Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-09-21 / 38. szám
Budapest, 1938 szeptember 21. FilggeitenBudapcsi 3 A főpolgármester a magyar nyelv védelmében Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester átiratot intézett Szendy Károly polgármesterhez és megfelelő intézkedést kért a városi közihivatalokban a magyar nyelv fokozottabb védelme érdekében. Átiratában a főpolgármester a következőket írja: — Méltóságod egy korábbi rendeletével felhívta a fővárosi hivatalok, intézetek, intézmények és részvénytársaságok vezetőit, hogy a beosztott alkalmazottakat a helyes magyarság követelményeinek betartására nyomatékosan figyelmeztesse. Ugyané tárgyban a törvényhatósági bizottság közgyűlése is határozatot hozott. Figyelemmel kísérve azokaj a fontosabb rendeleteket, határozatokat és hirdetményeket, melyeket a sajtó is szóról-szóra közöl, illetve a közönség tájékoztatására a főváros uccáin kiragasztanak, sajnálattal állapítottam meg, hogy a főváros hivatalai még mindig nem fordítanak elég gondot a magyar nyelv használatára. Felhívom tehát Méltóságodat, hogy utasítsa újból a fővárosi hivatalokat, intézményeket, hogy legalább azokat a rendeleteket, amelyek a nagyközönség elé kerülnek, gondosabban szövegezzék meg és maradéktalanul tartsák meg a főváros törvényhatóságának e tárgyban hozott rendelkezéseit. Szendy Károly polgármester a főpolgármester fenti átiratát most rendeletben hozta a tisztviselők és alkalmazottak tudomására és a hivatalvezetőket újból nyomatékosan utasította a magyar nyelv védelméről szóló rendelkezések pontos betartására. Az új kertészeti csarnok már teljesen kész lesz a tavaszi nemzetközi vásárra Kiírták a versenytárgyalást az építkezésre Sokáig vajúdott a Városligetben tervezett kertészeti kiállítási csarnok építése. Ismeretes, hogy az Országos Magyar Kertészeti Egyesület vetette fel a csarnok építési tervét és az volt az elgondolás, hogy az épület nemcsak kiállítási célokra szolgáljon, hanem sportesemények színhelye is legyen és ennek jövedelméből fedezzék az épület fenntartási költségeit. Akkoriban 400.000 Pengőre kontemplálták az építkezési költséget, s úgy volt, hogy ezt az összeget egyenlő részletekben a főváros és három minisztérium folyósította volna, ezenkívül a főváros adta volna a szükséges területet is, még-pedig a városligeti volt Kolegerszky kioszk területét. Miután a hatóságok a részükről külön-külíön felajánlott IflO—100.000 pengős támogatást négyévi részletben akarták csak folyósítani, az Or szóig os Tennisz Szövetség vállalkozott arra, hogy bankkölcsön formájában az egész 400.000 pengőt egyszerre előteremti és majd a hatósági részletek folyósításakor eszközük a kölcsön törlesztését. Az Országos Tennisz Szövetség ugyanis bérbevette volna a kiállítási csarnokban létesített tenniszpályákat. Ilyen értelemben majdnem létrejött a megegyezés, de az utolsó percben a főváros közgyűlése úgy határozott, hogy a város maga építi meg a kiállítási csarnokot, az eredetinél kisebb méretekben és kizárja onnan a sportot. A Városligetet ugyanis nem akarják elcsúfítani nagyobbszabású építkezésekkel. A változott tervek alapján 300.000 pengőre csökkent az építési költség és ebből is 100.000 pengő terheli a fővárost, 200.000 pengőt pedig két minisztérium ad a költségekhez. Weichinger Károly műépítész terve került ki győztesen a tervpályázatból és ennek nyomán az építkezést e héten megkezdik. A munkálatokra a polgármester már ki is írta a versenytárgyalásokat. A kiállítási csarnok ezek szerint csak virág- és gyümölcskiállítás, valamint divatbemutatók céljaira fog szolgálni. Ennek megfelelően forgószínpadot is építenek a csarnok nagytermében és a forgószínpad szolgál majd a divatbemutatók felvonulási helyéül, a nagyterem pedig a nézőtér lesz. Úgy oldják meg az építést, hogy kedvezőbb idő esetén a nézőtér a csarnok udvarán legyen berendezhető. A közfalakat is úgy építik, hogy szükség esetén kisebb-nagyobbra alakíthassák a termeket, esetleg az egész csarnok egy helyiséggé alakulhasson. Az építkezés a jövő év elejére elkészül és a nemzetközi vásár idején már az ríj kiállítási csarnokban rendezik az ilyenkor szokásos virágkiállítást és ruhabemutatókat. A jövőben az új kiállítási csarnok kiegészítő része lesz a nemzetközi vásár és más hasoiiló nagyszabású kiállítások alkalmával az Iparcsarnok épületének. B Bl ff AII műkönyvkötészete Budapest, LU{j;VI U f,WllUll vili, Eszterházy-utca 20 Telefon: 13bölb Alapítva: 1910 GYÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb-és iroda, állónaptár különlegességeket. Telefonkönyv védötáblákat, noteszeket Üléses foto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák Megkezdik a Szel uccai fiúollhon es tanoncolfhon építkezései X jövő iskolai évben már megkezdi működéséi a két intézet A budai Szél uccáiban a közeli napokban megkezdik az új átmeneti fiúotthon és tanoncotthon /építését. Annakidején több cikkben foglalkoztunk ennek a szociális intézménynek ia|z ügyével. Ismeretes, hogy a főváros iszúunos jótékonycélú alapítványt kezel, amelyeknek vagyonát e'dldig nem tudták az alapítók intencióinak megfelelően felhasználni. így többek között sok az olyan alapítvány amelynek alapítói kikötötték, hogy az alapítvány összegét árvaház, fiúnevelőintézet vagy más hasonló intézmény létesítésére kell fordítani. Annak idején ezek az alapítványok egyenként is olyan tekintélyes vágyónállaggal rendelkeztek, hogy a kitűzött célt biztosíthatták volna. A háború kitörése apómban megakadályozta az intézmények létrehozását, a háborúit követően pedig az alapítványok vagyona annyira elértéktelenedett, hogy már nem volt elegendő a nemes célok egyenkénti megvalósítására. Az elmúlt években a főváros vezetősége elhatározta, hogy az azonos célú alapítványok vagyonúit egyesíti és ilyen módon teremti elő azt az összeget, amely elegendő legalább egy ilyen szociális intézmény létrehozásához. A belügyminiszter megengedte az alapítványi vagyonok egyesítését és ezek után határozta el a főváros, hogy az így rendelkezésre álló 540.000 pengő készpénzből a Szél uccuiban átmeneti fiúnevelőintézetet és tanoneotthont létesít. dozzák majd az ifjakat, akik részére 100 férőhely : létesül. A tanoncotthonban, mely ugyancsak 100 j férőhelyes lesz, 14—20 éves korig látják el a fiúkat j és különböző ipari pályákra nevelik őket. A fiúotthon a legmodernebb kivitelben épül. Mintegy 15.500 légköbmétert építenek be a kétemeletes épületbe. Gondoskodnak annak biztosításáról, hogy később szükség esetén minden nehézség nélkül legyen az épület bővíthető. Az intézetbe valláskülönbség nélkül vesznek fel gyermekeket. A hálóhelyeken kívül foglalkoztató helyisiégeket, majd ebédlőket, betegszobáikat, társalgó- és játéktermeket, könyvtárt, olvasótermet építenek. A fiúotthont az első emeleten, a tanonc- nevelő otthont pedig a második emeleten helyezik el. A két tagozatnak az nioca felől külön-külön bejárata lesz. Kápolnát is építenek az emeleten. Az intézetben igazgatói és altiszti lakások is lesznek. Az intézet fenntartására az egyesített alapítványok ingatlanvagyonának jövedelme nyújt majd fedezetet. Az építkezést a jövő év nyarán fejezik be. Úgy tervezik, hogy a következő iskolaévben az új nevelőotthon már átadható lesz rendeltetésének. Az építkezést a közeli napokban megkezdik. A versenytárgyalásokat már meg is hirdették a különböző építési munkákra. Schömer Ferenc műépítész tervei szerint épül az új budai fiúotthon, amelynek két tagozata lesz. Az átmeneti nevelőintézetben 14 éves korig gonSkriván F. Alapítási év s 1852 Legújabb férfikalapok nyakkendők, kesztyűk IV., Apponyi-tér5 Telefon: 184-334 A budapesti gyorsvasát A városfejlesztési bizottság kijelölte a gyorsvasát útvonalait A Harrer Ferenc elnökletével működő városfejlesztési bizottság a közelmúltban foglalkozott Budapest közlekedési problémáival és ennek hereiében a gyorsvasút kérdésével is. A bizottság javaslatai most jelentek meg nyomtatásban. Különös figyelmet érdemel a bizottságnak a budapesti gyorsvasút sorsáról történt határozata, illetve állás- foglalása, amelynek keretében kijelölték a gyorsvasút szempontjából számításba jöhető útvonalakat. Harrer Ferenc dr. ^ bizottságnak a gyorsvasút- ról szóló állásfoglalása a következőképpen szól: — A gyorsvasút, a szakértők nézete szerint, csak a milliót megközelítő vagy ennél nagyobb lélekszámú városokban kerülhet szóba. E szempontból tehát Budapest elérkezett volna fejlődésének arra a fokára, hogy a gyorsvasúti hálózat valószínű vonalaival és ezek biztosításával foglalkozzunk, egyrészt Budapest és környéke közlekedésének legmegfelelőbb megoldása, másrészt a város belsejében a földszíni közlekedés tehermentesítése érdekében. Bár a kivitel pénzügyileg ma semmiképpen sem látszik időszerűnek, a bizottság a távoli jövőre szóló gyorsvasúti elgondolás kidolgozását ennek ellenére is szükségesnek tartotta, mert ha az egész hálózat kiépítéséről egyelőre nem is lehet szó, egyes vonalak belátható időn belül megvalósíthatók, vagy megvalósítandók lesznek, ehhez pedig a teljes koncepció ismerete szükséges. Hogy a városrendezés az egyes vonalak és állomáshelyek szükségleteivel számolhasson, elsősorban, pedig, hogy a föld felett vezetendő szakaszok majdani kiépítésének útjából az akadályokat a városépítési tervek elhárítsák, vagy legalább is újabbakat ne engedjenek. A bizottság megállapította, hogy a IIÉV-vonalak egy része egybeesik a jövő valószínű gyorsvasúti vonalaival. Amíg azonban a gyorsvasút nem valósul meg, addig ott is, ahol a gyorsvasút megépítése a jövőben szükségessé fog válni, egyelőre a HÉV vagy a köz úti vasút fogja a forgalmat lebonyolítani. A gyorsvasút valószínű hálózatát a bizottság természetesen úgy állapította meg, hogy tekintettel volt a követendő telepítési politikáira.- Állást foglalt a, bizottság a tekintetben is, hogy idővel a gyorsvasúinak kell átvennie a környéki forgalom lebonyolítását is. A konkrét vonal- vezetést illetően egyhangú vélemény volt, hogy a meglévő közúti hidak gyorsvasúti pálya építésére nem használhatók fel és nem építhetők át. A gyorsvasúttal számolva kell azonban már az óbudai hidat és az új, kizárólag a gyorsvasútat szolgáló hidat építeni az összekötő vasúti híd 1 mellett. A Duna alatt a gyorsvasút számára két alagút létesítéséről lehet szó, amelyek egyike a Margit-híd, másika az Erzsébet- híd szomszédságában kínálkozik leginkább. — A bizottság végül összefoglalta ezeket a főbb irányadló szempontokat, amelyek a gyorsvasút megépítésénél követendők. Ezek szerint a gyorsvasát teljes egészében külön pályatesten építendő ki, minden szintben való keresztezés nélkül és a vonalelágazásoknak a lehetőség határain belül való elkerülésével. A menetsebesség fokozása érdekében a megállótávolságok a közúti vasúdéval szemben lényegesen nagyobbak, a kanyarulati viszonyoknak pedig kedvezőbbeknek kell lenniök. Ugyanezt a( célt vannak hivatva szolgálni a térközi blokk-berendezések, az állomások speciális megoldása, a különleges al- és felépítmények, valamint a nagyteljesítményű és nagy befogadóképességű szerelvények. A gyobsvasút pályája lehet alagútszerű, kövezetalatti, nyílt bevágásban fekvő, vagy magasvasút. A bizottság a következő szóbajöhető gyorsvasúti vonalakat jelölte meg: Újpest, Palotai út, átvágás a Dunapartra, Újpesti rakpart, Dunapart, Soroksári út és innen elágazás Csepelre. Újpest, Göncöl ucca, Röppentyű utca, Fóti út, Váci út, Vilmos császár út, Károly király út, Múzeum körút, Üllői út. Rákospalota (Szent Imre út, Rákos irt), Külső Andrássy út, földialatti vasút. Gödöllő, Kerepesi út, Rákóczi út, Kossuth Lajos ucca, Duna alatti alagút, Attila körút, Krisztina körút, Vérmező út, Margit körút, Duna alatti alagút, Szent István körút, Nagykörút. Kolozsvári ucca, Salgótarjáni út, Fiúméi út, Rottenbiller ucca, Szinyei Merse ueea, Po'drna- niczky ucca, Teréz körútig. Vörösvári út, Hungária körúti híd, Htihgária korú t, híd' az összekötő1 vasúti híd! mellett, Dombóvári út, Szent István út, Budaörsi út, Alkotás ttcca és innen becsatlakozás a Margit körúti vonalba. A mai HÉV-vonal, Rákospalota és Sashalom, között a határ mentén. Szentendrei út, Pacsirtamező ucca, budai Dunapart, Horthy Miklós út, Fehérvári út elágazása Budafok és Törökbálint felé. // HOLUB SÖRÖZŐ az előkelő világ találkozóhelye Elsőrendű konyha, Drohor-sörök, polgári árak Budapest, IV, Kossuth Lajos u. 12
