Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-03 / 9. szám
Budapest, 1937 március 3. Független Budapest 7 MI TÖRTÉNIK A VIDÉKI VÁROSOKBAN ? ORSZÁGSZERTE TÖBB MINT HARMINCEZER INSÉGEBÉD GYÖNGYÖSÖN. Gyöngyös város hivatalos közegei most állították össze az elmúlt év statisztikai adatait. Az érdekes adatok egyike: az elmúlt évben harminc- ezer ebédet osztottak ki a népkonyhán. AZ EGRI PÉKEK CSÖKKENT ETTÉK A KENYÉRÁRAKAT. Egerben a pékek arra az álláspontra ■futottak, hogy a mai gazdasági viszonyok mellett előnyösebb, ha a kenyérárakat mérséklik. A papi város kereskedői ezért, 4 fillérrel csökkentették a félbarnakenyér árát. AKCIÓ A GYULAI OTUKÓRHÁZ BŐVÍTÉSÉRE. Békés megye székhelyének régi panasza és sérelme a szegényes, kis befogadóképességű OTI-kórház. Az épület bővítése érdekében most akció indult Gyulán és remélik, eredménnyel. KAPOSVÁROTT II'ARTESTÜLET ALAKUL. Somogyország székhelyén március közepén alakul meg a Kaposvár és Vidéke Ipartestiilet. Valószínűleg március 14-én kerül sor az első ülésre. Itt említjük meg, hogy Kaposvárott szép eredménnyel működik a nemrégiben üzembe helyezett Baromfikeltető Központ. A SOPRONI FŐI SPAN I INSTALLÁCIÓ: MÁRCIUS 11. Sopron vármegye új főispánja, Hőgyészy Pál beiktatásának pontos ideje március 11-ike, amikor is ünnepség közepette iktatják hivatalába. TÁRGYALÁSOK A SOPRONMEGYEI IPARTESTÜLETEK ÖSSZEVONÁSÁRÓL. A soproni megyeházán a megye ipari életére i1 a gy fon toss ágú tanácskozások folynak. A tanácskozások célja, — amely az iparügyi minisztérium és a megyei ipartestületek között folyt — bogy az iparostársadalmat g'azidaságilag és társadalmilag súlyosabb jelentőségű csoportokba kovácsolja össze. Ugyanis az ipariigyi minisztérium felfogása az, bogy a kislétszámú ipartestületek — — amelyeknek a bevétele alig fedezi a kiadásokat — nem életképesek. Értesülésünk szerint a tárgyalások eredményeként az a vélemény alakult ki, hogy több kisebb ipartestületet megszüntetnek, illetve beolvasztják egy nagyobb tömörülésbe. BAJA EZ ÉVBEN UJ POLGÁRMESTERT VÁLASZT. Borbíró Ferenc dr., Baja város polgármestere ez év márciusában valószínűleg hathónapi szabadságra megy és ez év őszén nyugdíjaztatását kéri. A város népszerű polgármestere már betöltötte 35-ik szolgálati évét, több mint két évtizeden át állott a város szolgálatában, azt megelőzően pedig a megyénél volt. BÉKÉS VÁRMEGYE 17.000 KG CUKROT AD A MEGYE MEZÍTLÁBAS GYERMEKEINEK. Ricsoy- Uhlarik Béla főispán bejelentette Békés vármegye legutóbbi közgyűlésén, hogy a kormány a rászoruló szegény és gyenge gyermekek részére 17.000 kg cukrot engedélyezett és ebből a mennyiségből az orvosi vizsgálat megállapítása szerint arra rászoruló gyermekek fognak részesülni félkilogrammos adagokban. Megfelelő időközökben esetleg két-három alkalommal is részesülhet ebben a táperőt nyújtó adományban. EREDMÉNYES KÜLKERESKEDELMI ÉRTEKEZLET A TISZÁNTÚLI MEZŐGAZDASÁGI KAMARÁBAN. A »Független Budapest« legutóbbi számában bírt adtunk arról, hogy Kunder Antal miniszteri tanácsos, a Külkereskedelmi Hivatal elnöke, és dr. Bárányos Károly, a hivatal alelnöke, részvételével külkereskedelmi értekezlet volt a Debreceni Mezőgazdasági Kamarában. A megtartott értekezletjen Dessewffy Aurél gróf beszéde után Kunder Antal szólalt fel és bejelentette, hogy a kamarákkal vájó közvetlen összeköttetés és a gazdák gyors tájékozta- >tása érdekében összekötő tisztviselői állást rendszeresítenek a Külkereskedelmi Hivatalban. Az ülésen szóba került még a ibor-, szarvasmarhaértékesítés kiviteli nehézsége. VÉGET ÉRT A GYÖNGYÖSI NAGY PER. Puky Árpád dr. polgármester és Gondos Miklós dr. főorvos között már régóta háborúskodás folyt. A főorvos sérelmesnek találta a polgármesternek egy kijelentését, amelyben az ő kommunbeli viselkedését tette bírálat tárgyává. Gondos Miklós dr. bíróság elé vitte az ügyet és a miskolci tábla, mint legfelsőbb fórum, döntött az ügyben: Puky Árpád dr. polgármestert felmentette az ügyben. KI LESZ A TISZÁNTÚLI MEZŐGAZDASÁGI KAMARA ELNÖKE? Báró Vay László lemondása folytán megüresedett a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöki széke. A kamara, választmánya körében két jelöltet emlegetnek.- gróf Dessewffy Aurél király- teleki nagybirtokost és Losonczy István tiszaderzsi földbirtokos, országgyűlési képviselőt. GYŐR REPÜLŐTERET KAP. Späth Gyula dr. polgármester és Polniczky Lipót főispán közbenjárására egy régen óhajtott terv kerül megvalósításra: a közeli betekben hozzákezdenek a győri repülőtér felépítéséhez. A győriek remélik, hogy a repülőtér révén méginkább bekapcsolódhatnak kereskedelmi és postai utakba. A SZEGEDI IPAROSOK UJ ELNÖKE. Nagy izgalom mellett zajlott le Szegeden az ipartestületi választás, amely váratlanul ellenzéki győzelemmel végződött. Körmendi Mátyás, az eddigi elnök, volt felsőházi tag és Országgyűlési képviselő helyébe Rajncr Frigyes iparost választották meg elnöküknek a szegedi iparosok. Körmendi Mátyás több mint húsz éven át viselte elnöki tisztségét az ipartestületben és közel ötven szavazat ellenében bukott el az Idei választás során Rajnerral szemben. Hódmezővásárhely, Nagykőrös és Gyula polgármesterei: városaik mai helyzetéről A Független Budapest elmúlt számaiban közöltük Szeged, Kecskemét és Cegléd városok polgármesterei és e városok főispánjainak nyilatkozatait, melyekben városaik nehéz gazdasági helyzetéről számoltak be. Ezek a vidéki riportjaink mindenütt a legnagyobb érdeklődéssel találkoztak. Ezúttal Hódmezővásárhely, Nagykőrös és Gyula város vezetőit szólaltatjuk meg, akik nyilatkoztak kiküldött munkatársunknak városaik mai nehéz helyzetéről, problémáiról. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: A hatvanötezer lelket számláló Hódmezővásárhely problémáiról a város közszeretetben álló polgár- mestere, dr. Endrey Béla fekvésünk odairányul, hogy a város tisztviselőit pontosan ki tudjuk fizetni. NAGYKÖRÖS: Nagy az izgalom Nagykőrösön, amióta köztudomásúvá vált, hogy Nagykőrös város tanácsa Dezső Kázmér — a város agilis polgármesterének — indítványára elhatározta, hogy közvetlen a, vasút mellett 30—40 holdtnyi területet ingyen bocsát rendelkezésre gyáralapításra. Vagyis azoknak,, akik gyárat, vagy nagyobb iparvállalatot akarnak létesíteni Nagykőrösön, nem kell magas áron telket vásárolni, mert ezt ingyen kapják Nagykőrös városától. Erről beszélgettünk Dezső Kázmér polgármesterrel. a következőket mondta: — A város főcélja, miután kizárólag csak mezőgazdasági cikkek termesztésével foglalkozik, ennek a mezőgazdaságnak erősítése. A város határában 133.000 holdon foglalkoznak mezőgazdasági termények termesztésével. Nagybirtok egyáltalán nincs, — Ezt az ingyen telekadást indítványomra azért hatái'ozta el a képviselőtestület, mert a város fejlődését kívánjuk ezzel biztosítani. Igen sok az érdeklődés és miután a telekkomplexum közvetlen a vasút mellett húzódik el, még a szállítási költség is megtérül. Ugyancsak a vasút mellett épül fel a város hűtőháza, amely teljesen modernül lesz berendezve. Erre azért van szükségünk, mert átlag 25—30 holdas parcellákban gazdálkodnak. Legelsősorban szükségünk volna a küLkerületi utak hálózatának fejlesztésére, hogy gazdáink a terményeiket gyorsan é® járható utakon tudják a városba beszállítani. Egyetlen exportunk a baromfi, ebben óriási kivitelünk van, I de ezt is valahogy rendezni kellene. Mieg kell óvui a gazdákat attól, hiogy az egyes kiviteli cégek kartel- szerű megüllapításával ne a tényleges áron alul fizessék a hódmezővásárhelyi baromfit, amely külföldön a legjobbnak van elismerve. Ezt- a kormány segítségével meg lehet oldani. Nagy szükségünk volna arra, bogy a kormány öntözési és csatornázási programjába Hódmezővásárhely város is bekapcsoltassék, mert így fokozni lehetne mez ólgazdaságunkat. Egy év óta vagyok a város polgármestere. Azelőtt mint helyettes polgármester szolgáltam a várost. Minden igyekezetem az, hogy városomnak boldogulását elősegítsem. Dr. B'ereczk Pál helyettes polgármester különösen a baromfi export-kérdéssel foglalkozik behatóbban. — Ha a Külkereskedelmi Hivatal súlyt akar helyezni arra, bogy a magyar baromfi a maga nemében külföldön is megállja a helyét, úgy utasítsa az exportáru cégeket, hogy csak direkt termelőktől vásároljanak, mert a baromfi es a tojás, de különösen a baromfi a legnagyobbrészt nem érkezik fel a piacra. mert a termelők szállítókocsijai — a teleppel nem bíró kisebb kereskedők, rígynevezett szedők — inár a vámházak környékén, de sok helyen jóval a városon kívül feltartóztatják a termelőket és ott' vásárolják meg tőlük az árut. Ezek a szedők a baromfiakat áztatott dara vagy kenyérfélével megetetik, nem ritkán vízzel vagy vizes darával, sőt olykor homokkal is s így adják át az árut a rászoruló exportőröknek, kik e káros súlytöbblet révén, mely nem ritkán tizenkét százalékot, sőt többet is kitesz, csalárd módon gazdagodnak és így exportálják a baromfiakat külföldre. Ez természetesen rontja a magyar baromfi minőségét, ép ezért szükséges a Külkereskedelmi Hivatal gyors beavatkozása, hogy az exportőrök csakis termelőktől vásárolhassanak. A város a maga részéről mindent elkövet, hogy ezt az úgynevezett csalást megakadályozza. Ez természetesen nem, a kiskereskedők dien irányul, vagyis az úgynevezett kofák ellen, mert az exportőrök az ő bekapcsolódásuk és helyi ismeretségük nélkül úgysem tudnák a, helyi piacon azt a nagy forgalmat ellátni, amelyet rövid pár óra alatt le kell hogy bonyolítsanak. GYULA: Hr. Vargha Gyula, Gyula, város polgármestere, a következőkép nyilatkozott a város gazdasági helyzetéről: — Csonka országunknak talán egyetlenegy városát sem sújtotta, annyira Trianon, mint minket. Egy város sincs olyan nehéz helyzetben, mint mi va-' gyünk. Annak dacára, hogy Gyula város megyeszékhely, főispáni hivatala, alispán! hivatala van, mégis borzalmas válságokkal küzd. A városnak egyetlen problémája a kenyérkérdés. Ma mindenki ebben a városban ezért küzd. Nincs kereskedelme, nincs ipara — és az egyetlen iparága, amely békében is világhírű volt: a hentesipar még csak valamennyire ma is prosperál. De a többi szakmában teljesen visszaesett minden. A lakosság szegény, nincs aki adót fizessen. Városomnak sok mindenre volna szüksége, de ezekről kár is beszélni, mert fedezetünk nincs, minden fővárosunk exportja szépen fejlődik és a külföldről idejövő exportőröknek kell, hogy egy tároló helyiségük legyen. Szeszfőzdénkben mi is állítunk elő barackpálinkát, melyre nyugodtan merem Sárgaság, gyomorhurut esetében az orvosok n MIRA” glaubersós gyógyvízzel tartatnak kúrát, nagy eredni énny el. mondani, felveszi a versenyt a kecskeméti híres bá- rackkal is. Nagyon örülök annak, hogy Cegléd város is bekapcsolódik az exportba és felveszi a versenyt velünk. Mi álijuk ezt a nemes versenyt, mert ezzel tudom azt, minél nagyobb a versengés, annál nagyobb a termelés. Úgy minőségileg, mint mennyiségileg. Idegenforgalmunk is szépen fejlődik, évenként tjöjbb ezer idegen fordul meg városunkban, de ezt az idegenforgalmat is még jobban fokozni kívánjuk, azzal, hogy a nyáron talán megrendezzük a nagykőrösi hetet is. A városnak nagyon sok más problémája is van, die erről beszélni még túlkoraá, hiszem, hogy minden a maga idejében megoldást fog találni. Aba Sándor. # Nagykőrös egyik komoly pánEmtéziete, a Községi Takarékpénztár, amelynek új és- Piláful, kiváló képzettségű igazgatója eait a régi pémztatézie-tet a fiatalság modern szieilemé- tie'rt svezieitfi és ifeU'Uiesati továib.b. Nem voilina telije,s c beszámollónk, ha meg nem .emlékeznénk. Benedek József és Fiai exportcégröl is amely világ- vSiszonytettam. is . elismert márka. Az ország legnagyobb hütöháza Nagykörösön és Kecskeméten van, mindkettő a Bened3k-cég tulajdona. Van ezenkívül Nagykörösön a cégnek egy ládagyára, melyben, a külföldre szállítandó baromfiak. gyümölcsök, istb. lesznek csomagolva. Benedek- József és Fiai-cég nagy szakértelemmel éls hozzáértéssel vezetik ezt a régi Ilire® vállalatot. a m u Nárcius 4, 7 és 9-én délután 'A3 órakor | getoversenyek SIDOL“ használatban a legolcsóbb! Utánzatokat utasítson vissza. Gyártja: S1DQL vegyitermékek gyára rés*vénytárscisági Budapest, XIV«, Cserei ucca 14. Telefon: 2-966-86 és 2-968-94 Koós István' Fémáru gyár Sárgaréz ós nikkel-bronz épületvasalás különlegességek. Telefon: 2-968-32 BUDAPEST, XIV., MEXIKÓI ÚT 14. Új lóvergonvtór mellett,