Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-01-26 / 4. szám

\ VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel •gyütt: egész évre P 24.—, fél évre P l 2.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÉ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSEG PARTJA SZEKESFOVAROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Nagy-Budapest felé Életbeléptét te- a belügyminiszter a városrende­zési törvény végrehajtási utasítását: ezzel jelentős lépés történt Budapest és az ország városainak fej­lődése terén. Uj utakra lépnek februártól kezdve-a magyar városok, köztük legelső helyen Budapest. Hisszük, hogy a nagyság és haladás útjára. Nagy-Budapest körvonalai bontakoznak ki a törvény életbeléptetésével. Azé az álomé, amely vissza-visszatér unos-utafan, mint ahogy ez termé­szetes is. Mert Budapest közigazgatásilag tizennégy kerületből áll ugyan és megvannak a maga föld­rajzi határai is a térképen, a valóság mégis az, hogy Budapest sokkal-sokkal nagyobb, mint ameddig pol­gármesterének és törvényhatóságának hatásköre kiterjed. Most, ezzel a törvénnyel, elindul a főváros, hogy- magához ölelje azokat a fiait is, akik az övéi és mégis másokéi: a környék városainak és közsé­geinek gyermekei. Itt keresik kenyerüket, többnyire itt születtek, itt éltek. A gazdasági település örök törvényei azon­ban elvitték őket a környékre, ahonnan nap-nap után bejárnak a fővárosba, amely igazi hazájuk, mert hiszen városi emberek eöntől egoig, a főváros kultúráját szokták meg, ide tartoznak lélekben és csupán gazdasági okok kényszerűsége alatt váltak hűtlenekké hozzánk. Még így is, hogy elszakadtak tőlünk, Budapest gondoskodik sok tekintetben róluk: .közlekedésükről, hogy bejárhassanak munkájukat elvégezni, m,?g egyéb köz szükség!: tei'kről, „melyeket csak a nagyváros tud nekik adni, hogy megtalálják új otthonukban legalább azt a legprimitívebb ké­nyelmet, amelyhez hozzászólhattuk őket, mielőtt száműztük a környékre. Igen: száműztük, a helyte­len, minden előrelátás és városfejlesztési terv nél­küli kapkodásban, amely nem szabta meg előre a település irányait, hanem a véletlenre bízta, merre, hová költözzenek: azok, akikéit az olcsóbb megélhetés reménysége a perifériák felé vonzott. Az új törvény és annak végrehajtási utasítása ■olyan konstruktív gondolatot valósít meg, amely műkében hordozza Nagy- B11dapestet. Sőt vészben már meg is valósítja, amikor kiterjeszti a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét a környékre, is.. Egységes irányítás alá kerül Budapest és a kör­nyék fejlesztése, vége az eddigi parciális, tervsze­rűtlen összevisszaságnak, amikor egy testnek külön­böző részei egymás rovására, sőt gyakran egymás ■ellenére is igyekeztek érvényesülni. Eddig élték a maguk külön-külÖh életét: ezentúl részei lesznek egy gyönyörű gondolatnak: Nagy-Budápestuek. Megszű­nik az az anarchikus állapot, amely eddig a leg­képtelenebb torzszülötteket tenyésztette ki Budapest perifériáin — Budapest ellen. A jövőt készíti elő ez a most életbelépő törvény. De nemcsak Budapest- és a környék jövőjét, hanem a — Közmunkatanácsét is. Valamikor élesen szem- benálltuiik ezzel az intézménnyel, amely csak aka­dályozta' a. feltörekvő, fiatal város fejlődését, az ön- kormányzat szabad szárnyalását. Most azonban, mióta szellemben és erőben megfiatalodott a Köz­munkák Tanácsa, amióta a valóságban is azzá lett, aminek már régen lennie kellett volna: a fejlődés vezetőjévé, Budapest újjászületésének nagyvonalú irányítójává, a városépítési munka lázas tempójá­nak dirigensévé, azóta nemcsak elismerjük működé­sének nagyszerű lendületét, de őszinte hálával te­kintünk nemes munkássága felé, amely rengeteg olyan nagy városépítési feladatot vitt a megvalósu­lás útjára, mely nélküle álom, papiroson maradt, halvaszületc’tt terv maradt volna. Eddig is fontos szerve volt Budapest életének a Tanács. Ezentúl még hatalmasabb, még szebb fel­adat vár reá: Nagy-Budapest előkészítése és meg­teremtése. Az új törvény nyomán, amely a Tanács kezébe teszi le ezt a munkát, végeszakad a káosz­nak, a tűrhetetlen anarchiának, amely idegenné tette a környéket a főváros ellenében és lass an-lass an ki fog bontakozni az új kép: az egységes terv és egységes munka, amelynek végső eredményeképpen éretten fog lehullani -a fáról a gyümölcs: Augy- I!iidapest. A főváros törvényhatósági élete pedig1 örömmel szemléli ezt a. haladást, melyben immár nem látja, az önkormányzat csorbítását, hanem azt n segítségei, amely eljuttatja oda, ahová feltétlenül mi­előbb el kell érkeznie: Budapestről Nagy-Buda- peslre. SZENDY KÁROLY polgármester az iíj költségvetésről, a kormány és főváros egymáshoz való viszonyáról, a áeficitmentes költségvetés erkölcsi és anyagi hatásairól, a kütföiá megbecsüléséről és a főváros gazáasági fejlődésének ellenállhatatlansá­gáról nyilatkozik a Független Buáapest-nek munkatöbbletet. Hiszen minden ügyosztály költ­ségvetését személyesen s a jó gazda odaadásával irányította, hogy mindegyik megkaphassa a. le­faragás után is azt a szükséges »ge,rendáriun«-ot, ami nélkül nem boldogulhat semmiféle ügyszere­tet s elsorvad a legnagyobb lelkesedés is. És Szendy Károly -ezt nem alkarba. Bizalmas köriben) miéig, i,s mondotta, hogy minden munkatár­sától elvárja, hogy (azzal ia lelkesedéssel dolgoz­zék iaz új költségvetés összeállításáin1, mellyel a városháza tekintélyének' s az önkormányzat gon- d'Ola|tián|i?Jk miniden fővárosi tisztviselő tartozik. Veszteni Váló idő nilnpseon, hiszen mi törvény ■szabja meg- a határnapot, amikorra az új költség­vetésnek készen kell lennie. S ha minden perc ki­mért is s az idővel sokkalta jobban keli most gaz­dálkodni, minit talán máskor, mikor már a nagy gond: a háztartás egyeinsúlyámak kérdésié elinté­ződött, de a polgármester még nagy gondja és munkája közben is időt szakít, mikor a. Függet­len Budapest kér tőle (néhány percet, hogy há­rom kérdést intézzen a polgármesterhez. Éspedig: 1. A főváros és az állam viszonya a belügymi­niszter ismert leirata után; 2. milyen vezérelvek vezetik a polgármestert az új költségvetés összeállításában; :5. a szükségessé vált takarékossági szempontok mennyire érintik a beruházások, útépítések kérdését s vájjon nem fogja-e megtorpantam Budapest fejlődésének eddigi lendületét a kék ceruza? Ha katonai hasonlattal akarnánk élni, bátran mondh'atwók, hogy a városházai valósággal a moz­gósítása, napjait élte át attól a pillanattól kezdve, miikor Szendy Káról y polgármester ■kézihez vette a bel­ügyminiszter i saniert leiratát, amely a va­rázskulcsnak bűvész­kedő hatalmával nyi­totta fel a megoldás . eddig hét lakain a készségeit, reményi; tá­masztva, hogy Buda­pestnek végre hiány­mentes lesz a költség­vetésié és egyensúlyba jön a háztartása. Hogy ennek mikéínt kell megtörténnie? Ez ■a »miként« adja itt a 1 egnagyobb nehézséget, kell érvényesülnie annak az egyétuiségnek, aki az új köitséigfvetés összeállításáért a felelősséget vi­seli. És .ess nem más, mint az önkormányzat meg- S'ZemélyeisíltŐje: maga Szendy Kiárőly polgármes­ter. S ha iá belügyminiszter leirata olyan, megfe­szített munkát jelentett is a városházai minden egyes ügyosztálya,nlaik s főként azok,maik, akik az ügyek pénzügyi részével foglalkoznak, elsősorban magának a polgármesternek jelentett ez óriási Szendy Károly Ebben a »miként«--ben Szendy Károly polgármester az adott kérdésekre a következőkben válaszolt: Alíam és főváros viszonya 1. Ha egyéni érzésemről Íveli beszélnem, amelyet bennem az, ismert miniszteri elöntés keltett, csak azt mondhatom, hogy igazi jó érzéssel és . megelégedéssel vettem 'tudomásul, hogy küzdelmünk nem volt Mába;valói s meg­nyílt végre az az út, amelyet eddig hiába, ke­restünk. Do itt nem egyéni érzésekről, de sok­kalta többről van szó. Az önkormányzat nagy kérdéséről­S azt hiszem mindenki, aki ennek a gon­dolatnak híve, az csak örömmel állapít­hatja meg a sikert, ami a minisztérium állásfoglalásán keresztül az önkormány­zatnak osztályrészül jutott. Sokan csak anyagi oldalát mérnik a, kérdésnek- Pedig ez az én szememben nem csak anyagi kérdés. Elsősorban elvi kérdés. S hogy az ön- tormám y zu t ilyen megértésire- talált odafent s hogy miéig a költségvetés helyesbítése, azaz ciz új költség vetés összeállítása is az önkormány­zat kezén maradt: azt én olyan jelenségnek tar­tóim), ami felbátorít, a, legszebb reményekre. Azt íbiszeim, ma már nem■ lehet többé a főváros és az állam háborúskodásáról beszélni. Ez ma mar ama oh róni zun us volna. Hiszen maguk a, tárgya- láisiolk, ezek hangja, és a •megértő sradilcim, ami az egészet áthatotta, engem, mint, az ömikor­mán yziat képviselőjét azzal az érzéssel telített meg, hogy ne.m szembenálló erők küzdelme ez többé, hanem, olyan erőké, amelyeknek egymás -mellett kell haladni ok, mert a főváros érdekei sosem kerülhetnek szembe az állam érdekeivel. Ennek a felfogásnak az érvényesülését érzem én a minisztérium, állás .foglalásában, és dönté­sében lés úgy érzem, hogy ez a nagy elvi siker engemiet is, az önkormányzat, minden hívét is arra sarkal, hegy az eddigi úton tovább ha­ladva, dolgozzunk és küzdjünk Budapestért. Mert ez a küzdés nem hiábavaló és nem ered­ménytelen. — HlOlgy a miniszteri döntés anyagi olda­lát so hagyjuk figyelmen kívül, ősizinutén meg kell mondanom, hogy bár többet szerettem volna elérni, (mégpedig azért, hogy a. főváros anyagi helyzetén még nagyobb mértékben se­gíthessünk, de. az adott körülmények között s éppen a közös nagy érdekeik miatt, amelyet mint magyar embernek egy pillanatra sem szabad szem elől. tévesztenünk, meg kell az eredménnyel elégednünk s ennek mértékéhez igazítani kiadásainkat és háztartásunk tételeit. Ez persze nem akarja a tárgyalások befejezését és végső szavát jelen­teni. Hiszen a döntés elvi sikere éjppen abban

Next

/
Thumbnails
Contents