Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-24 / 12-13. szám
VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÉ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztár! csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROS! SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA HÚSVÉTI HARANGOK A Független Budapest részére írta Karafiáth Jenő főpolgármester Ha lehet nép a világon, amelynek a megnyíló sziklasír többet jelent tmég a nagy keresztény szimbólumnál is, úgy elsősorban a magyar nemzet az. Krisztus koporsója, amelynél nagypéntek éjféltől ihúsivét hajnalig állnak a virrasztók, számunkra mindig azt a másik koporsót is jelenti, amelyre ráhengerítet- ték a legnehezebb .sziklát, amely mellé odaállították Pilátus minden poroszlóját, amelyből azonban hisszük és érezzük, van és lesz feltámadás. Megmozdul egyszer majd a kő, s az őrző katonák rémülten menekülnek majd a feltámadó igazság fényessége elől. De a Golgota sorsára jutott ország feltámadásához nem elég a siratok zokogása, nem elég az imádság sem, ha nem kíséri elszánt hit és kemény akarat. A testnek nem lehet feltá- . madása, ha nem támad fel maga a lélek is. S ihúsvét hajnalán ennek a léleknek, ennek a nagy belső magyar megújulásnak álmát vir- rasztjuk mi a trianoni -sziklasír felett. Húsvét a feltámadás ünnepe, a természet éh- \ redése is. A tavaszi napsugár langyos símogatása j előcsalja a rügyet, kipattant ja a levelet, s üde j zöld színével a hosszú téli mozdulatlanságból j az új életre való feltámadást jelenti. A tria.- j nőni nehéz magyar sors mindem gondjától, [ terhétől és küszködésétől való menekülés vá- j gya hatalmasodik el mindannyiómkon, amikor húsvét táján megújul körülöttünk a természet, I leveti fagyos téli takaróját, s megfiatalodva, | szinte mámoros örömmel kezdi meg új életét. | A mi gyönyörű Budapestünk közmondásos j szépsége is ilyenkor bontakozik ki újból és újból nagyszerű teljességében, s amit az emberi fogyatékosság elmulasztott, vagy esetleg elrontott, azt pazar bőkezűséggel szórja rá a ta.- í vasz fénye, színe és illata. Erezzük ilyenkor, j hogy még sok vonatkozásban adósai vagyunk • ennek a páratlan természeti szépségnek, de l érezzük azt is, hogy a nehéz magyar sors fogva ! tartja gondoskodni akaró kezünket. Mert bár- j mily nagyot, maradandót, művészit, vagy hasz- | nosat szeretnénk alkotni, mindig ránk neheze- j dik az a sötét gond, amit szegénységnek, taka- j rékosságnak neveznek. j A milliós magyar főváros boldogulása, fej- j törlése szerves része a magyar életnek. Kény- j szerűség, szükségtörvény írja elő, mit kell j tenni, szigorú intézkedések határolják el azt az | utat, amelyen körültekintéssel és csak lassan í haladhatunk, az emelkedés felé, amelyen az ön- kormányzati jogaival élő törvényhatóság köny- nyebbé, elviselhetőbbé, szebbé teheti a bmda- pesti polgár életét, S ha feszélyező is az a, sok korlátozás, amelybe építeniakaró kezünk ütközik, ha barátságtalan is a szanálás-a, háború előtti szabad élethez szokott fővárosi polgár szemében, kis megfontolással be kell látni, hogy a változott nehéz viszonyok között a főváros nem élhet külön életet, bele -kell illeszkednie a szűkre szabott magyar élet keretébe. Oly kevesen maradtunk az új határok között, hogy mindannyiónk összefogására, -közös akaratára -és együttes munkájára van szükség, ha boldogulni akarunk. Mert boldogulni A városházán a csend pedig itt Szombat van. Ví.k-end. Délután két órára jár már az idő, a hivatalok régen kiürültek, már az altisztek is megkezdték .a vasárnapi pihenőt, csak a polgármesteri hivatalban va-n még- mindig mindenki ■ a helyén. Mert a polgármester még itt van. A hivatalhoz vezető ajtót ugyan pontosan tizenkét órakor lezárták, de akik bent vagyunk a várószobában, mireánk még sor kerül. Éppen nyí- ! lik is az ajtó, Rökóczy Imre dr. miniszteri tanácsos, sajtófőnök lép -ki rajta. Új minőségében ma jelent me-g először a polgármesternél, minekutána előzőén j már néhány megbeszélt látogatást le kellett mondani, — hol a polgármester úrnak, hol meg a sajtófőnök úrnak. Mert amilyen elfoglalt ember mind a kettő, egyik sem rendelkezik szabadon az idejével. Hiába, a nagy hivatal kis idővel jár; percnyi beosztással kell dolgozni és bizony sokszor megtörténik, hogy ez i a pontos beosztás egy közbejött véletlenen halomra j dől. ’Szinte fellélekzem, amikor mögöttem becsukódik a polgármester úr fog-adótermének ajtaja. Csakhogy bent vagyok már! Érdekes. Közel harminc éve járok a városházára és még sohasem gondoltam arra, milyen szép, előkelő és ízléses a mi polgármesterünk hivatali helyisége. A berendezés minden darabján, minden bútoron, képen, lámpán, szobron, dísztárgyon, . minden szőnyegen t(csupa magyar munka), meglát- | szi-k, hogy műértő kezek állították a helyére. A sző- I -nyegeket a mostani podeszta rendelte és néhány [ műtárgy is az ő elhatározásából került a szobákba, j do nagyjából úgy áll itt minden, amint azt annakidején Bárczy István igazán pazar és nagyúri íz- ! léssel berendezte. Amint gyönyörködve széjjelnézek-, azt kérdezem a polgármester úrtól, hogy a külföldi polgármestereik hivatali szobái is ilyen szépek-e? — Meg sem, közelítik ezt! — mondja mosolyogva, az olyan, ember meggyőződésével, akin megérződ <> hogy szereti a szépet. Azután leülünk egymással szemben és .megindul az eszmecsere. A legutóbbi napok eseményeiről, szegény Hubai/ Jenőnek előző napi tragikus haláláról, majd- az ifjúság márciusi tüntetéséről beszélünk. Az alkarunk. Es mert __ az életben nincs megállá-s, a pillanatnyi megtorpanás már halált jelent, -ha más lehetőségek között is, de kitartóan -és teljes erővel kell [munkálkodnunk ia közös célunk érdekében. Az első tavaszi napsugár langyos símogatás-a nemcsak a természetben varázsol »lő új vágyat és új életet, de bennünk is hatványozott mértékben kell, hogy feltámassza azt ia törekvést, hogy boldogabbá, szebbé, könnyebbé tegyük a polgártársaink vállára nehezedő kereszt viselését. Húsvét ünnepén a feltámadás gondolata feszíti agyunkat | és erősíti meg izmainkat új közös munkára, j melynek mindig egy a célja: a nagy magyar j főváros: Budapest. csend van, munkát jelent I ifjúság problémáiról szólva, szinte ne.kitüzesedik a j hangja: — Nem kell talán mondanom, mennyire szívemen viselem, a fiatalság ügyét, amit különben országos jelentőségű problémának tartok. Eddigi polgármesteri működésem ideje alatt is mindenkor tanujelét adtam a f iatalság iránt érzett szeretetenine'k és amennyire a főváros pénzügyi helyzete megengedte, sőt azon túl is, amikor csak a lehetősége kínálkozott a segítésnek, szélesre tártam ki a Városháza kapuit az ifjúság előtt. Természetesen ezt fogom csinálni ezután is. Engem állandóan foglalkoztat ez a kérdés és mindent el akarok követni, hogy .ajz a folyamat, amely a fiatalság elhelyezkedését munkálja, meg ne álljon, sőt, amennyire lehet, erősbödjék. — Ha szervesen nem is tartozik ide, de 'természeténél fogva ezzel a kérdéssel függ össze a munkanélküliek, helyesebben a dolgozni akarók munkához juttatása is. Ez a kérdés is sok nehéz gondot okoz nekem. Ezen a téren persze a legjobb és a leghatásosabb eszköz a közmunkák megindítása, főként pedig olyan nyugodt atmoszféra kialakítása, amelyben u komoly tőkeképződés megindulhat. Mert amihelyt ez bekövetkezik, a tőke automatikusan keresi az elhelyezkedést és a gyümölcsözői befektetés lehetőségét. Bölcs, jóindulatú szavaik, telve reménységgel, ’hittel és optimizmussal, ami nélkül nincsen és nem is lehet élet. Sajnos, a mai helyzet nem sok jóval biztat, még ha mutatkoznak is jelek, melyekből javulásra következtethetünk. Ilyen jel talán az a csend is, amelyik ma a Városházán uralkodik. — A városházán csend van — mondja Szendy Károly — <a. csend pedig itt munkát jelent. Azt a nyugodt munkát, amely a város polgársága részére eredményeket szül. Gondoskodtam róla, hogy minden ügyosztály kivegye a maga részét azokból a közműn kákH )ól, amelyek megvalósításra várSZENDY KÁROLY POLGÁRMESTER: Az ifjúság problémáiról és a sokmilliós közmunkákról nyilatkozik a Független Budapestnek Szendy Károíy HARMINCHÉTTÉ DISC évfolyam 1937 március 24 ^ 12-13. szám
