Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-06-22 / 25-26. szám
25—26. szám HARMINCHARMADIK évfolyam 1938 június 22 Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavilonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÚ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA BUDAPEST HÓDOLATA A 70 ÉVES KORMÁNYZÓ ELŐTT Abban a széthúzásban, amelyet turáni örök ségnek szoktak nevezni és amely szinte örök tulajdonsága a magyarságnak, (hiszen már Dante is megemlíti a Divine Commedia-ban) a harmónia, összetartás és tökéletes egység csoj dálatos megnyilatkozása volt az a. gyönyörű ünnep, amelyet a magyar nemzet és a világon szerteszét szóródott magyarság ült a kormányzó 70-ik születése napján. Világok és világnézetek válaszfalat emelnek magyar és magyar közé, de egy ponton: a kormányzó nemes férfiassága, személyének tiszteletében, az iránta való rajongásban minden magyar egyesül. A születésnapi ünnepnek ez a tény adta meg igazi szépségét, 'csodálatos ragyogását. Horthy Miklós közel kétévtizedes kormányzásával kapcsolatban önkénytelenül is felbukkan lelkűnkben a közel ötszáz esztendős vers, amely Mátyás királyunk megválasztatását ünnepli. »Mert öt Isten adta nekünk Mennyországból oltalmunkra« énekelte az egykori lantos. Ha visszagondolunk azokra a nehéz időkre, amelyet Horthy Miklóst a magyar nemzet élére állították, ha lelkünk végigfut az azóta eltelt közel két évtized viharos és rendkívül súlyos eseményein, akkor mélyen átérez- zük a régi költő szavait: igen, Horthy Miklóst Isten küldte számunkra, hogy történelmünk legszomoirúbb, legvészesebb napjaiban oltalmunk legyen. Oltalmunk, vezetőnk, vezérünk, aki biztos utat jelöl a Scyllák és Ohairyibdéseik közt a nemzet viharoktól űzött, bizonytalanság ban vergődő hajójának. Minden bizonytalan körülöttünk. És minden bizonytalan bennünk is. Csak egy bizonyosság van: a kormányzó személye. Ö az a fix tengely, amely körül a magyar éjiét, a jelen és a jövő forog. Az ő bölcsessége a mi vigaszunk és gyámolunk. Amikor a nemzet 'élére állít, forradalmi láz gyötörte a nemzet testét, senkise tudta, mit hoz a holnap: leszünk-e, vagyunk-e? Egy plakát jelent meg akkoriban az utcákon, egyszerű kép volt rajta: kormánykerék, melyet két izmos kéz vezet. Ez a két kéz azóta is ott őrködik a kormánykerék mellett és mii, a hajó utasiai nyugodtak lehetünk, mem lehet baj, nepn érheti vész a bárkát. A történelmet sem előzhetjük meg, nem vághatunk a történelemírás elébe. De bizonyos, hogy nemzeti történelemírásunk egykor majd a legnagyobbak közé fogja sorozni Horthy Miklóst. Talán IV. Géza királyunk mellé, aki a tatárjárás szörnyű dúlása után hihetetlen erővel látott az újjáépítés nagy munkájához és a romok meg hullahegyek közt új életeit fakasztott a nemzet számára. Borzalmasan nehéz feladat jutott ennek a nagy uralkodónak osztályrészül és bizonyos, hogy ma már neim lenne magyarság és magyar állam, ha a sors rendeléséből nem ez a dicső uralkodó állt volna az ország élén. Ma már tudjuk, hogy a nagymagyarok közt is egyike volt a legnagyobbaknak s mint ahogy Horthy Miklós is az. Feladata, elhivatása, az ország állapota és sorsa szinte teljesen azonos a s aj ómenti csata utáni Magyarország és nagy uralkodója életével. Mohács után nem volt ilyen vezérünk és ez okozta, hogy több mint háromszáz évig gyász és könny jelezte a magyarság útját. Hódolattal, mélységes tisztelettel és igaz fiúi szeretettel ünnepelte minden magyar ember a hetven éves kormányzót. Van egy rendelkezés, uimiely szerint é)lő embernek nmem. lehet szobrot állítani: ez a rendelkezés nem áll meg a kormányzó személye esetében. Elő szobra ő ma a magyarságnak. E rob eöntött alak, amely felettünk áll, amelyre áhítattal és lelki elragadtatással tekintünk fel. A férfiasság, bölcsesség, nemzeti öntudat és az összes magyar erények szobra ő: mélységes alázattal hajiunk meg előtte. A forradalmak borzalmaiból elvezetett bennünket idáig, amikor már reménykedve, lelkűnkben teljes hittel nézünk a jövendő elé. Ma már tudjuk: lesz magyar feltámadás. Ez a tudat Horthy Miklós országlásának legszebb, legnagyobb eredménye. Mert amit felépített, a rend, a biztonság, a munka és becsület nem le- I hét sötétségben ólálkodó haszonlesők zsákmánya. Nem rombolhatiíák le az éjszaka lovagjai, amit Horthy Miklós szemünk láttára a nappali világosság fÍnyében alkotott. Ö az, aki elvezet bennünket az ígéret Földére. A magyar nép buzgó áhítattal könyörög az Egek Urához, engedje meg, hogy Horthy Miklós bevégezhesse munkáját, beteljesíthesse azt a feladatot amelyet a Sors rendelt számára. Boldog, szép öregkort, aranyos napsugarat adjon néki, melynek fényénél megpillanthassa a nagyság és dicsőség országát álmainak és Annak az ag'itációs munkának, amit e politikai év elején kezdett a NÉP fővárosi pártja, egyik szép és emlékbe markoló napja volt az első kerületi ünnepi lakoma, melynek részletes beszámolóját legutóbbi számában részletesen is hirdette a Füg geilen Budapest. S ezúttal csak azért térünk erre vissza, mert sokan úgy állították be és úgy értelmezték Zsitvay Tibornak ott elhangzott beszédét, mintha ez bizonyos irányváltozást jelentene a NÉP fővárosi pártjának fővárosi politikájában. Nincs irányváltozás Zsitvay Tibor Mikor ezt Zsitvay Tibor elnök előtt szóvátettük, olyan mozdulatot tesz, mint amellyel már el is intézte a kérdést. — Szóval semmi változás, kegyelmes uram, — tettem fel nyíltan a kérdést. — Sokszor szeretik az emberek a legpontosabb szerkezetű s legvilágosabban kifejezett mondatokba is a maguk gondolatvilágát beleolvasni^ és úgy értelmezni, ahogyan az nekik tetszetős és megfelel. Azt hiszem, én nem vagyok vádolható azzal, hogy (lodonai stílusban beszélnék, mert nagyon is vigyázok arra, hogy minden kijelentésem fedje felfogásomat és amennyire szubjektív dolgokról beszélek, a szavak teljesen fedjék belső érzéseimet. Csodálkoznám, ha mégis félreértették volna elmondott .szavaimat és kijelentéseimet. Ez csak úgy volna magyarázható, hogy az olyan valakivel törmindannyiunk álmának gyönyörű magyar birodalmát. ft Budapest székesfőváros közönség-© is kivette részét a kormányzó ünnepléséből. A 70 éves születésnap alkalmából a főváros törvényhatósági bizottsága és közönsége nevében Karafiáth Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester hódoló feliratot intézett a kormányzóhoz. Az üdvözlő felirat iparművészi remeknek készült díszes bőrkötésű irat. A szerdai közgyűlésen felolvassák a hódoló felirat másolatának szövegét, mely többek között ezeket mondja: — Igaz magyar szívből fakadó hódolat, mélységes tisztelet és szeretet tölti be lelkünket, amikor hálaadó fohásszal fordulunk a Mindenhatóhoz, és megköszönjük különös kegyelmét, hogy a legsúlyosabb megpróbáltatások idején az isteni gondviselés szerint államférfim bölcsességgel párosult magyar katonalélek bátorságával és küzdelemvállalásával Főméltóságod vezeti nemzetét. — Leboruló lélekkel kérjük a jóságos Istent, hogy Főméltóságodat jó egészségben, erőben és töretlen munkakedvben minél hosszabb ideig tartsa meg és áldásos országlása alatt mielőbb teljesedjék be az a történelmi feladat, amelynek elvégzésére Főméltóságodat a Mindenható kiszemelte és amely! nek eléréséért egy szívvel-lélekkel imádkozik minden I magyar. tént, aki »másodkézből« kapta az értesülést s nem hallotta személyesen beszédemet. — Mondanom is fölösleges, hogy semmiféle irányváltozásról szó sincs, amint hogy nem is lehet. Sokan magyarázták félre azt a kijelentésemet, amit még akkor mondottam az egységről és az összefogás szükségességéről, amikor még Ausztria volt a szomszédunk. Hogy ez a felfogásom milyen eredményt ért el eddig s milyet fog elérni a jövőben: azt én nem tudhatom. De ennek a felfogásnak éppen úgy híve vagyok ma, mint voltam akkor, mikor először adtam annak kifejezést. Azt is könnyen meglehet magyarázni, hogy miért? Egyszerűen azért, mert a világ eseményei arról győznek meg bennünket, hogy világnézetek harca folyik körülöttünk, s akár a spanyol, akár az orosz eseményeket nézzük is, arra a következtetésre jutunk, hogy itt nem eszmei harcokról van szó, hanem olyan küzdelemről, ami tűzzel-vassal akarja érvényesíteni a maga, felfogását, hogy a hit helyébe a, hitetlenséget, az Isten helyébe az istentelen- béget, a kereszténység helyébe a legvadabb pogányságot állíthassa, Minden patópáioskodás- nál végzetesebb bűn és könnyelműség volna tőlünk azt a bolsevizmust, ami most spanyol földön végzi a maga végzetes és szörnyű tragédiáját egy nagymultú és nagy kultúrájú nemzet borzalmas testvérharcában, — mondom: ha a bolsevizmust úgy tekintenők, mintha az ellen nekünk már nem is kelleno védekeznünk. Mert kell. Hiszen, hogy többet ne mondjak: maga a mi felemelő, magasztos ünnepünk: az Eucharisztikus Kongresszus is valójában oly nagy tüntetés volt az istente- lenség romboló munkájával szemben. MindZSITVAY TIBOR a NÉP fővárosi pártjának elnöke AZ IDŐSZERŰ KÉRDÉSEKRŐL NYILATKOZIK a Független Budapest munkatársának
