Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-07-06 / 27-28. szám

Budapest, 1938 július 6. Független Buűapesi 3 7a1ÍÁH mükönyvkötészete Budapest, L(U;UI ti Vili, Eszterházy-utca 20 Telefon: 136-911 Alapítva: 1910 GYÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb- és iroda, állónaptái különlegességeket. Telefonkönyv védőtáblákat, noteszeket iiléses foto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák A Bíbic-telepről Fővárosi közgyűlésekéin, meg lapokban nem egy­szer fordult elő a Bíbic-teleij említése. A legtöbben meglepve kérdezhették: miféle furcsa városrész az és merre van, hogy lehet oda jutni? A Bíbic-telep Kelenföld déli részén van. Hatá­rait cstalk úgy nem lehet megállapítani, mint a Göcsejét; az egyik úton azt mondhatják, inéig ez nem a Bíbic-telep, a másik útion: már túl ment az úr rajta. Ma lalzonban már kezd annyira népszerű lenni, hogy az Etele úton és túl lakók, valamint a Fehérvári úton túl lakók közül is nem egy szá­mítja magát a bíbictelepiek közé. Furcsa származású >az egész telep. Kénytelen példája annak, hogyan nem kellett volna Buda­pestnek települnie. Mert itt nem kifelé kezeltek so­rakozni a házak, mint azt a város fejlődésié kí­vánná, hanem hátulról, a határtól befelé s a bel­sőbb lakott területek ési a Bíbic-telep közt még nagy rétségefc terülnek el, amelyeket egyelőre nem akar­nak parcellázni tulajdonosaik, mert itt — emelke­dőben vannak a telekárak. Szorosabbán véve Bíbic-telepnek tekinthető az a rész, amelyet északon az Etele út, délen a Csurgói ■út, azaz az albertfalvai határvonal, keletre a Fe­hérvári út jelez. Ma vagy húsz, néhol majdnem egészen beépült ucca van kertes házakkal a Bíbic-telepen. Az ősalakoknak természetesen sokat kellett szen- vedniök. Ma már emelkedett reménységgel gyönyör­ködhetnek fejlődő kertjeikben. Vízvezeték és vilku- mosvilágítás már legnagyobbrészt van. Részben van csatorma is. De a csatornahiány még nagyon érezhető. Addig azonban ezen nem lehet segíteni, míg“ a fővároisnak nem sikerül az egész fővárosra szóló közmunka-tervét, egy nagyobb kölcsönnél megvalósítani, amire nézve elvileg már határozóit a törvényhatósági bizottság. Ha még van sok kívánalom és panasz, van megnyugtató és reménykedő haladás is. Az idén pél­dául egy tucat ucca kapott fasorokat, még pedig nagyrészt mézelő fákat, ami nagyon fontos méz- termelés javára szolgál. Ezelőtt négy évvel alakult meg a lakosok je­lentékeny részének egyesülete, a »Kelenföldi Gazda­sági és Közművelődési Egyesület«, hogy a tulaj­donosok egyöntetűen és nagyobb eredménnyel ápol­hassák jogág érdekeiket. Első elnöke Mikola Géza volt, lemondása után engem válasiztottak elnökké, de a főimozgató és aj tagok toborzója s mindéin tech­nikai munka] végzője kezdettől fogva Bánhelyi Fe­renc tanár volt, akinek, amennyire erőm engedi, szí­vesen igyekszem támogatni rendkívüli (fáradozását. De a mi sürgetésünk, kérelmezésünk, sürgölődé- siink bizony alig lett volna eredményes. De felka­rolták a Bíbic-telep ügyét olyan kiváló és fáradha­tatlan bizottsági tagiok, mint Dorner Gyula min. tanácsos, Szántay István, Vályi Lajos; ha nem lenne olyan ügyeinkkel szeretettel foglalkozó derék; elöl­járónk, mint Duday Alajos tanácsnok, mellette Benedek Szabolcs főjegyző, Kanba Jenő mérnök. A gyalogjárót elsősorban egyenesen Duday Alajlosnak köszönhetjük. De megértésre! talált a Bíbic-telep Király Kálmán tanácsnokban, is, akiinek a káros vi­zek levezetését köszönhetjük és személyes tapaszta­latai alapján mentestette házainkat. A főváros Cigy sereg megbízható, jó adóalanyt nyer éppen a letelepült, ingatlanjaikért élő-haló kis­emberekben., akiket tehát nemcsak városi, hanem hazafias érdek is támogatni. Legszükségesebbek, lalmemnyire mielőbb megvaló­síthatók: egy már megígért iskola, mert több mint kétszáz kisgyermek kénytelen télen 15—20 percre ' fekvő iskolába vánszorogni; a csatornázás rende­zése és a kövezett átjárók megépítése. Ha valaki körültekint ezen a telepen, csakha­mar meg flog győződni, hogy már jó' levegőjénél fogva is egyike lelhet a főváros leg'életrevalóbb ré­szeinek. És ha ez bekövetkezik, a bíbic már nem gúny, haneim tiszteletreméltó elnevezés lesz. Dr. Sziklay János. Festesse, tapétáztassa, mázoltassa üzletét, lakását, irodáját, műhelyét, rendelőjét MATHÉSER MIKLÓS festő és mázolómesternél Budapest, VII, István út 36. Telefon : 139-634 Díjmentes, köfelezefttségmentes költségvetéssel szolgálok Művészi munka, olcsó ár — Elsőrangú referenciák A Beszkárt küzdelme az önálló betegpénztárért Újabb felterjesztés a kormányhoz az önálló gyógyellátás érdekében Évek óta küzdenek a Beszkárt-alkalmazottak, hogy önálló betegpénztárhoz jussanak. Jelenleg a több mint 10.Ü00 Beszkárt-alkalmazott az OTI tag­jai sorába tartozik. Az igazgatóság már régebben hozott is határozatot ilyen értelemben, de a kormány nem hagy ta jóvá a tervet és az önálló betegpénztár létesítése megfeneklett. Most megint napirendre került ez a kérdés. Az új költségvetés tárgyalása kapcsán az igazgatóság ülésén rámutattak arra, hogy a Beszkárt az alkalmazottak betegbiztosítá­sára évente közel 2.3 milliót fordít. Az OTI által nyújtott szolgáltatás nem áll arány­ban ezzel a hatalmas áldozattal. Az igazgatósági tagok azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy önálló betegpénztár létesítése esetén nemcsak megfelelőbben történnék az alkal­mazottak gvógyellátása, hanem kevesebbe is ke­ZSM ZOLTÁN KÖZVÁGÓHIDI VENDÉGLŐJE BUDAPEST, IX., SOROKSÁRI ÚT 58. SZ. rülne. Mindezeknél fogva felelevenítették a régi javaslatot az önálló betegpénztár érdekében. Az igazgatóság magáévá tette az indítványt és ennek alapján a Beszkárt vezetősége és a polgármester újabb lépéseket tettek a kormánynál a Beszkárt vállalati betegpénztárának engedé­lyezése érdekében. Kétséges azonban, lesz-e sikere ennek az újabb lépésnek, mert az OTI, miként a múltban, most is mindent elkövet a, terv megbuktatására. Az OTI szempontjából1 nem közömbös, hogy a 10—12.000 Beszkárt alkalmazott tagjai sorába tartozik vagy sem. Más oldalról viszont erősen támogatják a moz­galmat, mert az önálló betegbiztosító intézmény sok új tisztviselő és orvos elhelyezését tenné lehetővé. Skriván F. Alapítási év: 1852 Legújabb férfikalapok nyakkendők, kesztyűk IV., Apponyi-tér5 Telefon: 184-334 norony-Pálfu Aurél tanácsnok ■unatkozik római előadásáról a Független Budapest munhatársánah Az olasz Dapolavoro és a német »Kraft durch. Freude« mozgalmak egyre szélesebb mesgyét nyit­nak a szociális gondolat terje­désének. Bár mindkét mozga­lom egy-egy nemzet jellegzetes talajúból fakadt, de mindennek ellenére nem maradt meg; mint ahogy nem is maradhatott el­határolva, elszigetelt jelenség­nek, hanem ma már egyre na­gyobb lendületét véve, terjed or­szágról országra, bogy külön­böző formákban, de egyre tere­bélyesebben virágozzék az igazi, mélységes emberi szocializmus oltárán, ki tudja, hogy még mi­lyen áldásos gyümölcsöket te­remve a munka bőseinek életét megkönnyítve, megszépítve, megnemesítve. Ennek a gondolatnak egyik lelkes híve és út­törője Iforonu-Pálftj Aurél tanácsnok s legyek előadója még pedig egy olyan budapesti vonatkozásúi, kérdésnek, amely a »szabadidő« terüle­tét érinti olyan vonatkozásban, amely speciálisan »budapesti«. Hála és szerencse, hogy Budapest szo­ciálpolitikáját mindig olyan férfiak irányították, akik még abban a szomorú időszakban is, mikor a trianoni csapás egész súlyával ránk nehezedett s alig volt remény a jobbhoz és a meneküléshez, ak­kor sem engedtek utat a csüggedéshez s főleg nem engedték, hogy a ránk kényszérített takarékosság azt a demarkációs vonalat érje, ami a fővárosi gyer­mekek érdekeit jelezte. Itt mindig megtört a rideg számítás és takarékosság. És valósággal Isten cso­dája, hogy minden bajok ellenére is, itt, ezen a té­ren sosem érvényesült a »nincsien« és> a trianoni szegénység. — Hogy szavaimat a számok megfellebbezhetet­len érveivel is alátámasszam, talán mindennél töb­bet mond, ha arra a vaskos kötetre utalok, mely tavaly jelent meg ügyosztályom szociális tevékeny­ségéről s amelynek lényegét mégis csak egy szám adja meg a valóságban, még pedig az, hogy egy esztendőben, aki, mint a szociálpolitikai ügyosztály vezetője, minden lehető alkalmat megragad, hogy ügyosztá­lyát valóban a szociális gondolatok, a népsegítség, a nyomorenyhítés igazi gócpontjává tegye, A Független Budapest munkatársa ezekről a kérdésekről beszélgetett a tanácsnokkal, még' mi­előtt nyári szabadságát megkezdte, illetve mielőtt Budapestről, mint a szabadidő-kongresszus egyik magyar előadója, Rómába utazott volna. — Nagyon boldognak érzem magam, — mondotta Horony-Pálfy Aurél tanácsnok munkatársunknak — hogy részt vehetek a római kongresszuson, amely — mint »nemzetközi kongresszus •— valószínűleg al­kalmat fog adni minden résztvevőnek, hogy érdekes tapasztalatokat szerezzen, s megfigyelhesse azt a fejlődési s elváltozási folyamatot, amit az olasz és a germán gondolat már más népek talajába átül­tetve, gyakorlatilag létrehozott. — De engem nemcsak általánosságban érint a kérdés, — folytatja Horomi-Pálfy tanácsnok, — ha­nem elsősorban is mint Budapestnek, a mi főváro­sunknak a tanácsnokát, akinek nem kellett zavai’ba- jönnöm, mikor az a megtisztelő feladat jutott osz­tályrészemül, hogy vállaljak szerepet a kongresszuson HOLUB SÖRÖZŐ az előkelő világ találkozóhelye Elsőrendű konyha, Droher-sörök, polgári árak Budapest, IV, Kossuth Lajos u. 12 a múlt évbeu tizenötmilliót fordított a fővá­ros közjótékonyságra. — De mindez még nem hozható kapcsolatba a szabadidő-mozgalommal. Ellenben van az ügyosz­tály keretében egy terület, ami szoros közelségbe esik a nevezett mozgalmakkal. Ezzel a mi »gyermekÜdültetési akciónkra« célzok, amelyek — tudtom szerint — ‘nálunk terebé­lyesedtek ki először, még pedig annyira, bogy a napközi gondolat formájában most már az állam is országossá, akarja szélesíteni ezt az intézményt. Valami vonatkozást lehetetlen meg nem állapítani a mi gyermeküdültetésünk s a két említett nagy népi mozgalmak között, még akkor is, ha mingyárt a mi kezdeményezésünk megállt a gyermeknél. — Erős hittel vallom és állítom, hogy e téren a főváros áldozatkész és szociális vezetői olyan út­törő munkát végeztek, aminek értékét nem is lehet pénzben megadni, hisz a pénz értéke' is relatív ér­ték s mindig mérlegelendő, hogy milyen lehetőség­ből nyújtjuk a nyujtandókat. Szívem szerint raga­dom meg tehát, az alkalmat, hogy e szép és nemes munkára a nemzetközi világ figyelmét felhívjam s ezek elismerését fővárosunknak biztosítani igyekez­zem. (Zs. J.) PÁLFY FERENC iparművész, műbútorüzeme Muzeális bútorok másolása Stílus- és modern lakás teljes beren­dezések tervezése és kivitelezése Budapest, V., Rudolf tér 6. Telefon: MG665 Staub au eíetfátió, ffiudapwt a

Next

/
Thumbnails
Contents