Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-04-27 / 17. szám
2 Független Budapest Budapest, 1938 április 27. — Ennek az xíjjáalakított Tanácsnak a rendeltetését maga Darányi Kálmán miniszterelnök vázolta az alakuló ülésen. Itt jelölte meg a miniszterelnök azt a hármas síkot, melyet az új alakulásnak járnia kell, hogy hasznos szervvé válva, használjon mind a falvaknak, mind pedig az egész országnak. Ezeket röviden a következőkben foglalhatom össze a vezényszavak félreérthetetlensé- gével és határozottságával: 1. A mezőgazdasági szociálpolitika minél szélesebb kifejlesztése. 2. A közvélemény felvilágosítása a teendő lépések voltáról. 3. Véleményadás a felmerült időszerű kérdésekről és esetleges előterjesztések és javaslatok a nevezett cél szóig ódat óiban. Mindez — természetesen — csak úgy válhat hasznos munkává, — folytatja az országos elnök — ha minden egyes^ érdekelt társadalmi osztály közreműködése és együttérzése mellett jön létre az az eredmény, amivel a célt szolgálni akarjuk. Ezért az 50 tagból álló Tanácsot úgy nevezte ki a földmívelésügyi miniszter, hogy 36 tag jusson az érdekképviseleti testületeknek, 14 pedig a mezőgazdasági szociálpolitika elméleti és gyakorlati szakértőinek s a szakirodalom művelőinek. Hogy milyen nagy figyelemmel gondoskodott a fölchnívelésügyi minisztérium, hogy minden érdek szóhoz juthasson a Tanács munkálkodásában, azt talán megvilágítja maga az el- osztódás, amely szerint képviseletet kapott abban: Az Országos Mezőgazdasági Kamara, a vidéki kamaráik, az 031GE, a Falu Szövetség, Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége, a Haszonbérbeadók és a Földbérlők Országos Egyesülete, a Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete. Hogy az alakulásra miért volt szükség, azt maga Darányi Kálmán mondotta meg megnyitó beszédében: ___ — I pari szociálpolitikánk kiállja az összehasonlítást bármely európai állam ipari szociálpolitikájával. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanazt mezőgazda- sági szociálpolitikánkról. És ez nem a jóakarat hiányán múlott, hanem azért, mert hiányoztak hozzá a kívánt és megfelelő gazdascigi adottságok. Pedig tudvalévő, hogy földmunkás népünknek erősítése tulajdonképpen az egész nemzet erősítése. ,,M falu szociálpolitikájával is kell foglalkozni“ — S ebben az egyetlen mondatban — emeli ki Mayer János lelkesülten — benne van a mi egész munkálkodásunk, célratörek- vésünk, mind a Falu Szövetségé,^ mind pedig az új életre átszervezett és beállított Tanácsé is s — amelyből így érthetővé is válik, bogy a Független Budapest is miért érdeklődik a kérdés iránt — mert — mondja Mayer kegyelmes úr — nem is vitatható igazság, hogy mikor a falu szociálpolitikájával foglalkozunk, voltaképpen az ország legfontosabb kérdésével foglalkozunk, ami nemcsak magát a falut szolgálja, de amint Darányi miniszterelnök úr^ félre nem érthetően kifejtette: magát az egész országot, az egész nemzetet is. — Itt tehát mindnyájan találkozunk. Mert mi azt szeretnők elérni, hogy amilyen büszke a vidék a magyar fővárosra, éppen úgy büszke lehessen Budapest a vidékre is. _Es ezt csak megfelelő szociálpolitikával tudjuk elérni.- Legyen szabad itt még Mcmschall Ferenc gyönyörű, szinte szárnyaló szavait idéznem, amit ugyancsak az alakuló ülésen mondott: — Olyan munkát kell folytatnunk a szociálpolitika terén, hogy minden magyar embert megnyerjünk a, falu szereidének, bogy így necsak az Isten áldott napja, de az em- , béri szívek igaz melege is érlelje mindnyájunknak, így a városok népének is a kényé-' rét. Ez a Tanács legszebb és legmagasztosabb hivatása s én csak boldognak érzem magam, hogy Darányi Kálmán megtisztelő bizalma és akarata engem ennek a hatalmas gondolatnak a szolgálatába állított. Zsirkay János. HOLUB SÖRÖZŐ' az előkelő világ találkozóhelye Elsőrendű konyha, Dreher-sörök, polgári árak ! Budapest, IV, Kossuth Lajos u. 12 A Szent Gellérthegy Budapest egyik legdrágább kincse írta : Dr. VÁLYI LAJOS főv. biz. tag Nem hiszem, hogy a világinak sok olyan gyönyörű panorámája volna, mint amilyen a Gellérthegyről a hömpölygő Dunára, a ragyogó Dunapartra, a királyi várra, a magyar fővárosra s a budai hegykoszorúra nyílik. Ki ne érezte volna, aki elbűvölve és meghatódva gyönyörködött ebben a gellérthegyi kilátásban, hogy az a mérhetetlen kincs, amelyet a Gellérthegy a magyar főváros részére jelent, még nincs a köz javára kellőleg' kihasználva. Addig, amíg gyors és kényelmes közlekedési lehetőség nem áll a közönség rendelkezésére, etekintetben komoly előrehaladást sem lehet várni. Dr. Vályi Lajot Az elmúlt őszön, amikor a gellérthegyi kioszk bérletének a meghosszabbításáról beszéltünk, szinte értelmetlenül álltunk azok előtt az elhanyagolt állapotok előtt, amelyek a gyönyörű Gellérthegyet, sajnos, ma jellemzik. Nem tudjuk megérteni, hogy akkor, amikor a külföldi városokban még a magas hegyek világában is egy félakkora hegyből, mint a Gellérthegy, idegenforgalmi csodát csinálnak és kultuszt űznek, kiépítik, siklót vagy drótkötélpályát vezetnek fel rá, nagyszerű kilátótornyokkal és kitűnő vendéglőkkel látják el, akkor a mi Budapestünk, amelynek hovatovább egyik legnagyobb értékévé válik idegenforgalmi jelentősége, hogyan nélkülözheti a Gellérthegy közkincseinek, kilátásának, közpanorámájának, hegyi levegőjének, remek séta- útjainak a belterjesebb hasznosítását. Azt hiszem nem tévedek, ha azt állítom, hogy a székesfőváros feladatai között az egyik legelső és legfontosabb kérdés ma is a Gellérthegy okszerű és értékének megfelelő rendezése. Mint azt már fentebb mondtam, a legelső feladat a jó és kényelmes közlekedés megteremtése. Drótkötélpálya a pesti oldalról a Duna fölött a citadellához, vagy legalább sikló a Rudasfürdő környékéről a hegytetőre. De szükséges a Kelenvölgyi úton a Citadella mellett a Sánc ucca felé haladó auto- buszközlekedés megteremtése is. Igaz viszont az, hogy a nagyszerű kilátáson kívül egyéb vonzóerőkre is szükség volna ahhoz, hogy a drága közlekedési berendezések kifizessék magukat és hogy a hegyre állandó legyen a forgalom. Etekintetben régebbi és újabbkeletű terveket ismerünk. A néhai kitűnő Alpár Ignác gondolata volt a gellérthegyi magyar kálvária, amelynek egyes stációi történelmünk, nemzetünk szenvedéseit, egy- eS’y nevezetesebb eseményét, vagy egy-egy magyar várost örökítenének meg művészi domborműben, jelképezve minden magyar összetartozóságot. Ugyancsak szép és talán már elfogadott terv vitéz Juhász Jenőé, amely a Gellérthegyen Nagy-MagyarorSzág minden növényfajtájának akarna otthont teremteni. De újabb értékes tervek is merültek fel. Legutóbb az a terv, hogy a Citadellában nagyszabású történelmi képtárt kellene berendezni. Ott lehetne elhelyezni a gyógyfürdőmúzeumot, az ezidőszerint egy gimnáziumban összezsúfolt és a nagyközönség részére megközelíthetetlenné vált néprajzi múzeumot, a turistamúzeumot stb., stb. Igen figyelemreméltó Padányi Gulyás Jenőnek az a gondolata, hogy a Citadellában helyezzék el Feszty Árpád nagyszabású történelmi körképét, amely egyáltalában nem megfelelő környezetben van a csodapókok és a fej- nélküli leányok világában. Sokszor esett szó arról, hogy Budapesten turista- szállót kellene létesíteni. Erre is elsősorban a Gellérthegy volna megfelelő s a gellérthegyi turistaszálló már maga is erősen foglalkoztathatná közlekedésével a gellérthegyi forgalmi eszközöket. A Szent Gellérthegy Barátainak Egyesülete indítványozta, hogy a Gellérthegyen állítsák állandóan ki Mátyás király budai királyi várának dr. Lux Kálmán műegyetemi tanár rekonstrukciós tervei alapján készült márványmodelljét is. És természetesen szükség volna megfelelő vendéglőkre, kávé- házakra, kilátóhelyekre stb., stb. Amint látjuk tehát, gazdag lehetőségei volnának a Gellérthegy idegenforgalmi értékei kielégítőbb felhasználásának. Több figyelmet, több megbecsülést és több szeretetet kell kérnünk a Szent Gellérthegy részére. NEP-HIREK Ünnepi vacsora Zsitvay Tibor tiszteletére. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának Központi Köre folyo hó 28-án, csütörtökön este 8 órakor a Pannónia-szálló (VIII. kér., Bákóczi út 3.) nagytermében dr. Zsitvay Tibor m. kir. titkos tanácsos, a párt elnökének névnapja alkalmából ünnepi vacsorát rendez. Képviselői beszámoló a X. kerületben. Az Állami Gépgyári Lakótelep Golgota úti nagytermében a Nemzeti Egység Pártjának X. kerületi szervezete képviselői beszámoló gyűlést tartott, amelyet Torner Endre, a körzet elnöke üdvözlő szavakkal nyitott meg. A gyűlésen a külföldön lévő Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi minisztert dr. Holla Aurél államtitkár képviselte, és megjelent az Állami Vasgyárak Igazgatósága is. — Dr. Usetty Béla ország- gyűlési képviselő beszédében megvilágította a mai magyar politikai helyzetet, ismertette a képviselö- hiázban tárgyalás alatt lévő korszakalkotó törvényjavaslatokat, és rámutatott arra, hogy a beruházási törvényjavaslat a munkásság életszínvonalának eme- lését nagymértékben szolgálja. Figyelmeztette a jelenvolt igen nagyszámú munkásságot, hogy ne hagyja magát idegen jelszavak által a helyes útról eltántorítani. Dr. vitéz Tóth András országgyűlési képviselő a revízió kérdését fejtegette és főleg a honvédség fejlesztésének fontosságát hangoztatta. — Dr. Holla Aurél államtitkár, — akit a munkásság melegen ünnepelt — a magyar kormány népi politikájának jelentőségét emelte ki és arra utalt, hogy ha a munkásság ennek fontosságát megérti ée követi akkor nem a kormánynak, hanem önmagának és a nemzetnek tesz szolgálatot. — A teremben összegyűlt mintegy 10(10 munkás nevében Tassonyi István szakmunkás mondott köszönetét az elhangzott beszédekért és biztosította a kormányt, és a Nemzeti Egység Pártjának vezetőségét ragaszkodásukról. Usetty Bélát ünnepelte a déli választókerület. A Ferencvárosi Kaszinó nagytermében bensőséges ünnepet rendezett a déli választókerület polgársága dr. Usetty Béla orsz ággyűlési képviselő tiszteletére születési és névnapja alkalmából. Elsőnek Szentessé József törvényhatósági bizottsági tag köszöntötte Usetty Bélát; majd vitéz Tóth András országgyűlési képviselő, mint legidősebb tanítványa, üdvözölte Usetty Bélát, aki munkájával kiérdemelte vezető pozícióját a főváros közéletében. Dongó Orbán, Wellisch Andor törvényhatósági bizottsági tagok, dr. Bernét. István és mások köszöntötték még Usetty Bélát, aki válaszában utalt arra, hogy a mai időkben nincs helye ünnepi vacsoráknak, de azért jólesik neki a . családi jellegű összejövetel, amely további munkára serkenti. Hálás á sorsnak azért, hogy meg tudta szerezni polgártársai bizalmát, amit azzal viszonoz,, bogy továbbhalad a keresztény nemzeti eszmének útján. Kilépések a városházi NEP-ből. Dési Géza dr., Deményi Aladár dr. és Orova Zsigmond dr. levelet intéztek Zsitvay Tiborhoz, a NÉP fővárosi szervezetének elnökéhez és ebben közölték, hogy kilépnek «. párt kötelékéiből. A három várospolitikus nem csatlakozik egyik meglévő törvényhatósági párthoz sent. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja VIII. kér. szervezetének ifjúsáigi csoportja — szokásos vitaestje keretében — Hirmann József tartott előadást »Külkereskedelmünk alakulása« címen. Érdekes előadásában a külkereskedelmi szerződéseink kötésének irányával foglalkozott. Fejtegette, hogy a magyar ®e- [ zőgazdaság termelésének legnagyobb akadálya a kül- I kereskedelem megkötésében a szervezetlenség. Fog- ! lalkozott továbbá az ipar és mezőgazdaság kollabo- rációjának fontosságával és bogy azt nemzeti szellemben valósíthassuk meg: szükséges, bogy a magyar ifjúság vegye kezébe a gazdasági élet irtáuyí- tásiáit. Az előadáshoz hozzászóltak: Bodó József, Foss Mihály, Kállay János, Katona János th. biz. tag és Debreczeni Gyula. A hallgatóság melegen ünnepelte az előadót, akinek Szabó Endre dr. kér. titkár mondott köszönetét. A NÉP Vili. kér. Női Csoportja április hó 23-án este tartotta nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében a. Női Csoport köztiszteletben álló vezetője, Katona Jánosné névünnepe alkalmából nagy teaestjét. Gazdy Jenő uy. postafőigazgató, székesfővársi biz. tag, mint pártelnök, meleg szavakkal köszöntötte Katona Jáúosnét és hosszasan méltatta érdemeit, melyeket a VIII. kerületi Női Csoport imponálóan szép és eredményes munkássága terén évek óta kifejt. A Női Csoport nevében dr. Buzághné dr. Kóc.sy Aranka fejezte ki szerencsekívánatait, majd üdvözölte a megjelenteket és hangoztatta, hogy a kerület Női Csoportja nem, konkurrense, hanem segítő munkatársa akar lenni a, keresztutakat járó magyar férfitársainak. Katona János székesfővárosi bizottsági tag magasan szárnyaló beszédben emlékezett meg a magyar nő európai értelemben vett kivételes és elhivatott helyzetéről, mely mindig történelmi alapon nyugvó volt. A közönség lelkesen tapsolta az est illusztris szónokait és a, késő órákig a legjobb hangulatban maradt együtt. Varga Testvérek Budapest, VI., Röppentyű ucca <51. Telefon: 2-913-26'
