Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-04-13 / 15-16. szám
Független Budapest o Budapest, 1938 április 13. Gép- és Szerszámgyár hit. Budapest, VI., Frangepán u. 16. Telefon : 290-332 Precíziós munkák, szerszámgépek A Falu Szövetség és az új kény ér mozgalom A Független Budapest legutóbbi számában behatóan foglalkozott azzal az új mozgalommal, amelynek célja a falu iparosítása, mégpedig olcsó villanyáram útján, aminek a nyugati államok már régebb idő óta nagy hasznát látják, mégpedig több vonatkozásban is. így elsősorban megakadályozták a falunak a városok felé való özönlését, mert a falu lakossága nemcsak a kitelepített iparban talál kereseti lehetőséget, hanem az egy időben folyta’ott gazdálkodásban is, amivel ekként megkétszereződik a kereseti lehetőség. Másrészt a kisipari műhelyekben lefolytatott munka fölöslegessé teszi a városokban összezsúfolt nagy ipari gyártelepek létesítését, ami nemcsak, hogy egészségügyi szempontoknak nem felelhet meg, de ma, a »totális háborúk« idején, minden légitámadásnak a legveszélyeztetettebb pontjaivá válnak, hiszen a gyárak, magasba nyúló kéményeiken ' keresztül valósággal célpontjai minden támadásnak. Érthető, ha Hoor-Tempis Móricz mozgalma nálunk is egyre több és szélesebb rétegű érdeklődéssel találkozik, s egyre jobban háttérbe szorítja azt az egyoldalú s ma már — szerencsére — túlhaladott álláspontot és felfogást, mintha a csonka ország még mindig agrár ország volna, ahol az agrár termelés a fontos s minden más termelés csak másodrendű kérdésünk lehetne. Tekintve, hogy a magyar falu gazdasági helyzete az utóbbi időben tapasztalt javulás mellett is, még mindig igen súlyos, sőt válságos, ideje volna, ha a mozgalom kifejlődése megkönnyíthetné a magyar falvak gazdasági megerősödését és talp ráállítását, aminek leghathatósabb és legbiztosabb módszere az iparosítás, aminek megvalósítása érdekében Hoor- Tempis Móricz dr. műegyetemi tanár már évtizedek óta küzd — sajnos — nem olyan eredménnyel, amilyet az ügy nagyjelentőségű volta megkívánna. De hogy ma már a magyar közöny és tunyaság birnámi erdeje is megmozdult, arra a legjobb bizonyíték, hogy Krúdy Ferenc, mint a Falu Szövetség ügyvezető alelnöke is teljes megértéssel kíséri a mozgalom fejlődését s annak teljes sikerét biztosítandó — az egész Falu Szövetséget, a hatalmas ügy szolgálatába állította s ennek a hatalmas motornak a bekapcsolódása teljes biztosíték a kívánt és megfelelő sikerhez. Mivel a propaganda munka már egyre lendülő erővel teljes kibontakozás előtt áll — s alig van olyan vidéke az országnak, ahol előadások, újságcikkek, vetített képek ne hívnák fel az érdeklődést arra a nagy áldásra, amit a villanyáram rejt magában s amit eddig a magyar gazdasági élet teljesen kihasználatlanul hagyott. Bízhatunk benne, hogy —- bár elkésve is — de mégis csak a magyar gazdasági élet javára tudjuk fordítani a villany erejét. S ha ez sikerül, mint ahogy sikerülnie is kell — senki nem feledheti, hogy a magyar falvak felvirágzása és új fejlődésének lehetősége a Hoor-Tempis Móricz áldásos tevékenységéhez és lankadást nem ismerő évtizedes munkájához fűződik. (Zs. J.) ■+ szab. és különleges anOS rugónélKüli biz- tonsági záraK üzeme Budapest, V., CsáKy-utca 88 — Telefon 293-762 ifj.Tóth Ferenc és Jahoda János , fém-, alumirvum- és kokillaöntőde Budapest, VI, Béke tér 9. Telefon : 2-915-72 BALOGH GYÖRGY vizsgázott tetőfedő-mester Budapest, II., Olaszfasor 31. Lakás: II, Olasztasor 33 Telefon: 150-086 központi fűtés-, szellőztetés-, vízvezeték-, csatornázás-, fürdő- és egészségügyi berendező Budapest, V., Mária Valéria-u. 19 — Tel. 182-885 Utazási ciKKeK. Divatos nőitásháK. IrománytásKáK Polgár Hugó bőrárugyára V., Bálvány u. 18. Telefon: 128-650 Plóküzlet: Hausvater Utóda, V., Tisza István u. 20. Telefon: 180-462 \ Kereskedelmi és Iparkamara harca a városi vámok ellen A kormány nah kell döntenie a városi vámok bonyoiult kérdésében A városi vámok revíziója évek óta állandó témája. a, közgazdasági töröknek. A főváros kezdettől 1‘O'gva hajlandóiniak mutatkoaott méltányos alapon rendezni ezt a kérdést, de az érdekeltségek olyan követelésekkel léptek fel,, hogy a bélcés megállapodás mindezideig nem jöhetett létre. Az. ügy uzóíia is állandóan napirenden van és a főváros vezetősége most ismét kísérletet tesz a régen vajúdó gazdasági és pénzügyi probléma megoldására. A korábban készített ■,javaslaton újabb módosításokat, enyhítéseket eszközöltek és a főváros ezzel újabb tanúságot szolgáltatott megértő álláspontjáról. Az éredekeltségek azonban mégis elégedetlenek és nem valószínű, hogy a vámkérdés rendezése, a főváros engedményei ellenére, tető alá kerül. A polgármester az április végén tartandó közgyűlésen szeretné letárgyaltatni az átdolgozott vámszabályzatot és ezt megelőzően a Kereskedelmi és Iparkamara kérésére a napokban értekezletet is tartottak a városházán. Az értekezleten a Kamarán kívül résztvett a MÁV és a GyOSz több szakértője ás. A Kamara képviselői most is erős támadásban részesítették az új javaslatot és kiemelték annak tudatos védővámjellegét, amely a fővárosi ipart belső vámvonallal kívánja a környéki iparral szemben megvédeni. Kiemelték a javaslatnak szerintük súlyios szerkezeti hibáit, melynek következtében ia vasúton és a közúti járműveken behozott áru eddigi különböző vámtételei a.z egységesítés után erősen megnövekednének. Ismét azt igyekezett az értekezlet kidomborítani, hogy egyedüli megoldás, ha a főváros elfogadja a MÁV vámátalányozási ajánlatát. Tudvalevő, hogy a MÁV már két évvel ezelőtt azt ajánlotta a fővárosnak, hogy a vasúton érkező áruk vámolásál átalányösszegben állapítsák meg. A felkínált átalány csupán egy hányada lett volna a főváros jelenlegi vámbevételének, úgyhogy ennek elfogadása esetén a főváros sok millióval károsodnék. Ép ezért a főváros ma is mereven elzárkózik a MÁV átalányozási ajánlatától, ha csak a felkínált áta- Lányöszeget lényegesen nem emelik. Az érdekeltségek természetesen a MÁV mellett kardoskodnak, mert arra számítanak, hogy az alacsony összegű átalány melletti a MÁV is lényegesen kisebb vámtételeket hajtana be. E'en a ponton azonban, úgylát- szóik, ismét megfeneklik a kérdés. Miután az érdekeltségekkel folytatott közvetlen tárgyalás ezúttal sem vezetett eredményre, a. főváros most nem tehet mást, mint hogy a kormányra bízza az utolsó szó kimondását. Ezért mint említettük, április végén' az átdotgozlott vámszabályzatot a főváros kögyűlése letárgyalja és a határozatot jóváhagyás végett a kormányhatóság elé terjeszti. Az érdekeltségeik bizonyára a kormánynál igyekeznek majd álláspontjukat diadalra segíteni, viszont a főváros is igyekezni fog megvédeni a maga érdekeit. A budapesti városi vámok sorsa tehát döntő stádiumba került és úgy a főváros, mint a közgazdasági világ feszült izgalommal várja a kormányhatóság döntését. Új megállapodás a főváros és a református egyház közt a Kálvin téri ingatlancsere dolgában A legközelebbi közgyűlés perfektuálja az új megegyezést Rendkívül érdekes megállapodás történt a napokban a főváros és a budapesti református egyházközség között. Ennek a megállapodás maik előzményei hosszú évekre nyúlnak vissza. 1923-ban a főváros közgyűlése a református egyházközség kérelmére átadta az egyháznak a Kálvin téri templom mellett levő városi ingatlanokat, azzal a kikötéssel, hogy az egyházközség a telkeken református templomot, iskolát, paplakot, internátust, kultúrházat és egyéb egyházi vonatkozású épületeket tartozik emelni. A Kálvin téri városi telkiek átadása nem ingyen történt, hanem csereüzlet keretében. A főváros ugyanis az általa átadott Kálvin téri 848 négyszögöles és 440 négyszögöles telkekért csereképpen megkapta a református egyház- község Lónyay uecai gimnáziumát, amelynek telke 491 négyszögöl, azonkívül ugyancsak az egyház tulajdonában levő Baár Madas alapítványi ingatlan- komplexumnak a Szent Imre herceg útja mentén lévő 1548 négyszögöles telekrészét. A szerződést azonban nem kötötték meg formálisan, hanem a főváros úgy határozott, hogy írásos szerződést csak akkor létesítenek, ha a református egyházközség a Kálvin téri építkezéseket megkezdi. Addig is azonban a fővá- rovs megengedte az egyházközségnek, hogy a Kálvin téri ingatlanokat saját céljaira használhassa, megengedte azt is, hogy amíg az új gimnázium felépül, a Lónyai utcai gimnáziumot szintén az egyházközség használja. A Szent Imre herceg útján lévő ingatlant ellenben a főváros átvette, sőt azt időközben át is engedte a zirci apátságnak, rendház- és iskolaépítés céljára. A zirci apátságnak juttatott telket azonban te- lekkönyvileg nem lehetett átírni, miután az 1923-ban hozott közgyűlési határozatot a mai napig nem foglalták szerződésbe. Részben ez, részben a budapesti református egyházmegye nemrég benyújtott memoranduma tette ismét aktuálissá a Kálvin téri építkezések ügyét. Az egyházmegye ugyanis beadványt nyújtott át a polgármesternek és ebben azt kérte, hogy a főváros az 1923-as közgyűlési határozat több lényeges pontját változtassa meg, illetve törölje. így elsősorban azt kérte az egyházmegye, hogy a főváros mondjon le arról a kikötésről, amely szerint a Kálvin téri telkeken a református egyház csak templomot, paplakot, iskolát és kulturális épületeket emelhet. Kérte továbbá annak a feltételnek a törlését is, amely szerint a cseretelkek csakis akkor kerülnek a református egyház, illetve a főváros tényleges birtokába, amikor az egyházmegye a Kálvin téri építkezésekhez már hozzákezd. Végül a közgyűlési határozat ama pontjának a törlését is kérte, amely kimondja, hogy a telekcsereszerzödés feltételeit csak a konkrét építési tervek alapján állapítják meg. A református egyházmegye ugyanis bejelentette a polgármesternek, hogy korábbi tervét revízió alá vette és a Kálvin téren már nem azokat az építkezéseket akarja megvalósítani, amelyekről évekkel ezelőtt volt szó. Mindenekelőtt már nem aktuális a református gimnáziumnak, in- ternátusnak és a Baár-Madas alapítványi leányinternátusnak a Kálvin-téren való felépítése. A Kálvin tér nagy forgalmánál fogva nem alkalmas iskola és internátus létesítésére. Ennek felismerése következtében az egyházmegye már vásárolt is megfelelő új telekrészt, u,gyancsak a Lónyay uccuban, az egykori Machlup-féle ingatlantömbből, amelyen a református gimnáziumot és internátust szándékozik felépíteni. De nem alkalmas a Kálvin tér református kultúrház és egyéb egyházi épületek létesítésére sem, ezeket szintén más helyen építik fel. A bejelentés alapján a polgármester tanulmányozta a kérdést és úgy döntött, hogy a református egyházmegye kérelmét az egész vonalon teljesíti s az 1923. évben hozott közgyűlési határozatnak kifogásolt feltételeit felfüggeszti. A polgármester azonban újabb feltételekhez kötötte a fent említett kikötések mellőzését. Nevezetesen kimondta, hogy a református egyházmegye köteles 1940-ig megépíteni a Lónyay uccai új gimnáziumot és ennek megtörténtével, legkésőbb 1941-ig tartozik kifogástalan jó állapotban a főváros rendelkezésére átadni a csereüzletből kifolyóan tulajdonjogilag már amúgy is a fővárost illető Lónyay uccai régi gimnázium épületét. Ugyancsak kikötéseket állapított meg a főváros a református egyházmegye Számára a Kálvin téri építkezések végrehajtására is. Hozzájárult a polgár- mester ahhoz, hogy az egyházmegye a Kálvin téri telkeken ne egyházi épületeket, hanem bér házakat, bérlakásokat és üzlethelyiségeket létesítsen. Az új építkezések végrehajtására 1948-ig adott haladékot a polgármester. Amennyiben a református egyházmegye a beépítésre vonatkozóan a fent megállapított időbeli terminusokat nem tartaná he, úgy minden évi késedelem után a telekérték bizonyos százalékát tartozik kötbér címén a fővárosnak megfizetni. Bejelentette továbbá a polgármester, hogy a református egyházmegye tulajdonában volt Baár-Madas alapítványi ingatlamkomplexumnak még az egyházmegye birtokában maradt részét, amely 130 négyszögöl volt, elcserélte a Rókus hegyen lévő 4170 négyszögöl városi telekkel. A nagyjelentőségű"'megállapodást a főváros városrendezési és magánépítési bizottsága most tárgyalta és azt a fenti értelemben magáévá tette. A legközelebbi közgyűlés elé kerül ez a kérdés, amely nyugvópontra segíti a Kálvin téri református építkezések és az azzal kapcsolatos egyéb kérdések problémáját.
