Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Budapest, 1937 december 22. Független Budapest 17 CL Cfázmuaek ó/zéáháza a Jíió-3táüuó, helyén Nincs akadálya a Rákóczi úti hatalmas igazgatósági palota felépítésének A Gázművek üzemi választmányának legújabb határozata következtében ismét aktuálissá vált a gázgyár új üzenii székházának megépítése. Köztudomású, hogy a probléma évek óta állandóan napirenden van és különböző formákban foglalkoztatta már az illetékes tényezőket. A Gázművek vezetőségének azonban kezdettől fogva az volt a nézete, hogy az új üzemi székház felépítésére a Rákóczi úti Kis-Rókus telke a legalkalmasabb. Különböző okok mindannyiszor megakadályozták ennek a tervnek a megvalósítását. Legutóbb arról volt szó, hogy a nagyüzemek adminisztrációs hivatalai számára az újjáépítendő központi városháza Károly király úti frontján létesítenek központi szék- házat. Ennek a tervnek sok ellenzője volt és van ma is. Egyesek szerint ugyanis tartalékainak igénybevétele és az évi 100.000 pengős bérleti költségek megtakarítása megfelelő fedezetet nyújtanak az igazgatósági székház építési költségeire. Tárgyaltak arról is, nem volna-e lehetséges az építendő Rákóczi úti. székházban a Vízmüvek hivatalait is elhelyezni, miután a Vízmüvek mai adminisztrációs helyiségei sem megfelelőek. A Gázgyár azonban az egész székházat saját céljaira akarja igénybevenni, úgyhogy a Vízmüvek részére nem lenne hely. Az üzemi választmány tagjai egyidejűleg állást foglaltak az üzemegyesítés gondolata ellen is Szendy polgármestert meghívták Berlinbe a magyar városokról tartandó ismertető előadásra Nagy előkészületek a városok 1940. évi budapesti világkongresszusára az adminisztráció közös épületbe való helyezése lenne az első lépés a nagyüzemek igazgatásának egyesítése felé, ami ha. sok tekintetben előnyökkel is kecsegtet, nagy hátrányokkal is járhat a fővárosra nézve. Közben felfüggesztették a központi üzemi székháznak a városháza újjáépítése kapcsán való megvalósításának gondolatát, mert, mint ismeretes, a legutóbbi 30 milliós fővárosi kölcsön felvételekor 8 millió pengő értékű kötvényt a városi üzemek vettek át és ezzel jórészt kimerítették azokat a tartalékaikat, melyeket a főváros vezetősége a központi városháza újjáépítésére és a központi üzemi adminisztrációs székház létesítésére akart igénybe venni. A Gázmüvek vezetősége az üzemi választmányával egyetértőén ennek ellenére is szeretné mielőbb megteremteni az évtizedk óta nélkülözött üzemi székházat. Az üzemi választmány multheti ülése erre nézve újabb konkrét határozatot hozott és előterjesztést juttatott el a polgármesterhez, mely szerint a Gázgyár igazgatósági székházát változatlanul a Rákóczi úti Kis-Rókus helyén kívánja felépíteni. Az előterjesztés hivatkozik arra, hogy a Gázgyárat igen nagy anyagi károsodás és egyéb üzemi vonatkozású hátrány éri azáltal, hogy adminisztrációja megfelelő központi székház hiányában a város különböző részein szétszórtan működik Helyiségbe■ letekre évente több mint 100.000 pengőt költ a Gázgyár és már ezeknek a béreknek a megtakarítása egymagában is fedezetet nyújtana áz építkezési költség amortizálására. A szétszórtan fekvő hivatalok között körülményes az érintkezés fenntartása, emiatt nagyon lassú az adminisztráció. A Rákóczi út és a Vas ucea sarkán lévő telek úgy volna beépíthető, hogy ott elhelyezhetik a Gázgyár valamennyi hivatalát, bemutatótermét, kiállítási helyiségeit és propaganda osztályait. Öt-hatemeletes épület létesíthető a telken, amely most úgyszólván kihasználatlanul áll, mert alig jövedelmez valamit, mindenesetre csak csekély hányadát annak az összegnek, amit a Gázgyár ma idegen helyiségek bérletéért fizet. Amellett a Rákóczi úti Kis-Rókus épülete a városkép szempontjából is teljesen tarthatatlan, rég le kellett volna azt bontani. A múlt évben a főváros megkísérelte a telek eladását, de nem kapott megfelelő ajánlatot. Mindezek a körülmények arra a megállapításra vezettek, hogy a telket át kell adni a Gázgyárnak, hogy az ott végre megépíthesse a régen tervezett igazgatósági székhazát. Az építkezésre és a telek vételárára az üzem elő tudja teremteni a fedezetet. Az OTI tudvalévőén opciót szerzett a Tisza Kálmán téri gázgyári telek másik részére is, melyen ezidőszerint még a Gázgyár hivatali épületei állanak. Ennek eladása az üzem Magyar Általános Takarékpénztár Rt. Budapest, V., Gróf Tisza István u. 8-10 Telefon: *183-838 Ifj. Helíensteín Károly hövezömester és útépliövaiioihozó Budapest, VI., Hungária-felsőkör út 71. sz. Telelőn: 2 913-64. STEINER ES SZIMPER Cégtulajdonos t Ste ner Mór Dísz-, templom , szobafestők és mázolók Budapest, IX, üllői út 57. Tel. 1-306-29 Serényen folynak a Budapesten 1940-ben rendezendő Nemzetközi Városkongresszus előkészítő munkálatai. Mint ismeretes, ezt a nagyszabású és nemzetközi vonatkozásban nagyjelentőségű kongresz- szust 1940 június 15 és augusztus 15 közötti időpontban fogják tartani, de az előkészítő munkák a siker biztosítása érdekében már most megindultak. A Városok Szövetsége, mely a szervezést magára vállalta, máris nagy felkészültséggel dolgozik. Segítségére van a nagy feladatok végzésében a brüsszeli nemzetközi központi iroda, mely a rendezési költségekre 230.000 frankot kap. Megalakult már a hazai nagybizottság is, mely a szervezőmunkákat irányítja. December 14-én tartotta a nagybizottság alakuló közgyűlését. A brüsz- szeli állandó iroda azt tervezi, hogy 1938-ban Bukarestben. 1940-ben Liégében tart egy-egy úgynevezett kerekasztal konferenciát, melynek a Budapesten rendezendő nemzetközi kongresszussal kapcsolatos kérdések volnának a tárgyai. A közeli napokban Budapestre érkezik Kurt A vidéki városok tisztviselőinek kivételével az ország összes közalkalmazottai különböző betegbiztosító és jóléti intézmények kötelékébe tartoznak: egyedül a vidéki városi tisztviselőkről nem történt eddig gondoskodás. A Városok Szövetsége vette most kezébe ennek a problémának a rendezését és Lukács Ödön ügyvezető alelnök fáradhatatlan, lelkes munkásságának eredményeként ez a nélkülözhetetlen intézmény is rövidesen életre kel. A szövetségi közgyűlés most fogadta el azt a törvénytervezetet, melyet Lukács Ödön ebben a tárgyban készített. Nemcsak a tervezetet dolgozta ki a szövetség alel- nöke, hanem annak részletes indokolását és végrehajtási utasítását is. Maga a törvénytervezet egész rövidterjedelmű, mindössze hat szakaszból áll. Kimondja, bogy a belügyminiszter a városi tisztviselők, hozzátartozói, úgyszintén a nyugdíjasok és hozzátartozóik gyógy- kezeltetési költségeinek fedezése, általában a jóléti viszonyok javítása céljából alapot létesít és e célból a városi tisztviselők, valamint nyugdíjasok illetményeiből 2%-ot meg nem haladó járulék levonását rendelheti el. Ugyanilyen arányban járulnak hozzá, a városok is a jóléti alap megteremtéséhez. Az, alap jövedelmeinek fokozása érdekében a városok, városi intézmények és üzemek a 100 pengőt meghaladó közszállításokkal kapcsolatos számlák összegéből 1.5 ezreléket levonásba hozhatnak. A belügyminiszter állapítja meg a létesítendő alan által nyújtandó szolgáltatásokat, azok mértékét, igénybe» vételük feltételeit. Nagyjában tehát a fővárosi Segítőalap mintájára állítanák fel a vidéki városok tisztviselőinek összességére kiterjedő intézményt Az indokolás elmondja, hogy a vidéki városi közalkalmazottaknak ezidőszerint nincs olyan jó léti intézményük, melytől betegség vagy egyéb súlyos körülmények között hatékony segítséget várhatnának. Egyes városok ugyan anyagi erejük höz képest eddig is hoztak áldozatot alkalmazottaik Zelenay Sándor lzeme I mindennemű Kovácsolt műszaki ós mezőgazdasági láncok kés ítóso Újpest, Bajza uccu Ali és részletesen megokolták az álláspontjukat. Szerintük a fővá.os sohasem tudhatja, mikor kerül olyan, helyzetbe, hogy egyik vagy másik üzemét mobilizálnia kell. Esetleg részvénytársasággá alakítja át, vagy más formában kell igénybevennie az üzemben fekvő tőkét. Ha az üzemek igazgatását egyesítik, ezzel hosszabb rövidehb ideig tartó anyagi megtakarításokra szert t&hetniek ugyan, de meggátolják a mobilizálás lehetőségének szabadságát. Szendy Károly polgármester a Gázművek üzemi választmányának előterjesztése alapján most ismét napirendre tűzte a Kis-Rókus problémáját. A Kis-Rókus telkének gázgyári székház céljaira való átadása rövidesen keresztülvihető, miután a Kis- I Rókus üzletbérlőiniek már hosszabb idő előtt felmondtak és jelenleg havi bérleti rendszer áll fenn, ami annyit jelent, hogy a főváros egyik hónapról a másikra kilakoltathatja a felmondott üzletbérlőket. Ezt a megállapodást a bérlőkkel ép azért kötötték, mert biztosítani akarta a főváros magának azt a jogot, hogy a telek értékesítése felett bármikor ren- I delkezhessék. Jeserich, a német városszövetség elnöke és Harry Götz, a német szövetség előadója, hogy az előkészítő munkálatok rendjét megbeszéljék. Egyidejűleg a német szövetség’ vezetői felkérik Szendy Károly Polgármestert, hogy Berlinben tartson előadást és annak keretében ismertesse a magyar városok speciális viszonyait. Minthogy a jövő év folyamán a kongresszus előkészítő munkái még erőteljesebben fognak folyni, összeállították a jövő évi költségelőirányzatot is 24.350 pengő kiadással. Ennek felét Budapest székes- főváros, másik felét a kereskedelmi kormány adja. Ez összegből 40.000 belga frankot, azaz 80110 pengőt a brüsz- szeli nemzetközi szövetségnek utalnak át. A kongresszus propagálása érdekében propaganda- bélyegeket és egyéb nyomtatványokat készítenek, melyeket az egész világon terjesztenek. szociális helyzetének javításáért, ez azonban csak esetről esetre történő és nem hatékony gondoskodás A feldolgozott adatok szerint A vidéki városok biztosítandó közalkalmazot- tainak és családtagjaiknak száma ezidőszerint 30.248. Ebből 11.979 a családfők létszáma, a többi: hozzátartozó. A jóléti alapba bevonandók összes évi illetménye, illetve a hozzájárulás megállapításánál számításba kerülő javadalmazás 23,713.197 pengő. A beszedett adatok szerint a leg utóbbi évben a városok saját jószántukból 51.656 pengő segélyben részesítették tisztviselőiket, ami egyáltalán nincs arányban a tényleges szükséglettel. 16 város semmit sem folyósított jóléti segélyek vagy hasonlók címén. A kisvárosokban a tisztviselő családjában előforduló betegség valóságos katasztrófát jelent, mert a tisztviselő sem segélyhez, sem kölcsönhöz nem juthat. A fentiek alapján a létesítendő jóléti alap a tagok, valamint a városok 2.2%-os hozzájárulásából évi 948.519 pengő bevételre számíthat, amihez még 30.000 pengő egyéb bevételt lehet hozzácsapni. A javaslathoz költségvetéstervezetet is mellékeltek, mely szerint ilyen bevétel mellett 24.260 pengő feleslege lenne az intézménynek. A végrehajtási utasítás tervezete szerint az intézmény elnöke a Városok Szövetségének mindenkori elnöke, ez esetben Szendy Károly polgármester lenne, míg az alelnöki tisztséget a szövetség ügyvezető alelnöke töltené be. Áltáléiban a fővárosi Segítőalap ügyrendjét és szolgáltatásait vették mintául a vidéki városok jóléti intézményének megalapításánál. nnmliafrQn'VQ Mínden szerves frááYát *00 '^r“*** y <4 százalékban (élűimül hálásában Budaresten házhoz szállítva: 5 q .......... P 15— 50 q..........P 80— 25 q.......... P 50— 140 q..........P 1.40— Ké rjen vegyelemzést! Suppan Champignon Kultúrák, Budatétény Iroda: Budapest, IV., Ferenc József rakpart 20 Telefon: *182-945 A Segítőalap mintájára szervezik meg a vidéki városok jóléti intézményét Lukács Ödön ügyv. alelnök törvénytervezete
