Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-02 / 5. szám
VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szendy igaza Amikor most a főváros törvényhatósága elfogadta a módosított költségvetést és ezzel nemcsak hogy kiküszöbölte a tízmilliós deficitet, hanem még valamelyes pluszt is produkált: annak, aki látta az Operaházban Kodály Zoltán és Paulini Béla Háry Jánosát, eszébe jut talán az a színpadi kép, amely a muszka határon történik. A gránicon az. egyik oldalon állnak a magyar katonák, a másikon az oroszok, a színpad fele Magyarország, másik fele már muszka világ. Ennek következményeképpen a színpad egyik oldalán vakítóan ragyog a napi, a másikon ellenben kegyetlenül hideg tél van. Emitt izzadnak az emberek, a fákon dalolnak a vidám madarak, meleg ínyár vau, .a másikon csupa zúzmara minden, fáznak az emberek, nincs élet. Groteszk színpadi kép.. . Mégis, mintha most ugyanezt látnók megvalósulni a főváros életében. Amikor Szendy Károly polgármester lett, minduntalan. szükségét érezte annak, hogy optimizmust hirdessen, fülébe harsogja az embereknek: ne féljetek, ne legyetek kishitűek, bízzatok! Székfoglalójában meg is indokolta ezt az optimizmusát. Elmondta, hogy az, aki városvezetésre vállalkozik, nem lehet pesszimista, mert ha nem hisz munkája sikerében, ne is fogjon bele, mert az nem lehet eredményes. Akkor még nagyon nagy. szükség volt erre az optimizmushirdetésre és — valljuk meg- — akadtak sokan, akik nem nagyon hittek a polgármester reménykedéseiben. Ma hisznek, e pillanatban már ők is optimisták. A hétfői közgyűlésen történtek jelentik végleges győzelmét Szendy Károly optimista felfogásának. | Tízmillió pengőt tüntetett el .a közgyűlés a költség- vetésből, anélkül, hogy egyetlen fillérrel redukált volna. Ellenben lényegesen emelte az Elektromos-, Gáz- és Vízművek, meg egyéb üzemek várható jövedelméből előálló többletet: olymódon húzta legnagyobb rendbe a főváros költségvetését, ahogyan néhány év előtt a leg vak menőbb rajongó se merte volna. Tegnap még csupa zúzmara volt a világ, de ioné, átléptünk a gránicon .és- ma már itt vagyunk a színpad másik felében, ahol vége a téli világnak, süt a nap, dalol a madár, zöld a fa, fü, bokor, szép az élet. A módosított költségvetés képe nagy elégtétel Széndy Károlynak. Akkor azt mondta: tessék várni egy-két esztendeig', az eredmény nem maradhat el. Az eredmény most itt van, nem lehet letagadni, észre kell venni é« elismerni. Erős ember erős hite, bátor öntudata kellett hárem év előtt a nagy vállal- ; kozáshoa, melynek láttára hitetlenkedve csóválták fejüket a kételkedj? szkeptikusok; ugyanazok, akik most a világ legtermészetesebb dolgának tartották megszavazni a felfelé tendáló, optimista büdzsémódosítást. A színpad egyik oldalán: szigorú takarékoskodás, tízszázalékos zárolás a költségvetés által szükre- szabott tételeken, bölcs óvatosság (melyet nyugodtan nevezhetnénk félénkségnek is), minden alkotás és újítás merev ellenzése, örökös remegés az, újabb ilie-t- ményredukeióktól, a »fortvurstlizás« mindén erőszakolt tényáíladéki eleme. A másik oldalon: lendületes munka, nagyvonalú városépítési tervek életbe szökkentése, elindítása a fizetések régi színvonalra való juttatásának, emelkedő számok a gazdasági statisztika minden vonalán, fokozódó fogyasztás, javuló árak, mintha új prosperity elé érkeztünk volna, beruházások és alkotások bámulatos sorozata, amely szinte meghökkenti a kevésbé bátrakat. És most mindennek tetejébe a költségvetés olyaténmódon való átalakítása, amely már realizálja mindazt, arait a gazdasági éjét mutatkozó jelenségeiből következetes logikával le kell vonni eredményképpen. Diadal ez. Szendy Károly diadala. A polgármester nem hivatkozik rá, rueiiu akarja ünnepeltetni magát, észre sem veszi. Nem taglalja, miként jutottunk el idáig, nem boldogítja a fővárost azzal, hogy »lám, én megmondtam már három év előtt«. Nem beszél róla, de annál szebben és hangosabban emel szót Szendy Károly igaza mellett a gyönyörű eredmény, amelyet észre nem venni, mellette némán elhaladni nemcsak igazságtalanság lenne a polgár- mesterrel szemben, de bűn önmagunk, a főváros új rügyektől duzzadó tavaszi élete etilen is. Zsitvay Tibor dr. a deficitmentes költségvetésről, a titkos választójogról, a vidék és főváros szoros egymásrautaltságáról,a tizenkettes bizottság kiválásáról és fövő feladatairól nyilatkozik a Független Budapest-nek Még úgyszólván véget sem ért a gond, amit a költségvetési hiány eltüntetésének könnyűnek éppen nem mondható feladata rótt a NÉP fővárosi pártjára s már itt vau a másik kérdés is, amit késedelem nélkül le kell tárgyalni. Az idő itt valóban gyors eselekvésré késztet, hiszen az országos politikát is ma ez a kérdés mozgatja valójában, ami érthetően nagy kérdése a fővárosi pártszervezetnek is: a titkos választói joy. S így hamarosan indokolttá válik, hogy miért állította fel a párt új bizottságát Gaár Vilmos elnöklete alatt. A jogi . 'zottság már meg is kezdtei működését, mégpedig a legnehezebb és legtöbb fej- köriil, két ülésen olyan tartalmas és magasszintű vitát rendezve, amire országos viszonylatban is büszke lehetne minden alakulat. S nagy meglepetést kelt, mikor Zsitvay Tibor kijelenti, hogy ne csak a fővárosi választások szemszögéből vizsgálják meg' a kérdést a felszólalók, hanem lia valakinek a bizottsági tagok közül valamelyes észrevétele, gondolata van a kérdésben, mondja csak el bátran, mert az elnöki tanács minden felszólalást mérlegelni fog s ha azt az ország szempontjából jónak találja, megvan a mód reá, hogy azt az illetékes tényeizők elé el, is juttassa a vezetőség. Ekként válik lehetővé, hogy — amint .azt Zsitvay Tibor még a múlt év nyarán kecskeméti beszédében kijelentette — a fővárosi, szervezet, annyira megerősödött és kifejlődött, hogy a jövőben már hallatni fogja szavát az országos politikában is. Erre mondta Zsitvay Tibor éppen a Független Buda- pest-ben megjelent egyik igen jelentős nyilatkozatában: — Az országot nem lehet elválasztani Budapest sorsától. Sokkal kölcsönösebbek és szorosabbak az érdekek, semhogy egyik a másik rovására kereshetné a boldogulást. A választói javaslat meg éppen a Zsitvay Tibor felfogását igazolja. Mert vájjon nem érdeke-e Budapestnek is, hogy az új törvényhozás, amely most már a titko választójog alapján jön léire, ne olyan törvényhozókból álljon akik egyoldalú szemléletük alapján Budapestben csak a vidék ellenségét, kizsákmányol&ját látják, s nem hajlandók a tárgyilagosság alapjára helyezkedve, elismerni azt a jótékony hatást, amit a milliós főváros kultúrája, gazdasági élete, lüktető ipara és kereskedelme az egész országnak jelent? Minderről nagyon is tiszta fogalma van Zsitvay Tibornak, hiszen mint Kecskemét képviselője, teljesen tudatában van a való helyzettel s éppen azért egyik főtörekvé\se, hogy az ellentétet, ami részben az elfogultság, részben a rosszakarat, részben az agitáció következményeképen jelentkezik s ami Budapestet szembe akarja állítani a vidékkel: lehetőleg csökkentse, ha lehet, teljesen meg is semmisítse. M fővárosi szervezet országos kérdésekkel is foglalkozik — Nincsen bünösebb munka, — mondja Zsilvay Tibor — mint amely szembe akarja állítani a fővárost a vidékkel, úgy tüntetve fel a helyzetet, mintha Budapest fejlődése a vidék rovására történnék. Pedig hogy nem így van, arra kár is szót vesztegetni. Éppen azért képviselem azt a felfogást, hogy politikánkba belevigyük a vidékkel való törődést is. Éppen azért óhajtottam, bogy a most megtartott válaszztójogi vitában necsak magára a fővárosra vonatkozó javaslattal foglalkozzunk, aanem egyben országos szemszögből is boncolgassuk a kérdési. Éppen ezért engedtünk teret a megnyilatkozásoknak, hogy megmutassuk, hogy nemcsak a magunk ügyével törődünk, de az ország sorsa és az ország népe is a lelkűnkhöz van nőve, amitől nem lehet bennünket elszakítani. — Ezt különben maga a miniszterelnök 'politikája is így kívánja, amire a legjobb bizonyíték, hogy éppen a napokban lesz alkalmam az illetékes tényezők előtt kifejteni á fővárosi szervezet felfogását a választójogi kérdésben, mégpedig — amint mondtam — nemcsak szorosan a fővárost, de a■ vidéket illetően is, mert hiszen mindazt, ami a vita alkalmával elhangzott s amit az elnöki tanács felterjesztésre alkalmasnak és megfelelőnek talál, az nem marad az íróasztalunkon, hanem megtalálja az utat a legmagasabb helyre is. És ez megint csak azt igazolja, hogy Budapest nem egy elkülönített sziget, ami a maga külön életét éli, anélkül, hogy az országgal törődnék. Igenis, nekünk főcélunk, hogy ezt a téves felfogást eloszlassuk s hogy a vidékkel is éreztessük, hogy sorsunk közös és elválaszthatatlanul ősze van forrva egymással. Hz új költségvetés A választói jog után átterelődik a szó a másik fontos ügyre, ami alkalmul szolgált, hogy a pártértekezletet sürgősen összehívják s amelyen — mint az a Független Budapest más helyem ismerteti — Zsitvay Tibor ké\ri a párt felhatalmazását a polgármester új költségvetési előterjesztésének az elfogadására és megszavazására. Erre vonatkozólag is kérdésünk van Zsitvay Tiborhoz, amire az elnök a következő választ adja: — Örvendetes véletlen, hogy amikor a pénzügyminiszter úr hivatalosan is bejelenti a magyar pénzügyek ellenőrzésének megszüntetését s amikor bölcs józanságra és céltudatos okosságra inti az országot, ugyanakkor kell foglalkoznunk a főváros új költségvetésének nagy kérdésével is, amelyből immár eltűnt a hiány réme. Ha a pénzügyminiszter tárgyilagos ígazságszeretete a maga személyét kivonja az ünneplésből s azt áthárítja az igazi érdemre: a magyar adófizető polgár áldozatkészségére, nekünk sem szabad elmennünk a kérdés mellett, hogy a legmélyebb elismerésünkkel ne adózzunk a budapesti polgárságnak a meghozott. áldozatkészségéért és kötelességteljesítéséért. Csak az igazságának teszünk eleget, amikor hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez a kötelességtudás és kötelességteljesítés éppen azokban ate időkben lesz tanúságot a maga Zsitvay Tibor törést okozó kérdés
