Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-09-14 / 37. szám
Budapest, 1938 szeptember 14. Filggeflen Budapest TOLDOZÁS-FOLDOZÁS Néhány szó a tarifarevízióról Irta: ZÓLYOMI DEZSŐ Meg'int aktuális a Beszkárt tarifájának a revíziója. Olvasom, hogy e napokban összeül a Besz- fcárt igazgatósága, hogy állast foglaljon azokkal a javaslatokkal szemben, amelyeket a tarifamódosítás ügyében az üzempolitikai bizottság — szakértők bevonásával — készített. Ha volna bennem káröröm, amelyet egyes %letbölcsek a legszebb és a legnagyobb örömnek mondanak, akkor büszke elégtétellel állapíthatnám meg, hogy én e lap hasábjain ismételten — minden viteldíjmódosítás kapcsán — megjövendöltem, hogy a közúti közelekedőeszközök tarifáját ötletszerűen rendezni nem lehet és rámutattam arra. hogy belátható időn belül újból és elkerülhetetlenüi felmerül majd a tarifamódosítás sürgős szükségessége. Jóslatom —- sajnos — bevált és ma, az első viteldíjrevízió óta eltelt harmadik esztendőben, itt állunk a harmadik ta- rifarevizó előtt. Szóval, minden évben változtatni kell a viteldíjon, hogy a Beszkárt üzemvitele zavartalan lehessen és hogy a főváros is megkaphassa a vállalattól azokat a milliókat, amelyekre a mai viszonyok közepette múlhatatlanul szüksége van. Hogy a dolgok így állanak, annak csak részben oka maga a vállalat, amelynek kezét, cselekvő készségét, elhatározó képességét és közlekedési elgondolását olyan hatalmasságok kötik meg, amelyekkel szemben az állam és közigazgatás mai struktúrája mellett tehetetlen. De azért, amint alább olvasható, a Beszkárt szorosan vett, hivatali vezetőségét sem hehet mentesíteni a felelősségnek reája eső része alól, amelyet viselnie kell azért, hogy elhibázott és csak újítást hajszoló intézkedéseivel hozzájárult a közúti forgalom lerombolásához és anyagi válságához. Mindenesetre nagy mentsége a vállalat vezetőségének, hogy az általa javasolt »forgalomjavító« intézkedéseket. magukévá tették azok a fórumok is, amelyeknek az lett volna a feladata, hcigy alaposan megvizsgálják a tetszetős és a népszerűség mezébe öltöztetett javaslatokat. Ha így cselekedtek volna, ha szembenézni mertek volna a pillanatnyi népszerűtlenséggel, ha elmélyedtek volna a közlekedés bajainak őszinte és elfogulatlan tanulmányozásába, ha nem hallgattak volna a magukat szakértőnek képzelt »szakértők« sokszor lehetetlen tanácsaira, ha a parancsoló szükséget fölébe helyezték volna a kínálkozó op- portunitásnak, — akkor most nem kellene — három év alatt immár harmadszor! — új tarifarevízión gondolkozni és nem kellene megint lehetetelennél-lehetetlenebb megoldásokon törniök a fejüket. Nehogy félreértés legyen, sietek kijelenteni, hogy nem vagyok közlekedési »szakértő«. Több vagyok annál. Utas. Utas, akit hivatása arra késztet, hogy életének számos óráját a különböző közlekedőeszközökön töltse. És így közvetlen tapasztalatok állanak rendelkezésemre, amelyekbó‘1 — úgy vélem — jogot formálhatok arra, hogy mint »közönség«, elmondhassam a magam véleményét, azzal a becsületes jóhiszeműséggel, amely mindenkit eltölt, aki nem ártani, hanem segíteni akar. Nem a bajok fel- hánytorgatása, hanem a bajok orvoslása a célom, mert azt tartom, hogy az újságírónak nemcsak az a feladata, hogy a nyers ércet kibányássza a földből, hanem, hogy ezt az ércet formába is öntse és hány tor gatása, hanem a bajok orvoslása a célom. KECSE NAGY SÁNDOR § ácsmester || BUDAPEST, X., KERESZTÚRI UT 8 I Telefon: 142-497 ff VIGH MIHÁLY »Mester« üvegezési vállalat Budapest, VIII., RáKóczi-út 73. - Telefon : 135-827 Fiók: Rákosszentmihál/, Szentkorona-utca 143. —Vállalom az üveges szakmába vágó mindennemű munkálatokat a legszolidabb árakon Szabó Testvéreit mérlegkészitő vállalat — gyorsmérleg specialisták. Gyártmányaink: mindennemű kereskedelmi mérleg, mákórlő. ________Budapest, VII., Sajó ucca 3._____Telefon: 134-827_______ Hi rmann Ferenc fémöntőde éa rózárugyár Budapest, Vll., Csányi u. 7—9. Gyár: Budapest, VI., Váci út 117. Víz-, gőz-, gázszerelvények. Vasúti szerelvények Dehmal zongora I pianínó — harmonium Magyarország legnagyobb keresztény szakvállalata Budapest, VIII., Rákóczí-út 19 Eladás — Vétel — J avítás — Csere. — 50 éves cég ( Erre az álláspontra helyezkedve úgy találom, hogy a budapesti közúti közlekedés akut válsága különösen három okra vezethető vissza: 1. A kisszakasz-rendszer bevezetése, 2. az összekötő és elágazó vágányok eltávolítása és 3. annak a bátorságnak a hiánya, hogy a két előbb említett intézkedés eredménytelenségét és elhibázott voltát belátva, az illetékes tényezők levonják a konzekvenciát és eltöröljék a kisszakaszt és helyreállítsák a régi vágányösszeköttetést. Ha ennek a három feltételnek a teljesítése sikerül, akkor — nem. is kell ennek a megértéséhez közlekedési szakértőnek lenni — egyszerre előáll a lehetősége annak, hogy olcsó viteldíj mellett rentábilissá válhatik a közúti közlekedés. És nem fog évről-évre kísérteni a tarifarevízió réme. Ma már mindenki előtt tisztán áll az a tény, hogy a kis- szakaszrendszer, úgy. ahogy azt bevezették, teljességgel elhibázott és célját tévesztett — bár elismerem, igen tetszetős — tarifális bűvészmutatvány volt. Igen, ha azonnal tízfilléres alapon és legfeljebb két kisszakaszbatárra terjedő útvonalon vezették volna be, akkor lehetett volna belőle egészséges valóság és nem — szemfényvesztő bűvészkedés. Ak- j kor olyan pénzügyi eredménye lehetett volna, amely > évekre elvetette volna a Beszkárt minden gondját j De íg 3r! Csak bajt és gondot okozott és még egyet: j a közlekedés demoralizálásához vezetett. Mert sehogyan sem tudom megérteni, milyen | ráció van abban, hogy egy közlekedővállalat, amely | az eladott jegyek árából tartja el magát, a saját- ; maga által kiadott jegyet leértékeli azzal, hogy le- ! hetővé teszi eyy 30 fillérbe kerülő utazásnak 24 j fillérért való lebonyolítását. Ennek a rendszernek köszönhető, hogs'- a villamoson való utazás — a gyorsaság mai korában — elérte a postakocsi nívóját és Olyan zsúfoltságnak, tülekedésnek a színbe- j lyévé tette a megállókat és a kocsikat, amely egy | ellenséges támadás elől való menekülésre emlékezteti . az embert. iSeJliol a világon nem olyan lassú és | rendszertelen ,a közúti közlekedés, mint nálunk, Bu- j dapesten, amelynek közlekedése még néhány évvel , ezelőtt a világ egyik legjobb, legsűrűbb és* legmeg- j bízhatóbb közlekedése volt. A másik súlyos hiba — mint mondottam — az elágazó és összekötő vágányok megszüntetése volt Azok, akiknek a fejében ez a korszakalkotó terv megszületett, nyilván azt gondolták, hogy rövidebb relációk létesítésével felduzzasztják a — bevételeket. Szent meggyőződésem, — még ha a statisztikai adatok ennek az ellenkezőjét bizonyítják is — hogy éppen az ellenkezőjét érték el. A látszat lehet hogy a bevételek emelkedését mutatja, de ez valóban csak — látszat. Mert az emelkedés sokszorosan több volna, ha a villamoson való utazás céljára hosszú, vagy legalább is hosszabb relációk állanának rendelkezésre. Mit értek el a rövid relációkkal?! Leszoktatták a közönség nagy részét az utazásról Tessék elképzelni azt a helyzetet, hogy ma Budapesten a Nemzeti Színháztól például a Margithídig nem lehet átszállás nélkül eljutni. A világ minden városában arra törekszik a villamosvasút, hogy a közönség részére kényelmessé, kívánatossá tegye a vasút igénybevételét, Budapest az egyetlen város, ahol a villamoson való utazás kínszenvedés, kényszermunka, az ember testi épségének veszedelmeztetése. Rómában vagy Milanóban, amely városok tovaszáguldó közúti közlekedéséhez viszonyítva a mi közlekedésünk csak lágy tavaszi szellő, az elágazásoknak és belfordulásoknak se szeri se száma, teljes a rend, kocsi kocsi hátán és soha, sehol semmi fennakadás. A villamos gyorsan és pontosan közlekedik, a kocsik praktikus felépítése révén lehetetlen a »bliccelés« és a vezető meg a kalauz zavartalanul, nyugodtan teljesíti kötelességét. Igaz, hogy ott csak kétfajta jegy van, a mi Beszkártunk tizenegyfajta és a HÉV negyven négyfajta jegyével szemben. És a jegykezelés is a lehető legegyszerűbb. Milano tudtommal nincsen a világ végén és ott nem ma vezették be az ő rendszerüket. Egészen érthetetlen, hogy a mi közlekedési szakértőink miért nem térnek át a milánói vagy római rendszerre, amelyet — felteszem — legalább olyan, jól ismernek, mint én. Toldozással-foldozással a közlekedés mai bajain segíteni nem lehet. Elhatározó, bátor lépésre van szükség. Uj és lehetőén egységes tarifára, a jegykezelés leegyszerűsítésére, olyan megoldásra, amely kielégíti a közönség igényeit, d,e megfelel a főváros és a vállalat érdekeinek is. Higyjék el az illetékes urak, hogy ennek a kérdésnek helyes és végérvényes elintézéséért érdemes még a pillanatnyi népszerűtlenség ódiumát is vállalni. Mert ez a népszerűtlenség — mint minden csoda — legfeljebb három napig tart; de a közlekedés rendje és rentabilitása évekre terjedően érezteti majd jótékony hatását. Vitéz dr. Kolosváry-Borcsa Mihály az új sajtófőnök Imrédy Béla miniszterelnök hétfőn dr. Rákóczi/ Imre miniszteri tanácsost eddigi szolgálati beosztásából a miniszterelnökségen más fontos bizalmi feladatra rendelte és egyidejűleg a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetése alól felmentette. A miniszterelnök egyidejűleg dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihályt, a Függetlenség című politikai napilap főszerkesztőjét a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetésével megbízta. A miniszterelnökség sajtóosztályának tisztviselői kara hétfőn déliben búcsúzott Rákóczy Imre miniszteri tanácsostól. A tisztviselők nevében dr. Dulin Elek miniszteri osztálytanácsos búcsúzott meleg szavakban a távozó sajtófőnöktől. Rákóczy Imre miniszteri tanácsos válasziában megköszönte munkatársai támogatását és barátságát és kérte őket, tartsák meg jó emlékezetükben. Politikai és ujságírókörökben rofeonszenvet váltóit ki az új sajtófőnök kinevezésének a híre, mert éppen a vérbeli újságírók sorából történt vitéz dr. Kolosváry-Borcsa Mihály megbízatása. Kolosváry- Borcsa nemcsak értékes publicisztikai és szerkesztői munkásságával tűnt ki, hanem mindig bátor és korrekt harcosa volt az újságírók társadalmi és szociális küzdelmeinek is. A Magdolnaváros mozgalma a tisztviselőtelep odaépítése saz építkezés mielőbbi megkezdése ügyében i uuvaievoieg törvény intezikedik róla, bőgj' a kormányzó áldásos tevékenysége oly módon örökít- tessék meg, ami egyben tolmá- csolój'a is a székesfőváros kegyeletének, melyet Horthy Miklós személye iránt Budapest táplál, de ami egyben éppen a kormányzó egyéniségének és szociális érzületének 'megfelelően: szociális célt is szolgáljon. Ezt a kislakásépítés oldaná meg a legjobban, mert míg egyrészt a Budapesten tapasztalható lakásínségen segítene, másként meg- Hegedüs BGrítilan dr oldani segítene' azt a törekvést, bőgj' lehetőleg mindén kis család 1—2 szobás lakáshoz és tűzhelyhez juthasson. Hegedűs Bertalan dr., törvényhatósági bizottsági tag most mozgalmat indított,, hogy ia) törvény szelleme szerint, a gondolat testet is öltsön s mielőbb meginduljon az építkezés, amely a maga megépülő telepével tanúsítója lehessen a főváros kegyeletének a kormányzó személyével szemben. Mozgalmának célja, hogy a telep a XIII. kerületben, azaz a Magdolnavárosban épüljön fel. Erre vonatkozólag Hegedűs Bertalan a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; — Azt hiszem, mindenki indokoltnak és elfő- g'adlhatónak tartja azt a törekvésemet, hogy az új telenet a Magdolnavárosnak igyekszem biztosítani. Ezt '8|Z elgondolásomat nemcsak a lokálpatriotizmus indokolja, hanem magasabb szociálpolitikai indokok is, melyek között első: magának a kerület lakosságának mostani összetétele, amely tudvalevőleg olyan rétegeződésű, hogy csak mintegy a felét lehet elpolgáriasodottnak tekinteni, a másik fele azonban munkás. Mivel az építkezés oly módon történnék, hogy 1--2 szobás lakások épülnének, így tehát nagyobb mérvű polgári beszűrődésre is lehet számítani, amivel a kerület nívóbeli emelkedését is szolgáltatnék, ami csak előnyös lehetne az, egész kerületre, hiszen az egésszéges szociális érzés azt diktálja, hogy a természetes felszívódással igyekezzünk a fejlődést szolgálni és lehetővé tenni. De ezenkívül a Magdolnaváros mellett beszél az a körülmény is, hogy itt rendelkezésre állanak a közmüvek, ami olcsóbbá teszi a gondolat megvalósítását. Azonkívül itt rendelkezésre áll a Krausz— May er-féle 230 hold fővárosi terület, ami egymagában is megkönnyíti a terv mielőbbi keresztülvitelét. Az, hogy a közlekedés is minden szempontból megfelelő, azt hiszem, csak a terv mellett beszél. — Volt alkalmam több vezető' tényezővel tárgyalni a kérdésről, s boldog örömmel jelenthetem ki, hogy mindenütt nagy megértéssel találkozik a terv, így a polgármester úr maga is, aztán Bessenyei/ Zénó önagyméltósága is helyesnek, gyakorlatinak találja a megoldást. így tehát joggal remélem, hogy közgyűlés is magáévá fogja tenni a tervet s nem sokára megépül a Magdolnavárosban az új telep, hogy időtlen-időkig hirdesse kormányzó urunk ál dásdús tevékenységéit (Zs. J.)
