Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-16 / 7. szám
Budapest, 1938 február 16. Független Budapest 3 „Köszönöm!" Milyen szép értelmű szó! A felebaráti szolidaritás és jóakarat, az egymásért való munkálkodás, az egy- más megsegítése, a siker, a hála, az elismerés és a megelégedettség felemelő érzéseinek a szövevénye. Nem hűlni, ki részére jelent több örömöt: aki adja, vagy aki kapja-e? Azt hittük, hogy a »köszönöm« mindig kellemes érzések és emlékek forrása. Szinte, hitetlenkedve csóváljuk a fejünket most, amikor azt halljuk, hogy ez a szép magyar szó a székesfővárosi dolgozó társadalom egyik legnehezebb körülmények között élő rétegének, a villamoskalauzok társadalmának részére a keserűség, a gond, a baj okozója, a szűkös fizetés állandó csökkentő tényezője, olyan veszedelem lett, amely ellen védekezni is alig lehet. A hozzám érkezett panaszok ugyanis azt sírják el, hogy a feltétlenül helyes udvariassági rendszabályok között szerepel többek között az is, hogy a kalauznak mindannyiszor, ahányszor pénzt vagy jegyet vesz át kezelésre az utastól, azt jól hallhatóan meg kell köszönnie, hogy a közönség iránti udvariasságának és előzékenységének ezzel is tanujelét adja. S ami ennél nagyobb baj: ha ezt megtenni elfelejtené s az utasok között helyetfoglaló polgári ruhás ellenőr feljelenti, esetenként 1 2 pengős, hetente a legjobb akaratú embereknél is gyakran 5—6 pengőig terjedhető büntetéspénz levonása lehet a következmény, a kevés fizetésű, nagy családú kalauzzal szemben Nem elég tehát az udvariassághoz, ha a kalauz arra vigyáz, hogy a leszállás és a felszállás s a kocsiban való elhelyezkedés kényelmesen, a közönség bizton* sárgának megf élelőleg s mégis a forgalom késleltetése nélkül menjen végbe, nem elég, ha az öregeket, gyermekeket és arra rászorulókat felsegíti, lesegíti, sokszor az ülőhelyhez támogatja, nem elég, ha akái- hogy röpködnek a levegőben a »méltóztassék« . . . »kérem szépen■« • .. »alázattal kérem« .. . udvariassági szavai, nem elég, ha bármily tűr elméssé g gél reagál is a kalauz a legindokolatlanabb türelmetlensígre is, hanem az udvariasság teljességéhez feltétlenül az is szükséges, hogy a pénz vagy a jegy átvétele közben jól meghallhatóan elrebegje, hogy »köszönöm«. A kalauznak a közönséggel szemben igenis a legsúlyosabb körülmények között is előzékenynek és udvariasnak kell lennie! Ezt állítom én is és ezt állítják velem együtt mindazok, akik a fentebb tárgyalt túlbuzgó, de különösen túlbuzgólommal végrehajtott túlzó intézkedés miatt elégedetlenek és a kalauz védelmére kelnek. Végtére is, aki utazni akar, elemi tartozásának tekinti, hogy a jegyét felmutassa, az átvett jegyért a pénzt átadja és ha megkövetelendő is, hogy ez az udvairasság formái között történjék s hogy a kalauz udvarias szavakkal hívja fel az utas figyelmét e kötelezettsége teljesítésére, azt mégis túlzásnak kell tartani, hogy a tömegkiszolga- lásnak ebben az esetében egyetlen -»köszönöm« elmaradása 1—2—3 pengőbe kerülhessen a szegény kalauznak. A kalauz pénzt kezel. A legnagyobb zűrzavarban is jól kell visszaadnia. A pénzátvételkor igen helyesen hangosan kell megneveznie az átvett pénzösszeget. Vigyáznia kell arra, hogy kérje a jegyet attó , akitől még nem kérte, mert mulasztása súlyos kötelességszegés, amely neki igen sokba kerülhet. Be ugyancsak vigyáznia kell arra is, hogy ne két je a jegyet olyantól, akinek a jegyét már kezelte, mert ezért viszont súlyos gorombaságokat kap a fejéhez. Meg is kell néznie a jegyet, nem. téved-e, nem él-e vissza az utas. Vigyáznia kell a fel- és a leszállás biztonságára. Udvariasan és feltétlen nyugalommal kell utat szorítania magának a túlzsúfolt kocsikban , a sokszor éppen ezért ideges és túlérzékeny közönség között. Súlyos felelősség terheli az indításnál. Udvarias választ kell adnia a kérdez&sködésekre, stb., stb. S a kalauzaink dicséretére kell megállapítanunk, hogy udvariatlanságot, türelmetlenséget, feleselést csak a legritkább esetben tapasztalunk velük szemben, ellenkezőleg, udvarias magatartásuk hétről hétre kifogás- talanabbá válik és egyre több elismerésre számíthat. Nagyon helyes, ha a Beszkárt vezetősége a kalauzoktól udvariasságot követel és szigorú dorgálással, ismétlődés esetén rcndbüntetésekkel, ha kell, ennél is súlyosabb fegyelmi büntetésekkel őket valóban udvarias magatartásra kényszeríti. De azt a merevséget, amellyel ezt a »köszönöm« rendszabályt a vezetőség kezeli, mégsem helyeselhetjük és célravezetőitek sem tartjuk. Mert nem abban keresi a közönség a kalauz udvariasságát, hogy a jegy, vagy a jegy árának az átvétele alkalmával automtikusan százezerszer elmormolja a »köszönöm« szót, hanem, abban, hogy a közönséggel való érintkezésében, a közönségZagora Zoltán Vili, Eszterházy-utcaP 20. Telefon: 136-911 Alapítva: 1910 GYÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb- és irodai állónaptár különlegességeket. Telefonkönyv védőtáblákat, noteszeket, íaléses foto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák gél váltott szavaiban, a kocsiban való mozgásában a közönség érdekeinek és biztonságának a védelmében, óvatosságában, nyugodt magatartásában, figyelmességében öntudatosan tanúsítson művelt emberekhez mélti olyan magatartást, amely a közönségben a tetszés, az elismerés, megválthatjuk, sokszor a büszkeség érzését kelti. Csak dicséret illeti a Beszkárt vezetőségét hogy ebben az irányban oly sok eredményt ért el, de ellenkező hatást, elkedvetlenedést, elkeseredést vált ki az olyan jelentéktelen részletek túlzottan merev és kíméletlen végrehajtásával és megbüntetésével, mint a »köszönöm« elmulasztásának pénzbírságolása. A 45 pengő hetifizetéshez képest nagyon sok ám 5—6 pengő egy-egy elfelejtett rköszö-j nőm« miatt. Ennek az intézkedésnek a végrehajtásában sürgősen megnyugtató, méltányos enyhítő intézkedéseket várunk a Beszkárt igazgatóságától. ■ Dr. Vályi Lajos. Elégtételt kapott az árvaszék Az ügyvédi Kamara megállapította az árvaszéhi Kirendelések elleni vádak alaptalanságát A fővárosi árvaszéknek az ügygondnoka kirendelések körül követett eljárását egyes sajtóorgánumok ismételten kritika tárgyává tették. Erre vonatkozólag Csorna Kálmán árvaszóki elnök eljuttatta hozzánk, a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának teljes ülési döntését, amely a kamara előtt is felhozott panaszok megvizsgálása után — mint legilletékesebb' tényező — megállapította a panaszok alaptalanságát és av árvaszéknek, valamint annak elnökének a kirendelések körül követett eljárása korrektségét. Az ügyvédi kamara Kövess Béla elnöklete mellett tartott teljes ülése megállapította, hogy a kamara vezetősége január 18-án eljárt dr. Csorna Kálmán árvasz-dlki elnöknél, aki dr. Wester Gusztáv és di*. Szokolay Leó elnökhelyettesek jelenlétében tájékoztatta őket az árvaszék által a gondnoki kirendelések körül követett eljárás felől. Megmutatta a gondnoki kirendelésekről vezetett, egyáltalában nem titkos, még csak nem is bizalmas nyilvántartási könyvet, melyben az arra hivatott vegyesbizottság által kijelölt és az évente foganatosított felülvizsgálás és kiegészítés alkalmával törölt, illetve pótlólag felvett, összesen 250 ügyvéd neve szerepel. Mindegyik név mellett fel van tüntetve, mikor, milyen nevű fél, milyen értékű ügyben, milyen természetű megbízást kapott a gyámhatóságtól az illető kartárs és hogy ebből a megbízásból kifolyólag milyen összegű díjazásban részesült. Az utolsó rovatban az elnök feljegyzi azt is, ha valaki az illető kartái's érdekében fordul hozzá. Az ajánló személye, társadalmi, hivatali vagy pártállása azonban a kirendelésre semmiféle befolyással sem bír. Ugyanaz a kartárs több ügyben csak akkor kap megbízást a székesfővárosi gyámhatóság részéről, ha a korábbi kirendelés alapján semmihez sem, vagy aránylag csak kis összeghez jutott díjazás fejében. Ellenben mindazokat a kartársakat, akik 2000 pengőt, vagy ezt megközelítő összeget kerestek a gyám- hatósági kirendelés alapján, az elnök törli a nyilvántartásból és helyettük más kartársakat vesz fel a lajstromba a vegyesbizottság kijelölése ahipfán. A későbben felvettek neve a korábbam fel veitekéitől elkülönítve van vezetve, ami által biztosítva van, hogy elsősorban lehetőleg a nyilvántartásban már régebben Szereplő, de megbízást még nem kapott kartársak jussanak kirendeléshez. — Saját közvetlen tapasztalatom alapján mondja az elnöki jelentés — jelenthetem tehát a választmánynak, hogy a székesfővárosi árvaszékkel szemben a gondnoki kirendelések körül követett eljárás miatt emelt kifogások alaptalanok. Nemcsak hogy nem felel meg a tényeknek, mintha a székes- fővárosi árvaszék a gondnoki kirendelések körül nem ragaszkodnék szigorúan a vonatkozó belügyminiszteri rendelet intézkedéseihez, illetve az ügyvédi kamarával és a kir. törvényszék elnökével létesült megállapodásokhoz, nemcsak hogy illetéktelen befolyások nem érvényesülnek a kirendeléseknél, nemcsak hogy egyes kartársakat a többiek rovására nem részesít jogosulatlan előnyökben a székesfővá-í rosi árvaszék, de éppen ellenkezőleg, arról győződtem meg, hogy a kirendelések körül a gyámhatóság a legnagyobb tárgyilagossággal, minden jogosulatlan kedvezés kizárásával csakis a rábízott érdekek védelmében, a fennálló jogszabályoknak megfelelően jár el. Épületveretek Hydronaliumból Gyártja: M. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyár Forgalomba hozza: ©ÄSPÄH ViLMOS Budapest, Vli. Damjanich u. 26/h Tel. 149-700 Hat pénzügyi szabályrendeletmódosítás Meg a múlt évben hat pénzügyi természetű szabályrendeletet módosított a főváros. Az erről szóló közgyűlési határozatok felkerültek a belügyminiszterhez szabályszerű jóváhagyás végett. Mostanában érkeztek meg a miniszteri leiratok, melyek a jóváhagyást tartalmazzák, de mindegyik leirat érdekes megjegyzéseket vagy változtatásokat is tartalmazott. Az idegenforgalmi járulékról szóló szabályrendeletet tudvalévőén a szállodások és vendéglősök ipartestülete megfellebbezte, mert sérelmesnek tartja, hogy ezt a közterhet kizárólag a szálloda- ipar viselje, holott más iparágak és foglalkozási ágak is élvezik az idegenforgalom hasznát. A belügyminiszter a főváros álláspontját tette magáévá. A főváros szerint ugyanis az idegenforgalmi járulék fizetésének más iparűzőkre való kiterjesztése .gyakorlatilag nehezen volna keresztülvihető, mert alig határozható meg az idegenforgalom hasznát élvező iparokban az érdekeltség foka és terjedelme. Azonkívül az idegenforgalmi járulék szedésében ilyen rendszernek a bevezetése sem jogosnak, sem méltányosnak nem látszik, mivel annak más iparágakra való kiterjesztése ríj adók behozatalával, újabb közterhekkel volna egyértelmű, ami a mai gazdásági helyzet mellett nem, kívánatos. Tekintve, hogy az idegenforgalmi propagandának mégis leginkább a szállodás,- és penziósipar látja a hasznát és mivel a bevételt a főváros nem nélkülözheti, a belügyminiszter az idegenforgalmi járulék szedését továbbra is változatlan formában engedélyezi. Érdekes azonban, hogy a büntető szankciókról szóló fejezetben a főváros által elhatározott 100 pengős maximális büntetést 200 pengőre emelte a kot mányiul,tóság. Ugyanekkor a- tűzoltási járulékról szóló szabályrendeletben, amit egyébként változatlan formában hagyott jóvá, a maximális pénzbüntetést 300 pengőről 200 pengőre szállította le és kimondotta, hogy az elzárás büntetésre nem változtatható át. A közlekedési adóról szóló szabályrendelet szövegén a belügyminiszter többirányú változtatást végzett. Mindenekelőtt a félreértések elkerülése végett felvették a szabályrendelet szövegébe azt a megállapítást, hogy az autótaxi a közlekedési adó szempontjából nem számít közúti jellegű közlekedési eszköznek. Ebben a szabályrendeletben a maximális pénzbüntetést 300 pengőről szintén 200 pengőre mérsékelte a miniszter. A községi házbérfillérről és a községi szemét- fuvarozási illetékről szóló szabályrendeletek eredetileg- úgy intézkedtek, hogy ezeket az illetékeket havonta kell befizetni.- A belügyminiszter a szöveget akként változtatta meg, hogy az illetékek ne- gyedévenkint esedékesek, de megnyugtatta a fővárost: ennek ellenére nincs akadálya annak, hogy az érdekelt adófizetők a házbérfilléreket és a szemétfuvarozási illetékeket is- íliavi részletben fizessék, még pedig az évnegyeden belül kamatmentesen. A szemétfuvarozási illetéket és a házhérfillért a Ház- tulajdonosok Országos Szövetsége megfellebbezte. A házbérfillérrel kapcsolatban a szövetség- azt kérte, hogy a házbérfillér az -adóalapból levonható legyen, vagy pedig a háztulajdonos a házhérfillért a bérlőtől külön megállapodás alapján behajthassa. A belügyminiszter ezt a fellebbezést elutasította. A szemétfuvarozási illeték ügyében a háztulajdonosok az 1.5 százalékos illetékkulcsot sérelmezték. A belügyminiszter elismerte a háztulajdonosoknak megállapításait, a fellebbezést mégis elutasította, figyelemmel a főváros pénzügyi helyzetére. Kikötötte azonban, hogy az illetékkulcs megállapítására nézve a közgyűlésnek évről-évre határoznia kell és e határozat kormányhatósági jóváhagyás alá esik. Végül a behajthatatlan követelések törléséről szóló szabályrendeletet hagyta jóvá a b-olügyxni-, niszter, némi módosításokkal, melyek a szövegezés; szabatosságát célozzák. StauB az eíegátiő TSBA
