku üveg keskenyebb végeik­kel egymásra fektettetett. Mihelyt a felsőben lévő homok az alsóba folyt, az alsóbb felülre fordita- tott; igy méretett meg egy-egy órai időköz. Az ily homokórához is később kerekeket al­kalmaztattak, melyek léczdarabokból állottak. A homokcsurgás által egyenesen mozgásba jött ke­rék tengelyére óramutatót és számláblát is készí­tettek. Az ily órákat, a történészek szerint, Archi­medes és Posidinus állította össze; később Boethi­us, Particius majd a 10-ik században Gerbert tö- kélyesbitette azokat. De ekkor már súlyzóval és lengővei ellátott órák is voltak. A 14-ik században az angol "Wal­lingford rugókkal ellátott óramíveket szerkesztett, a 16-ik században, 1540-benHele Péter Nümberg- ben ludtojás nagyságú zsebórákat készített. Ez időtől kezdve a kisebb-nagyobb órák készítése s használatbavétele Európaszerte évről-évre nagyobb mérvet öltött. Ami az ütő óragépek feltalálását illeti: Angolországban már 1288-ban egy ütöszerkezettel ellátott toronyóra lön felállítva. Olaszországban az óra-ütő gépek csak a XIV. század folytán ter­jedtek el, tudjuk, hogy Padua órája 1344-ból, Bo­lognáé 1356-ból való. 1364-ben Parisban egy Wiek Henrik nevű német órás 6 évig szerkesztette az első toronyórát; négy évre rá egy Boroszlóban készült. A strassburgi hires Münster 1370-ből, a speyeri 1395, a nürnbergi óraütőgép 1462-ből való. A strassburgi Münster világhírre vergődött óráját a schaffhauseni származású Habrecht Izsák állította fel 27 év alatt, s mint az uj világ bámu­latra méltó csodája oly tökéletes mechanismussal volt szerkesztve, a miről könyveket lehetne imi. Nemcsak az órákat, hanem a naptár adatait is mutatta az a csillagászat szabályszerűségeivel. Magyarországon az első üveg-órának 1409- ben van nyoma az ó-budai apácza-zárdában. Az első folyó-óráról Buda város régi tör­vénykönyvei emlékeznek meg; az 1436-ik eszten­dőben szó van arról, hogy a klepsidra (folyó óra), mint áru fésűvel, gyüszüvel stb. harminczad alá esik. Az első torony-óra hazánkban valószínűleg Pozsonyban a városházán állíttatott fel. Az 1475. évi pozsonyi számadásokban következő kiadás for­dul elő: „Item mer hab ich geben dem Schlosser der gericht hat die ur Im Rathaus — 6 schilling denar. Engel Keresztély történész állítja, hogy e tekintetben az ő szülővárosa, Lőcse lett volna első. Beszterczebánya első nyilvános óráját Behm Mihály nürnbergi órás 1542-ben állitá fel; ára 58 forint volt. Egy erdélyi mester, névszerint Enyedi Egyed még azon időben, mikor az órakészités gyermek­korát élte, egy oly remek óraművet készített, mely- egy gyűrűnek fejéül szolgált; minden órában ütött, a hold fény változásait, a bolygó csillagok járását mutetta stb. Birtokosa a nevezetes ritkaságnak Zápolya János vala, ki azt 1566-ban Suliman tö­rök császárnak ajándékozta. Fejedelmek akkor táj­ban egyébbel sem kedveskedtek egymásnak, mint ily nagy ritkaságokkal. Báthory Zsigmond is ka­pott órát, többi között egyet Závodszky Györgytől, egyet magától Rudolf királytól. A rimaszombati városházán is látható két igen régi asztalra való óra, melynek egyike Eger­ben készült. Az óra porczellán számlapja fölött, mindannyiszor, ha üt, két ajtó nyílik meg, s az egyiken egy katona-alak tiszteleg, a másik) nyílá­son egy másik tűnik elő, a tetején egy csibukozó török ül; a gépmű török indulót is játszik. A má­sik mű régibb, állítólag beszterczebányai készitmé- nyű, mely Egerben csak javitatott 1765-ben. Hazánkból több hírneves órakészitö külföldre is vitetett. így pl. Focht Károly pécsi születésű órás 1814-ben Angliába utazott, hogy Cornevall lord jószágán egy óriási zengő órát állítson fel. 8 ezzel befejeztem volna az óra történetét hazánkban is. Tanulság belőle, hogy a magyar iparos nem volt utolsó ott hol remekelni kellett. Nem volt utolsó sem a múlt századokban, sem a világtárlatokon; és nem utolsó a legmes­terségesebb szerkezetek feltalálásában vagy után­zásában sem. Veszprémi Soma. Tzivesen fogadták s tudtára adatván, hogy Nagy Ignácz székesfejérvári ügyvéd rávonatko- zólag s a mellett sértőnek tartja azt a kifejezést, hogy „árverési hyena,“ hogy amiért egy 8500 frtra becsült malmot ő — más árverezők elvesz­tése után 801 írtért megvett úgy, hogy még a bánatpénzből is vissza kapott 49 frtot s erre szerkesztőnk azt irta, bog}' „ilyen gazembe­rek ellen kellene az igazi statárium“,szerkesztőnk kijelentette s tanukkal igazolni kész, hogy ezzel pusztán lelkiismeretes bírálatot mondott e lelkiis­meretlen tényre annélkül, hogy sorai Írása előtt csak látta, vagy hírét is hallotta volna panaszló­nak. Akit a bűn nyílt átka ér — érje. Hogy különben ezt a sajtópert mint ránczi- gálták elő hajánál fogva, kitetszik abból, hogy szerkesztőnk besajtóperezett czikkeiböl ilyen kife- zéseket is incrimináltak: „. . . . mert a gazság elleni harezban az igazság einem bukhatik soha . . . .“ És: „ .... mi készen fogadjuk a támadásokat és folytat­juk a sunyi-urak gazságainak leálezázását . . . .“ E panaszolt tételekre szerkesztőnk nem vé­dekezett s ki jelentette, hogy e szavak, amint az ö, úgy minden becsületes, lélekerős embernek el­vét kell, hogy képezzék. A jegyzőkönyv felolvastatván; szerkesztőnk s a bíróság részéről aláíratott. Ugyan az napon délután Magyar Gyula ur lapunk rendes belmunkatársának megduplá­zott sajtópörében volt a kihallgatás. A kihallga­tás oly hosszúra nyúlt, hogy csak is az egyik sajtó- pörre nézve lehetett azt elintézni. lncriminálva lettek a lap 4-, 5 és 6-ilc szá­mában megjelent czikkek, melyek czimei: „Hát ez nem hyenaság“ — „A kidobott hyenák“, — „Sajtópörünk“. A kérdésbe vett közleményekre nézve, előadta, hogy ö azokban nem talál sem be­csületsértést, sem pedig rágalmazást; mert amit irt, annak minden betűje igaz és azt tanukkal-, azt pedig, hogy a kifejezések nem törvéuybe üt­közők: a magyar törvények megfelelő pontozatai- val igazolta. — A másik kihallgatása munkatár­sunknak a legközelebb leend és ez a lap második számábrn megjelent „Az árverési hyenák“ czimű közleményre fog vonatkozni. * A kir. ügyészség ö felsége a király nevében indított, — valamint egyébb aprólékosabb sajtó­pereinkről ezúttal nem, — úgy lehet: jövő lapunk­ban értesíthetünk. A legújabb városi botrányhoz. Előző lapunk első ozikke egy hivatalos utón elkövetett botrányt leplezett le. Erre vonatkozólag vettük és adjuk szószerint a helyi adópénztárnok alábbi nyilatkozatát, mely az ügy egyes részeit is megvilágitja, magát a lé­nyeget pedig — mert kétségbe nem vonja, a mint nem is tagadható — megerösiti. A nyilatkozat ez: A „Veszprémi Független Hírlap“ tekintetes szerkesztőségének Veszprémben. A „Veszprémi Független Hírlap“ 10. szá­mában megjelent „Egy újabb botrány“ czimü czikkre vonatkozólag, a tényállás valódiságát fel­tüntető adatokat a következőkben adom elő: 1878. évben Bereczky testvérek H.-Falván Redli Mátyás és Praffer Márton elleni árverésen egy ingatlant vevén, mely után kivetett illeték- hátralék behajtása végett a sárbogárdi adóhivatal a helybeli polgármesteti hivatalt keresse meg. Az ügyvéd ur által fizetett összeg illető helyére küldetvén, nyugtáztatott; — azonban a nevezett adóhivatalnak f. évi octóber 5-én a 1873/78. számú átirata szerént a lefizetett 251 frt 13 kr illetékből, ez összeg után járó kamat levo­násával, 236 frt vétetett tőkének s a még hátra­levő 14 frt 90 krnak behajtását kéri, — mire nézve ügyvéd ur úgy magán, mint hivatalos utón, a nevezett adóhivatal folytonos sürgetéseire, fel- szólitatott, hogy ebbeli fizetési kötelezettségének tegyen eleget. Minthogy ezt nem tette, a követelési kiegyen­lítése végett, a törvényszabta módhoz kellen for­dulni. Bár a III. fokú végrehajtás keresztül veze­tésére f. évi octóber 10-én 15 napi határidő is engedélyeztetett. Qualificált egyéniséggel szemben, — megkí­mélendő ezen adónemnek törvényes utón való be­hajtásától, — daczára a sárbogárdi adóhivatalnak, felelősség terhe melletti sürgető megkereséseire, nem 15, sőt 30 napnál is tovább terjedő időtar­tamig — várva a kiegyenlítést — halasztatott. Ha a tény alaplalan, úgy minden esetre a vád a nevezett adóhivatalt illeti s az eljárás an­nak hibájául róható fel. Melylyel maradtam Tekintetességednek stb. Veszprém, 1871. decz. 5. Kiss István, v.-pénz- tárnok. * Eddig a nyilatkozat. Részünkről csak az a megjegyzésünk, hogj mi előző czikkünkben is konstatáltuk, hogy s helyi adópénztárban a késedelmi kamat helyesei számíttatott föl, s hogy a hibát a sárbogárdi adó­hivatal követte el. Mert a tényállás az: Az illető ügyvéd a ház­vétel után kivetett 251 frtnyi illetékből 150 frtoi idejében fizetett le s a hátralékos 101 frtot 9 he múlva vivén be a helyi adópénztárba, ott t. Kiss ur igen helyesen megróvta ez összeget 5 frt 5 kr késedelmi kamattal, mit az ügyvéd nyugta mel­lett kifizetvén, ,ez összeg is a sárbogárdi adóhiva­talba szállíttatott. Ott történt aztán, hogy egy túl­buzgó „meghagyatik“ — ur nemcsak a 101 irtot, de a már rég befizetett 150 frtot is megkésedelmi kamatozta s irt át ide Veszprémbe, hogy ez összeg behajtandó. Igaza van t. Kiss pénztárnok urnák, hogy a hibát a sárbogárdi adóhivatal követte el, de az aztán az igazi hiba, a mi skandalum számba is jár, hogy a veszprémi polgármester, daczára, hogy a helyi adópénztár j ólszámi to tt nyugtáját fel­mutatják neki a sárbogárdi jogtalan követelés elle­nében: elrendeli a 3-ad fokú végrehajtási saját pol­gára ellen, bútorai elhordatását parancsolván s végül azzal éri be, hogy a megzálogolt polgár aranyzseb óráját hozzák el a végrehajtók. Nem lehet ott azt mondani, hogy tessék vagy tetszett volna az illetőnek appellálni Épen ö rá nem tartozott az. A helyi hatóság becsület­beli kötelessége lett volna odaírni Sárbogárdra, hogy itt a késedelmi kamat helyesen számíttatott s hajtatott be s törüljék hivatalból a tévedéses követelést. Hanem hát védelmid megengedjük, hogy ezt a botrányt nem az igazi, hanem csak egy talmi polgármesterünk követte el, mi­kor t. i. a valódi polgármester, betegeskedése foly­tán közelebb helyettesittetni volt kénytelen magát s a rá nem érő tanácsos u rak csak úgy do­bálták egymás fejéhez a polgármesteri tisztséget — akár a hálósapkát. Ezek aztán nem értvén a dolgot, kiadatott a „meghagyatik“ a nyuzásra. . . . S most jó lesz ha a városházán egyúttal az egyes tisztségek helyettesittetése előnyei s hátrá­nyairól kezdenek merengeni. Az árvapénzek sorsa Veszpém- meg}Tébeii. (A megyeközönség figyelmébe.) Veszprém, decz. 9. Emlékezetes napja lesz — úgy hisszük — Veszprémmegyének az 1881. deczember 5. A tisz­telt megyei közönség emlékezni fog, hogy az 1877. XX. t. cz.-nek, különösen az árvasági pénzek ösz- pontositott kezelésére vonatkozó részének végre­hajtása megyénkben három évet vett igénybe; mely három év az átmenetnek időszaka volt, s mely alatt több rendbeli — kisebb-nagyobb meny- nyiségü — pénzek már nem a községi árvapénz­tárakba, hanem a megyei házi pénztárban kezelt árvaszéki letétbe utaltattak; ezen árvaszéki letét képezte utóbb a felállított gyámi pénztár kezdet­leges letéti osztályát. A véletlen úgy hozta, hogy a Bezerédy csa­ládnak hitbizományát képező 30 ezer forint szinte azon letétbe került, s igy a gyámpénztár felállí­tásakor a letétben mintegy 70 ezer forint hevert hónapokig gyümölcsözés nélkül, a minek két oka volt; egyik az: hogy az átmeneti időszak alatt a nép tájékozatlan lévén, kölcsönért nem folyamo­dott; másik az: hogy a nagykorúvá vált árvák nem nyertek kielégítést. Az árvaszék hogy a gyü- mölcsözetlenül hevert összeg kamat differentiái iránt magától a felelősséget elhárítsa, a megye­bizottságnak jelentést tett; s ez a pénzt ideigle­nesen a veszprémi takarékpénztárba helyezendő- nek mondotta; de miután ez csak 3 és fél kamatot adott, felirt a belügyminiszterhez, hogy a felesle­ges pénznek 5% mellett az adóhivatalbai elhelye­zését engedélyezze. A miniszter a legutóbbi leira­tában ezt ideiglenesen megengedte ugyan, de fel­hívta a megye közönségét, hogy a kezelési módo­zatok iránt mielőbb érdemileg határozzon. Ezen leiratot tárgyalván most a tekintetes m. állandó választmány, a folyó hó 5-iki megye­bizottsági ülésre azon meglepő véleményt terjesz­tette be, miszerint: meggyőződvén arról, hogy az árvapénzek ingatlan birtokrai kölcsönökbe el nem helyezhetők, a mostani Cumulativ kezelési rend­szer helyett lépjen a megye az egyéni rendszer terére, — mely szerént minden egyes árva vagy gondnokolt pénze elkülönítetten vagy valamely hitelintézetbe, vagy állampapírokba, vagy a királyi adóhivatalokba helyeztetik el, —- s egyúttal küld­jön ki a megyei bizottság egy választmányt, mely ezen kezelésre nézve mielőbb tervezetet nyújtson be. Ennek ellenébe Antal Gábor m. bizottsági tag egy másik indítványt nyújtott be, mely sze­rént a mostani cumulativ rendszer mellett ma­radván, szinte egy küldöttség neveztessék ki, de a végett: hogy az árvatári kölcsönök elnyerheté- sének minél inkábbi megkönnyítése iránt adjon javaslatot. Heves vita folyt le, mely délután két óráig tartott; szavazás alá bocsájtván mind a két indít­vány, a beadott összesen húsz szavazat egyformán oszlott meg, de a megyei gyámi nyilvántartónak az ellenvéleményre adott szavazata töröltetvén *’ tiz szavazattal kilencz ellenébe az állandó választ­mány javaslata győzött, s igy a megye az árvaság pénzek kezelésére nézve az egyéni rendszert elvileg elfogadta Sajnálni lehet a megyebizottsági tag urak közönyét, kik — jóllehet a vita már délelőtt kez­detét vette, — az önkormányzat ily vitális kér­dése elöl elmenekültek. Előrebocsájtásával annak, hogy éppen a vitt alkalmával hallott jelentés szerint eddig már ki lenezvennégy község lévén elkönyvelve, ha a má­sik kilonczven község is el lesz könyvelve, s £ *) Ou ast la eliate?... A szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents