Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-17 / 11. szám
Budapest, 1937 március 17. Független Budapest 3 Az újságírók szabadságlakomája Szendy Károly polgármester hatalmas beszéde március 15. jelentőségéről M HÉT Egy elnémult hegedűről Kazinczy Ferenc mondja egyik írásában: — Csak igen kevés ember tartozik ama szerencsések közé, akik megkérdezve életük alkonyán: mindent másképpen óhajtanéinak, mint ahogyan valóban éltek s akik több keserűséget őrizgetnek emlékezetűk- | ben mint nyugodtságot és megelégedést. Nos, Hubay Jenő minden emberi megítélés szerint nem ezek közül való volt. Hiszen mindenki olyan »szerencsés« embernek tartotta, akinek szinte telt marokkal szórták az élet nemtői az ajándékokat, a hírnevet, ia gazdagságot, a gondtalan jólétet, no meg — amit tahin először kellett volna említeni — á boldog, zavartalan otthon édes nyugalmát, a hitvesi hűséget éppenúgy, mint a gyermekek ragaszkodó szere- tetét, akik mindig amaz áhitat melegségével említették apjuk nevét, amit ennek a kiváltságos embernek a személye megérdemelt tőlük úgy, mint mindenkitől. Egyik újság körkérdést bocsátott ki karácsonyi ünnepi számában, minden hírneves emberünkhöz azt a kérdést intézve hozzájuk, hogy szeretné-e ha újra kezdhetné a pályát, amelyen egész életében haladt? S ha. igen, mit csinálna másképpen, mint ahogy tényleg csinálta? Hubay válasza mindenkit meglepett. Röviden ez volt: — Dehogy kívánnám. Elég volt. Meglepő válasz. Sokan meg is kérdezték a mestert, miért adta a váratlan választ, ami azt a látszatot kelti, mintha, valami rejtegetett titkot őrizne a belsejében, ami csak az ő titka, amiről nem tud senki, s amit el sem tudnak képzelni annyi sok szerencsés körülmény összetalálkozása mellett, ami Hubay Jenő életét és pályáját oly szokatlan és kivételes magaslatba helyezi a magyar művészsorsok között. Hubay Jenő válasza erre: — Éppen azért nem kívánnám a megismétlését, mert az elsőt olyan kivételesen szerencsésnek és kivételesnek tartom, hogy kockázatosnak, vakmerőségnek tartom a gondolatot is, mintha- ezt még egyszer meg lehetne hasonló módon ismételni. így már igen. Még egy idézet. A német bölcselő szerint nincsen nagyobb boldogság a földön, mintha egy ember mindig azzal foglalkozhat, amit valóban szeret s nem kell »mellék«-foglalkozást keresnie, amivel lehetővé teheti, hogy üres óráit áldozhassa lelke vágyainak. Hubay Jenőnek az a. nagy, talán legnagyobb szerencse adatott meg, hogy hegedűje mellett nem kel- ' lett i>mellék«-foglalkozás után néznie a kenyér biztosítására. Mint csodagyerek, már a tizennegyedik életévében me gr észegülhetett a világ tapsaitól és hódolat át ól s csak az ő kiváltságos szerencséje, hogy nem részegült meg tőle, de azoktól a sikerektől sem, ami a csodagyermekség után a meglett férfiúnak jutott osztályrészéül. Milyen különös játéka és jelképe a sorsnak, hogy Stradiváriusza olyan értéket képviselt, aminek értékelésére nem is vállalkozott a világ, hiszen minden összeg, amit mondottak róla, csak egy imaginárius-i szóim, aminél lehet a tízszerese éppen úgy az igaz, a valódi, mint ahogy az lehet a fele. Hiszen a faanyag maga csak olyan matéria éppen, mint azé az eszközé, amit a cigány nyikorogtat a falu végén s ami az igazi érték benne, éppen az, hogy egy Hubay Jenő tartja az álla. alá s egy Hubay teszi a lószőrvonót a húrokra, hogy megszólaljon a Straidiváriusz igazi lelke, ami nem szólal meg többé. Ha meg is szólal, de nem az az áll fog hozzá símidni évszázados fájához s nem az a kéz fogja elindítani rajta a vonót. , A fej lehanyatlott, a kéz megmeredt. S mindez ott történt, a Városháza tanácstermében, ahol Budapest nagy és lelkes barátai jöttek össze, hogy megbeszéljék a Szent Istváni ünnepek programját s a dal és a zene szerepét ebben az ünnepségben. Es Hubay Jenő résztvett a tanácskozásban. Szórt kért, meri elgondolásai voltak. Szót kért, pedig napok óda rosszul érezte magát. És mégis .. . Beszélnie kellett, mert a. zene ügyéről volt szó — a magyar zenéjéről, amelynek szolgálatában a tizennégyéves csodagyerekből hetvennyolcéves aggastyán lett — anélkül, hogy ezt a szent és örök szerelmét valaha is megcsalta, kijátszotta és cserbenhagyta volna. És az utolsó lehellete, elhalkult szava is ennek a szent, égi szerelmének szólt: a magyar zenének. Szebb, méltóbb befejezési: Hubay éleiéhez agy elgondolni sem képes. Egy tökéletes élet. — egy felemelő, magasztos amire a. halál is csak az élet igazolása. Zs. J. PrcJtisch János I építészmérnök, építőmester törvényszéki és árvaszéki hites szakértő Budapest, I, Csaba u. ll a.T. 1-563-99 Fénymásoló-intézet Fénymásoló- és másolópapírok Magyar vegykészítményű papírgyár ncor .íj, huh VI-» 6 «ec« 49. user JaKdD Telefon: 1-233-90 A Magyar Újságírók Egyesülete évenlkint megtartott márciusi ünnepének az idén különös jelentőséget adott az ,a körülmény, hogy az ünnepi beszéd megtartására Szendy Károly polgármestert kérték fel, aki a megbízást el is fogadta. Az újságírók rendkívül nagy számban gyűltek össze az ünnepi szónoklat meghallgatására, de megjelentek azon a (hivatalos sajtó képviselői is. Ott láttuk: Rákóczy Imre min. tanlálcsost, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetőjét, aki Pásint Ödön osztálytanácsos és Kolosváry Borosa Mihály előadó (kíséretében jelent meg, de ott volt Szentistványi Béla, a külügyminisztérium- sajtóosztályának vezetője, Durugy Ferenc külügyminiszteri tanácsos, valamint dr. Kelecsényi Ferenc a francia (követség sajtóattaséja is. A fővárost Kara- fiáth Jenő főpolgármester képviselte. Az újságírók sorálban voltak: Márkus (Miksa, az Újságírók Egyesületének elnöke, Hegedűs Gyula alelnök, Boros László főtitkár, továbbá Salusinszky Imre, dr. Tóth László, Szöllősi Zsigmonid, Pethő Sándor, Mórái Sándor, Roóz Rezső főszerkesztők, Kovács (Dénes, Révész Mihály, Vidor Gyula, Bónyi Adorján, Radó Rikárd, A szellemi szükségmunka-akció egy idő óta két csoportra oszlik. Néhány éve -— mint népjóléti meghízott -— több, mint 700 szellemi szükségmunkás állandó jelleggel van foglalkoztatva és ezeket évenként egy-két hónapra fizetésiden szabadságra küldik, hogy 'alkalmaztatásuk még se legyen folyamatos. Ezekhez csatlakozott a múlt év őszén további 200 szellemi szükségmunkás, akiknek foglalkoztatását szintién hosszú időre tervezték és akiket a koldus- kérdéssel. kapcsolatban is alkalmaztak. A szellemi szükségmunkások másik csoportja a rövid időre, két-liárom hónapra felvett alakalmi munkaerőkből rekrutálódik. Ezeket minden év telén foglalkoztatják és alkalmaztatásuk kizárólag nyomorenyhítést céloz. A városházán elhatározták a szellemi sziik- ségmunka-rendszer teljes revízióját, miután a mai helyzet a fővárosnak nagy anyagi megterhelést jelent. A napokban a kerületi ’elöljárók bevonásával értekezlet volt a városházán Schuler A Bazilika körüli Szent István tér rendezése régóta húzódó probléma. A főváros már évtizedek óta készül e városrendezési feladat keresztülvitelére és annakidején e célból szerezte meg a Zrínyi ucca és a Sas ucca sarkán levő régi, emeletes házat. Ezt az épületet azóta folyton készülnek lebontani, de a terv kivitelét folyton halogatták, mert nem látták értelmét annak, hogy a térrendezést részletekben hajtsák végre é.s a lebontott ház mellett a kiszö- gelő szomszédház tűzfala éktelenkedjék. A jövő évi Szent István év azonban döntő lökést adott a, Bazilika körüli terület végleges rendezéséhez. Ort.vay Rezső plébános, és a lipótvárosi egyház- község vezetősége beadvánnyal fordult a polgár- mesterhez és rámutattak arra, hogy a jövő évi Szent István év az idegenek óriási tömegét fogja Budapestre vonzani és az egyházi ünnepségek keretében a Bazilikát soha nem látott tömegek fogják felkeresni. Kívánatos lenne tehát, ha ez ünnepségek idejére a Bazilika környékének végleges rendezése megtörténnék és a gyönyörű, 'hatalmas templom- épületet méltó környezet övezné A polgármester e bea'l|(vány alapján napirendre tűzte a Szent István tér rendezésének kérdését. A rendezés végrehajtásának eddigi legfőbb akadálya az volt, hogy a Szent István tér 10. számú nagy bérház, amely a Wekerle Sándor uccába is húzódik, magántulajdonban van. Tárgyalásokat kezdtek a háromemeletes bérház tulajdonosaival Ruszti- Ruszt Oszkár és birtokostúrsaival a bérliáz kisajátítására. A megegyezést most sikerült létrehozni. Balassa József, Sziklay János szerkesztők és az újságírók rendkívül nagy számmal. Az első poháriköszöintőt Márkus Miksa udvari tanácsos, az egyesület elnöke mondotta a kormányzóra, majd Szendy Károly tartotta meg nagyihatású ünnepi beszédét a Jókai- serleggel a kezében: A nemzeti közvélemény — mondotta Szendy Károly március 1’5-ét kezdettől fogva ünnepnek érezte. Amikor a törvényhozás márciusi idusát nemzeti ünnepnek nyilvánította, akikor ezzel kijelentette, hogy a márciusi eszmények nemzeti és állami életünk szellemi birtokához, ősi örökségéhez tartoznak. A sz-abads'ág ünnepnapján mélyen érzem a történelmi összefüggést a nemzeti szabadság, a szabad sajtó és az önkormányzat között. Szabadság nélkül nem fejlődhetik értékálló, virágzó kultúra. A sajtószabadság biztosítéka és feltétele lett a parlamentáris alkotmánynak. A szabad, sajtó hajtó és irányító erő az alkotmányos közéletben. A sajtó a nemzet élő leikiismerete é-s jaj annak, amelynek nincs lelíkiismerete és hamis utakon jár. A sajtószabadság sarkalatos része a magyar alkotmánynak, kiegészíti a parlamentarizmust és a polgári szabadságot. j A polgármester beszédét hosszantartó tapssal fogadták az ujságírótársada 1 óim tagjai. Dezső alpolgármester elnöklésével. Ezen az értekezleten megbeszélték az óitszervezés módozatait és az egész szükségmunkaakció új alapokra helyezését. Értesülésünk szerint a főváros valamennyi szellemi szükségmun- kást elbocsájtja szolgálatából és körülbelül 4(H) használható munkaerőt fog újból alkalmazni. Ezek hosszú időre szóló megbízást kapnak és ezzel nemcsak a szükségmunka-akció nyer végleges rendezést, hanem az érdekeltek exisztenciája is biztosítva lesz. A legalakalmasa-bb, legmegfelelőbb munkaerőket fogják kiválogatni és ezeket kizárólag a kerületi elöljáróságokhoz osztják be. A központi hivatalokba többé nem kerülnek szellemi szükségmunkások. Hí^ szerint a jövőben a téli szükségmunka-akeiét sem ismétlik meg. A napokban jelenik meg a polgármester rendeleté, mely ilyen értelemben intézkedik a szellemi szükségmunkások sorsáról. tavaszra szép lesz a Bazilika környéke A 216 négyszögölön álló régi épületet a főváros 330.000 pengőért megvásárolta és az errevonatkozó előterjesztést a városrendezési bizottság már elfogadta. Tekintettel arra, bogy a háztulajdonos csak novemberre mondhat fel az épület bérlőinek, a ház november 1-én kerül a főváros tényleges birtokába és akkor hajtják végre azonnali lebontásóit. Egyidejűleg lebontják a főváros birtokában levő szomszédos, Sas ucca sarkán levő épületet is, úgy, hogy ezzel a Szent István tér kiszélesítése a megállapított szabályozási vonalnak megfelelően egyszerre végrehajtható. A lebontásra ítélt két bérliáz telkének nagyrésze a. tér kiszélesítés céljára lesz felhasználva. Megmarad azonban a szabályozási vonalon túl egy keskeny, 8 méteres területsáv, amely a két bérháznál legfeljebb 100 négyszögöl. A főváros úgy határozott, hogy ezen a 100 négyszögölön, mely hosszú fronttal bíró teleksáv, saját maga építtet hatemeletes bérházat. Az építkezést még 1937. végén megkezdik, úgy, hogy 1938. nyarára, az eucharisztikus kongresszus időpontjában az új bérpalota a Bazilika szomszédságában teljesen elkészüljön és sem üres telek, sem munkában levő építkezés a Bazilika környékét ne csúfítsa eh Az építkezés körülbelül 250.000 pengőbe fog kerülni, de tekintettel a kitűnő fekvésre, a főváros reméli, hogy a keskeny bérházban létesülő lakásokat jó áron tudja majd értékesíteni és ez a befekte- és hasznos beruházásnak bizonyul. Szendy Károly Elbocsátják a főváros 900 szellemi szüksésmunkását és újból alkalmaznak 400 használható munkaerőt Két bérház lebontásával rendezik a Bazilika körüli Szent István teret Novemberben lebontják a házakat, jövő
