Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-13 / 2. szám
2. szám fJYVlW, HARMINCKETTEDIX évfolyam 'ÚAP'1937 január 13 Fűggelen Budapest Budapest ipari és kereskedői érdekei A „független Iíufla|)est“-nck írta: SZENDY KÁROLY polgármester Erről a problémáról annyi mielegséig'g'el szeretnék beszélni, mint amennyit Budapest kereskedő- és iparostársadalma megérdemel. Én a modern idők harcosainak tekintem a kereskedőket és iparosokat. Az ő szerves és szívós munkájuk teljesen egyenértékű azzal a küzdelemmel, amelyet a katona a háborúban folytat. A megélhetésért, a darab kenyérért, a jobb életmódért és nem utolsó sorban családja jövőjéért küzd a kereskedő és az iparos. Teljes szívvel és minden örömmel állok rendelkezésükre bármikor s a fővárosnak azokat az erőforrásait, amelyeket a köz érdekében rendelkezésükre tudunk bocsátani: habozás nélkül oldaluk mellé állítjuk. Nem akarok ezúttal részletesen kitérni például arra. a kisipari támogatásra, amelyet annyi szeretettel karolt fel a közgyűlés és az önkormányzat valamennyi bizottsági tagja is. Érzem a hiányait a kisipar támogatásának, de mentségünkre szolgáljon az, hogy megteszünk érdekükben minden tőlünk telhetőt. Teh'át itt az anyagi lehetőségek szabnak elénk korlátokat és noha nagyon szeretnénk, hogy a kisiparosságot úgyis, mint régi céhbeli tradíció, úgyis, mint a mai nélkülözhetetlen kézműipar képviselőit, hathatósabban támogassuk: ezt ma még azért nem tehetjük meg, mert esetleg ez a többi dolgozó társadalmi rétegektől vonna el anyagi és erkölcsi segítséget. Mihelyt azonban oda javul a helyzet, hogy erősebben nyalhatunk a kisipar hóna alá, ezt a legnagyobb örömmel fogjuk megtenni. Hasonló az eset a főváros kereskedelmével. Talán nem tűnik fel szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy bizonyos céltudatossággal álltam élére például a Budapesti Nemzetközi Vásárok rendezésének. Ott akartam lenni az elsők közt, akik szolgálják a budapesti kereskedelem felvirágoztatását. Én tisztában vagyok azokkal az óriási nehézségekkel, amelyekkel egy kis ország eleven fővárosának kereskedői birkóznak meg, amikor fel kell hogy vegyék a versenyt nemcsak a közviszonyokkal, hanem a világpiac nagy fölényben lévő és kitűnően felkészült versenyzőivel. A budapesti kereskedelemnek ezt a sajátos hátrányát csak úgy tudjuk ellensúlyozni, ha a magunk erejének minden felhasználható feleslegét és jóindulatát rendelkezésükre bocsátjuk. Megérdemlik minden szempontot megelőzően, ha az ő érdekeiket helyezzük előtérbe, mert az ország fővárosa — és ezt nemcsak én mondom — a kulturális fellendülésben többek leözt elsősorban a kereskedelemnek is igen sokat köszönhet. S miután földrajzi igazság, hogy a Kelet és Nyugat kapujában állunk: tudnunk kell azt is, hogy ugyaniakkor a nyersanyag és az ipari miammut- termelés választóvonala fut keresztül Budapesten. Köröttünk egy termékenyebb és nyersanyagokban gazdag kis ország terül el, a szíve Budapest, amelyik a maga vonzerejét a külföldi kereskedelemre szerencsésen fokozni tudja az idegenforgalom jelentőségével. Ha tehát arról beszélünk, hogy milyen súlya van Budapestnek mint ipari és kereskedelmi gócpontnak, akkor ne felejtsük el, hogy ép a kereskedelem érdeke az, hogy ezt a várost minél szebbé és kényelmesebbé tegyük.. Érezze jól magát ara a külföldi kereskedő, ki ideérkezik. Az üzleti tevékenységre szánt időt töltse itt el igazán jól és kapcsolhassa össze a szórakozást a tanulás eshetőségeivel. Segítünk tehát azzal is a kereskedelemnek, ha elérjük, hogy a hozzánk érkező külföldi megbízottak, miután elvégezitek dolgukat, itt maradnak és elviszik johírünket ki-ki a maga országába. A természeti adottságokait, I a föld áldásait és szépségeit feltétlenül ki kell használnunk még a kereskedelem szempontjából is, mert j meggyőződésem, hogy a kereskedelem nagy lendület- I tel és összefogással teremthet nálunk olyan megélhetést, amely maga után hozza a megelégedettséget és minden szépre-jóra való törekvés kivirágzását. Meggyőződésem, hogy a mai modern időkben a kereskedelemnek égi az iparnak be kell tudni töltenie azt a fontos szerepet, amelyet egy nemzet életében a jómódra való törekvésnek játszania kell. E két foglalkozási ágazat szélesítése és duzzasztása, pártfogo- lása és alátámasztása összekapcsolódik az egész nemzeti jólét érdekeivel. Ezért vagyok én iparos- és kereskedőpárti. BESSENYEY ZENO dr. a Közmunkatanács elnöke nyilatkozik a Független Budapestnek a három új feladatról, ami az új évben vár a Közmunkatanácsra: Bunapart, vasúti pályaudvarok, Óbuda rendezése — Mi az, méltóságas urvm — kezdem — mit jelent e& a nagy derű? 'Palán a főpolgármesterség? Annyira lanszíroszák a nevedet, hogy szinte már azt hittem, nem id talállak itt, hanem a váci- uccai hivatalban. Egy kézmozdulat, amilyennel a régi kedélyes idők magyar urai szokták elhallgattatni a ci- ■P* x gúnyt, ha a more a melódiát elhibázta. Egy másik mozdulat Jm .i&ÉMr helyet- kínál s cigarettát egyszerre, mintha csak megakarná W szégyeníteni a gyorsírót bennem \ s gyorsírással adogatná a pa-r. rj, ■ rancsait. Bessenyey Zénó — Vannak az életnek kellemes pillanatai, — kezdi Bessenyey Zénó - amikor igazán tudunk örülni s amelyek arra szolgálnak szinte, hogy a munkakedvet felfokozzák az emberben. Még alig múlt el néhány napunk az újévben s így még mindig visszanézhetek a múlt esztendőre is — de már előre is nézhetek az újra, hogy egy képen lássam: mit végeztent el a múltban — s mi áll elöltem a jövő esztendőre. Mz új esztendő feladatai — Nos, a kedvemet csak fokozza, hogy a munkák, amiket kezdetben kidolgoztunk, megkezdődtek s program szerint folynak is tovább. Elég talán, ha a Dunapart megindult rendezésére utalok, vagy még inkább a Madách út megkezdődő munkáira, ahol már áll is az épület, ahova kereskedőink átmenetre beköltözhetnek. Azt hiszem azonban, hogy egészen bátran hivatkozhatom a Fórum-pályázatra is, melynek tudvalévőleg én vagyok a bizottsági elnöke s mint ilyen, nagy lelki megelégedéssel állapíthatom meg, bogy a terv egyre érik, nemesből, tőkéiétesbedik s az az elméleti elgondolás, melyet a Zsitvay Tibor lelkes rajongása indított meg a főváros fejlesztésére, már nem elmélet többé, átmenet — mint minden életrevaló, helyes és egészséges gondolat — az életbe, a gyakorlatba, hogy foglalkoztassa a szakemberek minél nagyol)!) számát és minél több erőt és értéket állítson be a főváros szépítésének és fejlesztésének nagy gondolatába. Amint köztudomású, a pályázat számbelileg is igen szép eredménnyel jár, mert hiszen öt vennél több munka érkezett be s amint a nevek mutatják, a legjobb nevek szerepelnek benne s így megvan minden reményem, hogy a siker is kielégítő lesz. De ha csak magát azt a tényt vesszük, hogy Budapest rendezésének a kérdése a puszta és meddő óhajból átment a gyakorlati megvalósulás lerületére, már azzal a felemelő érzéssel telítődik meg a lelkem, hogy jó úton járunk s érdemes és hasznos munkát végzünk a Közmunkatanácsban. Összhang a főváros és a Közmunkatanács között De mindez nemcsak a Közmunkatanács érdeme, mert hangsúlyoznom kell, ^ hogy ez a munka korántsem mehetne ilyen símán, a kivételesen szerencsés adottságok nélkül, melyek lehetővé teszik, hogy elgondolásaink elé kicsinyes személyeskedő irigység gáncsot ne vethessen. Az a megértő, meleg jó viszony, ami ma a városházát a Közmunkatanáccsal összeköti, az a meleg együttérzés, ami Szendy Károly polgármesterünket minden gondolat iránt eltölti és lelkesíti, ami Budapest fejlődését^ és haladását szolgálja, minden emberben, aki hivatott ezt a célt szolgálni, csak fokozhatja a munkakedvet és az alkotás vágyát. Ugyanezt a megértést, ezt a jóindulatot kell aláhúznom és hangsúlyoznom magukról a pártokról is, melyek mindig átlépik az elválasztó vonalak Rubikonját, hogy megtalálják az összeműködés lehetőségét, mikor valóban Budapest érdekéről van szó. Mindezek a szerencsés adottságok csak alá- támaisztói és sarkalló] lehetnek az alkotó, az eredményes munkához, amik aztán lehetővé teszik, hogy a Közmunkatanács a maga minden tekintetben kiváló hivatalnokkarával tartani és biztosítani tudja azt az ütemet, amit az idők kedvező alakulása diktál a főváros fejlődésére. Bízom a gazdasági fellendülésben •.. Célzatosan mondtam, hogy »diktál«, mert rajtunk is igazolódott, hogy aki á-t mondott, annak »b«-t is mondania kell. Megkezdtük az idegen propagandát s ma már nem is lehetne talán ezt a propagandát abbahagynunk, mert az idegenek jönnek és »visszajönnek.« Figyeltem az idén a karácsonyi és újévi forgalmat. Szállodáink mindig teltek. Szállodásaink nem panaszkodhatnak a téli idővel sem. S ami a legfontosabb, amint mondom: az idegenek »visszajöttek« az idén is, ami azt jelenti, hogy Budapest ma már nemcsak »vonzó«, de »lekötő« erő is, ami az idegenforgalomnak legnagyobb titka és biztosítéka. Szendy Károly A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476
