Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-24 / 12-13. szám
Budapest, 1937 március 24. Független Budapest 9 MI TÖRTÉNIK A VIDÉKI VÁROSOKBAN? Vitéz Borbély-Maczky Emil Borsod vármegye főispánja nyilatkozik a Független Budapestnek a varmegye m Miskolc, március. ORSZÁGSZERTE BUDAPEST. Horony-Vdifi Aurél tanácsnok, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője a polgármester megbízásúiból körirattal fordult a vármegyék alispánjaihoz a fővárosi gyermeküdültetési akció támogatása ügyében. A főváros a vidék szeretetét azzal kívánja viszonozni, hogy a nyári szünetben mindazokból a városokból és községekből, amelyek budapesti gyermekeket ingyenes üdültetésre vállalnak, csereképpen ottani gyermekeket lát vendégül és azok budapesti tartózkodása alatt díjtalan ellátásukról és szórakoztatásukról gondoskodik. * SZEGED. Szeged város közigazgatási bizottsága az elmúlt héten ülést tartott, amelyen szóba került a felsőtanyai árvíz ügye is. Ezzel kapcsolatban vitéz Imecs György főispán Pálffy József dr. polgármesterrel egyetértésben elhatározták, hogy kormánybiztos kiküldetését kérik. Az árvízöntött területeken a víz lecsapolása nagyon nehezen halad. Magyarországon talán sehol olyan drága villany és gáz nincsen, mint (Szegeden. A városban a képviselőtestület, a hírek szerint, komoly akciót akar indítani a Központi Gáz- és Villamossági Rt. bérlő ellen a magas gáz- és villamosárak miatt és követelik, hogy az 1960-ban lejáró szerződést bontsák fel. MISKOLC. A közeljövőben megindul a maláta- kávégyártás Miskolcon, amely a Kereskedelmi Ipari és Mezőgazdasági Rt. égisze alatt fog működni. A malátagyár igazgatója Klein Sándor. A részvénytársaság eddig kizárólag papirzacskógyártással foglalkozott. Az fij gyár működése elé úgy Miskolcon, mint a fővárosban is nagy reményekkel tekintenek. ■tt NYÍREGYHÁZA. A nyíregyházi Szabolcsi Hetet ebben az évben Nyíregyházi Gyümöl c s v ás ár, Mező- gazdasági és Ipari Kiállítás néven fogják megtartani. A kiállítás iránt nagy érdeklődés mutatkozik. A kiállítás fővédnöke Thuránszky Pál főispán lesz. ' KISKUNFÉLEGYHÁZA. A pótadó Kiskunfélegyházán 240 százalék. A város -ebben a tekintetben rekordot tart az országban. * KISVÁRBA. Szentpályi László dr. a kerület országgyűlési képviselője a kereskedők és a gazdák körében tartott beszámolót, melynek keretében kijelentette a megjelent kereskedőknek, hogy a közel jövőben megkezdik a kisvárdai járásbíróság építkezését. A kereskedők ezt a bejelentést, mely nagy gazdasági fellendülést jelent, nagy tapssal és éljenzéssel vették tudomásul. Fehér Miklós dr.-t, ,a Kisvárdai Kereskedelmi és Iparbank fiatal és tehetséges cégvezetőjét az igazgatóság helyettes igazgatóvá nevezte ki. Kinevezése úgy bankkörökben, mint a kereskedővilágban osztatlan örömet keltett, mert rátermett és komoly főtisztviselőt ért a kitüntetés. * DEBRECEN. Augusztus utolsó napjaiban tartják meg Debrecenben a már országosan is érdeklődésre számító Tiszántúli Kereskedelmi és Ipari Vásárt. A vezetőség élén Sesztina Jenő felsőházi tag a kereskedelmi és iparkamara elnöke és Radó Rezső kormányfőtanácsos a kamara főtitkára, mindent elkövetnek, hogy az idei vásár felülmúlja az elmúlt években elért vásári eredményeket. A vásár tartama alatt a ■MÁV 50%-os vasúti kedvezményt ad. Pávay Vájná Ferenc Ifőgeológus szaktanácsadó bevonásával a közeljövőben megkezdik a gázkutatást és mélyfúrást a Hortobágyon. A polgármester intézkedett, hogy Faller (Gusztáv bányatanácsos közreműködésével jelöljék ki a ifúr-ás1 területét lehetőleg a Hortobágy folyó Debrecen felöli oldalán. * SZÉKESFEHÉRVÁR. Csitáry G. Emil Székes- fehérvár köztiszteletnek és közszeretetnek örvendő polgármesterét a Magyar Városok Országos Szövetsége legutóbbi ülésén a pénz és adóügyi szakosztály elnökévé választották. * HAJDÚSZOBOSZLÓ. A MÁV elhatározta, hogy a hajduszobioszlói vasútállomást az utasforgalom emelkedése miatt kibővíti. A munkára, amelyet az ősz folyamán kezdenek meg, 70.000 pengőt irányoznak elő. * PÉCS. A MÁV igazgatósága -elhatározta, hogy május 15-től kezdődően a nyári idény alatt Pécs és Budapest között az Árpád sínautobuszt forgalomba -állítja. A. menetrend szerint az Árpád Budapestről déli 1 órakor indul és délután 4 órakor Pécsre érkezik. Pécsről reggel 8 órakor indul és 11 órakor érkezik Budapestre. Pécs idegenforgalmát nagyban fellendíti ez a gyors és kellemes közlekedés, melynek híre nagy örömet keltett Pécsett és Baranyában. Magyarország egyetlen egy vármegyéjét sem érte anny-i megpróbáltatás és elemi csapás, mint éppen Borsod vármegyét. (Hetek óta tartó árvízveszedelem a Bajó kiöntése révén egész Magyarországot izgalomba hozta. Mégis ez a nép — valahogy nem elégedetlen, nem zúgolódik és nem panaszkodik, — reménykedik az l-stenben, hízik a kormányban és nagy szeretettel beszél a megye -kitűnő főispánjáról, Borbély- Maczky Emilről, aki naponta végigjárta az árvíz- sujtotta területeket, mindenkihez van egy pár megnyugtató szava és társadalmi akciót indít az árvízsujtotta károsultak érdekében. Borbély-Maczky Emil fői-spánt a nép és -a -szegények főispánjának nevezi. Amikor felkerestük Borbély-Maczky Emilt, hogy nyiltkozzék a megye mai helyzetéről, munkatársunknak a következő tartalmú sürgönyt adta át: Méltóságos vitéz Borbély-Maczky Emil főispán úrnak, Miskolc. Fogadd el nem múló forró köszönetemet választókerületem árvízsujtotta községeinek megmentése körüli fáradozásaidért. Áldjon meg érte az Isten, segítő kezedet ne vedd le ezentúl se róluk. Hálás barátod. Fut noddy Móric. De ilyen tartalmú sürgönyt nem egyet kapok naponta —• folytatta a főispán, ihanem tíz-húsz távirat s üdvözlőlevél érkezik. Mind megköszöni, hogy ezeken a szegény árvízsujtotta embereken segíteni igyekeiztem. Ezért pedig nekem köszönet nem jár, ez kötelességem, -mert a vármegyém első problémája az árvíz. — 1930-ba.n egy memorandummal fordultam az akkori kormány fejéhez, gróf Bethlen István mini-sz- t terelnök úrhoz, aki nagy jóakarattal és szeretettel karolta fel előterjesztésemet. A minisztertanács, repülőfelvételek kíséretében beadott előterjesztésem alapján, egymilliónyelcszázezer pengőt bocsátott rendélkezésemre részint kölcsön, részint segélyként. Ezzel megindult a gátak építése. Ezek a gátak egyúttal útnak is használhatók s ép ezért nevezik őket »menekülő utaknak«. Évről évre több ezen munkást tudtunk foglalkoztatni és ezzel megoldódott a vármegye egy másik súlyos problémája: a munkanélküliség is, mely vármegyémben közismerten súlyos volt a hét éven keresztül sújtó elemi csapások miatt. — A másik nagy gondom a barlanglakások ügye. Négyezer ember él -Borsod vármegyében odúkban, pincékben. Gömbös Gyula miniszterelnök úr kormányzása alatt indítottam meg az akciót, ennek \ A Vízművek szigetmonostori területének kisajátítása ügyében megtörtént az elsőfokú bírói ítélethozatal, mely a felek közötti ellentétek középarányos áthidalásával igyekezett nyugvópontot létrehozni az anyagi természetű vitában. Mint ismeretes, a Vízművek fejlesztése kapcsán a vízszolgáltatás növelése érdekében új víznyerő területek megszerzése vált szükségessé. A szakértők vizsgálatai alapján a szentendrei sziget partja mentén hosszú sávon igényelt területet a főváros, hogy ott létesítse az új kutakat. E területeket ki kellett sajátítani és a főváros igyekezett békés úton megállapodni a tulajdonosokkal a kártalanítás módozatai tekintetébte-n. Ez a békés megállapodás azonban n-em jöhetett létre, mert a gazdák túlzott igényeket támasztottak és többször változtatták követeléseiket. Előbb csere- területet követeltek és a csere- lehetővé- tétele érdé- kében a főváros közel egymilliós áldozattal megszerezte a szigeten lévő koronauradalmi birtokot. Amikor a birtok rendelkezésre állt, a gazdák közül többen visszavonták a cserére vonatkozó korábbi igényüket és készpénzkorlalanUást követeltek. Ilyen vonatkozásban is túlzottak voltak a gazdák követelései, mert négyszögölenkint 6—10 pengőt kértek ezekért a szántóföldekért. Előrelátható volt, hogy ilyen körülmények között nem lehet közvetlen megegyezésre jutni. A főváros mégis alakított egy szakértőbizottságot, melyben a ai helyzetéről az igen súlyos szociális problémának a megoldására. Kozma Miklós belügyminiszter úr támogatása mellett, az ő adományából 1936-ban felépült az első ház és ma már 60 ház\ várja a szegény meggyötöri magyarokat, hogy napfényben, világosságban, tiszta szobában éljék a mindennapi nehéz életet. Ezt az akciót társadalmi úton folytatom és ezúttal szeretettel fordulok miniden jó magyarhoz, hogy siessenek támogatásomra, hogy 3000 magyar testvérünket a barlangból kihozhassuk. — Mindent megtettem annak érdekében is, hogy Debrecen, ez a nagy agrár város össze legyen kötve Miskalccal és a borsodmegyei magyar Ruhr-vidékkel. Ez a kérdé-s megoldódott az által, hogy a kormány jóvoltából Tiszapolgárnál pontonhíd épült, amely olyan közel hozta Debrecent Borsod vármegyéhez, hogy gazdasági terményeinket játszi könnyűséggel tudjuk kicserélni és rendszeres autobuszforgalmat bonyolíthatunk le. — Vármegyei nagy elfoglaltságom mellett igyekszem időt szakítani arra is, hogy egyházi dolgoklml is foglalkozhassam oly irányban, hogy ínségmunka keretében iskoláikat és templomokat renováltattam. igyekszem felkarolni vármegyém természeti kincseit is. Aggteleknek már nagyobb összegeket bocsátottam rendelkezésére, hogy ott megfelelő utakat és a ma kö-vetehnényei-nek megfelelő berendezéseket létesítsenek. A Bükk szépségei, Lillafüred és a Bükk nyúlványain f-ekvő Kácsfürdő mind gondoskodásom tárgya. — Kisebb megszakítással, amikor Miskolc városnak voltam a képviselője, 15 éve állok a vármegye élén. Ezalatt a 15 év alatt mindig arra igyekeztem, hogy népies és szociális politikát folytassak s mint a vármegye vezető tényezője, hozzáférkőzzem a legegyszerűbb, legszegényebb emberhez is. —- Ha alkotó készségemet nem zavarnák állandóan és a kormányom által rendelkezésemre bocsátott ínségpénzeket el nem vinnék az elemi csapások, az alkotásoknak csaknem a maximumát tudtuk volna produkálni és ezáltal vármegyénk lakói egy sokkal szebb és jobb, boldogabb jövő elé néznének. Általában Borsod vármegye, a -csonka Gömör vármegyével együtt lüktető, szorgalmas, munkás életet élő vármegye, mely mint határ vármegye tisztában van azzal, hogy mi a feladata, mi a kötelessége; ökölbe szorított kézzel, fájdalmas szívvel és lélekkel, de megfeszített fizikummcúl és idegekkel dolgozni az elmaga képviselőin kívül a gazdák megbízottja is részt vett és a bizottság élére pártatlan elnököt ihívtak meg. Ebben a bizottságban a főváros szakértője négy szög ölenkint átlag 1.70 pengőre értékelte a kisajátításra került földeket, a gazdák szakértője 2.06 pengős átlagárra szállította le igényét, míg a pártatlan elnök 2.10 pengős átlagárat tartott megfelelőnek. A szakértők becslései után sem történt megegyezés, úgy bogy a kisajátítási ügy a bíróság elé került a kártalanítási ár megállapítása végett. A pestvidéki törvényszék most hozta meg ez ügyben a mindkét résziről türelmetlen érdeklődéssel várt elsőfokú ítéletet és ebben a felek közti árkülönbség kettéosztásával próbál igazságot tenni. A pestvidéki törvényszék négyszögölenkint 2.34 pengős kártalanítást állapított meg és ezen az alapon a főváros, illetve a Vízművek 1,191.890 pengőt lenne köteles kifizetni a kisajátított területekért. Az elsőfokú bíróság ítéletében sem nyugodtak meg a felek, hanem azt megfellebbezték a táblához, mert a főváros sokalja, a gazdák pedig keveslik a 2.34 pengős kártalanítási átlagárat. Kálvin téri Gyógyintézetet. I IX., Ráday u«a 2., II. kapu. Telefon: 1-865-01 I Főváios, MABI, Hangya slb. betegségéi vzők'utalványaira H díjtalan kezelés. — Idegesség, mozgásszervi megbetegedé- I sek, koravénüles fáradékonyság stb. szakszei ű gyógyítása. ■ „Az összes legmodernebb gyógytényezőkkel felszerelve, g következő szebb magyar jövőért! Aba Sándor A szigetmonostori Kisajátítási perben döntött az elsőfokú bíróság A pestvidéhi törvényszéK négyszögölenKint 2*34 pengős Kártérítést állapított meg a éazdáK részére
