Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-01 / 48. szám
Budapest, 1937 december 1. Független Budapest 5 SétaKözben Budapest Körül... írja: vitéz PESTHY-MÜLLER JÓZSEF törvényhatósági bizottsági tag IV. Valósain dejc volt már, hogy <a> Beszkárt a forgalmi személyzetét a közönséggel való iMedjelanése'bb ■és udvariasaIbb modorra utasította. Aid miár más tájaikon is megfordult, lailarpoeam tnegütlközhetet t, hogy a közjármű vek forgalmi személyzete milyen példátlan únotlsáigjgial, hányuvetiiiséigigel és a közöm,séget. im- ©eirlő nemtörődömséggei látja el szolgálatát. A járművezetők egyáltalában nincsenek tekdntetJteíl ama, ho'gy élőlényeket és nem élettelen tárgyaikat száll i- tainaik és úgy fékeznek;, lassítanak;, vagy gyorsítanak, (hogy a közönség gyakran kificamított tagokkal és vérző orral 'hagyja el a kocsikat. A kalauzok •csak ripaikodva és félvállról válaszolnak a hozzájuk intézett kérdésekre. Az ellenőrök pedig csupán le- mosolycgják n hozzájuk intézett panaszokat és sohasem a pnbliibuim érdekelt védelmezik meg, hanem még szítják a11 an tusaikban ia »civilek« iránti ellenszenveit. Egyszóval; a köizönség és a forgalmi személyzet közötti viszony eddig tűrhetetlen volt. Es 'minthogy a járműveken mégis eslak a forgalmi személyzet és nem a Beszkárt igazgatósága '»képviseli« a kitűnő közjárművet, — a bel- és külföldi közönség nem éppen a leghízelgőbb véleményt alkotja meg és nyilvánítja sok izlbern, a villamos- és autóbuszüzemek intézoségéről. Nagyon helyes volt tehát a személyzetet nagyobb illedelmessé gr e szorítani. Aztán c?i ajk a kivitelre és a jó modor állandóságára is több gondot fordítsanak... . * A Közmunkák Tanácsának kitűnő elnöke, Bessenyey Zénő valószínűleg már gondolt is ná, de hogy f'ele- désibó ne menően, azt proponálom, nevezzenek el egy méltó uccát vagy teret a Nobel-díj nyertes: világhírűvé vált Szent-Györgyi professzorról és ha nem kerül pénzbe, a többi Nobel-díjas magyar tudósról is. Azért mondom »ha nem kerül pénzbe«, mert nálunk miniden tisztes igyekezet anyagias zátonyokon fenekük meg. Másfélmillió pengő új telkek megvételére A Független Budapest mindig figyelemmel kísérte a főváros telekpolit'kai terveit. Híven beszámoltunk a telekeladást akciókról, amelyeknek az volt a célja, hogy az így befolyó jövedelmekből a főváros fedezetet teremtsen 'újabb telekszükségleteinek kielégítésére. A városrendezés és a városfejlődés feladatköreiben a fővárosnak állandóan szüksége van különböző telkekre, melyeket közterületek rendezésére, uccák nyitására, vagy egyéb hasonló célokra használ fel. Különösen mostanában, amikor Budapest fejlődése és r. ndezése hatalmas léptekkel halad előre, merülnek fel tömegesen telekszerzési gondok: Igen: gondok, mert a szükséglet sokkal nagyobbarányú, mint amennyit a főváros azok anyagi kielégítésére fordítani képes. Az idei költségvetésben például 900.000 pengő volt felvéve telekkisajátításokra és területszerzésekre. Ezt az összeget a főváros már az év elején elköltötte. A hiányzó összeg pótlására rendezték idén a telekárveréseket, de azok, köztudomás szerint, csekély eredménnyel jártak. Az árveréseken alig jelentkezett vevő és a szabadkézből történt eladások után is a telkek jórésze a főváros birtokában marad. At. anyagi fedezet tehát nagyon kevés az új telekszerzésekre, ped:g -főleg A Horthy Miklós híd megnyitásával, továbbá Óbuda rendezése folytán egész sor telek- komplexum megvétele aktuális. A különböző kerületekben is vannak’olyan városrendezési feladatok, melyeknek megoldása már nem tűr halasztást. Sok he.yen a' magánépítkezést is akadályozza a városszabályozási tervek hiánya. A polgármester utasítására ezért összeállították a legsürgősebben megszerzendő magáningatlanok jegyzékét, melyben a következő 11 ingatlan szerepel : I. iker. Apród u. 6332. forsz. 300 négyszögöl, I. Apród u. 0270. forsz. 107, III. Kacsa u. 13.630. forsz. 127, II. Gyorskocsi u. 13.845 hr.sz. 413, III. Kevo u. 23.529. forsz. 234, III. Reve u. 23.530. hrsz. mb., III. Nánási út 23.752/1. forsz. 1010, III. Kiscelli út 17 311. hrsz. 145, III. Kiscelli út 17.300. forsz. 147, III. Pacsirtamező u. 17.669. forsz. 221, III. Boglya u. 18.947. hrsz. 204, III. Csatárka dűlő 15.786. forsz. 399, III. Lajos u. 17.929. hrsz. 160, III. Lö-porm-alom dűlő 23.585. hrsz. 2087, III. Vörösvári út 18.104. forsz. 165, III. Pacsirtamező u. 17.679. hrsz. 174, III. Kiskorona u. 17.777. hrsz. 416, III. Kiskorona u. 17.870. forsz. 326, III. Tapasz u. 17879. forsz. 138, III. Szentendrei út 17.891. forsz. 243, Y. Rába u. 25.724/5. forsz. 1395, VI. Tahi út 26.664. hrsz. 339, VI. Szegedi út 27.286. forsz. 176, VI. Szen-t László út 27.288. hrsz. 374, VI. Lev-ente u. 27.661 forsz. 636, VII. Ilosvai tiár 36.641. forsz. 240, VII. Ilosvai tér 30.642. forsz. 240, VII. Czo-bor u. 30.614. forsz. 196, VIII. Kender u. 35.011. hrsz. 103, Vilii. Gólya u. 35.733. forsz. 85, IX. Gubacsi út 38.115. forsz. 127, IX. Gubacsi út 38.116. forsz. 423, IX. Gubacsi út 38.137. forsz. 197, IX. Gubacsi út 38.163. hrsz. •392, XI. Sashegy 2668/3. hrsz. 1084, XI. Tétényi út 3088. hrsz. 368, XI. Albert u. 3221. hrsz. 315, XII. Br. Eötvös út 9312. hrsz. 583, XIV. Besnyő út 32.091. hrsz. 1661, XIV- Hajtsár út 39.594. forsz. 358, XIV. -Hajtsár út 39.596. hrsz. 301 négyszögöl. Ezeknek a telkeknek a megszerzése legalább 1.5 millió pengőt igényel, akár szabad megállapodás útján, akár bírói kisajátítás útján kerülnek azok a főváros birtokába. Egyéb fedezet híján ezt az 1.5 mii-iát a főváros az új beruházó kölcsön keretébe fogja beállítani. A sürgős vásárlásukat a folyó pénzkészletek terhére fogják lebonyodíta/nii. Hatalmas csatornaépítési program készüt Óbudát, Kelenföldet és Lágymányost újra csatornázzák Nemrégen, került nyilvánosságra a főváros ötéves 30 millió pengős útépítési programja, melyet a közgyűlés is letárgyalt és a jövő évben az első részlet végrehajtása már meg is kezdődik. Ezt követően az ugyancsak hosszú időre szóló csatornaépítési program került kidolgozásra és a munkálatok annyira előrehaladtak, hogy januárban már ezzel a nagy munka- programmal is a nyilvánosság elé léphet a főváros vezetősége. Egyelőre még titokként kezelik a hatalmas arányú közmunkaprogram részleteit, de annyi bizonyos, hogy nem sokkal marad összegszerűen sem alatta az útépítési keretnek. A csatornaépítések körül ugyanis legalább annyi pótolni való van, mint az útépítéseknél. A főváros fejlődése, terjeszkedése, különösen a budai hegyvidék gyors beépülése, új közművek létesítését teszi szükségessé. A városrendezéssel kapcsolatban a régebben elhelyezett csatornák jórészét is kiemelik és új csatonwhálózatot fektetnek le. Óbudát teljesen újra csatornázzák, mert a küszöbön álló rendezés folytán egészen megváltozik ott a város képe. Kelenföld és Lágymányos szintéin új csatornázást igényel, mert fejlődése egyre tart. A külsőbb területek egyrészének beépítése azért késik, mert hiányzik a megfelelő csatornahálózat és egyéb közmű. Ezeket a hiányokat pótolják, hogy a fejlődés itt is lendületet vehessen. Nem halasztható sokáig a forgalmasabb útvonalak régi csatornahálózatának újjáépítése sem. Ahol új útburkolatok létesülnek, egyidöben a csatornákat is átépítik, nehogy dupla munkát és költséget okozzanak később. Hasonlóként járnak el azokon az útvonalakon], ahol a Beszkárt-\ágnnyokat áthelyezik. Az új csatornaépítési program anyagi fedezetét ugyanúgy akarják megoldani, mint az útépítési részt. A költségek egyrészét kölcsönből teremtenék elő, .nagyobbik része ellenben, több évire felosztva, a rendes évi költségvetések keretében találna fedezetet. Ilyenformán azután nehézség nélkül bonyolítható le a többéves program, amely irányítóan fog hatni Budapest fejlődésére. Ott ugyanis, ahol jó közmüvek vannak, gyorsabb a fejlődés, nagyobb iramú az építkezés. Erdelies valorizációs por ben Kötött egyességet a főváros Az utóbbi időben megritkultak a főváros ellen | indított valorizációs perek, mégis egy ilyen valorizációs perből kifolyóan a fővárosnak most 30.000 pengőt kell fizetnie, illetve az egyesség alapján már korábban kifizetett összeg fedezetéről most kell gondoskodnia. Az említett per voltaképpen az árvaszék ellen indult. De Loire Ferencné született Jung Lujza és Balay Jaquesné születettt Jung Adolfine 105.806 pengős kártérítésért indítottak Vert a főváros, illetve az árvaszék ellen. Előadták, hogy atyjuk, néhai Jung Adolf után 132.600 korona névértékű aranyjáradék kötvényt és 115.100 korona névértékű záloglevelet, va- mint készpénzt örököltek, amit 1899-ben, a halálozás bekövetkezésekor, a budapesti árvaszék vett kezelésbe. Az örökösök akkor kiskorúak voltak, Időközben az örökösök francia állampolg-árokká lettek és a háború alatt is Franciaországban tartózkodtak. Figyelmeztették is az árvaszéket erre a körülményre és az értékpapírokkal kapcsolatos jogaik fenntartására. Ennek ellenére értékpapírjaik, örökségük elértéktelenedett, mert az árvaszék annakidején nem gondoskodott azok átmentéséről. Keresetük szerint az árvaszék az ő ismételt figyelmeztetésük és a vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet lebélyegzési tilalma ellenére az örökségüket ké- | pező értékpapírokat lebélyegeztette és ezzel előidézte azt, hogy azok az átértékelésből kizárattak. Nem tette meg azokat az intézkedéseket sem, melyeket a rendelet a lebélygzés hatálytalanítása iránt előírt és ’ hagyta elmúlni azt a jogvesztő határidőt, melyen túl óvásnak már nem volt helye. Minthogy értékpapírjaik nagykorúságuk elérése után is a gyámpénztár- ban kezeltettek, ez idő alatt minden, a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettség a gyámhatóságra hárult. Ezért teszik felelőssé az árvaszéket az értékpapírok elértéktelenedése miatt és kárukat 105.806 pengőben, valamint járulékaiban jelölték meg. A főváros .azzal védekezett, hogy az időközben elhalt Rózsavölgyi Manó budapesti ügyvéd volt a felperesek kirendelt g'Ondnoka, akinek kötelessége lett volna a szükséges intézkedéseket megtenni és az óvási, eljárást lefolytatni. Ép ezért a főváros szavatossági perbe hívta az ,elhalt gondnok örököseit. Sokáig folyt a per, melyben a felperesek ügyvédje közben 50 százalékos egyességi ajánlatot tett. A tisztiügyészség megkezdte a tárgyalásokat az egyezkedés érdekében, mert belátta, hogy pervesztés esetén jelentős kár háramlana a fővárosra. Nem is látszott biztosnak a per megnyerése. A tárgyalások eredményeképpen sikerült 30.000 pengő kártérítésben bírói egyességet kötni. A főváros ezt a 30.000 pengőt nyomban ki is fizette. Most a gyámtartalék- I alap pénzkészletét jelölték ki az összeg fedezetéül. Ingyen ebéd helyett: munka és munkabér 4000 ínségesnek tsztességes megélhetést nyújt a főváros Nagy gondot okoz a fővárosnak az ínségesek ellátása. Nemcsak anyagi, hanem szociális és erkölcsi probléma is ez, melynek megoldása a súlyos áldozatokon kívül nagy körültekintést is igényel. Illetékes körök most azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy az inségellátás ügyét teljesen új alapokra fektetik. A munkaképtelen ínségesek gondozását az egyházi karitászek vállalják magukra, azok fogják előteremteni az anyagi fedezetet. Kiterjesztik a vidéki családi gondozást is és, mint már egy alkalommal jeleintettük, rövid idő alatt legalább 1090 elaggott budapesti szegényt fognak elhelyezni vidéki családoknál gondozásra. nagyobbszabású inségmunkákat végeztetnek és ezek keretében állandó munkára alkalmazzák a munkanélküli, de munkára képes Ínségeseket. Rendes napszámbért, illetve órabért fizet nekik a főváros, a családos Ínségesek pedig minden egyes családtag után külön pótlékot is kapnak. Ilyenformán a munkaképes ínségesek rendes keresethez jutnak, keresetükből eltarthatják magukat és családjukat és nem szorulnak többé a hatóság másirányú támogatására. Ismét visszatér munkaked- viik, hozzászoknak újból a dologhoz, ami erkölcsi és szociális szempontból na gyf ontosságú. A tervek szerint körülbelül 4099 Ínséges kaphat foglalkoztatást inségmunkák keretében Ezeket a költségeket szintén az egyházi karitászok aital rendezendő társadalmi gyűjtés jövedelméből fedezik. Uj terv merült fel a munkaképes Ínségesek ellátása érdekében is. Eddig az volt a helyzet, hogy a munkaképes Ínséges a hatóságtól kapott támogatásért félévenként 8 napon át köteles volt ingyenmunkát végezni, hogy ezzel dokumentálja munkakészségét. Ez a rendszer azonban nem alkalmas a munkakészség fenntartására, mert a munkanélküliek az idő többi részét tétlenséggel töltik és lassankint teljesen elszoknak a dologtól. Miután támogatásukra a főváros egyenkint úgyis havonta 20 pengőt költ, körülbelül ennyibe kerül egy-egy ínséges havi ellátása, a főváros vezetősége arra az elhatározásra jutott, hogy nem kell sokkal nagyobb anyagi áldozatot hoznia az esetben sem, ha a munkaképes Ínségeseket állandóan foglalkoztatja. Elhatározták tehát, hogy és ezeket, két csoportban állandóan dolgoztatnák. Az út- ás csatornaépítési ügyosztály most dolgozik az inségmunkaprogram összeállításán és néhány nap múlva a munkaterv kész lesz. A főváros minden újabb anyagi megterhelés nélkül oldja meg ezt a problémát, mert az inségmunkák munkabéreinek fedezésére rendelkezésre áll a szociálpolitikai ügyosztály költségvetésében az Ínségesek ellátására szolgáló összeg. Ennek az összegnek egy részét tehát ingyenebédek osztogatása helyett munkabérekre fogják fordítani, amivel jobban segítenek a szegényeken. Beretva, bes, olló Fischer Antal fia csalás élesen jó 105 év óta fennálló szaküzlet műköszörűs, késes Budapest, Vili., József-körút 17.
