Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-17 / 46. szám
Budapest, 1937 november 17. Független Budapest 5 A Fővárosi Könyvtár hatalmas kultúrmunkája A tisztiügyészség egy évi munkája Beszámoló a főváros aktív és passzív pereinek állásáról tEnyvváry Jenő igazgató a könyvtár fejlődését gátoló nehézségekről Enyvváry Jenő, a Fővárosi Könyvtár Mtűnő igazgatója hatalmas kötetben adta ki e magas színvonalon álló kulturális intézmény legújabb évkönyvé.'. A számos nagyértékű tanulmányt tartalltmaizó kötet bevezetőjében számol be Enyvváry igazgató a könyvtár nagyszerű teljesítményéről, egyre terebélyesedő fejlődéséről. Az adatok azt mutatják, hogy a Fővárosi Könyvtár egyre fontosabb tényezőjévé válik a magyar kulturális életnek. A könyvjár forgalma állandóan emelkedik. Tavaly 1,248.238 kötetet forgattak az olvasók, 115.212 kötettel többet, mint az előző évben. A kölcsönzőik számai 16.968-ra emellkiedétt, aimi közel 1000 személlyel múlja felül az előző évi olvasóik számát. Amennyire örvendetes jelenség a könyvtár forgalmának ez a nagy emelkedése, annyira aggályos ás, az esetbein, ha az intézmény költségvetési dotálásának növelése elmarad. A könyvbeszerzési hitel elégtelensége miatt a legnagyobb takarékoskodással és felelősségérze.tel kellett az utóbbi években, és kell ma is a beszerzéseket végezni, hogy a könyvtár színvonalát biztosítani tudják. A bajt növeli az is, hogy a Nemzeti Múzeum Széchenyi könyvtára megszüntette magánosok részére a könyv és folyóirat kölcsönzést: azok az olvasók, akik eddig a múzeumi könyvtárt látogatták, most a Fővárosi Könyvtárt fogják felkeresni. — A múlt évben — mondja 'Enyvváry igazgató — tö&b külföldi fölkérésre összeállítottuk Magyarország történeti irodalmát, zeneirodalmi bibliográfiáját, résztvettünk kiállításokon. Egyre szaporodik azoknak a külföldi szakembereknek a száma, akik intézetünket meglátogatták, szervezetét tanú1 mán yozják. Több Ízben nyújtottunk segédkezet külföldi kutatóknak irodáim! és bibliográfiái kérdésekben. — Panaszkodnom kell az új könyvtári státus szűk keretei miatt is. A szanálási törvényben előírt takarékoskodás elvén készült a Fővárosi Könyvtár státusa, mely olyan kicsire_ szabta személyzetünk létszámát, hogy állandó nehézségekkel kell megküzdeni. — A könyvtár állománya 1S.660 kötettel gyarapodott, amiből 7538 kötet jutott a központra ési 11121 kötet a fiókkönyvtárakra. Könyvtárunk ezidőszerint 480.000 kötettel rendelkezik. Keleti gyűjteményünk 372 kötettel .gyarapodotj, a budapesti gyűjtemény gyarapodása nagyobb léptekkel haladt előre. Főleg a postatakarékpénztár sűrűn rendezett aukcióin vásároltunk sok érdekes könyvet és megvásároltuk Schlauch Lőrinc bíboros-püspök könyvtárának egy részét. Meg-- szerezjünik több nagyértékű és ritka ősnyomtatványt. — Megkezdődtek Budapest történetírásának munkái is. A négy évre tervezett munkálatok a budapesti gyűjtemény számára is fokozott feladatot jelenlenek, főként a fővárosra vonatkozó irodalom pontos föltárása, összegyűlése és a történeti anyag hozzáférhetőibbé tétele terén. A Fővárosi Könyvtár múltévi tevékenysége igazolja az intézet nagyjelentőségű szerepét, melyet a mostoha viszonyok között is, anyagi és szellemi erői céltudatos felhasználásával a tudomány és a köz- műveltség terjesztése terén betölt. Varga Testvérei! lemezára gyár Budapest, VI., Röppentyű uc a 61. Telefon: 2-9 i -f-26 CSIPÁK SÁNDOR és FIA közszállítási vállalkozók BUDAPEST, XIV., ? LEP UCCA 98 Telefon: 297-562 M. kir. postatakarékpénztári csekkszámla 57.837 Grósz Frigyes oki. mérnök, építési és kövezési vállalkozó Budapest, IX., Baká s ucca t. Tel 38S-154 Lőrinczy Mihály old mérnök, mélyépítő vállalata Budapest, V., Pozsonyi út 4. Telefon: 11 -52-92 Szász Hthert old. mérnök út-, vasút-, csatorna- és magasópitósi váltakozó Budapest, V, Személynök u 19 Telefon: 118-068 Amióta a. főváros peres-kedéséről sok kósza bír látott napvilágot, a tisztiügyészség évenkint részle- . tes és pontos beszámolót terjeszt Dt. Feigler Károly a nyilvánosság elé a város pereinek számáról és állásáról. Feigier Károly tisztifőügyósz az elmúlt évről szóló jelentését most terjesztette elő és ezek az adatok igazolják ismét, bogy a főváros pereinek túlnyomó része a városra nézve kedvezően végződik és nemcsak szám szerint, hanem értékben is elenyésznek azok a perek, melyek kedvezőtlen ítélettel fejeződnek be. A Mg'űjajbb kimutatás szerint a. főváros a múlt évben harmadik személyek ellen 1151 pert indított, 1,292.129 pengő értékbeli]. E perek közül mindössze hetet vesztett el, 21.370 pengő értékben, míg a többiek nagyrészt kedvező ítélettel értek véget, 63 perben pedig kedvező egyesség jött létre. Harmadik személyek viszont a főváros ellen 468 pert vezettek, 8,237.005 Pengő értékben, ezek közül a főváros csak 51! pert vesztett el, 187.071 pengő értékben. Az elvesztett perek értékének jórésze is megtérült azonban biztosítások következtében, úgyhogy végeredményben a több mint 9.5 millió pengő értékű perekből a. fővárosra mindössze 68.139 pengő megterhelés háramlóit, ami az összes perek értékének 0.7 százaléka. Ilyenformán a fővárosi perek vitele kimutathatóan is szakszerű, avatott kezekben volt és a főváros érdekeit a tisztiügyészség e perek vitele során valóban nagy tehetséggel, kitűnő eredménnyel képviselte. Érdekes a városi perek megoszlása. A főváros a perek nagyrészét, számszerűit 823-at bérleti felmondások érvényességének kimondása érdekében indította, 150 pert pedig bérhátralékok behajtására. Volt néhány tisztességtelen verseny pere is a fővárosnak és egy valorizációs pere, mely jelenleg- szünetel. Viszont a főváros ellen a legtöbb pert kártérítésért indították. Orvosi műhibák címén 29 kártérítési per indult a főváros ellen, más kártérítésekért több mint 200 per. Telekkönyvi szolgái tatásért 31-szer perelték a fővárost, szolgálati szerződésből kifolyóan 64 esetben, vállalkozási szerződések miatt pedig 18 esetben. Hogyan „mentik meg” a lebontásra ítéli Kriszi-házat Különös megoldás, amely fából vaskarikát akar teremleni Megírtuk, hogy a Piarista ucca és a Galamb ucca sarkán levő évszázados Kriszt-ház jelenlegi tulajdonosa, Wydler Tivadar, engedélyt kért a hatóságoktól a műemléknek nyilvánított saroképület lebontásán és a nagy terjedelmű telek modern beépítésére. Úgy a főváros, mint a Közmunkatanács mindenáron meg akarták menteni a ritka szépségű műemléket és szó volt arról, hogy a főváros megvásárolja a teleknek azt a részét, amelyen a Kriszt- ház homlokzata áll, a házat itt mai formájában továbbra is fenntartják és csak a hosszú telek többi részére adják meg beépítésre az engedélyt. Később arról is volt szó, hogy lebontják a Kriszt-ház homlokzatát és más helyen a mai formájában újból felépítik. Ezek a tervek azonban megdőltek, a főváros ! nem vásárolja meg az épületet, hanem hozzájárul annak lebontásához. Most tárgyalta a magánépítési bizottság ezt az ügyet és az előterjesztés szerint a hatóság kötelezte az ingatlan tulajdonosát, hogy a telek beépítésekor a Kriszt-ház homlokzatát mai formájában az új épületbe beékelve újból felépítse. Kertész K. Róbert és Weininger Károly már elkészítették az új épület terveit és a homlokzati rajzból kitűnik, hogy a Kiiszt-házat a szabályozási vonalnak megfelelően három méterrel feljebb tényleg a mai formájáénak megfelelően teljesen vállozatlanul akarják a lebontás után újból felépíteni. Az egyemeletes barokkhcmlokzat fölé teljesen modern stílusban, dísztelen, síma homlokzattal további hat emeletet építenek rá. A Galamb ucca és a Piarista ] ucca sarkán létesítendő új bérház ugyanis hét emelet magas lesz, lapos tetőzettel. Az egész telket öt házhelyre parcellázzák és az öt ház teljesen egyforma stílusú lesz, csupán a piaristauceai oldalon díszük majd a lebontandó és újból felépített Kriszt- ház egy emelet magasságú barokkhomlokzata. Ezekkel a feltételekkel a hatóságok megengedték a műemlék lebontását és magasösszegű pönálé letétbe helyezésével kötelezték az ingatlantulajdonost, hogy a Kriszt-ház újjáépítésénél a régivel teljesen azonos kivitelt alkalmazzanak. Olyan megoldás ez, amely nem válik a főváros díszére. Stílustalan és zavaros, főképpen pedig erőszakolt lesz, egyben azonban nevetséges is, mert szaporítani fogja a '»hamisított műemlékek« számát, amelyről külföldön már amúgy is híresek vagyunk. Zavarok és nehézségek az Attila ucca kiszélesítése körül a katonai kincstár építkezése miatt A budai Attila uocal szabályozását egy évtizeddel ezelőtt megállapította a ha.'óság. AnnaMdejéu 19 méterre tervezték a,z Attila ucca széf ességét, mely ma is csak 15 méter széles. A Mikó ucca és a Krisztina tkörúj közötti szakaszén kevés építkezés történt ez idő alatt és emiiaitt nem lehetett végrehajtaná ia szabályozásit. Volt azonban még egy körülmény, amely akadályozta és késleltet .e mámdrmáiig aiz, uoqia kiszélesítését. A Mikó ucca közelében van a katonai kincstárnak egy nagyobb telke, melyen a 'kincstár több mint egy évtizeddel ezelőtt nagy garázst és katonai raktárt akart építeni. A telken miár állt egy düledező épület és ezt akarták megeirőisitérni, bővíteni és új épületrészek hozzáadásával naigyob,tatami. A katonai kincstár szabályszerűen beadta a fővároshoz annakidején az építési engedély iránti kérelmet, de be sem várva annak elintézését, hozzákezdett atz építkezéshez. Mire a főváros az Ligyet tárgyalás alá vette, a garázs- és raktárépület már készen állott. A városházán meglepetten látták, hogy az engedély nélkül történt építkezésnél a szabályozási vonalat sem veszik figyelembe és épp ezért nemesink az engedély kiadását tagadba meg a főváros, blauem a szabálytalan építkezés lebontását is szükségesnek tartotta. A kincstár a Közdnunkiátainiácshoz fellebbezte meg a határozatot, mely magáévá, lelte a. főváros álláspontját és a szabálytalan építkezés jóváhagyását a, maga részéről is megtagadta. Erre harmiaidfokion a belügyminiszter elé került az ügy, ahol a honvédelmi minisztérium arra hivatkozott, hogy nagy befektetést eszközöljek az építkezésbe, nem kívánható tehát, hogy az épületeket most lebontsák. A belügyminiszter erre leírt a Közmunkatanácshoz és a felhozott okokra való tekintettel kérte az ügy revízió alá vételét. A Közmunkatanács azonban az újabb tárgyalás alkalmából sem változtatta meg álláspontját. Hosszas köziben járásra végre annyit sikerült a felsőbb fórumoknak elérni ölk, hogy az építkezési engedély nélkül létesített épületek lebontásától ai főváros eltekintett és a Közmunkatanács hozzájárulásával tízéves ideiglenes használati engedélyt adott a garázs és raktárépületekre. Ez a határidő most járt le, de a katonai kincstár az engedély nélkül létesített épületeket most sem akarja lebontani, g|őt miár bo is üldta folyamodványát iái használati engedély további meghosszabbítására.. A fővárosnak az az állsáj)ontja, hogy semmiesetre se tűri tovább az engedély nélkül létesített épületek fennmaradását. Követelni fogja és elrendeli aizok lebontását és ezzel megkezdi az Attila ucca e szakaszának kiszélesítését. Ezek az előzmények tették aktuálissá az Attilái uccia szabályozásának napirendre tűzését. A városrendezési ügyosztály most 20 méterre akarja kiszélesíttetni az Attila uccát, mélynek forgalma egyre növcksizik és jelentősége is emel kod iík Buda fejlődése folytán.
