Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-04-06 / 14. szám

2 Független Budapest Budapest, 1938 április 6. LAMOTTE KÁROLY a főváros kölcsöngazdálkodásáról kább fontosabb, mert az építkezések tudvalévőié<j negyen-negryvenkét rokonszakmának a sorsára vannak kihatással. Mit gondol méllóságos uram, hogyan le­hetnie ezt a beállott pangást a tavalyi elevenségre elcktrizálni? — A kérdéshez a megkívánt biztos adatok nélkül nem igen tanácsos hozzányúlni, mert az elhamarkodott ítélet mindig többet árt, mint használ. — Azt mondják, hogy a beállott pangás nem természetes s még kevésbé indokolt, hiszen a fő­városban nincsen sok üres lakás s kislakásokban még hiány is mutatkozik. — Hogy a kérdés hogyan fog később ala­kulni és fejlődni, azt ma még bajos volna meg­jósolni. Mindenesetre a kislakásokra vonatkozó megállapítás helyes, mert ebből tényleg kevés van s ezért is kívánnék, hogy a pénzügyi kormányzat adókedvezmény- nyel siessen a kislakás építését előmoz­dítani. De ennél a kérdésnél nem szabad elfelednünk, hogy az új városrendezési törvény sok olyan -új lehetőséghez juttatja a fővárost, amivel ez­előtt nem rendelkezett. így többek között a belső területek üres telkeire vonatkozólag is intézkedik a nevezett törvény. Mégpedig úgy, hogy megszabott határidőn belül építkezésre lehet szorítani a telektulajdonost. — Azt hiszem, hogy egymaga az a körül­mény is közre fog játszani, hogy az építkezés mielőbb élénkebb ütemet vegyen, mert hiszen a telektulajdonosok jól tudják, hogy milyen intézkedést tett a törvény s ha már az építke­zést végleg nem odázhatják el, úgy számukra is csak előnyösebb, ha mielőbb hozzálátnak a kérdés megoldásához, mert ezáltal nemcsak több jövedelmet biztosítanak maguknak, de el­kerülik azt a veszélyes lehetőséget is, hogy egy megindulandó nagy építkezési fellendülésben drágábban tudják üres telkeiket beépíttetni. Kormány és főváros egymáshoz való viszonya — S hogyan fest a valóságban a megteremtett »entente cordiale«., a kormány és a főváros kö­zött? Az egyensúlyba hozott költségvetés után nem borítja-e fel a helyzetet az új vita a bel­ügyminisztérium és a főváros között a közszál­lítások ismert kérdésében, ahol a belügyminisz­térium és a főváros felfogása között bizonyos el­térés mutatkozik. — Semmi vita, semmi új súrlódási felület — hangzik a válasz. — Ezt legfeljebb azok mondják, akik azt vallják, hogy »akkor szép az élet, ha zajlik«. De én nem ezt vallom. Ha­nem azt, hogy a fővárosnak érdeke, hogy azt a jó vi­szonyt, ami ma fennáll, továbbra is meg­tartsák és ápolják, mert ebből csak előny származik a fővárosra csak úgy, mint a,z államra. — Erre vall a költségvetés jóváhagyása is, ami éppen ezekben az órákban érkezett le a bel­ügyminisztériumból s aminek késéséből sokan már új viharokat jósolgattak, minden ok nélkül — jegyzem meg, amire a felelet: — Tartozom vele az igazságnak, hogy ez­úttal is leszögezzem azt az igazságot, hogy a minisztérium felfogásával teljesen egyező felfogást képviselt az önkor­mányzat is, mikor abból a szempontból indult kp hogy a rendezés csak azon az alapon történjék, hogy a főváros polgárságára semmiféle új megter­helés ne járuljon. Csak örömömre szolgál, hogy ezt az álláspontot sikerült is keresztülvinni. — Legyen szabad itt miég valamire a fi­gyelmet felhívni. Sokszor hangzik panasz s indul támadás a fővárosi üzemek ellen s van­nak, akik szívesen látnák ezek megszűntetését is, mint a kereskedelem fölösleges és káros versenytársát. Nos, mi volt, mikor 2 fillérrel felemeltük a vízdíjat, ami mellett még mindig a legolcsóbban adjuk a vizet Európa összes fővárosai és metropolisai között. De miféle lárma, zúgolódás és elégedetlenkedés tört ki egyszerre. De mégis, mikor a kenyér árát emelték s csak a mi üzemünk maradt meg a régi ár mellett, — mert addig, amíg nincs rá kényszerítve, nem akarja a lakosságnak meg­élhetési gondjait növelni — akkor...? Egyet­len szó nem hangzik elismerésül. Hja, így van ez a közéletben. Zsirkay János HOLUB SÖRÖZŐ" az előkelő világ találkozóhelye Elsőrendű konyha, Dreher-sörök, polgári árak Budapest, IV, Kossuth Lajos u. 12 Rendkívül érdekes, feszült figyelemmel kísért előadást tartott Lamotte Károly dr. alpolgármester -a közigazgatási továbbképző tar­folyam keretében a főváros hitel ügyeiről. Előadásának beveze­tésében rámutatott arra, hogy mint az egyén életében, a közúle- tek háztartásában is a rendszeresen felmerülő szükségleteket a rendsze­res bevételekből kell teljesíteni. Előfordulnak azonban a közület életében olyan szükségletek, ame­lyek fedezetéről a folyó bevételek keretében gondoskodni nem lehet, ilyenkor a köziiletek rendkívüli eszközhöz, a kölcsönfelvételhez fo­lyamodnak . A továbbiakban arról beszélt Lamotte alpolgármester, hogy milyen esetekben szabad a közületnek hitelt igénybe vennie, milyen körülmények teszik indokolté kölcsön felvételét és hogy általánosságban milyenek a közü­leti kölcsönök. A közületi kölcsönfelvételeknél egyik régóta ismert jelszó, hogy nagyobbarányú beruházásokat a közületeknek csak kölcsönből szabad fedezniük, de különösen azokat, amelyek hasznothajtóak. Pedig az előbb említett szempontok kölcsön felvételénél el- az lőbb említett szempontok kölcsön felvételénél el­sősorban jöhetnek figyelembe, azonban a kölcsön igénybevételének szükségességét egymagukban nem dönthetik el. Lamotte álláspontja szerint a közüle­teknek kölcsönt elsősorban csak akkor szabad igeny- bevenniök, ha rendkívüli, nagyarányú, beruházó jel­legű és hirtelen felmerült szükségletek fedezetéről van szó, amely munkálatok végrehajtását több évre nem lehet felosztani. Az első feltétel tehát, hogy a kölcsön ne rendszeres szükséglet fedezésére szolgáljon, a második feltétel az, hogy a szükséglet nagyarányú legyen, mert apró-cseprő kiadásokra ötletszerűen kölcsönöket fel­venni nem lehet. A harmadik feltétel, hogy a kölcsön beruhá­zás jellegű legyen. És itt tisztázni kell a beruházás fogalmát. Lamotte szerint csakis olyan kiadást lehet be­ruházás jellegűnek minősíteni, amelynek nyomán új vagyontárgyak keletkeznek. A negyedik feltétel a hitel igénybevételénél az. hogy a kielégítendő szük­séglet hirtelen keletkezzék és a munkálatok végre­hajtása ne legyen több évre elosztható. — Krompaszky Miksa ünneplése. A Nemzeti Egy­ség VI. kerületi szervezete nagyszabású vacsorát ren­dezett Krompaszky Miksa, a kerület új képviselője tiszteletére, amely vacsorán dr. Bessenyey Zénó kerületi képviselő és Sárkány Ferenc törvényhatósági bizottsági tagok is megjelentek. A vacsora során dr. Schoepflin Lajos kerületi elnök üdvözölte a kerü­let képviselőit és törvényhatóságii bizottsági tagjait, majd dr. Bessenyey Zénó mondott nagyhatású pohár­köszöntőt, amelyben méltatta Darányi Kálmán mi­niszterelnök győri beszédének programpontjait, rá­mutatott arra, hogy rossz szolgálatot tesznek az or­szágnak mindazok, akik felelőtlenül mindenféle izgató híreket terjesztenek. Krompaszky Miksa képviselő általános tetszés közepette emlékezett meg köztiszt­viselői minőségében eltöltött három és félévtizedes munkájáról és beszédében rámutatott arra. hogy minden magyar politikusnak kötelessége fegyelmezet­ten viselkedni ezekben a nehéz napokban. Sárkány Ferenc törvényhatósági bizottsági tag méltatta a kor­mány szociális gazdasági politikájának jelentőségét és a kerület óriási sikerrel lezajlott március 15-iki ünnepélyéről emlékezett meg nagyhatású felszólalásá­ban. Dr. Boros András ipartestületi főjegyző, a kerü­let kiskereskedő-, kisiparos- és munkásrétrge nevében szólalt fel, végül Czinder Antal. dr. Fehér Dezső és Marczinka János Krompaszkyt köszöntötték. 1 | ' Minden szerves trágyái 100 vfOIllD3,lra.gy<l százalékban felülmúl hatásában Budapesten házhoz szállítva: 5 q ............ P 15— 50 q.............P 80— 25 q............ P 50— 140 q.............P 140— Ké rjen vegyelemzést! Suppan Champignon Kultúrák, Budalétény Iroda: Budapest, IV., Ferenc József rakpart 20 Telefon: *182-945 vájjon a tervbevett beruházások hasznot- hajtók-e. Természetesen megkönnyíti a kölcsön töi'lesztését, ha az ebhez szükséges fedezetet maga a beruházás köz­vetlenül hozza meg, de egymaga ez a kérdést el nem döntheti, mert ha például Budapest uccái bu kolat- lanok lennének, úgy a burkolás céljára szükséges kölcsön felvétele legalább is annyira indokolt volna, mint egy elektromos cemrálé építése. Hiszem végered­ményben a beruházások valamilyen formában, amennyibeni azok valóságos szükségletek és nem luxuskiadások, akár közvetlenül, akár közvetve, min­dig meghozzák ,a maguk hasznát. Rámutatott ezután a háború utáni kölcsöngazdál- kodás rendkívüli nehézségeire. A háború után a hitel­viszonyok rendkívüli mértékben leromlottak, csak nagyon drága kölcsönök álltak rendelkezésre. Ezért sok esetben nem is fordultak az új szükségletek kielé­gítésénél a kölcsönfelvétel eszközéhez, hanem ,a szűk. ségleieket. több évre elosztva, a költségvetés kereté­ben fedezték, ami természetesen azzal a következ­ménnyel járt, hogy a mai lakosságot jelentékenyebb mértékben megterhelték. Van a kölcsöngazdálkodásnak egy rendkívül erős gazdasági kihatása is, amit a közület vezetőségének sohasem szabad figyelmen kívül hagynia. A rendes gazdasági élet általános forgalmához mérten nagyösszegű kölcsönnek gyors fel- használása élénkséget idéz elő a gazdasági élet minden terén. Sokan a kölcsönnek kizárólag e hatása miatt rend­kívül lelkesednek a közületi kölcsöngazdálkodásnak minél szélesebb téren való igénybevételéért, mert annak azonnali hatását akarják élvezni s nincsenek tekintettel arra, hogy ezzel óriási terheket rónak az utánunk következő nemzedékre, s esetleg a kölcsön felhasználása után a gazdasági életnek olyan depressziója következik be, amely százszor károsabb annál az előnynél, amit a kölcsöm felhasználása pil­lanatnyilag jelentett. A kölcsön a gazdasági életre olyan, miyit az orvosság az életre: bölcsen használva élénkitőleg, egészséget helyreállítólag hat, de vissza­élve vele sokszor helyrehozhatatlan pusztításokat okoz a szervezetben. A továbbiakban a kölcsönök egyes fajairól beszélt az előadó. A háború utáni hitelgazdálkodás bizony­talan volta a középlejáratú hiteleket tette népsze­rűbbé, holott azelőtt ez a kölcsönforma szokatlan volt. Szólt ezután a főváros jelenlegi kölcsönétről és ismertette azok felhasználását. Lamotte Károly nagy tudásról tanúskodó, élve­zetes formában elmondott kitűnő előadását a nagy­számú és előkelő közönség rendkívüli tetszésnyilvá nítással hálálta meg. Varga Testvérek lemezárugyár Budapest, VI., Röppentyű ucea 61. Telefon : 2-9ia-26 A Nemzeti Egység Tanügyi Szervezetének XI. kerületi csoportja március hó 30-án, tisztújító értekezletet tartott. Az ■értekezüstén a XI. kerület számos pedagógusán kívül még más kerületi)e! i ek is nagy számmal voltak jelen. Az.elnöklő Dávid Antal egyet. m. tanár, a Föv. Ttanügyi Szervezet elnökének megnyitóbeszéde után, ia tisztika következő tagjait nyilvání­totta megválasztottaknak: aleljiöfcök: Tamás Károly, Kiss József Imre. Vikár Kálmán; ügyvezető dr. Kokovai Lajos; titkárok: Jezernik Rudoifné. dr. Újvári Béla, Kiss Gy. János, kult. és mtív. bizottság elnöke Beth leni.akvi Paál Ákos. Á tanügyi szervezet feladatát és célját magasszínvonalú és lel­kes szavakkal dr. Dávid Antal, vitéz Komárnoky Gyula — a budai tanügyi szervezetek elnöke — Miklós Béla közp. tan­ügyi vezető titkár, Somody Pál, kér. közp. titkár' ismertette. A megválasztott tiszikar részéről dr. Tamás Károly alelnök és dr xi.u ovit Lajos szó.altak fel, megköszönve a maguk és az egész tisztikar nevében a szervezet tagjainak beléjük helye­zőit biziomát. A nagysikerű tisztújjító értekezlet vitéz Komár­noky Gyula zárószavaival ért véget. A Nemzeti Egység Párt XII. kerülete, a hegyvidéki hölgybizottság április 2-án, szombaton cste nagy sikerrel rendezte meg jótékonycélú teaestjét, melyen körülbelül 500-an jelentek meg a budai előkelő, számottevő közönség köré­ből. Az előkelő közönség a késő éjjeli órákig a legjobb han­gulatban maradt együtt. A hölgybizottság vezetője, dr. Kozma Antalné igen értékes és óriási lelkesedést kiváltó beszédet tartott, melynek elhangzása után hosszú percekig ünnepelték a hölgybizottság vezetőjét. Dr. J u h á s z Jenő gazdasági főtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag mon­dod igen hatásos és hálás szavakkal köszönetét dr. Kozma Adtaínénak a hölgy bizottságban imár évek óta kifejtett ön­zetlen, eredményes és értékes tevékenységéért. KOVÁCS JENŐ ASZTALOSÜZEME Budapest, Vili., Práter ucca 74 Tel: 135-525 Calvin téri Gyógyintézet Rt. I IX., Ráday ucca 2., II. kapu. Telefon: 1-865-01 I Főváros, MABI, Hangya stb. betegsegélyzők utalványaira I díjtalan kezebs. — Idegesség, mozgásszervi megbetegedé- ■ sek koravénülés fáradékonyság stb. szakszerű gyógyítása I Az összes legmodernebb gvógytényezőkkel felszr reive | m.m JA 0" ■ JA £J tüzelőanyag­ul J nagykereskedő XIV., Nagy Lajos király-útja 127. Telefon: 297-544 Asztalos, épülatfa építési anyagtelep XIV, Szugló-utca 87-89. saját telepein Telefon : 297-089. Postatakarékpénztári csekszámlaszám : 48787 Lamotte Károly Teljesen másodrendű szempontnak tartja Lamotte kölcsönök felvételénél azt a kérdést,, NEP-HIREK

Next

/
Thumbnails
Contents