Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-08-31 / 35-36. szám

Budapest, 1938 augusztus 31. FüggcflcfiBiKtópesi 3 Zagora Zoltán műkönyvkötészete Budapest, Vili, Eszterházy-utca 20 Telefon: 136-911 Alapítva: 1910 GYÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb- és iroda, állónaptát különlegességeket Telefonkönyv védötáblákat, noteszeket iiléses foto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák Kerékpárutak építésével javítják mes a főforgalmi utak közlekedését A főváros nagyszabású útépítési programjában már szó volt a kiíilön kerékpárutak létesítésének ter­véről. Most a megvalósulás stádiumába jut ez a fontos közlekedésrendészeti kérdés, mert a főváros útépítési és közlekedési ügyosztályai hamarosan hozzákezdenek a bicikliutak építéséhez. Illetékes helyen ezzel kapcsolatban a következőket mondották a Füg­getlen Budapest munkatársának: — Budapesten egyre nagyobb tért hódít a ke­rékpározás. A Beszkárt legutóbbi évi jelentése pa­naszkodik is amiatt, hogy a kerékpár hovatovább ■nagy versenytársa lesz a villamosnak és egyéb köz­úti közlekedési eszközöknek. Különösen a pestkör­nyéki városokból és községekből a fővárosba igyekvő munkások használják újabban a kerékpárt és ezért a kivezető főútvonalak a reggeli és esti órákban ke­rékpárosokkal vannak tele. A mai közlekedési rend mellett a kerékpárosok nagyon zavarják az egyéb járművek gyors forgalmát. A hatóságok elhatározták, hogy külföldi mintára nálunk is rendszeresítik a külön kerékpárúttestet, hogy ezzel a bicikliforgalmat az egyéb járművek forgalmától elkülönítsék és a zavaró jelenségeket így kiküszöböljék. — Rövidesen megkezdjük a legforgalmasabb főútvonalakon a külön kerékpár-pályák épí­tését. A főváros útépítési ügyosztálya, a közlekedési ügy­osztállyal egyetértőén, megállapította a biciklipályák építésének programját. Már legközelebb az építkezés meg is indul. .Elsőnek a Kerepesi úton épül külön kerékpárpálya, mert ezen az xítvonalon bonyolódik le ezidőszerint a legnagyobb kerékpárforgalom. A Kerepesi úton egyelőre a HÉV állomás és a Hun­gária körút közötti szakaszon építik meg a kerékpáros­pályát az úttest mindkét oldalán. Az egyik pályán Budapest felé, a másik pályán kifelé történik a köz­lekedés, úgyhogy a forgalmat ezáltal is szétválaszt­ják. A második kerékpárospálya a Kőbányai út men­tén épül. Tekintve, hogy ez az útvonal nagyon széles és csak egy része van lefoglalva úttest céljaira, a kerékpárospályát csak egyik oldalon, a pályaudvaT felőli oldalon építik ki megfelelő szélességben. Amíg ugyanis a Kerepesi úton egy-egy biciklipálya másfél méter széles lesz, addig a Kőbányai úton három méter széles kerékpárospályát létesítenek. A kerékpár- pályák burkolata aszfaltos anyag lesz. Ezután kerül sorra a többi kivezető főútvona­lon külön biciklipályák építése. A program további lépéseként a Soroksári úton, az Üllői úton, a Budafoki úton, a Fehérvári úton épül­nek a rendes úttesttől elkülönített kerékpárospályák, A főváros költségvetésében az e célra szükséges ösz- szeget biztosították. Skriván F. Legújabb férfikalapok nyakkendők, kesztyűk IV., Apponyi-tér5 Alapítási év:1852Telefon: |84.334 Hirmann Ferenc fémöntó'de és rézárugyár Budapes1, VII., Csányi u. 7—9. Gyár: Budapest, VI., Váci út 117. Víz-, gőz-, gázszerelvények, Vasúti szerelvények BUDAPEST. Vili.,FECSKE-UTCA 9.=r TELEFON: 1«0-58S SIDOL“ használatban a legolcsóbb! Utánzatokat utasítson vissza. Gyártja: SIDOL vegyítermékek gyára rész- vény társaság, Budapest, XIV., Cserei ucca 14. Telefon; 296-686 és 296-894 LUTZ LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR R,-T. BUDAPEST, VII. KÉR., ÖRHA8Y-UTCA 4. SZÁM. BTMGE MJMBMMS fémárúüzeme Pestszenterzsébet, Ferenc József-utca 77. Telefonszám 147-775 Készít: víz-, gőz-, gáz-armaturát, mindennemű réz- és fémszerelvényt Olcsóbb lett az iskoláztatás Mindent el kell és el is fogunk követni, hogy a fővárosi iskolákba járó tanulóknak minél olcsóbbá tegyük iskoláztatását — mondja Felkay Ferenc tanácsnok l'elkav Ferenc , I A meginduló új iskola-év sehol nem érezteti úgy hatását, mint Felkay Ferenc ügyosztályában, ahol ez a csupa energia ember szinte reg­geltől késő estig munkában áll, hogy a százféle igénynek, akár a szülők, akár a gyermek, akár a tanerők ré­széről jelentkezik is az, eleget tehes­sen. Ha csak lehet és módjában áll, mindenkinek rendelkezésére áll, szí­vén viselve a főváros közoktatásügyé­nek szélesen szétágazó kérdését. Arra az örvendetes hírre, hogy a tanácsnok ezévben újítást tervei, mellyel a főváros iskoláit igénybe­vevő tanulóknak szándékozik iskoláztatási költségét a lehető legalacsonyabbra leszállítani, a Független Budapest — a szülők érdekében felkereste a tanács­nokot, hogy részletesen ismertethesse olvasóinkkal Felkay tanácsnok újítását és elgondolását ebben a fontos és lényeges kérdésben. Felkay Ferenc tanácsnok az alábbiakban adta meg felvilágosító magyarázatait. — Közismert igazság, bogy a szeptember minden szülőnek, akinek gyermeke van, a gondoktól legjob­ban megterhelt hónapja, különösen ott, ahol több gyermek taníttatásái*ól van szó, ott valóban nehézzé válik a kérdés s úgyszólván a kisebb jövedelmű szülő szinte megoldhatatlan nehézségekre bukkan, amit a legnagyobb jóakarat mellett sem tud leküzdeni. Ennek a ténynek és helyzetnek az ismerete vezetett a gondolatra: miképpen lehetne ezen a téren is a fő­város segítségét igénybe venni s olymódon a szülők segítségére sietni, hogy a főváros jelen helyzetében ez a segítség újabb anyagi megterhelést ne jelentsen. Súlyosbította a szülők helyzetét, hogy senki sem volt tisztában, hogy valójában mit is kell beszereznie a beiratáshoz, hogy voltaképpen fölöslegesre ne adja ki a pénzét s mindent az utolsó füzetig olyat vegyen, amire a gyermeknek tényleg szüksége van s amit Az új hirdetési szabályrendelet-tervezet a kereskedelem visszafejlődését eredményezné írta: TÓTH GÁBOR, főv. biz. tag nem lehet nélkülöznie. A kérdéssel hosszabb ideig foglalkozván, rájöttem, hogy nagyon is olcsóbbá teszi a beszerzést, ha min­denből »egységes típust« »szabványt« vezette­tünk be, mert így nagyobb mennyiségű készletet rendelhet a kereskedő s így olcsóbban is szerezheti be a kellé. keket. Hogy ilymódon milyen mértékű megtakarítást lehet elérni, azt el sem gondolná az ember a szá­mítások megejtése nélkül. — Volt eset, hogy az elemi iskolába készülő ta­nuló szülei 5—ű pengőt is kiadtak a gyerek beiratá- sakor, s olyan tárgyakat is beszereztek, amire a ta­nulónak csak később lesz szüksége. Most nincsen ki­téve többé sem a szülő, sem a tanuló hasonló kísér tésnek. Minden tanuló megkapja a hivatalos jegyzé­ket, melyben fel vannak sorolva mindazon füzetek és könyvek, melyek beszerzése okvetlenül szükséges. E gondos vizsgálat útján összeállított jegyzékek feltüntetik azt az összeget is, amibe a beíratott gyermek első iskolaéve kerül. Hogy a »szabvány« bevezetése valójában mit je­lent a szülőre nézve, azt megvilágítja a gyakorlati helyzet, amikor ma az első iskolaév felszerelési költsége alig haladja meg az 1, azaz egy pengőt, az ezelőtti 5—6 pengős kiadással szemben, olyan összeg, ami nem hozza többé zavarba a szü­lőt, azt a nagy nehézséget támasztva vele szemben, hogy kötelezettségének a mai viszonyok mellett a legjobb akarata mellett se tudjon megfelelni. Most majd csak a »hivatalos jegyzéket« kell kézbevenni, hogy fölösleges kiadásban ne legyen része. Felkay Ferenc tanácsnok ezzel az intézkedéssel hálára kötelezte a főváros szegénysorsú szülőit, mint a gyermeknyaraltatási, ebédeltetési és napközi ott­hon rendszerével Budapest egész gyermeknemzedékét. (Zs. J.) Az egész kereskedőtársadalmat nagy meglepetés­ként érte az a néhány hét előtti hír, hogy a székes- főváros új hirdetési szabályrendeletet bocsát ki. mely szerint az egyes üzletek reklámfeliratai (pla­kátok, táblák, stb.) engedélyezési eljárás alá esnek és azok után a kereskedőknek illetéket kell fizetniök. A főváros világvárosi jellegét nem utolsó sorban üzletei .adják. Különösen az utóbbi évtizedekben, amióta nagyobb lendületet vett az üzletek külső ké­pének minél kedvezőbb és csinosabb kialakítása. Nagyban elősegítette ezt a különböző és a márka- eikkgyárak által a kereskedők részére ingyen biz­tosított reklámtáblák, melyek még a legkisebb keres­kedő számára is lehetővé tették, hogy üzletét külső megjelenésében vonzóvá tegye. A szabályrendelet egyik napról a másikra gátat vetne a mindenképpen kívánatos fejlő­désnek és a főváros üzleteit megfosztaná azon jellegzetes­ségüktől, melyet épp a reklámfeliratok, márkacikk- gyárak táblái adnak meg, melyek egyben a keres­kedő vevőszerzésének igen fontos eszközei is. A szabályrendelet a közterületről érzékelhető feliratokra díjkötelezettséget ír elő abban az esetben, ha azok valamely márkamegnevezéssel kapcsolatban hívják fel egyik-másik cikk vásárlására a fogyasztó­közönség figyelmét. Hirdetési díj fizetése nélkül nem alkalmazhatók a reklámtáblák még abban az esetben sem, ha azok valamely már rég megszűnt szállító­cég nevét viselik és amelyek eltávolítása csak azért nem történt meg, mert az üzlet csinos külsejének sérelme és nagyobb anyagi megterhelés nélkül az nem lehetséges. A kereskedők legnagyobb része a súlyosan lerom­lott viszonyok folytán igen kevés, vagy semmi for­gótőkével sem rendelkezik. Különösen a perifériális rész,ek kereskedőire, a szegényebb iparíízőkre jelent tehát súlyos hátrányt a szabályrendelet, mert ezek képtelenek volnának az illetéket megfi­zetni, de nem képesek arra sem, hogy a táblák kényszerű eltávolítása 'folytain ‘bekövetkezett hiá­nyosságokat pótolják, vagy pedig a portált helyette­sítő márka táblák helyére nagy költséget igénylő portálokat építtessenek. A szabályrendelet azonban nemcsak a fejlődésnek vet gátat, de magját képezné a hatóságok és ipar­űzők közötti állandó súrlódásoknak is. A jólvilágított üzletek belsejében elhelyezett reklám feliratok közterületről érzékelhetők. Felmerül tehát a kérdés, hogy a kivilágított üzletek belsejében elhelyezett reklámfelirat egész napon át illetékle- roivás alá esik-e, vagy csupán akkor, amikor az üzlet kivilágítása folytán az az uccáról észlelhető, vagy azon percek idejére, amikor azt a nap kívülről megvilágítja. Hasonlóképpen állandó vita tárgya lesz, hogy a hosszabb, rövidebb időre, akár csak egy napra, is el­helyezett reklámfelirat után mennyi időre kell díjat fizetni és a hirdetőiroda emberei naphosszat róhatnak az uccákat annak ellenőrzése végett, hogy a ke­reskedő a hirdetési díjat lerótta-e. A tervezetet, mely díjfizetési kötelezettséget állapít meg a tolókocsikon és egyéb szállítóeszkö zökön, valamint a csomagolópapírokon alkalmazott reklámfeliratokra is, a legteljesebb mértékben elhibázottnak tartom. Kitűzött célját, a város bevételeinek fokozá­sát nem szolgálja. Ellenkezően. Azt fogja eredményezni, hogy a főváros színes képe visszafejlődik, megbénul a kereskedő reklámja és ezzel hátrányosan befolyásolja majd a fogyasztást is. A készülő tervezet a közvetlenül érintett kereske­delmen kívül súlyosan kihat egyes iparágakra is, mert hisz a kereskedők reklámtevékenysége jelentős mértékben adott munkát és nagyobb kenyeret a cím­festőiparnak, tervezőknek és az ezzel kapcsolatos munkaerők nagy számának. A súlyos terhek alatt sínylődő kereskedelem, mely pedig minden támogatást megérdemel, sajnos nem először kénytelen felemelni tiltakozó szalmát a működését bénító rendelkezések és tervezetek ellen. A közterületet drága villanyárammal világító ke­reskedelem, mely hosszú idő óta eredménytelenül kérelmezi a villanyáram leszállítását, most már a nS- gyobb forgalmat biztosítani hivatott reklámtevé­kenység- illetékkötelezettsége ellen kell, hogy küzdjön, jóllehet a nagyobb forgalom a fogyasztási és forgalmi adók által legelsősorban a városnak, államnak biz­tosítanak jövedelmet. Bízom abban, hogy Budapest polgármestere, aki nagy megértéssel viseltetett mindenkor a kereske­delem, különösen pedig a. kiskereskedelem ügyeivel szemben, a tervezeti szabályrendelet kiadása elüti alkalmat ad az érdekelteknek észrevételeik megtéte­lére és azok figyelembevételével rendezi majd a nagy- fontosságú kérdést.

Next

/
Thumbnails
Contents