Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-05-11 / 19. szám

2 Budapest, 1938 május 11. Független Budapesi Egyszerűsítik o tiszdlseiovaiaszlások hosszadalmas processzusát Közfelkiáltással választják meg ezentúl a kíjelölőváiasztmányt eddigi együttes munkálkodás teljes összhang­ját és megerősítését hozhatom fel, de azt a kö­rülményt is, hogy előfordult, amikor olyan területek is a tanácshoz fordultak, amelyek nem is tartoznak voltaképpen a mi hatáskö­rünkbe. Mit bizonyít ez? Csak azt, hogy a Közmunka­tanács munkájára már az ország is felfigyelt s megérezve, hogy milyen szellem irányítja ennek működését, teljes bizalommal fordulnak ide tanácsért és útbaigazításért. — Amint köztudomású. — vetem közbe — a tanács területe is megnövekedett. — Igen, — fogja fel barátságosan a közbe­vetést Irsy Öméltósága — egyetlen nevet mondva: Dobogókő. — Most már Dobogókő is hozzánk tartozik s ezáltal egy egészen új munkakör felé ter­jesztette ki a tanács »impériumát«. — Remélhetőleg ez az »impérium« hasznos és áldásos lesz az új területre. —• Ez az én hitem is. Hogy ez így is le­hessen, ehhez a. Közmunkatanács nem fogja kí­mélni sem a munkát, sem a szükséges áldoza­tot, hogy szolgálhassa azt a célt, amit elnö­künk, s mi mindannyian, aki mellette és vele együtt dolgozunk, magunk elé tűztünk, hogy soha azt szem elől ne tévesszük ... — És ez? — Hog-y csonka hazánk minden természet- adta szépségét és gazdagságát olyan megfelelő keretbe foglalhassuk, ami mellett azok a leg­jobban érvényesülhetnek s amik együttvéve azt a célt szolgálják, hogy a már megnyert barátokat megtartva, minél több és minél lel­kesebb barátot szerezzünk Budapestnek, az egész csonka országnak és emellett természete­sen az egész magyarságnak. Zsirkay János A közigazgatási státusba kerülnek a Kórházi Műszerraktár tisztviselői Szerződéses állások helyett nyugdíjas állások Régen esedékes státusrendezést hajt végre a fő­város egyik intézményénél. Az egykori hatósági mű­szerjavítóműhely, majd a Községi Műszerüzem jog­utódja, a Kórházi Központi Műszer- ás Anyagraktár tisztviselőinek és alkalmazottainak helyzete eddig rendezetlen volt. Most már nem lehet tovább el­odázni az intézmény státusának megállapítását, a polgármester utasítására tehát az elnöki ügyosztály elkészítette az erre vonatkozó javaslatot. A tervezett intézkedés szerint a közigazgatási alkalmazottak státusa ke­retében oldják meg a kérdést olyképpen, hogy a Kórházi Műszerraktár tisztviselői, és alkalmazottai a közigazgatási státushoz fognak tartozni. Ez természetesen a közigazgtásnál meg­felelő létszámemelést igényel. A státusz megállapí­tása után a polgármester a közigazgatás kebeléből bármikor bárkit áthelyezhet az intézményhez, vagy onnan a közigazgatáshoz. A Kórházi Műszerraktár jelenlegi tisztviselőinek és alkalmazottainak fizetései magasabbak, mint a közigazgatási alkalmazottaké, miután ezeket a já­randóságokat még az üzemszerű működés idejében állapították meg. Az átszervezésnél a polgármester figyelemmel van arra, hogy olyan közigazgatási ál­lások rendszeresíttessenek számukra, ahol a fizetései: és lakbérek az érdekeltek 'mai járandóságaival azo­nosak. Csak néhány kivételes esetben csökken az át­szervezés folytán az alkalmazottak illetménye, de ezt is átmenetileg pótlék címén fogják részükre en­gedélyezni. Nagy előny a műszerraktár alkalmazot­tai számára, hogy az átszervezéssel nyugdíjjogosult állásba ke­rülnek. Az intézmény vezetését ezidőszerint Schön Osz­kár igazgató látja el, aki szerződéses alkalmazott. Szerződésének lejárta után a Műszerraktár legma­gasabb, egyben vezetői állását egy műszaki tanácsosi rangban lévő közigazgatási tisztviselő fogja ellátni. A polgármester már a javaslat jóváhagyása után pályázat mellőzésével, egyszerű átminősítés útján fogja betölteni az állásokat. Az átszervezés, ellentét­ben más hasonló szervezésekkel, nem költségtöbb­lettel, liancm költségmegtakarítással fog járni. Ha ugyanis a jelenlegi igazgató szerződése megszűnt és műszaki tanácsos fogja vezetni az új intézményt, a személyzeti kiadások 6000 pengővel redukálhatók. nnmhalfárrvQ Minden szerves trágyái 100 Ud. lITí* *.y tx. százalékban felülmúl hatásában Budapesten házhoz szállítva: 5 q ............ P 15— 50 q............P 80— 25 q............ P 50— 100 q.............P 140— Ké rjen vegyelemzést! Suppan Champignon Kultúrák, Budatétény Iroda : Budapest, IV., Ferenc József rakpart 20 Telefon: *182-945 A polgármester érdekes előterjesztéssel lép a köz­gyűlés elé a közgyűlési ügyrendnek a tisztviselő- választásról szóló szakasza módosítása érdekében. Az eddigi tapasztalatok szükségessé teszik az ügyrend idevonatkozó intézkedéseinek meg­változtatását, mert a kijelölő-választmány megalakítása és a vá­lasztás lefolytatása eddig nagyon hosszadalmas volt. Az eddigi gyakorlat szerint a kijelölő-választ­mánynak választás alá eső tagjait közvetlenül a vá­lasztást megelőzően titkos szavazással választotta meg a közgyűlés. Már ez is rendkívül elnyújtotta a választási procedúrát. Miután pedig magára a tiszt­viselőválasztásra csak később került sor, a bizottsági tagok jórésze, türelmét vesztve, korábban eltávozott a közgyűlésről és a második szavazásban nem vett részt. A közgyűlés tanácskozási idejének gazdaságo­sabb felhasználása érdekében feltétlenül szükséges ennek a választási fo­lyamatnak egyszerűsítése. i Évek óta folyik a hare a fővárosi vámszabály­zat revíziója körül. Különösen a környékbeli váro­sok, azoknak iparos- s kereskedelmi társadalma kö­vetelte a jelenleg fennálló budapesti városi vám­rendszer gyökeres megreformálását, arra való hivat­kozással, hogy a mai vámtételek súlyosan érintik a környékbeli ivart és kereskedelmet, amely ez okból nem tudja felvenni a versenyt a budapesti terme­léssel. A főváros a maga részéről méltányolja is a fel­hozott indokokat, amilyeneket a pestkörnyéki érde­keltségek követeltek. Etele az érdekeltségek legjob­ban szerették volna, ha a főváros meg szünteti a vámszedést. Szendy Károly polgármester utasítása alapján a pénzügyi ügyosztály kidolgozta az új városi vámszabályrendeletet, amelyet 1936 tavaszán bocsátottak először tárgyalás alá. Az autonómia kü­lönböző fórumain azonban meghiúsult az új szabály- rendelet tető alá hoziása. A kérdést levették a napi­rendről és további tárgyalások kezdődtek a kölcsö­nös békés megállapodás létrehozása érdekében. Ezek a tárgyalások több megszakítással a legutóbbi idő­kig folytak. Most már a főváros sem akarta tovább halo­gatni a kényes kérdés megoldását. Ezért néhány héttel ezelőtt a különböző érdekeltségek bevonásá­val újabb ankétot tartottak a városházán és énnek eredményeként a polgármester ma újból a közgyűlés elé terjeszti az ismételten átdolgozott új városi vámszabályrendeletet. Több mint 170 nyomtatott oldalra terjed a hatalmas pénzügyi és jogászi munka, amely remélhetőleg most már tető alá kerül. A polgármesteri előterjesztés ismerteti az 1936-ban benyújtott javaslatot és annak indokolását. Megemlíti, hogy az azóta eltelt idő alatt a vámdíj­jegyzéket illetően egyes cégek több kérést terjesz­tettek elő és ez év március elején újabb várnánké­tól; tartottak, hogy ott az érdekeltségek kívánságai­kat előszóval terjeszthessék be. Ezen az ankéton az Országos Mezőgazdasági Kamara, a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara, a Magyar Gyárivarosok Országos Szövetsége megjelent képviselőit, miután a városi vámokkal szemben elvi álláspontjukat és általános kívánságaikat előterjesztették, — a pol­gármester felhívta, hogy konkrét kívánságaikat is nyújtsák be és szakértőiket haladéktalanul küld­jék ki. A polgármester eme felhívásának azonban csak az Országos Mezőgazdasági Kamara tett ele­get, míg a másik két érdekeltség nem küldte ki szakértőit és kívánságait som terjesztette elő. Az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara négy pontban ter­jesztette elő kívánságait. A polgármester megemlíti, hogy a most előter­jesztendő új javaslatban vámmentességet biztosít az egy kilogrammon aluli postacsomagok részére, az 1—5 kilo­grammos postacsomagok városi vámját pedig 10 fillérről hat fillérre szállítja le. A szén- és koksz-félék vámdíjtételét az új tervezet akként javasolja megállapítani, hogy az összes hazai szenek, szénporok és kokszok métermázsán­ként egységesen , négy fillér vám, alá esnek, a kül­földről bejövő hasonló szenek 11 filléres, valaminI az ebből termelt koksz után esedékes 32 filléres méter- mázsünkénti városi vámmal szemben. A polgármester szerint a törvényhozás akarata nem lehetett az, hogy az előkészítő eljárás keretébe tar­tozó kijelölőválasztmányi választás minden körülmé­nyek között titkos szavazás útján menjen végbe. Példa erre, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy örö­kös tagokat közfelkiáltással lehessen megválasztani, a szavazatszedő küldöttségek megalakítása is egy­szerű szavazással történhet. Nincs szükség tehát arra, hogy a kijelölő-választmányt hosszadalmas titkos szavazással válasszák meg. A javaslat szerint a közgyűlési ügyrendet úgy kell megváltoztatni, hogy a kijelölő-választmány választás alá eső há­rom tagját a közgyűlés az elnök indítvá­nyára közfelkiáltással választhassa meg. Titkos szavazásnak csak akkor lenne helye, ha a köz­gyűlés egy tagja ezt kifejezetten kéri. A jövőben tehát a tisztviselő választásokat sokkal gyorsabban bonyolíthatnák le: legalább kétőrai időt takarít meg a közgyűlés ezzel az egyszerűsítéssel, mely kiküszöböli a kétszeri titkos szavazás felesleges aktusát. A szabályrendelet-tervezet a személyi autók részére városi vámmentességet kíván biz­tosítani attól a naptól kezdve, amikor a sorompóvámszedési joggal rendelkező városok és községek a személy­autók utáni kövezetvámszedési jögukról lemonda­nak. A kereskedelmi minisztériumban azonban az a nézet alakult ki, hogy a vidéki városokban szedett sorompóvámok eltörlésére csak akkor kerülhet a sor, ha a vidéki sorompóvámok megszűnése révén elő­álló kiesésekre megfelelő fedezetet tudnak találni, ellenkező esetben a jövedelemkiesés a vidéki váro­sokat pénzügyileg is nagyon sújtaná. Miután pedig erre belátható időn belül sor nem kerülhet, a pol­gármester kéri a közgyűlést, hogy a kikötéstől te­kintsen el és a fővárosra vonatkozóan, a szabályrendelet életbelépésével egyidejűleg, rendelje el a sze­mélyautók városi vámjának megszüntetését. Ezekután a 17. §-ból álló, de hatalmas vámtarifa­• függelékkel kiegészített .szabályrendelet következik. Ebben a főváros kimondja, hogy a területére bármi módon érkezett minden áru vagy szállítmány után városi vámot szed. A befizetett vámot visszatéríteni általában még azon a címen sem lehet, hogy az árut a főváros területéről elszállították. Ez alól a szabály alól csak a szabályrendeletben megállapított eseteknek van kivételesen helye. A városi vám a címzettet terheli és a szállítási vállalatok az árut a vám lerovása nélkül néni adhatják ki. Ezután felsorolja a szabályrendelet azokat az eseteket, amikor a vámot a főváros önként nyújtott kedvezményként visszatéríti. A vámvisszatérítésre a polgármestertől elő­zetes engedélyt kell kérni. Vámvisszatérítés csak olyan áruk után igényelhető, amely áru az illető cél üzletkörébe tartozik. Városi vám fizetése alól mentesek: az államfő és udvartartásának kocsijai, az állam és a főváros üres kocsijai, a fővárossal szomszédos községeknek és városoknak üres hatósági teherszállító kocsijai, a mentők és tüzoltótestületek kocsijai, a saját ten­gelyükön érkező kerékpárok (háromkerekűek is), a helybeli lakosok, vagy cégek állandóan itt tartott és saját tengelyükön visszaérkező üres teherszál­lító járművei az üresen, vagy csak személyekkel és ezek útipoggyászával terhelten saját tengelyükön érkező személyautók, a 10 kilón aluli rakományok, a fővárosban lakó vadászoknak a fogyasztási adóálta­lány alapján behozott lőtt vadjai, az iparosok hasz­nált szerszámjai. Egész sora a kisiparost és kiske­reskedőt, vagy gazdálkodót érintő esetek vannak még felsorolva, amikor a városi vám fizetése alól mentesülnek az érdekeltek. A büntető rendelkezések szerint, aki a fővárost vámjövedelmében megrövidíti, vagy a vámot a meg­rövidítés veszélyének kiteszi, valamint aki a sza­bályrendeletbe ütköző cselekedetet követ el, azt a városi vám megfizetésén kívül a tényleg megcsonkított, vagy megcsonkítás veszélyé­nek kitett városi vám tízszercssévol, ismételt esetben pedig húszszoros összegének megfe­lelő pénzbírsággal kell büntetni. A szabályrendelethez csatolt függelék a városi vámdíjtételeket és a vámdíjjegyzéket sorolja föl. A városi vámszabályzat reformja a Közgyűlés előtt Messzemenő vámkedvezményekhez jutnak a fővároskörnyéki községek és városok

Next

/
Thumbnails
Contents