Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-07-06 / 27-28. szám
Budapest, 1938 július 6. Fémáru- és Szerelvénygyár Müííer Andor, Budapest, Vili,, Kender u. 37 Telefon : 137-371 ■ ■--== szobrász SZABÓ REZSŐ Budapest. XI., Horthy Miklós út 106 Telefon: 456-086 Márvány, terméskő, műkő- és gipszszobrász munkák műterme BARCS KÁLMÁN koszorús mester kötélgyártó és hálókötő ipartelepe Budapest, XIII., Petneházy ucca 56. Telefon : 292-909 NAGY mű- és bútorasztalosüzeme IV, Mária Valéria-u, 7, Tel. 382-093 Elvállal, minden e szakmába vágó munkát szolid árak mellett FÜRST GYULA. szobafestő, mázoló és fényező Budapest, IX , lihálkovics u. 16. Tel 110-979,131-759 BAUMGARTEN hat. eng. villamossági vállalat Rádiólaboratórium. Épiiletraunk ák Budapest, IV., Királyi Pál u. 18. (Kálvin-tér mellett). Telefon: 180-134 SZORADY JÓZSEF mindennemű kályhásmunka vállalata, új kályhák nagy raktára Budapest, IX., Ferenc köiút 44. Raktár: Kinizsi ucca 29. Telefon: 387-189. Hirmann Ferenc fémöntőde és rézárugyár Budapes1, VII., Csányi u. 7—9. Gyár: Budapest, VI., Váci út 117. Víz-, gőz-, gázszerelvények, Vasúti szerelvények „6A-6É" BÖPVÁSZ0M1PAR OELZOJG SOROKSÁR, BERTA U. Gyártmányok: Vízmentes kötény, esőgallér (pelerin), kerékpárosoknak és szab. védős bőrfej tőkés állati bőrök hibátlan fejtésére. Az összes fővárosi nagyüzemek és vágóhidak szállítója. Dchinal zongora pianínó — harmonium Magyarország legnagyobb keresztény szakvállalata Budapest, VIII., Rákóczi-út 19 Eladás — Vétel — J avítás — Csere. — 50 éves cég LUTZ LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. BUDAPEST. VII. KEK.. ÖRNA8T-UTCA 4. SZÁM. KECSE NAGY SÁNDOR ácsmester BUDAPEST, X., KERESZTÚRI UT 8 Telefon: 142-497 L ANGERMANN FRIGYES LAKATOSMEStCR BUDAPEST, XI., VERPELÉTI ÚT 5 te EFON : 259-780 W EIS Z FULOP Aranykoszorús m°ster — Rézműves, fürdőkályhaüzem BUDAPEST, VIII., GÓLYA UCCA 13. TELEFON: 146-036 Készít fürdőkályhákat vörösrézből Mindennemű vörösrézmunkát és színezést vállal Utazási ciKKeK. Divatos női tasKáK. IrománytásKáK Polgár Hugó bőrárugyára V., Bálvány u. 18. Telefon: 128 650 Pióküzlet: Hausvater Utóda, V., Tisza István u. 20. Telefon: 180-462-m vas- és fémtömeg-cikkek üzeme Lr OMI OOS BUDAPEST’ v-> kAdár u- 10 ____ Telefon: 122-045 — Készít és vál0^ l al: mindennemű tömegesen saj- tolt vas- és fémipari cikket Bozetzky Ferencné zoló "gyáripari üz me I VÁLLAL: Különleges öblösüvegcsiszolást, fúrást, hóm: lyo- sítást és a szakmába vágó összes táblaüvegcsiszolási munkákat. Raktáron: Ólomkristályvázák, táblák és különböző d!s<tár gyak, valamint csiszolt üvegáruk a világítási szakma részére Budapest, Vili- Erdélyi ucca 1. Telefon : 141.236. ÖZV. UÜÁGH ÁRPÁDNÉ Budapest, II., Bimbó út 17. Telefon: 154-426 Acélplombák mindenféle célra, nagyságban és színben. Szalagplombák. Ládaplornbák. Hordólemezek. Plom- bázO fogók. Jegylyukasztó fogók. Konzervbontó kezek. Nasy-Budapest közlekedési tervei a városfejlesztési bizottság elgondolásában Nagyvonalú és messzetekintő közlekedésfejlesztési programot dolgozott ki a bizottság FüggeilenBudapesl __________° A városfejlesztési bizottság eddigi munkássága . során már sok nagyjelentőségű kérdést tárgyalt és . sok nagyfontosságú határozatot j is hozott. Most összefoglaló jelen- j lésben számol be Harrer Ferenc, j a bizottság elnöke a legutóbbi j munkásságról, amelynek kereté- i ben a nagyvasúti, gyorsvasúti, autóbusz-, villamos- és trolleybusz- kérdés, általában tehát a közlekedési problémák kerültek megvitatásra. Harrer Ferenc nagyérdekességű jelentése többek között ezeket Harrer Ferenc dr. adja elő: —• A városfejlesztési bizottság mindenekelőtt mint alapelvet szögezte le, hogy a közlekedési problémákra vonatkozóan csupán a városrendezési elveket kívánja lefektetni, a konkrét megoldások és részletkérdések a város- rendezési tervek részletes kidolgozásának lesiznek a feladatai. — A nagyvasúti probléma megoldása a közlekedési érdekeknek a városépítés és a városfejlesztés követelményeivel való összliangbahozatalából áll. Nagyvasúti vonatkozásban 'a városfejlesztést elsősorban a nagyvasúti és a városi vasút kooperációs rendszere szabja meg. A nagy vasút vonalainak a főváros területén való átvezetése és a pályaudvarok elhelyezése a múltban nem úgy történt, ahogy a város későbbi fejlődése azt megkívánta volna. Ennek okai voltak elsősorban, hoigy Budapest óriás arányú fejlődését nem lehetett előre látni, bogy a vasutak külön-külön mint magánvállalatok keletkeztek fi hogy amikor, a Délivasút kivételével, a nagyvasuta- kat a MÁV-ban egyesítették, továbbfejlesztésük akkor sem történt a fővárossal karöltve, hanem mindig csak a pillanatnyi szükség szerint. Ezeknek a hibáknak orvoslására a MÁV a háború előtt részletes tanulmányt dolgozott ki. Ez a terv azonban a bekövetkezett világégés következtében nem valósulhatott meg s azóta elvesztette aktualitását. 1935-ben a MÁV, a főváros és az Országos Középítési Tanács közben jöttével újra napirendre került ez a kérdés. Az új elgondolás szerint a Keleti és a Nugati pályaudvar mint fejállomások jelenlegi helyükön továbbra is megmaradnának s ott annakidején a bekövetkező igényeknek megfelelően kerülnének bővítésre, illetőleg átalakításra. A ceglédi vonal lialálsoTompóinak felhagyása érdekében ezt a pályaszakaszt meg akartáík szüntetni, a Keleti pályaudvar tehermentesítése érdekében a Józsefvárosi pályaudvart személypályaudvarrá alakítanák át, a Délivasút pedig megszűnnék. Még több érdekes terv is merült fel a tárgyalások kapcsán, de a kereskedelmi miniszter ezeket is elvetette. — Most új és talán végérvényesnek látszó terv merült fel, amelynek lényege a következő: Jelenleg meglévő pályaudvaraink a mai és a belátható időn belüli forgalomnak, kisebb átalakításokkal megfelelnek. Átalakításra szorul a Keleti és a Kelenföldi pályaudvar. Nagyobb arányú fejlesztéssel nem kell számolni, mert a fejlődésnek sem irányára sem mértékére vonatkozólag ma nem lehet jóslásokba bocsátkozni, a valószínűleg- emelkedő helyiforgalmat pedig idővel mindinkább a HÉV, később pedig a gyorsvasút veszi át. Ezek szerint a kormány mai méreteiben kívánja fenntartani a két pályaudvart, továbbá a Déli és a Kelenföldi pályaudvart, valamint a Józsefvárosi teherpályaudvart is. A Déli és Kelenföldi pályaudvar fenntartása feleslegessé teszi a régebben tervezett Szent Imre pályaudvar építését. — A legsúlyosabb probléma a ceglédi vonal kérdése. Miután azonban annak teljes felhagyása mind vasútüzemi, mind költség szempontjából alig hajtható végre, csupán a pályatest emelése vagy le- siillyeszthetése jöhet szóba. A kormány ebben a kérdésben a fejlődő vonal felemelése mellett foglal állást. Ezt az elgondolást tette magáévá a városfejlesztési bizottság is, azzal a módosítással, hogy a Nyugati pályaudvar idővel a mai Ferdinánd híd vonaláig lenne hátrahelyezendő. — Ami a gyorsvasutat illeti. Budapest elérkezett fejlődésének arra a foTáraok Árpád Béla központi fűtés, vízvezetéki és egészségügyi berendezési vállalkozó Győr, Dr. Vass József ucca 8 Telefon : 7-69 kára, amikor a közönség korszerű kielégítésére feltétlenül szükséges a gyorsvasúti hálózat kiépítése. egyrészt Nagy-Budapest közlekedésének legmegfelelőbb megoldása, másrészt a város belsejében a földszinti [közlekedés tehermentesítése érdekében. Bár a kivitel pénzügyileg ma semmiesetre sem látszik időszerűnek, a városfejlesztési bizottság egy a távolabbi jövőre szóló gyorsvasúti elgondolás kidolgozását ennek ellenéire szükségesnek tartja. Ha az egész hálózat kiépítéséről egyelőre nem is lehet szó, egyes vonalak mégis belátható időn belül megvalósíthatók, ehhez pedig- a teljes koncepció ismerete szükséges. A bizottság a HÉV-vel kapcsolatban leszögezte, hogy az beolvad a gyorsvasúti elgondolásba. A gyorsvasúti hálózatnak természetesen összhangban kell lenni a telepítési politikával. Állást foglalt a bizottság atekintetben, liogj’- idővel a gyorsvasútinak kell átvennie a MÁV-tól a környékbeli forgalom lebonyolítását. A konkrét vonalvezetést illetően egyhangú volt a vélemény, hogy a meglévő hidak gyorsvasúti pálya építésére nein használhatók fel és nem építhetők át. Ennek a célnak megfelelően tervezetidő azonban már eredetileg is az óbudai híd és új, kizárólag a gyorsvasutat szolgáló híd létesítendő az összekötő vasúti híd mellett. A Duna alatt a gyorsvasát számára két' alagút létesítéséről lehet szó, egyik a Margitliíd, a másik az Erzsézethíd szomszéda áigá- ban. A gyorsvasát teljes egészében külön pályatesten építendő, minden szintbeni keresztezés nélkül. A pálya lehet alagútszerű, földalatti, nyiltbevágásban fekvő, vagy magasvasút. A gyorsvasúti hálózat vonalait is megállapította a bizottság. — Az autobuszhálózat tekintetében a bizottságnak szintén az volt az álláspontja, hogy ennek összhangban kell lennie a telepítési politikával. Az autobuszj.áiratok iizembentartására alkalmas útvonalakról kell tehát gondoskodni. De ugyanezek a szempontok érvényesülnek a villamoshálózat megállapításánál is. A trclleybusz tekintetében a bizottság’- nak az az álláspontja, hogy ez a közlekedési eszköz városfejlesztési szempontból nem tekinthető külön közlekedési kategóriának, hanem az autóbusznak külön elbírálás alá nem eső válfaja. Tóth Imre és Társa gépészmérnökök Központi fűtés, szellőztetés Budapest, Vili., Kender ucca 32. szám Telefon: 138 392 — Alapillatott- 18^5 Költözik a Közmunkatanács Jelentős ti határnaphoz jut a Közmunkatanács a hónap első felében, amikor is a régi székházban megmozdulnak az öreg bútorok és íróasztalok, hogy a meghitt, megszokott keretből kiszakadva, átlépve az »elválasztód vonalat, a kedélyes, ősi, patinás Budát elhagyva: pesti intézménnyé váljon... Es mégis! A fejlődés útját nem lehet eltorlaszolni. Az egykori királyi szépítő hivatal költözik, még pedig Festve s ennek is ama részébe, ahol a leg gyorsabban lüktet az élet s legélénkebben lendül a forgalom. Jelezve az idők nagy, változását, hogy a megnőtt s hatalmassá izmosodott intézmény ma már nemcsak a szépítés gondolatát viseli szívén, de a milliomossá dagadt nagy metropolisnak sok és nehezen bonyolult kérdéseit is, ami megköveteli tőle, hogy ne. vonuljon el tőlük, hanem éljen velük és közöttük. S a Közmunkatanács, megértve az idők parancsszavát s ebben az igénylésben a maga létének az igazolását is látva, — eleget tesz a parancsnak. Átmegy a, pesti oldalra, hogy most már új otthonában, egy gyakorlatilag talán megfelelőbb és alkalmasabb, az üzleti élet feltételeihez jobban simulóbb környezetben folytassa azt a munkát, amit a régi Budapest — mint a csend, a nyugalom, a béke 'városa — még Budán tartott illendőnek lebonyolítani. (Zs. J.)
