Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
2 Független Budapest Budapest, 1937 december 22. ZSITVAY TIBOR: A „PESTI POLGAR Nálunk nem éppen foglalkoznak j j Zsitvay Tibor ta. közszellem kérdésével, noha jelentősége kétségtelen s megnyilvánulása — feltéve, ha egészséges — egyike azon .erőknek, amely sok nehézséget tud legyőzni s olyan eredményeket is biztosíthat, ami a kifejlesztett közszellem nélkül alig volna elérhető. Azért minden politikusnak és vezetőnek, nki tömegeket (akar vezetni és irányítani, arra kell törekednie, hogy minél tisztultabb, nemesebb, vagy mondjuk: emberibb és keresztényibb szellem váljon uralkodóvá. Ezt persze nem könnyű elérni és csak sok-sok munkával, foglalkozással, neveléssel és kitartással lehet csak úgy fejleszteni, hogy áldásos 'hatása, jelentkezzék is. De ha egyszer megvan — ha kifejlődött — olyan hasznosnak bizonyul, ^ akárcsak a vízszabályozó munka, ahol az árvízterü- letek iszapjait és zsombékjait termőföldekké varázsolt gazdagság váltja fel, pusztítás helyett a .boldogulás lehetőségeivel kapcsolatos. A közszellem hatásának különösen Amerika köszönhet sokat, ahol tudvalévőleg szinte kötelező divattá vált, hogy ^ a gazdagság, a maga jótéteményeivel és intézményeivel dicsekedik, aminek folyományaképpen jelentkeznek aztán a híres Carnegie és Rockefeller alapítások a maguk igazán fejedelmi gazdagságukban és ennek megfelelő eredményes munkálkodásukban és hatásukban. .De nem is kell tengerentúlra mennünk, hogy sokkalta közelebb is példákat találjunk az egészségen megnyilvánuló közszellem áldásos eredményeire, melyek (akár Németország, akár Olaszországot vesszük is) olyan sok égő s fájdalmas társadalmi kérdést segítettek megoldani. Vaunak kérdések, melyekkel akormány- hataiom magárahagyottan soha meg nem birkózhat, míg a társadalom széles rétegeinek, szinte egyetemes megértése és támogatása olyan erőt jelent, aminek segítségével a legbonyolultabb és .legnehezebb kérdések is m egoid - hatókká és gyógyíthatőkká válnak Ha őszinte akarok lenni, meg keli mondanom, hogy nálunk bizony közszellem tekintetében még igen sok a kívánni való. Az önzés és tegyük hozzá mindjárt: az egészségtelen önzés még igen erős ahhoz, hogy úrrá tudjon lenni felette az az egészséges közszellem, amely a köziilet fejlődésében és gyarapodásában meg tudja érezni és találni a maga egyéni fejlődését és gyarapodását is. Csak egy k özismert tényre hivatkozom. Arra a szomorú és általánosan ismert valóságra, hogy Budapesten mindig a legnagyobb titokban kell kidolgozni az új hidak helyét, vagy más városrendezési terveket. mert ha idő előtt ez nyilvánossá válik, ezt a. spekuláció mindig megjátszani igyekszik a maga javára. Es ez még néni volna a legnagyobb baj. A nagyobbik ott van, hogy ezen a közfelfogás nem is háborodik fel, sőt természetesnek tartja, éppen azért, mert nincsen, vagy ha van. hát nem egészséges a közszellem. Es ez a naponta ezer és ezer formában jelentkezik. Egészen kis esetekben, de amikor a, »kis eset« az az ismert ten- gercsepp, melyen keresztül az egész tenger jelentkezik. Elég, ha arra a mindennapos esetre hivatkozom, mikor a villamoskalauz leszállítani akar egy utast, akinek rossz vagy lejárt a jegye. A kalauz ilyenkor a. kötelességét teljesíti és a közvagyont védi. De a közönség rendesen — csekély kivétellel — az utas mellé áll. szinte tüntet mellette, mintha érdemmé akarna emelni azt, hogy valaki a BSzKRt-ot, »azt a gyűlölt és a. közönséggel nem törődő, ellenkezőleg azt mindig csak bosszantani akaró BSzKRt-ot« meg akarja károsítani. Mintha örvendeni akarna ennek a kísérletnek és bosszantaná, hogy a kalauz éberségén és kötelesség- tudásán a kísérlet megtört. Mi ez más, mint a közszellem beteaes eltorzulása, ferdesége? Hiszen éreznie kell minden utasnak, hogy a közüzemeknek minden polgár használója, de a tu- 1 aidonosa is egyben, hiszen az ő adófilléreiből létesült és ugyanabból tartják is fent. XTgyanez a közszellem nyilvánul meg, mikor a tisztviselői illetmények rendezését azzal vélik indokolni, hogy közben 17—20 százalékkal megdrágult az élet. De ugyanerről az érvelésről szívesen megfeledkeznek, mikor a 0 fillér 8 fillérre akar emelkedni^ a villamoson. Ez már drága. ez már drágítás, ami merényletnek számít" noha mindenkinek tisztában kell lennie azzal! hogy az üzemek éppen akkor védik a közönség e) dókéit, ha gazdasági egyensúlyukra 'vigyáznak^ mert így, _ azzal fizettetik meg fenntartásukat. aki igénybe is veszi teljesítményüket, míg ellenkező esetben az egész polgárságra hárul deficitjük terhe. Ha falán sokak szemében ikic&imyésneik is tűnnek fel ezek .az esetek, nem szabad elfeledkeznünk, hogy mégis végeredményben ezekből ÉS A KÖZSZELLEM a kicsiségekből tevődik össze életünk s ezek adják meg ennek az életnek a jellegét is. S ha a magyar élet ahhoz a szerephez juttatott, hogy a főváros egyik vezető pártjának a vezetője és irányítója lehetek: úgy szeretném ezt a szerepemet betölteni, hogy az én és a vezetésem alatt álló pártom működése nyomán a köz- szellem is fejlődjék és izmosodjék, mégpedig nem abban a ferde irányban, amely az egyén felé csak egy szempontot ismer el, azt, ami hasznot jelent számára, míg másoldailon a tar- tozik-TÓl szívesen megfeledkezik. Az a vágy él bennem, hogy az a név, hogy »pesti polgár« csak olyan nemes fogalmat jelenthessen, mint a klasszikus korban a »római polgár« fogalma jelentett, Valamit, ami tisz- tultabb, nemesebb, felemelkedettebb. áldozatkészeb, műveltebb, nyíltabban emberibb s mindezek eredő jóképpen a legnemesebb értelemben értelmezett keresztényi. De egy ilyen embertípus csak akkor formálódhat ki a maga igazi -valóságában, ahol a talajt az egészséges közszellem adja meg hozzá. Ezért 1iángsúlyozom, a közszellem kialakulásának a fontosságát. Éneikül az a lelki alkat sem tud kialakulni, ami nélkül az igazi »pesti polgárt« nem tudom — de nem is akarom — elképzelni. Mit jelent a városrendezési törvény Budapest számára? Irta: HARRER FERENC Harrer Ferenc Előreláthatólag 1938. évi január hó 1-én hatályba- lép, legalább is túlnyomó részében, a városrendezésről és az építésügyről szóló tön vény: az 1937:VI. te. Ez a törvény kiterjed az egész országra, sőt bizonyos vonatkozásokban a falusi községeket is érinti; mégis legnagyobb jelentősége Budapestre nézve vau, egyes rendelkezései meg éppen egyenesen a fővárosnak vanalk szánva. A következőkben budapesti vonatkozásban kívánom az említett törvény rendelkezéseit ismertetni és méltatni. Városfejlesztési program Teleknyilvántartás A városrendezésről szóló I. fejezet rendelkezései szerint meg kell állapítani Budapest városfejlesztési tervét, meg- kelL határozni a városias kialakításra szánt területet és el kell végezni annak vízszintes és magassági felmérését, a felmérés alapján meg kell állapítani az átlalános és részletes rendezési tervet és végül teleknyilvántartást kell vezetni. E feladatok közül az általános és a részletes rendezési terv megállapítása, a székesfőváros meghallgatása mellett, a főv. közmunkák tanácsát illeti, amelynek az általános rendezési tervet most már nagy-budapesti elgondolásban kell megalkotnia; a többi feladat a szé- kesfővárosé. A városfejlesztési terv alatt nem tervrajz, hanem városfejlesztési program értendő. Ennek elkészítését a törvényhatósági közgyűlés egy külön bizottsága már öt év előtt munkába vette és .a most már törvénykövetelte program elkészülése az 1938. év végére várható, e, program útján van módjában a törvényhatóságnak a rendezési tervekre a leghatásosabb befolyást gyakorolni. Az új felmérésnek is a főváros már néhány év előtt neki fogott és igyekszik ezt az alapvető műszaki munkálatot a pénzügyi nehézségek ellenére is mielőbb befejezéshez juttatni. A városias kialakításra szánt terület meghatározásának Budapesten nincs jelentősége, mert a székesfőváros egész területe veendő. TeleknyiJvántar- tást a főváros már évtizedek óta vezet; ezt kell majd a törvény értelmében átalakítani, illetőleg- kiegészíteni; e nyilvántartásban a jövőben a telkek forgalmi értékét, továbbá minden, telekre és épületre vonatkozóan a törvény lalapján megállapított, valamint az olyan közigazgatási természetű jogokat és kötelezettségeket kiül feltüntetni, amelyek nyilvántartását az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőén elrendeli; ilyen nyilvántartás, bár a törvény cs'ak tájékoztatónak minősíti, az ingatlanokra vonatkozó magánintézkedések szempontjából nagyon üdvös, az a törvényes rendelkezés azonban egyelőre még nem lép hatályba. E fejezetben a törvény két fontos, szokásban eddig is meg volt, városrendezési elvet tesz még ivott jogszabállyá. Az egyik: hogy utat (utcát, teret), valamint közműhálózatot létesíteni, bővíteni, szabályozni, továbbá építési telket alakítani és építkezni s általában bármely művet vagy berendezést létesíteni csakis a városszabályozási tervnek megfelelően lehet; a másik, hogy magánfél a városrendezési terv meghatározott időre végrehajtását nem■ követelheti. Telekfelosztás, telekhatárrendezés A törvény II. fejezete a telekfeloszlásra és a lelekrendezésre vonatkozó jogszabályokat, a telekát- aíakítás intézményét és a kisajátítási jog kiterjesztését tartalmazza. A telekfelosztásról szóló rendelkezések általában az eddig szokásjogilag- fennállott szabályokat kodifikálták, csak valamivel szorosabban s keményebben; nevezetesen a felosztásra, szánt telek tulajdonosa köteles a hatóság rendelkezése szerint a telkére az út- és közműhálózatot kivezetni, továbbá leikéi utakkal és közművekkel a szükséges mértékben ellátni, illetőleg ennek költségéi viselni; az út céljára felhasznált azért a részért, amely a telek egyharmadát ném haladja meg, valamint az említett célra felhasznált területen lévő épületért és egyéb alkotórészért kártalanítás nem jár, a tulajdonos azonban az ilyen épületet és egyéb alkotórészt lebonthatja és elviheti, amennyiben kártalanítás jár, ezt a telek felosztás előtt volt értékének megfelelően kell megállapítani; ha nagyobb telek felosztása következtében középület létesítése szükséges, a tulajdonos köteles erre .a célra a teleki eredeti területének legfeljebb egy tizenötödrészét a városnak kártalanítás ellenében átadni, itt is a felosztás előtt voll értékben; a telekfelosztási engedélyt biztosítéktői lehet függővé tenni. E rendelkezések elejét veszik, sajnos, elég későn a rendszertelen külterjes településnek, amely annyi áldozatot kívánt eddig a fővárostól. A telekba.tárrendezési rendelkezések ezután hatósági kezdeményezéssel is lehetővé teszi, — a megfelelő kártalanítás mellett — hogy közvetlenül szomszédos telkek beépítésre alkalmassá vagy alkalmasabbá legyenek alakíthatók. Ugyanezt szolgálja nagyobb telektömbökre nézve a gyöngyösi törvényben már megvolt, de most általánossá tett telekátalakítás intézménye, amelynek lényege a következő: ha a város beépítésre kijelölt vészén valamely telekcsoport \az egyes telkek fekvése, alakja vagy kis terjedelme miatt a szabályoknak megfelelő beépítésre nem alkalmas,- az ilyen telekcsoportban a telkek telekátalakítási eljárás útján szabályos telkekké alakíthatók; az eljárás főelvei, hogy hatósági kezdeményezésre is végbemehet telkek újbóli kiosztása, bár a terület fekvése figyelembe veendő értékalapon történik és hogy a tulajdonosokon kívül telekkönyvi érdekeltek a telekátalakítást nem akadályozhatják meg. Ennek a városrendezési eszköznek jelentősége különösen a belső városrészek újjáépítésénél, ez idő szerűn tehát Óbudán van. A kisajátítási rendelkezések elsősorban kiterjesztik a kisajátítás lehetőségét a városrendezés összes elképzelhető szükségleteire, lehetővé teszik a jövőben épületrészeknek is a köz részére elviselhető kártalanítás mellett kisajátítását; lehetővé teszik továbbá csupán díszítésre szolgáló torony vagy más ilyen épületrész lebontását a városkép előnyösebb alakítása céljából kisajátítási eljárás és kártalanítás nélkül, de az átalakítási költségek megtérítése ellenében; a zártsorú építés övezeteiben az előkerteknek kisajátítási eljárás és kártalanítás nélkül az útterülethez csatolását; mindezek a rendelkezések főleg Budapesten, bírnak gyakorlati jelentőséggel. Igen fontos rendelkezés, hogy a főváros ezentúl útépítés esetén is igényt tarthat az útterületek- nek olyan mértékben ingyenes átengedésére, amilyen mértékben ezt eddig csak a telekrendezési kérelmek elintézése során érvényesíthette. Végül kimondja a törvény, hogy Budapestcn sertéshízlaló-telcpet vagy oltóanyagot üzletszerűen termelő vállalat sertés* szállását a törvény hatályba lépésétől számított öt év alatt kártalanítás nélkül meg kell szüntetni. A most tárgyalt két fejezet rendelkezései jelentik az igazi reformot a városépítési jogalkotás terén. mert az építésügyről szóló III. fejezet túlnyomóan ismert építésügyi szabályzatokban, bírói gyakorlatban és szokásjogilag többé-kevésbbé élő építési jogelveknek teremtett törvényi alapot, míg a vegyes rendelkezéskct tartalmazó IV. fejezet egyedüli anyagi jogi rendelkezése más törvényekben tulajdonképpen mar megtalálható jogalapot ad a város- rendezési költségek pénzügyi megoldására (járulékok, díjak, betterment, telekértékadó szedésére). A városrendezési törvénynek Budapest szempontjából még egy nagyon fontos, a törvénybe csak az utolsó pillanatban belekerült rendelkezése van és ez. a főv. közmunkák tanácsa városrendezési és építésügyi intéző, felebbviteli és felügyeleti hatáskörének a székesfőváros környékére való kiférjesztése, ami azt jelenti, hogy a Nagy-Budapest gondolata harminc évvel mgszületése után legalább városfejlesztési vonatkozásban megvalósult.
