Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-03-16 / 11. szám

Budapest, 1938 március 16. Független Budapest Epületveretek Hydronaliumból Gyártja: M. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyár Forgalomba hozza: GÁSPÁR VILMOS Budapest, VII. Damjanich u. 26/b. Tel. 149-700 A főváros hatesztendős rendkívüli csatornaépítési programja Elkészült a 24 millió pengős csatornaépítési tervezet Király Kálmán tanácsnak és közvetlen munika- itársai, Zaitz László műszaki főtanácsos és Szabó dános műszaki tanácsos elkészítették és több minit 130 nyomtatott oldalra terjedő előterjesztés keretében bemu­tatták a. polgármesterinek a főváros nagyszabású ríj közműépítkezési pro­gramját. Az előterjesztés a legközelebbi hat esztendő alatt végrehajtandó csatornaépítkezések terveit dol­gozza fel. Király Kálmán Ismeretes, hogy néhány hónappal ez­előtt készült el ennek a közműépít­kezési programnak az útépítési része, amely ugyan­csak hat évre terjedően 30 millió pengő értékű út­építkezések végrehajtására tett javaslatot. Az útépí­tési program kiegészítője és velejárója a most el­készült csatornaépítkezési tervnek, amely mint em­lítettük, az útépítésekkel párhuzamosan hat év alatt 21 millió pengő értékű munkaalkalmat te­remt A hatalmas előterjesztés történelmi visszapillan­tást vet a főváros csatornahálózatának fejlődésére, majd részletesen ismerteti a legutóbbi években e téren végzett munkák eredményeit. Kitűnik az elő­terjesztésből, hogy 1927-1 cl 1937 végéig 380 új csa­torna létesült 133.013 méter hcsszban és ezeknek épí­tésére a főváros 9,124.159 pengőt fordított. A csa­tornahálózatnak, ez a nagy fejlődése természetes fo­lyamatnak mondható, mert nemcsak a városfejlődés, következtében jelentkező' igényeket kellett hielégí- teni, hanem a háború alatt okozott kényszerű mu­lasztásokat is pótolni kellett. Ha figyelembe vesz- szük az, egyéb csatornázási közművek, mint a szi­vattyútelep, a gyűjtőcsatornák és a szennyvízleve­zető árkok jókarbahelyezése és fejlesztése terén vég­zett munkálatokat is, úgy 1926-tól a mult év végéig, tehát tizenkét év alatt 14,820.981 pengőt fordított a főváros ezekre a közművekre. Budapest csatornahálózatának mai állása sze­rint 815.301 méter csatorna van lefektetve, amiből 100.CC0 méter az úgynevezett magánjellegű csatorna, a többi pedig közcsatorna. Pesten 403.300, Budán 251.275 méter közcsatorna van elhelyezve. Hatvan év alatt tízszeresére növekedett Bu­dapest csatornahálózata. Budapest csatornahálózatának értéke 53,624.059 pengő, a mai állapot figyelembevételével. Ebből 19.3 millió pengő a budai csatornák, 34.5 millió pengő pedig a pesti csatornáik értéke. Igen értékesek azok az adatok, amelyek Buda­pest csatornázási viszonyait a külföldi nagyvárosok hasonló adaiaival hasonlítják össze. A leghosszabb hálózata van Berlinnek, amelynek csatornahossza 5069 kilométer. London csak a második helyen áll 4640 kilométeres hálózatával. Bécs 999, Hamburg 807, negyedik helyen pedig Budapest 815 kilométeres há­lózatával. A javaslat a 24 millió pengős csatornaépí­tési munkaprogramot két hároméves cso­portra osztja, 12—12 milliós költség kere­tében. A főváros vezetősége ezt a 24 millió pengős csa- toVnaépí^ési közmunkaprogramot valószínűleg köd­ös önből fogja fedezni. Lehetségesnek tartanak azon­ban olyan megoldást is, hogy a közgyűlés- a 24 mil­liós költséget előre leköti és a következő hat év költségvetésében évente 4 millió pengőt bocsát ren­delkezésre a munka végrehajtásához. Nem osztogat többé derűre-borúra telkeket a főváros Szigorúan megrostálják a teleKátengedési Kéi elmeket Az, utóbbi időben eigyre-másra, érkeztek a fővá- ! roslioz különféle intézmények részéről telekajándéko­zás iránt való kérelmek. Egyesületek, szövetségek, J testületek, kamarák sorra foglalkoznak székhá.zépí- I tési tervekkel, amelyeket a fővárostól igényelt in­gyen 'telkeiken szeretnének felépíteni. Rövid időn belül a főváros többmillió pengő értékű telket ajándékozott el ilyen célra. Természetesen a legjobb helyen fekvő, legértéke­sebb telkek voltak igétnylés tárgyal és kerültek el­ajándékozásra, mert hiszen külterületeiken egyetlen intézmény sem akar székházat építeni. Az egyes kérelmeik kedvező elintézése felbátorította, azokat az intézményeket is, amelyek még eddig" niem jelent­keztek és az elmúlt hetekben újabb tömeges telek- ajándékozás iránti igényeli érkeztek ,0, városházára. Ha ez a folyamat így tartana és a főváros válo­gatás nélkül teljesítené a kérésieket, nemsokára nem lenne gondja telkei értékesítéséivel. A városrendezési bizottság felismertei az eddig követett, álláspont veszedelmes voltát. Multheti ülésén foglalkozott néhány újabban beérkezett ha­sonló kérelemmel és kettőt közülük már elutasított. Egyben kijelentette, hogy a jövőben csak a legritkább esetben, a leg­alaposabb indokolás mellett hajlandó telket ajándékozni bármilyen célra. Az elutasított telekajándékozási kérelmek között szerepel g Városok Szövetsége beadványa is. A Vá­rosok Szövetsége szintéin székhazat akart építeni és a polgármester hajlandó is lett volna az, egyik Ráday uccui városi telket e célra átengedni. Már arról is szó volt, hogy magát az építkezést is tá­mogatja anyagi.ag a főváros, miután Szövetség nem rendelkezik az, építkezéshez szükséges anyagi felkészültséggel. A városrendezési bizottság azonban arra az álláspontra, helyezkedett, nem a főváros feladata, hogy a vidéki váro­sokat Budapesten székházhoz segítse és ezért a kérelmet elutasította. Igaz ugyan, hogy ,a végső szó ebben az ügyben a polgármesteré, illetve a közgyű.ésé, mert a bizottság csupán véleményező szerv, a jelek szerint azonban aligha fordul kedve­zőre eiz ia határozat. Hasonló sorsra jutott a HONSz telekajándéko­zási kérelme is. A HONSz, meg- akarja építeni a Hősök Hdzál és korábbi beadványára a főváros már ki is jelölte az egyik, nagyfuvarosuocai telket. A HOiNSz ezt nem találta megfelelőnek, értékesebb, központibb fekvésű telket kiért, mire a főváros a Zsútvay Leó uccia 5. számú üres telket szemelte ki a Hő&ök Házia céljaira. A városrendezési bizott­ság azonban úgy határozott, hogy ezt a drága, 170.000 pengő értéket reprezentáló lelket nem engedi át és helyette a nagy fuvar osuecai telket gjánlotía) fel újra. Éresülésünk szerint most csakugyan erősen meg­rostálják az, ajándékozási kérelmeket, miért a főváros­nak nem. lehet az a célja, hogy tőle távolálló intéz­ményeket, testületeket százezres objektumokkal aján­dékozzon meg. MAROVI TS ANDOR MESTER Magas-, mély- és vas­beton építési vállalata Pécs, Kolozsvár ucca 7. Telefon : 22-04 (Tárnok Árpád Béla! központi fűtés, vízvezetéki és egész­ségügyi berendezési vállalkozói Győr, Dr. Vass Józssf ucca 8 Telefon : 7-6S Nem semmisít meg iparengedéluehet a főváros az ipartestQleteh egyoldalú Kívánsága alapján Különös ellentét egyes íparfesiületek és a főváros iparügyi hatósága közt ágakban, számszerűen, túlzsúfoltság mutatkozik ,a, miai viszonyok között igen sok iparágban igyekeznek a numerus clausus bevezetésével egyhíteni a helyzeten. Érdekes jogi véleményeltérés keletkezett az, ipar­ügyi miniszter, a főváros és egyes ipartestületek között. Néhány hónappal ezelőtt az iparügyi mi­niszter leiratban felszólította a fővárost, vegye revízió alá a megszűnt iparengedélyeket és vonja be azokat az igazolványokat, amelyek alapján a;:| engedélyesek már nem gyakorolják iparukat. A rendelet végrehajtása nem látszott könnyű feladat­nak, mert úgyszólván lehetetlen minden egyes ipar- engedélyt, iparigazolványt felülvizsgálni és hatósá­gilag megállapítani, hogy a tulajdonosok közül ki folytatta, vagy ki szüntette be. iparát. Az ipartes­tületek is felismerték, hogy ezt az intézkedést a vá­rosi hatóság saját kezdeményezésére nem foganato­síthatja és ahhoz ,a megoldáshoz fordultak, hogy az egyes ipartestületek saját kebelükben igyekeznek megállapítani, tagjaik közül ki folytat még ipart, vagy ki hagyta fel iparát. Ez utóbbiakról jegyzéket készítettek, amelyet időn­ként kiegészítenek. Az ipartestületek arra kérték az illetékes városi hatóságot, hogy az általuk tett be­jelentések alapján a főváros hivatalból vonja meg, illetve szüntesse be .azoknak az iparengedélyét, akik­ről az ipartestület állapította meg, hogy az illetők már nem gyakorolják iparukat. A főváros nem volt hajlandó az ipavtestiile- teknek ezt az egyoldalú álláspontját ma­gáévá tenni. Kijelentette, hogy ipartestül éti bejelentés alapján senkinek az iparengedélyét sem semmisíti meg. Csu­pán azoknak az iparengedélyeit vonják vissza, akik saját maguk jelentik he, hogy nem kívánják tovább az, ipart gyakorolni. Az egész kérdés onnan ered, hogy egyes ipar­Acélai vázas, igás és motorikus járművek magyar szekér és platökocsi kivitel­ben, görgős csapágyazással íatalp- beíétes, normál vasabroncsos vagy ballongumis „Julian“ acélkerekefckel, m.nden teherbírásra készülnek. Az ipartestületek arra hivatkoznak, hogy a szám­szerűen kimutatott iparos létszám egyes iparágakban' nem azonos az. ipart tényleg" folytatók számával, mert időközben sokan felhagytak az ipar gyakor­lásával, de ezt a. körülményt nem jelentették be. A valóságban megszűnt iparengedélyeket tehát sze­retnék hivatalból meg semmisíti élni, hogy íg"y újabb helyek létesülhessenek az egyes iparágak keretében. A főváros ■ azonban kitart álláspontja mellett és [hivatkozik konkrét esetekre is. Megtörtént épp a' közieilmultbain, hogy az egyik ipartestület bejelentése alapján megsemmisítették, illetve visszavonták égy iparos engedélyét. Röviddel később az ipartestület egyik tisztviselő je dolgozni látta az. illető iparost és követelte, szüntesse be a munkát, mert iparengedé­lyét megsemmisítették. Az illető erélyesen tiltako­zott a felszólítás ellen és kijelentette, hogy az ipar- engedély birtokában van s ha azt tudtán kívül' semmisítették meg, úgy az eljáró közegek ellen kár­térítési perrel fog fellépni. Ilyen és hasonló bonyo­dalmak, kényelmetlenségek keletkezhetnek abból, ha a városi hatóság az érdekelt fél tudtán kívül intézkednek az, iparengedély visszavonása iránt. Éppen ezért a polgármester most határozatban ér­tesítette az ipartestületeket, hogy kérelmüknek nem tehet eleget, iparengedélye­ket ipartestületek bejelentése alapján a jö­vőben nem fog sem visszavonni, sem meg­semmisíteni. Az ipartestületek most az iparügyi miniszter újabb rendelkezését kérik álláspontjuk érvényesítése érdekében. Mátyás-zúzók és könnyű acélkerekek Gyártja és forgalomba hozza: Mezőgazdasági és Ipari Gépgyár Pestszenterzsébet Mikszáth-u. 18. Tel. : 147-212 Szülök figy Svá&hegyiesszentgotthárdi iskolaszanatóriumod Subalpin klímájú gyógy-, üdülő- és tanintézetek elemi ’és középiskolai tanulók részére. A Oetjs-. igorübSs orvosi vizsgálat. — Fér' őzei bete­gek kizárva. — Fe vétet az ecrész év folyamán A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja 670/937 sz* a. hozott határozata értelmében a segítealap igényjogosult­sággal bíró tagjainak iskolásgyermekeit orvosilag indokolt esetekben az iskolaszanatóriumokban elhelyezi. Az Iskolaszanatórium Egyesület a székesfővárosi alkalma­zottak gyermekeinél a fenti beutalásokon kívül méltányos esetekben kedvezményt ad. Képes tájékoztatást, küld és felvilágosítást ad a Hagvar Iskolaszanatórium Egyesület központi irodája: BUDAPEST, VIII., SÁNDOR-UTCA 26. — TELEFON :■ 131-583

Next

/
Thumbnails
Contents