Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-08-31 / 35-36. szám
35—36. szám IARMINCHARMADIK évfolyam 1938 augusztus 31 Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 117-981 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA mamiim immwmiwwmurm i w———wwinMi—iiiwwi ii.nwwi h- Berlin, Bled, Budapest A politika és diplomácia boszorkánykonyhájéban talán még sohase volt nagyobb a sürgés-forgás, mint éppen most, nyár végeztével, az őszi munka- idény kezdetén. Azok a kiválasztottak, akik a világ- sorsát intézik, rendkívüli erőfeszítést tesznek, hogy megmentsék az emberiség békéjét és ezzel együtt az európai civilizációt, a fehér ember kultúráját, amelyet pusztulás fenyegetne, ha lángba és vérbe borulna ez a sokat szenvedő, örökké háborgó világrész. | A magyar nemzet ezekben a súlyos napokban bizakodva tekint elhivatott vezetői felé. Ha van, ami biztonságot, reményt, hitet ad nékiink, hogy a fejünk felett gyülekező viharfelhőktől nem kell félnünk, hogy házunk tájékát elkerüli az Európát fenyegető veszedelem, úgy az nem egyéb, mint az a tudat, hog-y Magyarország élén olyan férfiak állanak, — köztük legelői és mindenekfelett Horthy Miklós kormányzó — akiknek bölcsessége, tudása és tökéletes hozzáértése keresztülvezeti majd a nemzet hajóját a ránk leselkedő Schyllák és Charybdisek közt. A Csonka-ország akkora nyugalommal tekinthet, a közeljövő felé, mint kevés állama ennek a különös, izgága Európának. Két hatalmas világbirodalom áll mellettünk a föilénk tornyosuló viharfelhők közt. A hatalmas, most kialakuló olasz világbirodalom és az újjászületett Németország, a 70 milliós óriási birodalom, amelyhez hasonló még sohasem volt Közép-Európában. Büszkék és boldogok lehetünk, hogy ilyen barátaink vannak, büszkék és boldogok, ha azt látjuk, mint .ahogyan éppen a legutóbbi napokban láttuk, menynyire becsülnek bennünket barátaink. Kétségtelenül része van ebben a megbecsülésben azoknak az értékeknek is, amelyek a magyar nemzet egyéniségében, földrajzi helyzetében, politikai, gazdasági és katonai erényeiben jelentkeznek, de egészen bizonyos, hogy mindezek a nagy nemzeti értékeink sokat veszítenének súlyukból, ha nem olyan kiváló egyéniségek reprezentálnák azokat, mint mostani vezetőink. A nyugati magyar határtól Kielen, Hamburgon, Berlinen és Nürnbergen keresztül, vissza a határig, egyetlen diadalát volt a kicsiny Magyarország kormányzójának és feleségének, valamint a kíséretében volt államférfiaknak utazása. Olyan fénnyel, szere- tetettel és hódolattal fogadták őket, hogy sokkal nagyobb, katonailag és gazdaságilag többszörösen súlyosabb erejű ország is büszke lehetne erre a fogadtatásra. Mint egyenlő felet üdvözölte és vendégelte falai között a magyarság vezérét és vezetőit a Németbirodalom, kifejezve ezzel az állami szuveréni- tásunk teljességének ielismerését: azt, hogy ha területben és népességben kisebbek vagyunk is, függetlenség és állami egyenjogúság tekintetében ép olyan teljesek vagyunk, mint akár a világ leghatalmasabb országa. Különös találkozása a történelem játékainak, hogy ugyanakkor, amikor német szomszédunk és barátunk ilyen impozáns formában fejezte ki a világ előtt — szinte demonstratív formában — a magyar állammal szemben való érzelmeit és felfogását, ugyanakkor Európa egy másik pólusán, a jugoszláviai Bledben három kevésbé barátságos szomszédunk egyidejűleg szintén elismerte (ha talán kevesebb örömmel is), hogy függetlenek, egyenrangúak és teljes jognak vagyunk. A világháború óta, a monarchia bukása óta, most első ízben történt, hogy a Csonka ország teljes szuverénitását nyilvánosan deklarálták azok is, akik eddig minden eszközt felhasználtak arra, hogy állami létünk teljességét csökkentsék, nemzeti életünk függetlenségét megcsorbítsák. A nyugati nagy államok diplomáciája, éppen úgy, mint ezeknek az országoknak a sajtója is, elismerte, hogy azok a külpolitikai eredmények, amelyek az elmúlt héten minden magyar szívet erősebb dobogásba hoztak, a magyar kormány nagy sikeréi jelentik. Győzött a magyar külpolitika, olyan diadalt aratott, amilyenre nem volt példa a világháború óta. Az önérzet, a magyar erő politikája aratott győzelmet Európa minden pontján az elmúlt héten: az az önérzet és erő, amelyet az Imrédy-kormány fejez ki, megalakulásának első pillanata óta. Ez okozza, hogy bizakodással, teljes optimizmussal nézzünk a legközelebbi jövő elé, bármilyen viharos is a láthatár. A magyar front egységes és ha diadalmasan álltuk meg helyünket Berlintől Bledig, nem félünk az ezután következő időktől sem. Budapest ma erősebb, mint valaha és ezt már tudomásul vette az egész világ. SZEJVDY KÁROLY polgármester a főváros legidőszerűbb kérdéseiről nyilatkozik a Független Budapestnek „Megnyugtathatok mindenkit, hogy újabb megterheléssel nem akarjuk sújtani a polgárságot s nem is fogjuk A főváros életében valódi határnapot jelent Szent István király napja. Ez hozza a beállott nyári teljes szünetbe a közeledő ősz és tél mozgalmát és elevenségét. Fokmérővé vált már ez a nap. Ezen keresztül megmérhető az az erő- gyarapodás, amit a főváros egy év alatt nagy céljai: a teljesen kiépített idegenforgalom, a ; nemzet nagy napjának országos arányú megünneplése terén tett. Csodálatos módon ennek a napnak a hangulata átárad az egész városházára. Senki nem tudja magát vértezni ellene. De nem is akarja. Szinte különös büszkeséggel élvezi, hogy egy gyönyörű nap emléké)- vei zárni be a nyár s indul meg az új munka. Szendy Károly Ha a jelekből ítélni lehet: az idén nagyon kecsegtető kilátások között indul meg az őszi munka a városházán. A szabadság, a pihenés felfrissítette a városháza urait s a rendbehozott, széppé varázsolt városháza most bontakozik ki teljes szépségében. Szembetűnően jelentkezik a nyár jótékony hatása a városháza gazdáján: Szendy Károly polgármesteren. Valóban jót tett neki a nyaralás, olyan üde, igazi hamisítatlan »vidéki« színt hozott be magával, mintha csak a gyöngyösbokrétától kapta volna ajándékba, merő hálából, mert hogy ennek a páratlanul szép és kedves, most már hála Istennek végleg meggyökeresedett pesti »specialitásnak« olyan hűséges barátja és támogatója. Mikor magáról a nyári pihenésről beszél, azt mondja Szendy Károly polgármester — Tudja Isten, valahogyan mégis csak úgy van, hogy azok, akik beleélik magukat egy bizonyos munkakörbe, amit szeretnek és amit lélekkel kezelnek, nem is tudnak valójában kiszakadni, már legalább is úgy nem, hogy ne is törődjenek munkakörükkel egész szabadságuk alatt. Azt hiszem: ez nem is lehetséges. A lélek munkája nem is olyan, mint a testi munka. Nem úgy van itt, mint amikor kikapcsolom az áramot s egyszerűen csak sötétség marad az eddigi világosság helyén. A magam példájából kiindulva, csak azt tudom mondani, hogy van száz és száz kérdés, ami bizony elkísér hazáig, sőt az ebédemig, az esti kísér hazáig, sőt az ebédemig, az esti pihenésemig, hogy őszinte legyek; még helyet követel magának az éjszakai álmomban is. És ez nem is csoda s nem is lehet ez másként. Fellendül a gazdasági élet — Hogy van méltóságos uram megelégedve Budapest gazdasági életével s az idei Szent Ist- ván-nap sikeréven — — Már a tavasszal megmondottam, hogy a vésztjósló sötétenlátást korainak és elhamarkodottnak tartom, mert libgy egy 'helyzetről tiszta képet alkothassunk, meg kell várni a kijegecesedést. A gazdasági életben vannak pillanatok, amikor kedvezőtlennek látszik a helyzet, de ami aztán megváltozik és kedvezően alakul. Hogy mennyire gyors- ítélkezésü a nagyközönség, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy az úgynevezett »Anschluss«. sem, volt elég indok a szemében, hogy a gazdasági élet bizonyos r »zökkenőjét« ilyen nagy változás után ne találta volna, természetesnek. Pedig hogy milyen nagy változást jelent ez egész gazdasági életünkben, azt az is bizonyítja, hogy egyes kérdések, például a fakérdés, még mindig nincsen végleg lezárva Ausztriával és még mindig a megoldandó kérdések közé tartozik. Ezt csak példának hozom. De a gazdasági élet ereje és egyre izmosodó egészsége mellett tesz tanúságot, hogy még ilyen nagy változások mellett is nyugalom van s az egyensúlyt nem hogy elvesztettük volna, hatnem minden vonatkozásban tapasztaljuk a rendes vágányokra való visszatérést, sőt a fokozódó bizalmat és a lendületet is, ami miatt pedig olyan sok vfolt a panasz a tavaszi időszakban. — Én már akkor is jeleztem, hogy korainak tartom a kishitűséget s a helyzetet feltétlenül »átmeneti« feszültséggel tudom csak magyarázni és indokolni. Nos, a ma adatai teljesen indokolják bizakodásunkat. Az építkezés is nagyobb lendületű most, mint tavasszal volt s a hivatalos kimutatás is arról számol be, hogy az idegenforgalom is kedvezően megindult s akik a Szent István-napi forgalomtól várták a fellendülést, azok nem is csalódtak. 7t Szent István ünnepségek sikere — Ezidén értük el először, hogy a Szent István-napi tűzijáték komoly és általános elismerést váltott ki minden oldalon, még azokon a helyeken is, ahol ezt az ünnepi számot_ szívesen tették mindig a tréfa és a. lekicsinylés céltábláiéivá. Ezidén legfeljebb csak azt hozzák fel ellene, hogy túl rövid volt. — Ez jó jel s annyit jelent, hogy valóban tetszett. Mert ha nem tetszett volna, örültek volna, hogy minél előbb vége van. De mindez